Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-23 / 249. szám
4 Somogyi Néplap 1985. október 23., szerda Októberben, Berhidán Tibiké földrengést játszik. Jóformán szünet nélkül. Kezét előrenyújtja, s furcsa remegésbe hozza testét. Fáj- dálommal telve nézik szülei, rokonai. Mindössze (három esztendős Tibiké, de átélte a földrengést Berhidán. A bakonyi 574 méter magas öreg Futóné lábánál, a síkságon augusztus derekán dübödten morgott, remegett a föld, Ber- hidától a Balaton partjáig nyolc településen át tombolt pusztított. — Ha felettünk száll egy repülőgép, azt hiszik, megint jön a földrengés — mondja Stróbl Tiborné csöppnyi udvarukban, ahová találomra nyitottunk be, hogy megtudjuk, miként halad a helyreállítás, van-e segítségük? Stróblék háza áll, a megroggyant kéményen önkéntes segítők dolgoznak. Név szerint: a törökkoppányi Schell János, a dunakomlödi Hri- vik József, és Pacskó Ferenc, a du naszentgyörgyi Mogyoródi Ferenc, és a gerjeni Molnár Sándor. Valamennyien a 22-es Állami Építőipari VáLlalat dolgozói, a Petőfi Sándor szocialista brigád tagjai. — Szerda van, nem hiányolják magukat a vállalatnál? — A Paksi Atomerőművet építjük, kilenc plusz ötös munkarendben dolgozunk, s most szabadnapját tölti a többség — hangzik a válasz. — Ha segítjük Mexikót, az éhező afrikaiakat, kötelességünk itthon is segíteni, önként jelentkeztünk a munkára, semmiféle ráhátás nem volt. Körmöczy Zoltán, a paksiak művezetője azért jött, hogy megnézze: van-e elegendő anyag az építőknek. — Most negyvenegy tagú a brigád — mondja — négy komplex csapatot vállalt az Atomerőmű. Voltak itt Zalaegerszegről munkások, szerszámok, gépek nélkül. Mi hárman előre jöttünk, megnéztük : konkrétan mit kell csiináln'i. Amikor a többiek megérkeztek, már tudták, ki melyik házon fog dolgozni. Az anyagokat, a gépeket, állványokat, a kéziszerszámokat egy központi helyen .tároljuk a faluban, kizárólag az építőanyagot kapjuk a tanácstól. Mint Schell János mondta: az idő nekik segít. Körmöczy Zoltán társaságában felkerestük a Bezerédy utcát, ahol a többi .paksi dolgozik. Az egyik épület tűzfalát már kibontották, mielőtt hozzálátnak az újjáépítéshez, alapot készítenek, anélkül húzták fel a házat hájdanában. Átellenben 'megroggyant vályogházat igyekeznek lakhatóvá tenni a paksiak. — Megígérem, ez a fal nem fog eldőlni — kopogtatja meg a téglasort Vizi Ist- ván, — de azért ne éljünk át még egy födrengést. Bármelyik utcában járunk, egymást követik, a megtámasztott falú házak. — Amikor meglátták ácsaink ezeket a gyönyörű fenyőgerendákat, fájt a szívük, vétek ilyet dúcolásra használni — mondja Körmöczy Zoltán. — A tanács a helyreállítás, az anyagok költségeit leszámlázza, a tulajdonosoknak kell kifizetni. — A lehetőségekhez képest nagyon elégedett vagyok a helyzettel, a szükségeshez viszonyítva már nem — mondja Gyuricza László, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára. Munkahelyén, Veszprémben kerestük fel, hogy rövid interjút készítsünk vele. — Az intézmények helyreállításánál nincs gond, csak a magántulajdonban lévő házak javításánál van feszültség. A faluközösségekben nem nyilvánult 'meg a .készség, hogy kalákában kijavítsák a megrongálódott épületeket, holott általában .kalákában épültek a házak. A földrengés után az emberek kiültek a ház elé és vártak. Nehezíti a munkát, hogy sokan bejelentés nélkül érkeznek segíteni. Falúkat járva, magunk is meggyőződhettünk róla, de a munkások is elmondták, némi pazarlással folyik a helyreállítás. Mi erről a véleménye? — Ez biztos. Ilyen esetekben a pazarlás majdnem törvényszerű. A dúcoláshoz használt faanyag egy—másfél millió forintba kerül. Bányavidéken vagyunk, a föld alatt alkalmazott anyagokat használták fél a bányászok. Veszprémben járva, volt alkalmunk találkozni a megyei tanács elnökével, István