Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

Somogyi Néplap 1985. október 25., péntek VÁRKONYI PÉTER BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) nek, a nemzetközi osztály­harcnak. A világszervezet nem oldhatja meg az álla­mok és a kormányok nélkül a háború vagy a béke, a gazdasági, társadalmi, kul­turális elmaradottság kulcs- fontosságú kérdéseit. De ké­pes sajátos eszközeivel hat­ni "mé a történelmi küzde­lemre, Hogy ez a hatás ps* zitív töltéséi legyen, ahhoz a tagállamok pelitikai akara* tára és összehangolt eróíe= szításéra van szükség, amely* hez véleményünk szerint az ENEE tág lehetőségeket és á kereteket kínál, Ízért ha* áraztak ügy a Verséi izer* zödés Politikai Tanáeskezó Testületének szófiai ülésén, hogy a nagy jelentőségű le* szerelési javaslatokat tártál* mazó, a nemzetközi kapaso* latok javításét szorgalmazó nyilatkozatot az SNiZ*hen is előterjesztik, A szónok ezután felidézte azt a tevékenységet, amelyet hazánk fejt ki a világszerve* zettoen, 1055 decemberében történt felvétele óta. Várkonyt Péter a további­akban emlékeztetve a MSZMP Központi Bizottsá­gának a XIII. kongresszus elé terjesztett beszámolójára hangoztatta: A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatla­nul az a legfontosabb célja, hogy népünk szocialista épí­tőmunkájához minél kedve­zőbb feltételeket teremtsen. Ezért lépünk fel minden le­hetséges alkalommal és fóru­mon a béke. az enyhülés, a társadalmi haladás érdeké­ben. Erőnkhöz mérten hoz­zájárulunk az emberiség olyan egyetemes problémái­nak megoldásához is, mint a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságosabbá téte­le, az energia- és a nyers- anyagkincsek ésszerű felhasz­nálása, a természeti környe­zet megóvása, a nyomor, az éhínség, az írástudatlanság felszámolása. Ezek az elvek és célkitűzések vezérelnek bennünket az ENSZ-ben ki­fejtett tevékenységünkben is. Változatlan az a meggyőző­désünk, hogy az ENSZ-re fo­kozott szerep hárul a világ­béke megőrzéséért, a nem­zetközi biztonság fenntartásá­éit, a népek közötti együtt­működés erősítéséért folyta* tett küzdelemben­Az BNPZ négy évtizedes fennállásának tapasztala* tathói megállapítható;, a vi= lágszervezet a hiányosságuk ellenére is mai világunk nemzetközi kapesolatrend* szerének nélkülözhetetlen és pótolhatatlan alkotórésze, Az alapokmányban megfogni* mázott elvek és eélok váltó* zó világunkban változatlanul érvényesek, de azt a keretet, amelyet az ENSZ & tagálla­mok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésé^ hez nyújt, tartalommal meg­tölteni a tagállamokra váró bonyolult feladat — mondot­ta végezetül Várkony-i Péter. Simái Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság el­nöke felszólalásában az ENSZ eddigi tevékenységét méltatva többek között em­lékeztetett, hogy az ENSZ feltárta azokat a súlyos glo­bális gondokat, amelyek mai világunkat terhelik, s rávilá­gított a megoldások lehetsé­ges útjaira is. Az ünnepi tanácskozáson Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke szólt a nemzetközi békeévről amelynek meghirdetése min­den korábbinál szélesebb körű, a világ haladó közvé­leményét mozgósító, nagy­szabású nemzeti és nemzet­közi akciókat ígér.'Ismertet­te a békeév hazai rendezvé­nyeit is. Mihail Gorbacsov baráti látogatása Bulgáriában Csütörtökön megkezdődött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának bulgáriai bará­ti látogatása. Mihail Gorbacsov a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Bol­gár Népköztársaság Állam­tanácsának és Miniszterta­nácsának meghívására tesz látogatást Bulgáriában, köz­vetlenül azután, hogy kül­döttség élén részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének szerdán befejező­dött, kétnapos szófiai ülé­sén. Mihail Gorbacsov csütör­tökön délelőtt megkoszorúz­ta a bolgár főváros központ­jában álló Lenin-szobrot és a Dimitrov-mauzóleumot. Je­len volt Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, bolgár államfő. A két politikus le­rótta kegyeletét Georgi Di­mitrov szarkofágja előtt. Mihail Gorbacsov ezután a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának székházába látogatott. A ta­lálkozón Todor Zsivkov ve­zetésével részt vettek a BKP KB Politikai Bizottságának tagjai, póttagjai és a Köz­ponti Bizottság titkárai. Megbeszélést folytattak a bolgár—szovjet kapcsolatok és a nemzetközi élet idősze­rű kérdéseinek széles köré­ről. Kiemelt figyelmet for­dítottak a legfelső szin-ten elért megállapodások meg­valósításával kapcsolatos gyakorlati intézkedésekre. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy az ez irányú mun­ka hozzá fog járulni a BKP és az SZKP. a Bolgár Nép- köztársaság és a Szovjet­unió közötti sokoldalú együttműködés korszerűsí­téséhez és elmélyítéséhez, a nemzetközi téren kialakított közös tevékenységük foko­zásához. A Fülöp-szigeteken folytatódnak a tiltakozó megmozdulá­sok Marcos elnök rendszere ellen. Az utcai csetepatéról tu­dósító kép a fővárostól 400 kilométerre fekvő Iloilo város­ban készült (Telefotó — AP—MTI—KS) Ünnepi megemlékezés az ENSZ napján Az ENSZ napján, október 24-én megtartott ünnepi meg­emlékezéssel fejeződtek be csütörtökön New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából tartott ünnepségek, a közgyűlés üléssza­kának külön ülései, amelyeken mintegy 80 állam- és kor­mányfő szólalt fel. Az ünnepi ülés szónokai a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának képviselői voltak: Reagan ame­rikai elnök, Sevardnadze szovjet külügyminiszter, Csao Ce- jang kínai és Margaret Thatcher brit miniszterelnök, Roland Dumas francia külügyminiszter. Rajtuk kívül ezen az ülésen kapott szót az cl nem kötelezettek mozgalmának képvisele­tében Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, valamint David Lange új-zélandi miniszterelnök. Üj-Zéland kormánya még ez év tavaszán kérte, hogy képviselője ezen az ülésen mond­hasson beszédet. A közgyűlés délutáni ülésén — amely közép-európai idő szerint este kezdődött meg — Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára és Jaimc de Pinies, a közgyűlés ülésszaká­nak elnöke mondott beszédet. A közgyűlés ünnepélyes nyi­latkozatot fogadott el és nemzetközi békeévnek nyilvánította 1986-ot. Az ünnepi ülésen a magyar küldöttség padsoraiban fog­lalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki a közgyűlés 40., jubiláris ülésszakára és az évfordulóval kap­csolatos megemlékezésekre érkezett New Yorkba. Az ülést helyi idő szerint röviddel 10 óra — közép-európai idő szerint 17 óra ,— után nyitotta meg Jaime de Pinies el­nök. Az első felszólaló Ronald Reagan, az Egyesült Álla­mok elnöke volt. Ronald Reagans A megosztás és a bizalmatlanság falait ol koll tüntetni Reagan elnök sajátét? hangvételű beszédet műn* dutt az ünnepi ülésen, Azt mondotta ugyan, hegy „új kezdetet akar a szovjet- amerikai kapcsolatokban, amikor novemberben Genf* ben találkozik Mihail Gorba- csovvai, az SZKP KB fótit* kárával —, de beszéde nagy részét a Szovjetunió politi­kája és különösen más or­szágoknak nyújtott segítsége elleni támadásoknak szen­telte. Reagan abból indult ki, hogy „a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti különbségek mélyreható­ak”. Bár kifejtette, hogy Goribacsowal „olyan szel­lemben lehet és - kell talál­koznia, amelyben békésen tárgyalhatnak a különbsé­gekről'’, „továbbá a nézet el­térések megértésének egyet­len módja az, ha tisztában vannak lényegükkel, s Genfiben meg kell vizsgálni, .mi az oka a bizalmatlanság jelenlegi szintjének”, az amerikai elnök azt mondta: „a Szovjetunió megsértette a két ország között fennálló szerződéseket, s az amerikai nép” nem tud megbékélni azzal, hogy „erőt és akna­munkát használnak fel” a rendszer hatókörének kiter­jesztésére. Reagan csak röviden fog­lalkozott a Szovjetunió új leszerelési javaslataival. „Úgy vélem, vannak a ja­vaslatban olyan magvak, amelyeket fel lehet nevelni, s az elkövetkező hetekben arra kell