Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

2 Somogyi Néplap 1985. október 3., csütörtök Losonczi Pál ma befejezi látogatását Zimbabwéban (Folytatás az 1. oldalról) Az Európából, tengerentúlról jött, éppen itt turistáskodó külföldiek is szorgosan fo­tózták a magyar államfőt és örültek, hogy az ünnepélyes fogadtatáskor adott folklór- műsort, a maszkos táncoso­kat ok is megnézhették. Az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön elutazik Zim­babwéből és pénteken tér vissza Budapestre. Hazafelé ugyanis nem hivatalos jel­leggel kitérőt tesz kíséreté­vel az ókori emlékeiről híres egyiptomi Luxor városban. (MTI) Szovjet—francia tárgyalások kezdődtek Párizsban (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta: a francia nép úgy fogadja az SZKP főtit­kárát, mint egy olyan or­szág képviselőjét, amely a nemzetközi egyensúly alap­vető eleme. Az elnök utalt arra, hogy e látogatásra olyan nemzet­közi helyzetben kerül sor, amikor a világ népeit a re­mény, de ugyanakkor a bizonytalanság érzései töltik el. Francia részről készek a nyílt és konstruktív párbe­szédre, a kölcsönös tisztelet jegyében. Mihail Gorbacsov vála­szában hangsúlyozta: azzal a szándékkal érkezett Párizs­ba, hogy az itt folytatandó megbeszélésék tartalmasak és gyümölcsözők legyenek, hozzájáruljanak a két ország közötti kapcsolatok fejleszté­séhez, a Kelet és a Nyugat közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez. A Szovjetunió — mondot­ta — kész a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok konst­ruktív fejlesztésére s a fel­halmozódott európai és nem­zetközi problémák megoldá- sánák keresésére. Minde­nekelőtt azt óhajtja, hogy előzzék meg a fegyverkezési versenynek a világűrre való kiterjesztését, szüntessék meg azt a földön, s vigyék élőbbre a nemzetközi együtt­működés ügyét. A délután folyamán — röviddel Mihail Gorbacsov megérkezése után — az Elysée-palotában megkezdő­dött Mitterrand elnök és Mihail Gorbacsov első meg­beszélése. Szerda esti kommentár Hazánk és az ENSZ Az évfordulók egybeesése általában véletlen, de néha mégis szimbolikus jelentő­ségre tehet szert. A dátu­moknak ilyen egybeesése hozta például, hogy a ma­gyar külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés mostani ju­bileumi ülésszakán csak­nem ugyanazon a napon mondta el beszédét, mint épp egy negyedszázaddal ez­előtt Kádár János. S ha már a párhuzamoknál tar­tunk: nem esik távol egy­mástól az a két ünnepi ese­mény sem, amelynek kere­tében az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának negyvenedik, illetve hazánk csatlakozásának harminca­dik évfordulójáról fogunk megemlékezni — október végén, illetve december kö­zepén, A negyven, harminc, huszonöt évvel ezelőtti fej­lemények, illetve napjaink világhelyzete természetesen számtalan /vonatkozásban eltér, a dátumoknak ez a kerek íve mégis alkalmat kínál annak felvillantására, milyen szerepet ‘tölt be ha­zánk a 1világszervezetben. Magyarország megválto­zott pozícióját, országunk szavának, állásfoglalásának súlyát mi sem jelzi ponto­sabban, mint Kádár János említett, 1960. október 3-i, illetve /Várkonyi Péter mos­tani felszólalása közötti el­térés. [A két és fél évtized­del ,ezelőtti beszédet újraol­vasva világos, hogy annak idején hazánk nemzetközi megítélésének megjavításá­ra, az 1956 utáni konszoli­dáció \eredményeinek elis­mertetésére *■kellett összpon­tosítani. Kádár (János nagy figyelemmel kísért felszóla­lása is hozzájárult ahhoz, hogy a hatvanas évek ele­jére végleg (lekerült a világ- szervezet napirendjéről a „magyar kérdési’. ’ Megbecsülésünket, az ENSZ munkájából vállalt teendők méltánylását jelzi, hogy :azóta több magyar dip­lomata Itöltött, illetve tölt be felelős posztot az ENSZ ma­gas fórumain >— 1emlékeztes­sünk csak Hollai Imrére, akit a 37. 