Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-23 / 249. szám
1985. október 23., szerda Somogyi Néplap 5 LESZÁMOLT AZ ELEMI GEOMETRIA DOGMÁIVAL LECHNER ÖDÖN EMLÉKEZETÉRE Négyrészes tévéfilm Lechner Ödön születésének száznegyvenedik évfordulója alkalmából tegnap kibővített ülést tartott a Somogy Megyei Műemléki Albizottság. Szigetvári György, az albizottság vezetője megnyitójában arról szólt, miért aktuális, hogy a magyar építészet kimagasló, mégis hosszú ideig elfelejtett zsenijéről megemlékezzünk. Az ünneplésre nemcsak a kerek évforduló ad okot, hanem az is, hogy korunkban ‘hasonló feladatok állnak az építészek előtt. A múlt század végén a mindent elárasztó eklektika, a történelmi stílusok akadémikus már olása tette egysíkúvá Európa építészetét, s ezzel szemben kellett valami egyé- n:t, jellegzetesen a magyar földhöz illőt létrehozni. Ma is szükség van az építészeti szellem megváltoztatására. Utalt arra is, hogy a szecesz- sziónak Kaposváron mély gyökerei vannak. Ebben a szellemben alkotott Rippl- Rónai József és Vaszary János, középületeink pedig Kozma Lajos és Lamping József keze nyomát viselik. A megnyitó után a mester oldalági leszármazottja, Kis- marty Lechner Kamill emlékezett meg munkásságáról. Mint elmondta, Lechner Ödönnek most, halála utón több mint hetven évvel nyílt meg az első kiállítása. Holott ő volt a legsajátosabb építészünk, aki az addig uralkodó görög-római, román és gót alaktanból kilépve új stílust teremtett. Viták kereszttűzében állva vallotta, hogy az építészetben is minden népnek megvan a maga formamyelve, s arra törekedett, hogy ezeknek a formáknak a szellemét érvényesítse a monumentális középületeken is. Az előadó diaképekkel gazdagon illusztrálva mutatta be Lechner nagyobb munkáit. Az Iparművészeti Múzeum 1896-ban elkészült épületét, a jelenleg restaurálás alatt álló kőbányai templomot, a Földtani Intézetet, legérettebb munkáját, a Postatakarékot, valamint több kisebb lakóházat, műtermet. Lechner maga tervezte építményeinek minden apró részletét: a díszítőelemmé emelt kéményt, vízgyűjtőt, a mívesen kidolgozót ívű gerinc- cserepeket, az ablakok szabad és funkciójának megfelelő elrendezését, a finom üvegosztásokat. A lágy vonalú külső és belső felületeken, ajtókon található ornamen- tumok játékosak, népművészeti és keleti ihletettségűek. Tevékenységének méltatása mellett azonban az előadó kitért arra is: a hagyományoktól való elszakadás, a nemzeti jelleg hangsúlyozása miatt hazánk egyik építészzsenije gyakran szembetalálkozott a kormány szándékaival, s pályája csúcsán, halála előtt másfél évtizeddel visszavonulásra kényszerült. A megemlékezés után mai jeles építészeink, Gerle János, Makovecz Imre és Csete György tartottak előadást. Közülük az utóbbi fűzött hozzá legtöbbet a művész pályaképéhez. Keserűen számolt be arról, hogy a Postatakarék monumentális, kupolatetős pénztárcsarnokát hogyan tette tönkre az utókor 'beavatkozása: a semmitmondó sík mennyezet, a primitíven kialakított válaszfalak,, s a berendezés, melyből csupán a két szeméttartó eredeti. A Földtani Intézet épületéről szólva viszont annak a funkcióhoz való illeszkedését igazolta. Az alaprajz, a belső tér dinamikus kiképzése, az ősi élővilágot idéző díszítőelemek mind árulkodnak a tevékenységről, amely ezek között a fallak között folyik. A lüktető tér, a természetet idéző, megelevenedő építészet, amely leszámolást jelentett az