törekednünk, hogy létrehozzuk az igazi alku fo­lyamatát” — .mondotta, s ki­jelentette: üdvözli a szovjet vezetésnek a ballisztikus rakéták számának nagy ará­nyú csökkentése iránt tanú­sított érdeklődését, de azt hangoztatta: „mindaddig, amíg az ilyen fegyvereket •nem tüntetik el a föld szí­néről, az Egyesült Államok keresi a módot arra, hogy kísérletekkel és próbákkal szabaduljon meg a nukleáris fenyegetés terrorjától”, vagy­is folytatni kívánja az űr- fegyverkezési program meg­valósítását, beleértve az ilyen fegyverek gyakorlati kipróbálását. Azt állította, hogy ez nem fenyeget senkit sem, a Szovjetunió is foglal­kozik űr védelmi rendszer ki- fejlesztésével. Európáról szólva arról be­szélt, hogy „semmi sem in­dokolja az európai kontinens folytatódó és állandó meg­osztását”, s „a megosztás és a bizalmatlanság falait el kell tüntetni”. Közölte, hogy a genfi találkozó előtt még foglalkozni kíván egy beszé­dében ezzel a kérdéssel. A beszéd nagy részében az ..■''erikái elnök az általa „re­gionális konfliktusoknak” minősített problémákkal fog­lalkozott, de nem olyan kér­déseket sorolt ebbe, mint például a közel-ikeleti vál­ság, hanem Afganisztán, Kambodzsa, Etiópia, Angola és Nicaragua helyzetét ne­vezte meg olyan „regionális problémáknak”, amelyeket meg aikar oldani a szovjet vezetőkkel folytatott tárgya­lásokon. Az elnök „három szintű” megoldást javasolt a „regio­nális békefolyamat” megva­lósítására. Az első szakasz­ban „tárgyalásokat kell kez­deni a harcban álló felek Mmit” és ,,meg kell javí* tani a belső politikai félté* teleket”, hegy „véget vesse* nek az erőssakflak kivonjak a külföldi csapatokat és megteremtsék a nemzeti megbékélést”, A második szakaszban „az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kép­viselőinek kell összeülniök, nem azért, hogy rákénysze- rítsék a megoldást az egy­mástól külön-külön folyta­Az ülésen felszólaló szov­jet külügyminiszter, Eduard Sevardnadze bevezetőben fel­olvasta azt az üzenetet, ame­lyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára küldött a világszervezet főtitkárának és az ENSZ fennállása 40. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnqpi ülés valamennyi részvevőjének. „Az Egyesült Nemzetek Szervezete annak köszönheti megszületését, hogy a sza­badságszerető népek győzel­met arattak a fasizmus és a militariamus felett — han­goztatja az üzenet. — Tél­iességgel ésszerű tehát, hogy ENSZ Alapokmányának kezdő sorai kifejezésre jut­tatják az Egyesült Nemze­teknek azt az elhatározását, hogy az elkövetkező nemze­dékeket -megszabadítják a -háború borzalmaitól, türelmet tanúsítanak egymás iránt, és békében, jó szomszédként kívánnak együtt élni. iMa azonban minden ko­rábbinál sürgetőbb -feladat, hogy nyíltan és határozottan kinyilvánítsuk: az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt fő feladat még nem valósult meg: még nem ér­tük el a tartós és szilárd bé­két. Ma minden eddiginél nagyobb szükség van a nem­zetek és az emberek közös erőfeszítésére azért, hogy megmentsük az emberiséget a nukleáris katasztrófa fe­nyegetésétől. A gyakorlatban ez minde­nekelőtt azt követeli meg, hogy vessünk véget a fegy- verkezéni' versenynek a föl­dön, és akadályozzuk meg azt a világűrben. tanáé tárgyalásakra", ha* nem asért, hogy m#gvi lássák „mi 8 legjobb esskös s hsr* golé felek közötti tárgyaié* sok támogatására", Egyes esetekben például Reagan szerint a két ország garan­ciákat nyújthat a megállapo­dások teljesítéséhez. A fő cél azonban szerinte ebben a sza­kaszban „a -külföldi katonai jelenlét ellenőrzött meg­szüntetése és a külső fegy­Üj erőfeszítésekre van szükség annak érdekében is, hogy felszámoljuk a feszült­ség regionális melegágyait, és megszüntessük a gyarmati rendszer -maradványainak minden megnyilvánulását. Az egyesült nemzetek előtt számos más sürgető feladat is áll: valódi leszerelési in­tézkedésekkel kell -megköny- nyítenie az erőforrások új­raelosztását az alkotó célok