Jánossal. — A Berhidán dolgozó paksi önkéntesek elmondták, jóízű koszítot kapnak, csak keveset. Sőt, tegnap este ők hagyták abba utoljára a munkát, alig jutott nekik vacsora. Azt is elmondták, hogy saját időbeosztásuk szerint reggel 6 órakor reggeliztek volna, csakhogy zárva találták az étkezdét. — Nem tudtunk róla. Ilyen jellegű panasz még nem érkezett hozzánk. Ez a helyi tanács figyelmetlensége. — Lassúnak tűnik a helyreállítás. Télre visszaköltözhetnek saját házukba a károsultak? — A teljes helyreállítás befejeztét a jövő év közepére tesszük. A hidegebb idő beálltával nehezültek a körülmények, itt-ott elégedetlenség tapasztalható. A földrengés és az utórezgések száz négyzetkilométeres területen nyolc települést érintettek, csaknem 31 ezer embert. Egy hónapig statikusok dolgoztak a településeken. Elsődleges dolgunk a kitelepítés volt, Veszprémben 210 OTP-lákást lefoglaltunk, Várpalotán negyven családot helyeztünk eL — Az Állami Biztosító kártérítése mellett az OTP kedvezményes- kamatú hitelt biztosít, és maximálisan 100 ezer forintig vissza nem térítendő hitelt kaphatnak azok, akik erre valóban rászorulnak. Azt senki sem vállalta és vállalja, hogy az állam fedezze teljes egészében a kiadásokat. Októberben Berhidán és Peremarton-gyártelepen még nem csitultak el a földrengés utórezgései. Gyuricza László elsőtitkár szerint még két-hJLrom évbe is beletelik, amíg az utolsó hullámok is elülnek, és megnyugodnak a kedélyek. Horváth Teréz Magánerős lakásépítés Egy NEB-jelentés margójára Közismertek a magánerős lakásépítők gondjai, hogy az építőanyaggyártó ipar fejlesztése évekkel maradt el az .igényektől. A témával kapcsolatos helyzetelemzést több megyei fórum is elvégezte. A fogyasztók megyei tanácsa 'például széles körű kérdőíves fölmérés alapján térképezte föl a magánépítkezők idegeit és pénztárcáját próbára tevő gondokat. A legátfogóbb és a megoldás reményével is kecsegtető vizsgálatot a megyei NEB szakembercsoportja végezte 1984-ben. Az ennek nyomán készült anyag nem tüneti kezelést javasolt, hanem a mélyebb okokat lis föltárva, a mai föltételek között is megvalósítható határozati javaslatokat tett. Egy óv után indokoltnak látszott megkérdezni, milyen intézkedések születtek az ajánlások nyomán. Mint kiderült, mindeddig csupán néhány, megyén belül is elintézhető panaszt sikerült megszüntetni. Ilyen például, hogy az építkezők saját fuvareszközzel hétközben is elszállíthatják a gyárakból a téglát, s a korábbival ellentétben nem kötelező igénybe venniük a Volán szolgáltatását. A Tüzép olyan válaszleve- Lezőlap-rendszert vezetett be, amellyel garanciát vállal, hogy a megjelölt napon valóban adni .is tudja a megrendelt anyagokat. Azelőtt az építkezőknek többször is szerencsét kellett próbálnia. Jóllehet a telekig ényeknek a tanácsok — főként a városokban — csak a félét tudják kielégíteni, ebben is érzékelhető némi változás. A Kaposvári Városi Tanács meggyorsította a telek- kialakítás ütemét, s ennek köszönhető például, hogy még az idén újabb 70 telket adnak tartós használatba a toponári városrészben. Jó jelnek tekinthetnénk azt is, hogy idén kevesebb lett a beszerzési gondokkal kapcsolatos panasz, ennek azonban főként az igények mérséklődése a nyitja. Történtek tehát kedvező változások, mindez kevés azonban ahhoz, hogy a magánerős lakásépítés helyzetének lényeges javulásáról adhassunk számot. Egyetértenek ezzel a NEB megyei vezetői is, akik ajánlásaik többségére kitérő választ kaptak, egyebek közt azzal indokolva, hogy a somogyi tapasztalatokat is figyelembe veszi a KNEB, amikor a közeljövőben áttekinti a témát... Az országos vizsgálat eredményeit majd a főhatóságokhoz továbbítják, ők aztán értékelik a helyzetet és a megoldás lehetőségeit. Ezek tehát a döntéshez vezető lépések. Mikor lesz mindebből az építkezők anyagi