elemi geometria dogmáival, forradalmasította a magyar építészetet, s példaként állhat az utókor előtt. Tersztyánszky Krisztina A Német Demokratikus Köztársaság televíziósai a Magyar Televízióval, közösen készítették azt a négy részes filmsorozatot, melyet ma kezdenek sugározni nálunk is. Klaus Eidman életrajzi regényét Johann Sebastian Bachról Lothar Beilag rendezte. A film főszerepét Ulrich Thein -alakítja; a magyar nézők olyan ismerősökkel találkoznak majd a képernyőn a szereplők soraiban, mint Udvaros Dorottya, Gera Zoltán, Bács Ferenc és Kozák András. Az operatőr Szalai András volt. A sorozatot az NDK-bán már sugározták; az ottani sajtó nagy terjedelmet szentelt a filmnek. A Neues Deutschland és a Berliner Zeitung többször is visszatér az életrajzi alkotásra, nagyra értékelve azt a munkát, mélyet a film létrehozói Bach bemutatásáért végeztek. Lothar Beltag rendezését az egyik lap zeneinek nevezte. Idézünk a Neues Deutsch- landból: „Lenyűgöző a zene és kép ellenpontozott együtt és egymás ellen játszása. „Kiemelik Szalai András operatőri munkáját, különösen a puha fények, árnyékok és színek játékának filmre fogalmazásét, mellyel a kamera mögöttti művész elmossa a játéktér határait és mélységet ad a képnek. Nagy elismeréssel szóltak az NDK-beli lapok a címszereplő Ulrich Thein játékáról, azt jólhangoltnak nevezve utalnak a zeneszerző alapvető aongoraművére. Az Anna Magdalena Bachot alakító Franziska Troegner játékának átgondolt tisztaságát is kiemelik. A Berliner Zeitung kiemeli a kooprodukció magyar résztvevőinek beilleszkedését az együttes alkotómunkába: ”... az ő Batíh-felfogásuk elbűvölő módon egyezik a miénkkel.” A Sonntag kritikája .rámutat a sorozat elkerülhetetlen megoldatlanságaira: néha az elevenség rovására vezet, hogy némely információt kénytelenek verbálisán közölni az alkotók. Ennek a helyenkénti egysíkúságnak az az eredménye, hogy néhány jelenet dramaturgiai célja nagyon is korán kitűnik. De ezeknél több a feszes sodirú montázs és jelenetsor, amelyek érzelmekben gazdag képi megfogalmazása érzékletesen adja vissza az események hangulatát. A film művészi kifejező ereje bizonyítja, hogy érdemes volt együttműködni a Magyar Televízióival.” Egyébként a szólisták soraiban a legkiválóbbakkal is találkozhat a néző; Matthias Eisenberggel, a lipcsei Gewandhaus orgonistájával, Hans Pischner csembalóművésszel, Adelheid Vogel szopránénekesnővel, az együttesek közül a lipcsei Üj Bach Zenei Kollégiummal, a Tamástemplom világhírű fiúkórusával és a Gewandhaus mm kevésbé nevezetes zenekarával. A Tallinni Trió Kaposváron Kamaramuzsika felsőfokon „Szobortelepi vagyok" KIÁLLÍTÁS a stúdiógalériában Varga Géza neve nem volt ismeretlen tavaly decemberben, amikor Nagyatádra költözött. Iguana című munkáját 1983-ban állította föl a faszdb rász-al kötőt elepen. A harmincöt éves fiatalember számára az akkori vendégeskedés nem várt fejleményekkel járt. — Tavaly tavassal visszajöttem, hogy munlkám környezetét kialakíthassam. Akkor tudtam meg, hogy az előző telepvezető elment. Kérdezték1: vállalnám-e. Igent mondtam. — A szobortelep körül időnként indulatos viták vannák. Mégis vállaltam. — Nem nagy ez a felelősDolgoztam gyárban, múzeumban és művelődési házban. -Rajzolni és festeni mindig szerettem, a szobrászat azonban távol állt tőlem. A véletlen 'hozta, hogy mégis a szobrászattal jegyeztem el magiam. Ezt elsősorban ,a szekszárdi amatőr képzőművészek khibjánák köszönhetem. Ott kaptam a megyei KföZ-bizottságtól művészeti ösztöndíjat, s ez lehetőséget teremtett egy nagyobb munka elkészítésére. Pályáztam a fiatal művészek stúdiójába, föl is vettek. Tulajdonképpen ezzel indlultam. Olyan szellemi, szakmai környezetbe kerültem, ahol tanulni lehetett, kiállításokon bizonyítottam. 