Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 251. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 25., péntek A SZÓFIAI DIAGNÓZIS A célok változatlanul érvényesek Tanácskozás a Parlamentben az ENSZ megalakulásának 40. évfordalóján Az Országos Béketanács, a Magyar ENSZ Társaság és az Interparlamentáris Unió Magyar Tagozata, valamint az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójával és a Nemzet­közi Békeévvel kapcsolatos programok Magyar Nemzeti Bizottsága csütörtökön ünnepi ülést rendezett a Parla­ment vadásztermében. A tanácskozást a világszervezet létrejöttének 40. évfordulója és a most kezdődő Nemzet­közi Békeév magyar programjának meghirdetése alkalmá­ból rendezték. A jubileum egybeesik hazánk ENSZ-tagsá- gának 30. évfordulójával, így a megemlékezés alkalmat adott arra is, hogy áttekintsék Magyarország tevékenysé­gét, szerepét a világszervezetben. A Parlamentben ünnepi ülésen emlékeztek meg az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójáról. Számvetés a helyzettel, amely feszültségekkel terhes, és a világos elemzés alapján a kivezető út pontos meg­jelölése — ez a Varsói Szer­ződés legmagasabb szintű fó­rumán elfogadott nyilatkozat lényege. Nagyfontosságú do­kumentumról van tehát szó, amelyet ennek megfelelően tanulmányoznak a világ minden államában a döntés­re illetékesek — különös te­kintettel arra is, hogy az a Varsói Szerződéshez tartozó hét ország egyeztetett állás­pontját rögzíti nem egészen egy hónappal a genfi Gorba­csov—Reagan csúcstalálkozó előtt. A íbölgár fővárosban vég­zett Iközös munka e két fő iránya egyformán lényeges: a pontos diagnózis ugyan­olyan fontos, mint a recept. Ezért la mai európai és vi­lághelyzetben rejlő kockáza­tok hűvös pontossággal való feltérképezése akkor is fon­tos és előrevivő cselekedet, ha ez a helyzetelemzés ko­rántsem derűs. Nagymérték­ben fokozódott az utóbbi években a nemzetközi fe­szültség, állapították meg a hét tagállam vezetői, a világ közel került ahhoz a határ­hoz, amelyen túl az esemé­nyek ellenőrizhetetlenné vál­nak. Az okot világosan megje­löli a Bulgária. Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió legfőbb veze­tői által elfogadott nyilatko­zat: az imperializmus, min­denekelőtt az Egyesült Álla­mok törekvése a katonai fö­lény megszerzésére, s annak révén arra, hogy rákénysze­rítse akaratát más népekre, államokra. A Varsói Szerző­dés iá maga részéről nem tö­rekszik katonai fölényre, de azt sem engedheti meg sen­kinek, hogy vele szemben te­gyen szert erre. A szófiai ok­mány ugyanakkor számítás­ba veszi azokat a tényezőket is, amelyek lehetővé tehetik a résztvevők által meghir­detett cél elérését, vagyis az atomháború veszélyének el­hárítását, az európai és a vi­lághelyzet kedvező fordulatát. Ehhez, mutatnak rá a tag­államok, elsősorban új poli­tikai magatartásra van szük­ség valamennyi érdekelt fél részéről. Az ENSZ alapok­mányból jól ismert elveket például a nemzeti független­ség és szuverenitás tisztelet- bentartásáról itt kiegészíti egy figyelemreméltóan szerény és ugyanakkor józan mon­dat: a nemzetközi viszonyok megjavítása a korunk reali­tásainak megfelelő megköze­lítést, nevezetesen kölcsönös önmérsékletet követel. Ilyen reális magatartást, önmérsékletet — és tegyük hozzá: konstruktív kezdemé­nyezést — tükröznek a ter­jedelmes okmányba foglalt Urbán Lajos közlekedési miniszter — Georgiosz Pa- padimitriunak, a Görög