megvalósítására, arra, hogy felszámoljuk az elmaradott­ságot és az éhezést, a beteg­ségeket és a nyomort. Ugyan­ezt a célt kell szolgálnia a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos és demok­ratikus alapokon történő át­alakításának, annak, hogy -biztosítsák a valódi emberi jogokat és szabadságjogokat, mindenekelőtt a békében megvalósított élet jogát. A Szovjetunió, amely az egyesült nemzetek egyik ala­pító tagja és állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, az ed­digiekhez hasonlóan tovább­ra is minden módon hozzá­járul a világszervezet sikeré­hez, ahhoz, hogy teljesíthes­se hatalmas feladatát, az Alapokmány szigorú tiszte­letben tartásának alapján,, — hangzik Mihail Gorbacsov üzenete. A szovjet külügyminiszter ezután méltatta az ENSZ négy évtizedes útját. A miniszter megállapítot­ta: változatlanul a népek és a világszervezet előtt áll még a legfontosabb feladat, a ga­rantált béke megteremtése. Az emberiség vállára neheze­dő legsúlyosabb teher a fegyverkezési verseny, amely verszállítások megállítása”. A harmadik. szakaszban „vissza kell vezetni ezeket az erszágekat a világgaiáa* sag felyamatába", a ebben az esetben az Egyesült Al* műk „kész lesz Bőkezűen vá= lasselni a demokratikus megbékélésre”, „Mindaddig, amíg az ilyen tárgyalásuk nem heznak ha* térezett eredményt, az Egyesült Állatnék té* megatáaa a h-areelő áe= makrai ikus ellenállásnak nem szűnhet, s nem is szű* nlk meg” — mondotta Rea­gan, jelezve, hogy Washing­ton folytatja a mcareguai, az afganisztáni, a kambodzsai, az angolai és az etiópiai el­lenforradalmi csoportok megsegítését. elkerülhetetlenül közelebb visz a katasztrófa peremé­hez. „Kötelességünk, hogy megállítsuk, majd visszafor­dítsuk ezt a versenyt, meg­akadályozzuk, hogy az kiter­jedjen a világűrre is” — húzta alá nagy nyomaték-kai Eduard Sevardnadze. Rámu­tatott: a Szovjetunió a „csillagok háborúja” elgon­dolásával a csillagok béké­je tervet szegezi szembe, tar­tós békét akar a földön. „A Szó ve tj unió olyan vilá­got javasol, amelyben nin­csenek fegyverek a világűr­ben. A Szovjetunió olyan vi­lágot javasol, amelyben gyökeresen csökkentik, majd teljesen felszámolják a nuk­leáris fegyvereket. A Szov­jetunió olyan világot javasol, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államoknak a többi nukleáris hatalomnak is pél­dát mutat mindenfajta nuk­leáris robbantás leállításá­val. A Szovjetunió olyan vi­lágot javasoL, amelyben a Szovejtunió és az Egyesült Államok lemond az új atom­fegyverek kifejlesztéséről, befagyasztja meglévő fegy­verkészleteit, eltiltja és megsemmisíti a műholdelhá­rító rendszereket” — mon­dotta. Utalt arra, hogy a Szovjetunió mélyreható meg­oldást javasolt az európai közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközöket illetően, s eltávolította egyes ilyen fegyvereit az európai öve­zetből. „Ha megfelelő meg­állapodásra jutunk, nem nö­veljük az ilyen fegyverek számát országunk ázsiai te­rületén sem” — jelentette ki. A szovjet külügyminiszter határozottan leszögezte: a létrejött nemzetköz-i szerző­déseket — így például a ra­kétaelhárító fegyverekről létrejött SALT—:I. szerződést — nem lehet egyoldalúan és önkényesen értelmezni. „A Szovjetunió tiszta lel­kiismerettel, nem üres kéz­zel jött erre az ülésre — mondotta beszéde befejező részében Eduard Sevardnad­ze. — Az az ország, az a nép, amely oly sokat szenve­dett a háborútól, hogy sebei most, negyven év elmúltával is sajognak, olyan konkrét és realista lépések széles kö­rű programját javasolja, amelyek a minimálisra csök­kenthetik a világméretű ka­tasztrófa kockázatát. Min­den törekvésünk a jövő biz­tosítására irányul — de en­nek a jövőnek az érdekében a kockázatot már most fel kell számolni”. Eduard Sevardnadze: A Szovjetunió tartós békét akar a földön Sevardnadze szovjet külügyminiszter (balra) és Trojanovsz- kij ENSZ-nagykő vet hallgatja az amerikai vezető beszédét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom