Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-15 / 268. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 268. szám Ára: 1,80 Ft 1985. november 15., péntek Biztató : kontrasztok Kora reggel, az autóbuszban, egy baszksapkás, bajuszos fiatal férfi tanulmányozta az újságot. Az egyik kezében az aktatáskáját fogta, a másikkal a feje fölött lógó fogantyút szorongatta, miközben két szabadon hagyott ujjával a szeme elé tartotta kedvenc lapját, azt a részét, amely táblázatba foglalta a hetedik ötéves terv legfontosabb előirányzatait. Vagyis azt, hdgy a program szerint mennyivel nő a nemzeti jövedelem, az ipar, a mezőgazdaság termelése 1986—90 között, hogy alakul a lakosság fogyasztása, a reáljövedelmünk, vagyis mindaz, amire — az ötéves tervek előirányzatait olvasva — mindig is a legkíváncsibbak volt- tunk és leszünk. A hol fékező, hol gyorsító autóbuszban, az előre meg hátra dőlő utasok között valóban nehéz elmélyültebben tanulmányozni egy ilyen dokumentumot. Ám este, a munkából hazatérve, ha elővesszük a hatodik ötéves terv eddigi teljesítésének mutatószámait, vagyis azokat az adatokat, amiket az idén márciusban megtartott XIII. pártkongresszus sajtóanyagában olvashattunk, tanulságos összehasonlításokra és persze következtetésekre nyílik alkalmunk. Tegyük hát egymás mellé az 1981—84-es teljesítést, valamint az 1986— 90-es terv főbb számainak táblázatát! Négy év során (ezalatt mindig az 1981—84 közötti időszakot fogjuk érteni)! 8,5 százalékkal nőtt nemzeti jövedelmünk, az egy évi növekmény tehát bő 2 százalék. 1986—90 között viszont 15—17 százalék szerepel a programban, vagyis mintegy évi 3 százalék. Ugyanilyen, vagy hasonló arányú eltérésekre figyelhetünk fel szinte minden más mutatószámnál. Évi 2,5 százalékkal nőtt például az ipar termelése 1981—84 között, 1986—90 időszakában viszont 2,5—3 százalék az előirányzat. Egy évre eső átlagban 186 milliárd forintot költöttünk beruházásra az elmúlt esztendőkben, ám 240—250 milliárd forintot szánunk erre évenként 1986—90 között. Az egy főre jutó reáljövedelem 1,5, a lakosság fogyasztása ugyancsak 1,5 százalékkal emelkedett évenként a hatodik ötéves terv első négy esztendejében, a hetedikben viszont 1,7—2 százalékos reáljövedelem, s 1,5—1,8 százalék fogyasztás-növekedést tervezünk évenként. Az, aki többre, látványosabb programra várt, minden bizonnyal csalódik. Meggyőződésünk azonban, hogy az ilyen állampolgárok száma kevés. Az elmúlt nehéz évtizedben, sőt 12 évben annyit beszéltünk ugyanis a gazdasági életről, népünk köz- gazdasági műveltsége olyan észrevehetően nőtt, hogy a mai átlagos újságolvasó nemcsak értékeli, hanem becsüli is a számok mögött rejlő kontrasztokat. S tudatában van annak is, hogy az ország, a nép sorsáért felelősséget érző párt nem tűzhetett ki látványosabb célokat, hiszen még a nemzetközi helyzet sem kedvez mutatósabb programoknak. Minthogy az átlagos magyar állampolgár külpolitikai műveltsége is sokat nőtt az elmúlt évtizedekben, igy sokan fel tudják mérni: Reagan oly sokat emlegetett csillagháborús terve mögött nemcsak mérhetetlen önhittség rejlik (az a téveszme, hogy meg tudják védeni magukat az ellenfél atomcsapásaitól), hanem valami ilyesfajta okoskodás is: egyelőre fejlettebb országok vagyunk, mint szocialista ellenfeleink, s ez abban is megnyilvánul, hogy nálunk észrevehetően magasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mint ott. Ezért mi még a csillagháborús kiadásokat sem érezzük meg annyira, mint ahogy ők megérez- nék. Ily módon a kíméletlen gazdasági háború eszközévé válik a csillagháborús felkészülés is... Ilyen összefüggésekben szemlélve az MSZMP KB november 12-i üléséről kiadott sajtóközleményt — illetve annak nemzetközi kérdésekről szóló részét —. válik nyilvánvalóvá a szocialista, köztük magyar diplomácia erőfeszítéseinek célja: keresztülhúzni az imperialista számításokat. Ezért amikor arról olvasunk, hogy az őszi hónapokban milyen oszágok- ban jártak a vezetőink, s hány magas rangú vendéget fogadtunk, ez mind annak á mutatója, dokumentuma, hogy szocialista partnereinkkel, mindenekelőtt a Szovjetunióval karöltve ebben az oly nehéz nemzetközi helyzetben is el tudtuk érni, hogy ne kelljen fegyverkezésre költeni erőforrásaink nagyobbik felét; hogy változatlanul a fejlesztési célok homlokterében maradhasson a Paksi Atomerőmű bővítése, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósítása, a 320—340 ezer lakás felépítése, a budapesti metró továbbépítése, és sok más. Szépítés volna azt írni, hogy ez mind biztosan megvalósul. A közlemény nem garantálja, hanem feltételekhez köti a sikert. E feltételekhez tartozik például a nemcsak teljes, hanem hatékony foglalkoztatás, a szelektív fejlesztés, vagyis a gazdaságtalan termelés visszaszorítása; az iparvállalatok szervezési rendszerének, belső érdekeltségi viszonyainak további korszerűsítése, a minőségi követelmények elsőbbsége, a tényleges versenyképesség, és még sok minden más. Vagyis az, amiről így szólt Kádár János vita-összefoglalójában, a XIII. pártkongresszuson: „A felszólalók helyesen mutattak rá arra, hogy nem több, hanem jobb munka kell”. Magyar László Finn vendégek Befejeződött a VSZ tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülése November 12-től 14-ig a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben, tartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa. A katonai tanács — Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marcalijának, az Egyesített Fegyveres Erők főiparancsnokának elnökletével — összegezte az egyesített fegyveres erők hadműveleti és harokiiképzési tevékenységének az 1985-ös kiképzési évben elért eredményeit. Megvizsgálta az egyesített fegyveres erők egyesített parancsnoksága gyakorlati tevékenységének néhány időszerű kérdését, a Varsói Szerződés tagállamai kommunista és munkáspártjainak és honvédelmi miniszteri bizottságának határozatai tükrében. Az ülés tárgyszerű légkörben a barátság és kölcsönös megértés szellemében zajlott le. A megvizsgált kérdésekben egyeztetett ajánlásokat fogadtak el. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke csütörtökön fogadta a Finn Szakszervezeti Szövetség (SAK) és a Finn Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének (TVK) nemzetközi titkárait Markku Jääskeleinent és Paivikki Lindloost, akik a SZOT meghívására tartózkodnak Budapesten. A SZOT elnöke a finn szakszervezetek képviselőivel véleményt cserélt a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Mérlegen az irányítás új formája EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUM Á nemzeti kisebbség legyen összekötő kapocs Eddig a , vállalatok több mint negyedénél került sor az új irányítási formák bevezetésére, illetve a vezető- választásra, s az átállások eddigi tapasztalatai kedvezőék —, állapították meg előzetes felméréseik alapján az Országos Vezetőképző Központ szakemberei, akik november 22-én országos tanácskozás keretében kívánják elősegíteni az átállás legfontosabb tapasztalatainak értékelését. Az Elnöki Tanács 1984. évi törvényerejű rendelete, illetve a kormány, valamint a SZOT elnöksége együttes irányelvei szerint 1986 végéig a vállalatok többségénél be kell fejezni az új vezetési formák bevezetését. A tervek szerint a vállalatok 27 százaléka marad 1986 után is államigazgatási irányítás alatt, amit részben tevékenységük, részben az általuk kielégített szükségletek jellege tesz indokolttá. A jövőben vállalati tanács irányítja a cégek 47 százalékát, főleg az 500 fős kollektívát meghaladó nagyválla- latöknál. A többi 26 százaléknál pedig a dolgozók által közvetlenül választott vezetőség látja el az irányítási teendőket. Eddig az átállásra kötelezett vállalatoknak több mint egyharmada — csaknem 500 vállalat — kezdett hozzá az átszervezéshez. Jelentős többségük korábban minisztériumi irányítás alá tartozott. Mintegy száz ipari és csaknem harminc építőipari vállalatnál is sor került már az új formák bevezetésére. összességében az említett választások 95 százalékánál az addigi igazgatót erősítették meg pozíciójában. Az egymás kultúrájának Ismeretével foglalkozó munkaibizottság csütörtöki ülésén felszólalt Király István akadémikus, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora. Hangsúlyozta, hogy a különféle etnikai csoportok, nemzetiségek és klisnemzetek sajátos szerepet töltenek 'be az európai kultúra gazdagításában. A Kárpát-medence történelmére utalva megállapította, hogy a nemzetiségek léte többször vált a népek közötti gyűlöletkeltés eszközévé. A múlt tragikus tanulságait szem előtt tartva, ma minden országnak arra kell törekednie, hogy a nemzeti kisebbségek ne elválasztó tényezők legyenek, hanem az összekötő kapocs szerepét töltsék be népeink között. Két kultúrát — a saját országukét és az azonos etnikumú országét — egyaránt ismerve az állampolgári hűséget szigorúan őrizve, s ugyanakkor a velük egy nyelven beszélő néphez fűződő kapcsolataikat szabadon ápolva sokat tehetnék az .országok egymáshoz való közelítésében elősegíthetik a kultúrához oly szükséges szellemi cserét, és nyitottságot — állapította meg Király István. .Az irodalmi munkabizottságban felszólalt Boytha György a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatója. Megállapításokra utalva elmondta, kijelentette: több európai ország felfogásától a magyar joggyakorlatban a szerzői jog személyiséghez kötődő, amely kifejezi azt a belső viszonyt, ami az alkotót az alkotással összefűzi. Csütörtökön a kulturális együttműködés kérdéseivel foglalkozó a munkabizottságban részt vevő kutatók, oktatók szakmai találkozón vettek részt a Magyar Tudományos Akadémia tudósklubjá- bam. A rendezvény a magyar nemzeti bizottság, az MTA és a Nemzetközi Kulturális Intézet szervezete. Ugyancsak ezen a napon az amerikai delegáció rendezésében zenés diavetítést tartottak William Jay és Smith, Wiliam Ferris, valamint Jack Masey költészeti munkásságáról. Importpótló mecseki földpót Importot pótló kerámia- és üvegipari alapanyagot termel a Pannonlit Dunántúli Kőbánya Vállalat pécsváradi üzeme. A mecseki homokbánya anyagáról bebizonyosodott, hogy hazánkban egyedülállóan magas — 30 százalékos — a földpát tartalma s ezt az ásványt eddig csak külföldről tudták beszerezni a felhasználó ipari üzemek. A korábbi kísérleti célra szánt kisebb mennyiség után az üvegipar orosházi gyára már 8 ezer tonnát rendelt a Mecsek pannon-kori homokkincséből.