1982-ben a Műcsarnokban rendezték meg a.jfiatal művészek stúdiójának hagyományos kiállítását. Itt nyertem el a KISZ KB díját. Egy évvel később a klubban önálló kiállításom volt, sikere révén eljuthattam Nagyatádra. Testvéremmel, Ágnessel Sárospatakon, az új művelődési házban mutatkoztunk be. <5 textilképeivel, én a szóbra- immal tavasszal az északausztriai Dronsendorffoan állítattam ki, s november ha- tódikán a stúd'iógalériában nyílik kiállításom. Nagy Jenő Különleges élményben volt része a kaposvári hangversenylátogató közönségnek hétfőn este. Az Országos ‘Filharmónia első kamarabérleti hangversenyén a Szovjetunióból érkezett Tal- linni Trió — Juri Gerrec (hegedű), Tomas Veimet (gordonka) és Valdur Roots (zongora) — lépett pódiumra a zeneiskola nagytermében. Koncertjük műsorán a nagyközönség előtt jobbára ismeretlen észt zeneszerzők műveit tolmácsolták kitűnő előadásban. A hangverseny első félidejében Rjaets és Kuulberg egy-egy triója hangzott el. Ezek a páratlan virtuozitást igénylő művek tételeikben gazdag kifejezőeszközökkel szólaltatják meg a huszadik század különös hangzású zenéjét, maximálisan kihasználva a két vonóshangszer lehetőségeit. Ezután Kuulberg — Sumera- — Kangro hangulatos frappáns három- tételes triója zárta a koncert első részét. A hangverseny záró részében két nagyobb lélegzetű és színekben gazdagabb műveket hallottunk. Pansa- danjan hegedűre és gordonkára írt szonátája elsőként csendült fel a szünet után. Ebben a kompozícióban csodálatos lírai részek váltották a mély, komor tónusokat a két szólóhangszer páratlan összjátékában. A lassú bevezetésben kifejező szólisztikus részek csendülték föl mindkét vonóshangszeren, majd kontrasztként a gyors, pergő, technikailag igényes lezárás következett. Ez a tételekre nem tagolódó mű különleges szépséggel érzékeltette a szerző újszerű formateremtési készségét. Befejezésül Sasztakovics é-rnoll zongoratriója hangzott el. A nagy szovjet zeneszerző e négy tételes műve korai keletkezésű. Hangulatában a többi műhöz képest borúsabb, s ez a komor kedélyvilág áthatja az egész kompozíciót. Különleges atmoszférát teremtettek itt a vonáshangszerek szokatlan fekvései, a lírai és drámai hangulatfesités, a hegedű és cselló párbeszéde a zongora sötéten hangzó harmóniái felett. Mindezt tökéletes, zeneileg kifejező és páratlan színvonalú előadásban hallottuk. Ráadásként az együttes Brahms C-dúr trióját adta elő, rríintegy betekintést adva a muzsikusok gazdag stílusismeretébe. A kamarabérlet-sorozatot szép színfolttal, nagyszerű produkcióval indította a kitűnő Tallinn! Trió. Kőhalmi Erika ség? — Nehéz elismerést szerezni, ha pénzügyi és szakmai gondljalmk is vannak. Vitatéma, hogy mennyire lehet kísérletező a telep, menynyire vállaljunk, konkrét feladatokat. Ügy .gondolom, szükség van mindkettőre, csak a helyes arányt kéllel- döniteni. Nem szükségszerű a szobrok számának mindenáron való növelése. A város csak akkor fogja igazán magáénak vallani a telepet, ha a véleménye is tükröződik a produktumban. Azt hiszem, minél előbb találnunk kellene valamilyen