és idegi terheit mérséklő intézkedés? Talán az 1987-re tervezett megyei utóvizsgálat már ezek hatásáról is képet ad. (Elég sokára...) Érthető persze, hogy egy megyei vizsgálat után nem várhatók azonnal miniszteri rendeletek. Mégis túl hosszúnak látszik a gondok fölismerése és orvoslása köziti idő. Nyilvánvaló persze, hogy a bosszúság forrásainak egy része nein, szüntethető meg rendelétekkel. A tüzépeknél olykor tapasztalható vevő örüljön, hogy kap” alapállás; a hiány látszatát keltő antikereskedői magatartás eltűnéséhez elsősorban szemléletváltozásra van szükség. Olyan érdekeltségre, amelyet osák tényleges verseny- helyzet teremthet meg. Az ennek föltételét jelentő anyagellátási bőség elérése hosszan tartó, építőanyagipari fejlesztések sorát is föltételező folyamat:. A NEB által tett ajánlások zömének végrehajtásához ugyanakkor elég lehet egy kis ügyintézési rugalmasság, ésszerűbb ellátásszervezés vagy az igényekhez jobban igazodó építésiterv-vá- laszték kialakítása. Ugyan miért kellene erre három évet várni? Bíró Ferenc 17 nagyvállalat jelentkezett Újítási verseny a megyében Két és fél évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei szervezete. Azóta sokat tett a műszaki-szellemi alkotások létrehozása, oltalmazása, hasznosítása érdekében. A vállalatok és a tagok igényeinek kielégítését szolgálta az iparjogvédelmi ismeretek szervezett terjesztése. Így jóval többen megismerték a műszaki-szellemi alkotásokat is. Dr. Kovács Gyula, a MIÉ megyei szervezetének titkára elmondta, hogy az iparjogvédelmi munka tulajdonképpen összetett műszaki, közgazdasági, jogi és dokumentációs információs tevékenység. Ez alapvetően befolyásolja a vállalati műszaki fejlesztés eredményességét, fontos eszköze a gazdasági hatékonyság növelésének, a biztonságos, előnyös termék- értékesítés megszervezésének. Ezt a cél't szolgálja az ipar- jogvédelmi tanácsadó a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában. Az újítók, a feltalálók, a fejlesztők, az alkotók útmutatást kapnak a szolgálatot ellátó szakemberektől. Az újítók klubja tartalmas program alapján tevékenykedik. A két és fél év alatt sok színvonalas előadás hangzott el az innovációtól a vállalati iparjogvédelmi tevékenységig. A jövőben még több műszakit, közgazdászt kapcsolnak be az önművelés e formájába. Sokat segít, hogy a kaposvári mezőgazdasági főiskolán megszervezték az iparjogvédelmi ismeretek oktatását, fakultatív kollégium keretében. Ide még más érdeklődők is járnak majd. Akik levizsgáznak az Országos Találmányi Hivatal bizottsága előtt, a diplomájuk mellé megkapják a bizonyítványt a középfokú iparjogvédelmi vizsgáról is. Szép kezdeményezés, hogy a MIÉ somogyi szervezete karöltve az SZMT-vel újítási versenyt hirdetett a megyében. Dr. Kovács Gyula titkár elmondta, hogy azért határozták ezt el, mert a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásában minden eddiginél nagyobb jelentősége van az alkotó, kezdeményező erők eredményesebb kibontakoztatásának, a dolgozók újító tevékenységének. Az Országos Találmányi Hivatal és a KISZ megyei bizottsága is közreműködött az akcióban, együttesen fordultak pályázati felhívással a somogyi gazdálkodó szervezetekhez, intézményekhez. S hogy mit szeretnének mindezzel elérni? Elsősorban azt, hogy minél több fizikai és műszaki dolgozó, aztán nő és fiatal újítson. A legnagyobb eredménynek azt tartanák, ha a verseny révén meggyorsulna az újítások hasznosítása, előmozdítva többek között az anyaggal és az energiával való takarékoskodást is. Eddig a megye tizenhét vállalata nevezettbe a versenybe. A vezetőség elsősorban a vidéki kisebb üzemek jelentkezését várja. Az újítási versenyt jövő tavasszal értékelik, s áprilisban osztják ki a jutalmakat és az okleveleket a legjobbaknak. E hónap végén tartja