Köz­társaság szállítási és közle­kedési miniszterének meghí­vására — október 22—23-án hivatalos látogatást tett Gö­rögországban. Partnerével áttekintette a két ország kö­javaslatok. Ahogy Kádár Já­nos összefoglalta lényegüket: feszültség helyett enyhülést, szembenállás helyett közele­dést. A szófiai okmány egyfelől rendszerbe foglalja azókat a különböző természetű katonai és politikai kezdeményezése­ket, amelyet az elmúlt idő­szakban tettek a Varsói Szer­ződés tagállamai (legutóbb Mihail Gorbacsov ismertette a Szovjetunió új fegyverzet- korlátozási elgondolásait Pá­rizsban arról, hogy a két nagyhatalom csökkentse felé­re a stratégiai támadó fegy­vereket és iktassa ki az űr­fegyverkezést), másfelől újakkal is kiegészítik azokat. Ahogy az elemi logika is diktálja; addig is, amíg át­fogóbb megállapodás szület­het a fegyverzetek csökken­téséről, legalább ne gyarapít­sák az arzenálokat, a fegy­veres erőket. Ebben az irányban jelente­ne konkrét lépést többek kö­zött annak a szófiai indít­ványnak a teljesítése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a jövő év első nap­jától fagyassza be fegyveres erői létszámát, beleértve a külföldön állomásozó fegyve­res erőiket is. A megegyezés­hez természetesen két félre van szükség: a katonai szö­vetségek létrehozása nem a Varsói Szerződés országainak akarata volt, 30 éve a VSZ jóval a NATO születése után jött létre. Amíg azonban az létezik, a szocialista katonai szövetség országai is erősí­teni fogják védelmi képessé­güket. Ez a figyelmeztetés azzal párosult Szófiában, hogy a tagállamok újra le­szögezték készségüket a két katonai szövetség egyidejű felszámolására. Az aláírók a szocialista or­szágok közötti kapcsolatok más kérdéseivel is részlete­sen foglalkoztak: különös fi­gyelmet fordítottak a tudo­mányos-technikai haladásra, amely most minden tagál­lam erőfeszítéseinek egyik fontos témája. Az együttmű­ködési törekvések azonban nem korlátozódnak a szövet­ség tagjaira: nagyfontosságú, hogy most egy VSZ-okmány nyilvánítja ki a tagállamok készségét arra, hogy együtt­működjenek a Kínai Nép- köztársasággal a békéért ék a szocializmusért, valamint az imperializmus ellen vívott harcban. A szófiai tanácskozás al­fája és ómegája: minden nemzetközi problémát, kivé­tel nélkül, politikai eszközök­kel, tárgyalásokkal, párbe­széddel oldjanak meg. A pár­beszéd, a tárgyalások első próbája Genfben lesz: a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozónak, mondták ki a nyilatkozat aláírói, hozzá kell járulnia a mai veszélyes feszültség csökkenéséhez. zötti közlekedési kapcsolatok t ová'bbfe jileszté sén ek 1 e he tő- ségeit és meghatározta az együttműködés bővítésének konkrét formáit az egyes közlekedési alágazatok terü­letén. Urbán Lajos visszaér­kezett Budapestire. Az ülés elnökségében he­lyet foglalt Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára is. Péter Jánosnak, az országgyűlés alelnökének megnyitó szavai után Várko- nyi Péter külügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben kiemelte: az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének születésnapjáról méltóan megemlékeznek minden államban, amely hi­tet akar tenni a jelenlegi, nehéz feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben is az alapokmányban megfogal­mazott nemes célok és elvek mellett. Hazánk is így tesz, s nemcsak itthon, hanem a világszervezet New York-i székhelyén is, ahol az Elnö­ki Tanács elnöke számos tagállam államfőjének tár­Erich Honecker hazánkba látogat Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárának meghívására Erich Honecker, a Német Szociailista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke a közeli napok­ban baráti munkalátogatásra hazánkba érkezik. (MTI) Elkészült a balatoni víz­gyűjtő környezetvédelmi me­liorációs terve. Ezt vitatta meg tegnap a Balatoni In­téző Bizottsága a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa környezetvédelmi munkavédelmi bizottságá­val rendezett együttes ülésén Balatonfüreden. A .tervezet elsősorban a több mint 5000 négyzetkilométer rés vízgyűjtő területen ta­lálható somogyi, zalai és Veszprém megyei mezőgaz­dasági üzemek munkáját át­fogó intézkedéseket tartal­maz. Termelésbővítésre az ország már talán fontosabb területein volna szükség na­gyobb összegű meliorációs beruházásokra, de a térség­ben a Balaton védelmének sürgős ' tennivalói kénysze- rítatték ki ennek a haladék­talan elvégzését. A terv egyaránt számol a vízgyűjtő mezőgazdasági művelésre alkalmas 'terüle­teinek jobb gazdasági ki­használásával és a Balaton vízminőségének védelmé­vel, a természeti — környe­zeti tényezők harmonikus összhangjának megteremté­se alapján. Ezt elsősorban a domborzati viszonyokhoz il­leszkedő termelési szerkezet­tel akarják elérni. A domb­saságában részt vesz az ENSZ jubileumi közgyűlésén és az ünnepi megemlékezé­sen. A világszervezet létreho­zása óta eltelt négy évtized­ben bebizonyosodott, hogy az ENSZ a nemzetközi poli­tikai kapcsolatok rendszeré­nek szerves része, olyan egyetemes igényű intézmé­nyes fórum, amely korunk­ban mással nem helyettesít­hető — mutatott rá Várko- nyi Péter. Hangsúlyozta, hogy bár napjainkban a vi­lágszervezet tevékenységé­nek hatékonyságát számos hírálat éri, hazánk megítélé­se szerint az ENSZ számos területen komoly eredmé­nyeket tud felmutatni. Jelentős szerepet játszott például a gyarmati rendszer felszámolásában, amelynek A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Lázár György­nek., a Miniszternács elnöké­nek a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének szófiai ülé­séről szóló jelentését. hátakról a völgyek élővizei­be sodort hordalék és ennék foszfortartalma ugyanis az egyik fő szennyezője a Bala­tonnak. A tanulmányterv megálla­pítja, hogy a vízgyűjtő terü­leten . indokolt a gyep és az erdőgazdálkodás fejleszté­se. Ezzel erősen lefékezhető a termőtalaj eróziója, élővi­zekbe jutása. Ahol ezt nem lehet megtenni értékes me­zőgazdasági területek el­vesztése nélkül, ott művelé­si ágváltozásra van szükség. Gazdaságok talajvédő hatású növényeket termesztenek itt. A tervezet egyértelmű­en kimondja: a 17 százalé­kosnál meredekebb lejtőkön meg kell szüntetni a szántó­földi művelést a Balaton vízgyűjtő területén. Természetesen más és más a feladat a tó nyugati, déli és északi, változó domborza­ti és természeti feltételei kö­zött. Megyénk a déli vízgyűj­tőnél érdekelt. Erről szólva a tanulmányterv úgy fogal­maz, hogy a művelési ágaik ésszerű rendezése a lejtős szántóterületek talajvédel­mének megoldása a síik vi­déki homokos és lápos vi­dékek vízelvezetése a leg­fontosabb feladat. Ugyanitt 5169 hektárnyi területen nyomán az ENSZ-család napjainkban már 159 álla­mot tömörít. A világszerve­zet sokat tett a nemzetközi gazdasági és kulturális kap­csolatok fejlesztéséért s az egész emberiséget érintő glo­bális problémák megoldásá­ért. — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenysé­gét — folytatta a miniszter — korunk realitásai alapján A kormány megtárgyalta és elfogadta a vállalati jö­vedelem- és keresetszabá­lyozás 1986. évi módosításá­ról szóló jogszabályokat. A kormány áttekintette az országgyűlés októberi ülés­szakán elhangzott képviselői javaslatokat és észrevétele­ket. Ügy döntött, hogy a ja­terveznek erdősítést és 2117 hektáron indokolt a gyepte­lepítés. Megoldásra vár még az egyéb mezőgazdasági szeny- nyezőf orrá sok ártalmatlaní­tása. Az állattartó telepéken át kell alakítani a tartási módot és környezetszeny- nyezést kizáró trágyatelepek kialakítására van szükség. Több korszerű agrokémiai centrum és keverőtelep, va­lamint a tápanyagoknak a korábbinál gondosabb talaj­ba juttatása is ezt a célt szolgálja. Meg kell szervezni az elhullott állatoknak a feladat igényelte szakszerű összegyűjtését, tárolását és feldolgozását — a környe­zetre veszélyes dögkutak er­re már nem alkalmasak. A természeti környezeti feltételekhez jobban alkal­mazkodó meliorációs ‘be­avatkozások nemesük a Ba­laton vízétől tartják távol a veszélyes szennyezéseiket — ezek összege a jelenlegi 45 tonnáról 6 tonnára csökken­ne — hanem hatásukra mintegy 30—50 százalékos hozamtöbblet is várható. Te­hát a termelési szerkezet- változások nem veszélyezte­tik az eredményes gazdálko­dást. (MTI-fotó — Teiefotó — KS) kell elemeznünk és értékel­nünk. Az ENSZ, a nemzet­közi szervezeteikben folyó sokoldalú diplomácia szer­ves része a nemzetközi kap­csolatok egészének, s fon­tos színtere és esetenként eszköze is a szocializmus és a kapitalizmus világmére­tű versengésének, az ideo­lógiai-politikai küzdelem­(Folytatás a 2. oldalon.) vasiatokat a VII. ötéves terv véglegesítésekor hasznosítja. Egyidejűleg kötelezte illeté­kes tagjait, hogy a konkrét indítványok megvalósításá­nak lehetőségeiről tájékoz­tassák az országgyűlés elnö­két és az érdekelt képvise­lőket. Sajnos, a jelenlegi pénz­szűkében az üzemek nem tudnák a meliorációhoz szükséges tetemes anyagia­kat viselni. Az anyag vitá­jában Tóth Károly, a So­mogy Megyei Tanács elnök- helyettese elmondta, hogy a MÉM évenkénti meliorációs kerete csak meghatározott feladatok végzésére elegen­dő. A balatoni többletmun­kák nem férnek bele e ke­retbe. A megye csak víz­gyűjtő területével arányosan tud erre áldozni, a belső-so­mogyi területekről nem haj­landó az ottani meliorációra szánt összegeket átcsoporto­sítani. Hasonlóan nyilatkoz­tak a másik két megye kép­viselői is. Valóban több még a tisz­tázatlan kérdés a vízgyűjtő oly régen várt s egyébként hasznos meliorációs terveze­te körül. A VII. ötéves ter­vi elképzelések azonban még most formálódnak, nem dőlt el, milyen összegeket, mely célra fordítanak. (A teljes meliorizációra 2010-ig 3—3,5 milliárd kellene.) Ezért is fo­gadta el a BIB és a Nép­front munkabizottsága dr. Ábrahám Kálmán államtit­kárnak, a BIB elnökének ja­vaslatát, hogy jelezzék az Országos Tervhivatalnak: szükségesnek tartják e mun­ka mielőbbi megkezdését a vízgyűjtőn, s ehhez a komp­lex intézkedések kidolgozá­sát. Enélkül a Balaton víz­minőségének javítására ho­zott kormányhatározat nem hajtható végre. Cs. T. Magyar—görög közlekedési tárgyalások Ülést tartott a Minisztertanács (MTI) A balatoni vízgyűjtő meliorációjáról tárgyalt a BIB Több erdőt és gyepterületet

Next

/
Oldalképek
Tartalom