formát ahhoz, hogy a nagyatádiak is kliíejt- hesnék véleményüket. Eltelt a tizenegyedik évad. Elégedett-e a telepvezető? — Nehéz évad volt, jobbára csak ismerkedtem a körülményekkel. Érdemi munkára a következő idényben lesz módom. Illés Gyula készített egy remek tervet a környék parkosítására, hogy olyan teret alakíthassunk ki, ahol minden műalkotás méltó helyére kerülhet. Apró ligeteket alakítunk ki, ahol a Kisebb munkák is elhelyezhetők. — Varga Gézáról, a szobrászról még keveset tudnak a nagyatádiak. — Dombóváron születtem, 1950-lben. Ott jártam iskolába, majd a Pécsi Tanárképző Főiskolán tanultam, aztán kirakatrendező lettem. Ötvenmillió ember látta Lenin Múzeum Moszkvában A szovjet főváros központjában áll a Lenin Múzeum. Hatvan év alatt az országból, s a világ minden tájáról 55 millió ember látogatta meg. A múzeum harmincnégy termében több mint 12,5 ezer kiállítási tárgy látható. Közöttük vannak Leninnek és családjának személyes holmija, az életével kapcsolatos dokumentumok, művészeti alkotások. A kiállítási tárgyak felidézik a kort, amelyben Lenin dolgozott. Az első teremben nemcsak dokumentumfotók, hanem az ifjú Vologya ULjanov szobájának egy részlete is. A második teremben, amely az Iszkra' című lap kiadását mutatja be, látható egy kandalló abból a lakásból, melyet Londonban bérelt. A kandallót és a tapéta egy részét az angol munkások mentették meg a második világháború alatti német bombázáskor. Diákpolitikusok országos vetélkedője A korábbi esztendőkhöz hasonlóan az 1985/86-os tanévben is megrendezi a Diák- politikusok országos vetélkedőjét a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsának titkársága. A téma ezúttal a haladó ifjúsági mozgalmak múltja, jelene, nagyobb eseményei, szellemi, politikai irányzata, továbbá a különböző nemzetiségű fiatalok kapcsolatteremtésének lehetőségei, módjai, az ifjúsággal kapcsolatos témák megjelenítése a művészetekben. A szervezők nem adnak irodalomjegyzéket arról, hqgy milyen műveket lenne érdemes forgatni a vetélkedőre készülőben. A selejtező ugyanis egy olyan több hónapig tartó játék lesz, amelyben minden csapatnak bőven nyílik alkalma és ideje arra, hogy a feladatokhoz megkeresse a megfelelő irodalmat, s azt áttanulmányozza, akár meg is tanulja. A verseny szervezői azért választották ezt a megoldást, mert úgy vélik: lényegesen többet ér egy olyan játék, amelyben nem a memorizált ismeretekről adnak számot egy-két órában a csapatok, hanem a kutatómunkát, a gondolkodás folyamatát bemutatva fogalmazzák meg saját megoldásaikat. A selejtezőket levelező formában bonyolítják le. A nevező csapatok november, valamint január közepén egy-egy füzetet kapnak majd, ezekben 5—8 feladatot találnak. A feladatok megoldásait postán, esetleg személyesen juttathatják el a résztvevők a vetélkedő központjába, az 1390. Bp., Ff.: 1744., illetve a Budapest, 1388. Újpesti rakpart 37—38. alatti címre. A versenyt két kategóriában hirdetik meg: a gimnáziumok és a szakközépiskolák, illetve a szakmunkás- képzők számára. Egy csapat három tanulóból és egy tartalék játékosból áll. A játék szervezői kérik, hogy a vetélkedőbe benevező csapatok ne az iskola címét adják meg, hanem valamelyik csapattag, esetleg a felkészítő tanár pontos lakáscímét. Az együttesek október 25-ig küldhetik el nevezéseiket a vetélkedő központjába. A győztesek külföldi jutalomutazáson vesznek részt. Johann Sebastian Bachról