a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület tisztújító közgyűlését. Ezen ott lesznek a somogyi szervezet nemrégen megválasztott küldöttei is. Nem mennek üres tarsollyal a fővárosba. Lajos Géza ÉRTESÍTJÜK KEDVES VENDÉGEINKET, HOGY az igali termálfürdőn karbantartás miatt 1985. OKTÓBER 22-TÖL a fedett medence nem üzemel Vendégeink fürdés céljára a külső szabadtéri termálvizes medencéket vehetik igénybe. Az egyéb szolgáltatások (szauna, masszázs) továbbra is rendelkezésre állnak. A karbantartási munkálatok előre láthatólag egy hónapos időtartamot vesznek igénybe. Vendégeink megértését és türelmét kérjük. DRW Somogy Megyei <271691> Üzemigazgatóság Tüzek tanulságokkal Elavult épületek, rossz tervek összeszámolni is nehéz, hány tüzet jegyeztek föl az elmúlt öt évben a nagyatádi tűzoltóparancsnokságon. A legérdekesebb eseteket, jelenségeket idézzük. 1981-ben a mezőgazdasági üzemekhez 25 alkalommal riasztották a nagyatádi tűzoltókat. Tizenegy millió forint kár keletkezett. „Fekete év”-ként szerepel ez a krónikákban, hiszen azóta eny- nyi mezőgazdasági tüzet és ilyen nagy kárt nem jegyeztek föl a vidéken. Szerencsésebb a kép az ipádban: öt év alatt mindösz- sze négy tüzet jegyeztek föl, s a kár együtesen sincs több tizenhétezer forintnál. Ez elsősorban a szakszerű megelőzésnek köszönhető. Szomorú viszont a lakástüzek krónikája. 1981-től napjainkig négyen vesztették életüket ilyen eseteknél. Görgetegen szénmonoxid-mérge- zésben halt meg egy férfi; Háromfán egy másik az ágyban dohányzott, elaludt, s úgy vesztette életét a lángok között. A segesdi szőlőhegyen a kályhából kipattanó szikrától lobbant föl a tűz, s az okozta egy belegi férfi halálát. Somogyszobon a Táncsics utca 15-ben a feldőlt hősugárzótól gyulladt ki a ház, s az okozta a tulajdonos vesztét. Sajnos, még mindig gyakori a gyermekjátékból, az elektromos vezetékek rossz szerelésének hibájából keletkezett tűz, s ne hallgassuk el azt se, hogy évente van szándékos, többnyire bosszúból elkövetett gyújtogatás. Minderről szó esett Nagyatádon a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. A kérdés természetesen az volt a jelen levő tűzoltókhoz, hogy mit tesznek a tüzek elkerüléséért. Mint elhangzott: évente átlag százötven ellenőrzést tartanak, s ha kell, erélyesen föllépnek a hiányosságok megszüntetéséért. Az ellenőrző tűzoltók 1984 óta helyszíni bírságot is kiróhatnak. Ám a gyakori ellenőrzésekkel sem lehet minden bajnak az elejét venni. A testület elé került jelentésiből is kitűnik, hogy a környező termelőszövetkezetekben — érthető kényszerből — elavult épületeket is újra hasznosítanak. Szálai Imre tűzoltó főhadnagy, városi parancsnok elmondta, sokat segít a megelőzésben, hogy egy-egy új beruházás tervét velük is egyeztetni lehet, így a tervezési hiányosságok időben megszüntethetők. Ez történt a közelmúltban az épülő új nyolctantermes nagyatádi általános iskolánál és a segesdi tűzihorganyzó-üzemnél. Néha egészen meghökkentő dolgokkal is találkoznak. Nagyatádon a tízemeletes lakóházaknál például egy esetleges tűz oltásának a feltételei nem voltak biztosítva. Sok gondot okoznak a hírközlés hiányosságai. Ha a nagykorpád! tűznél például használható lett volna a segélykérő telefon, minden bizonnyal kisebb kárról beszélhetnénk. Ma már egyre több kis pusztán van CB-rá- dió, ez egyben segélykérő is lehetne, ha a nagyatádi tűzoltóságon lenne ilyen készülék. Csakhogy ott nincs. A testület a nagyatádi tűzoltók munkáját értékelve megállapította, hogy javult a technikai felszereltség, a szakmai képzettség. Gond azonban, hogy egy-egy új gépjárműfecskendő beszerzése meglehetősen sokba kerül, ezért a régebbieket kellett felújítani, viszont ezek üzemeltetése is költséges. Elavult a tűzoltóság épülete is, ezért a következő tervidőszak feladata egy új laktanya építésének az előkészítése.