1ülésszak elnökévé választottak. (Fővárosunkat több ízben — utoljára a múlt évben ;— kereste fel az ENSZ főtitkára. *Ámi a tar­talmi párhuzamokat illeti, ott jóval egyszerűbb a folya­matosság, a változatlan alap­állás kimutatása. Várkonyi Péter beszédét ,— akárcsak a negyedszázaddal ezelőtti felszólalást — a nemzetközi béke és biztonság keresésé­nek lés szolgálatának szándé­ka hatotta át. A magyar kül­politika alapja, erőfeszíté­seink célja ia nemzetközi lég­kör javítása, a népek közti együttműködés bővítése, — jelentette ki a magyar kül­ügyminiszter, hozzátéve, hogy hazánk ,(természetesen nemcsak a ;világszervezet fó­rumain, hanem minden egyéb rendelkezésre álló diplomáciai csatornán) a jö­vőben is e Itörekvések jegyé­ben kíván tevékenykedni. Szegő Gábor Nyereménybetétkönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénztár október 2-án Budapesten ren­dezte meg a nyereménybetét­könyvek 1985. III. negyedévi sorsolását. Mindazok az 1985. szeptember 28-ig váltott, és a sorsolás. napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó há­rom számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1985. III. negyed­évi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Szám­Nyeremény­végződés százalék 116 250 17i 25 247 50 259 25 265 25 Szám­Nyeremény­végződés százalék 306 25 355 25 400 50 458 50 491 25 507 25 515 50 538 25 609 25 667 25 754 50 859 25 890 25 948 100 982 100 Munkásgyűlés a hajóipar jubileumán (Folytatás az 1. oldalról) A vállalat előtt álló prog­ram szorosan kapcsolódik ahhoz a programhoz, amelyet a párt XIII. kongresszusa a szocialista építőmunka foly­tatására kidolgozott. Közös akarattal megvalósítható ez a program, amelynek révén meggyorsíthatjuk a gazdasági fejlődés ütemét, s amelyre alapozva emelhetjük az élet­színvonalat — mondotta. Ezután Németh Károly is­mertette Kádár János leve­lét, amelyet a párt főtitkára küldött a gyár dolgozóinak, válaszolva arra a levélre, amelyben tájékoztatták őt a jeles évfordulóról a jubileum programjáról. Kádár János levelében utalt arra, hogy az elmúlt évtizedekben köz­vetlenül is tapasztalhatta azt a jelentős munkát, amelyet az elődök és az üzem mai vezetői, dolgozói végeztek, illetve végeznek a munkás­osztály forradalmi ügyének, a nép szocialista építőmun­kájának előmozdítására. Mindezt felidézve gratulált a Központi Bizottság és a maga nevében az eddig el­ért jelentős eredményekhez. — Mi a jövőben is számí­tunk a fejlett szocialista tár­sadalom építésének nagy, sokszor nem könnyű, mégis felemelő munkájában a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár kollektívájára — hangzik Kádár János levele. Végül a párt főtitkára erőt, egészséget, további si­kereket kívánt a gyár párt, gazdasági és társadalmi ve­zetőinek, minden dolgozójá­nak. Németh Károly ezután átnyújtotta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, ame­lyet az Elnöki Tanács adományozott a gyár­nak 150. évfordulóján gazdasági eredményei és a munkásmozgalomban betöl­tött szerepe elismeréseként. A kitüntetést Angyal Ádám vezérigazgató vette át. Mar­jai József a Minisztertanács jubileumi oklevelét adta át a hajógyár vezetőinek. Ugyan­csak a kormány elnökhelyet­tese adta át a vállalat hat dol­gozójának az Elnöki Tanács kitüntetéseit. Köztük volt Putterer Tamás, a Ganz Da­nubius óbudai hajógyárának hegesztő csoportvezetője, áki az Április negyediké érdem­rendet kapta. Kapolyi László tizenöt vál­lalati dolgozónak miniszteri kitüntetést nyújtott át. A szovjet hajóipar képvi­selői oklevelet nyújtottak át a vállalat kollektívájának, a szovjet folyami flotta érdem­jeleit, illetve oklevelet pedig tizenöt, a munkában élenjá­ró dolgozónak nyújtották át. A hazai tömegszervezetek képviselői a szakszervezeti munkáért kitüntetés különbö­ző fokozatait nyolc, a KISZ Központi Bizottságának ki­tüntetéseit három dolgozó­nak adták át. Harmincketten vállalati elismerésben része­sültek. A •'munkásgyűlés után egy ú.i tolóhajó ünnepélyes vízre- bocsátására került sor. Az eseményen részt vett Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. A nagykövet felesége, Olga Sztukalina köszöntötte a dol­gozókat, majd elvágta a pezsgősüveget rögzítő zsinórt, s a szovjet exportra kerülő 150. tolóhajót a Dunára en­gedték. Az 1736 kilowattos. akár 30 ezer tonna terhet is megmozgató hajót még az idén átadják a szovjet meg­rendelőnek. A nyereményösszeget a be­tétkönyvet kiállító takarékpénz­tári fiók, takarékszövetkezet, vagy postahivatal 1985. október 17-től fizeti ki. Folynak a mentési munkálatok Tuniszban. Izrael kedden légitámadást intézett a Palesztinái felszabaditási szervezet tuniszi főhadiszállása ellen. GYORSLISTA Az 1985. október 1-én megtartott szeptember havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 39. heti szelvények vettek részt. A myereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk: A Vásárlási utalvány (1000 Ft) B Skoda 120 GLS típ. személy- gépkocsira szóló utalvány. C Moszkvics 2140 típ. személy- gépkocsira szóló utalvány D Színes tévé videomagnóval (88 900 Ft) E Polski Fiat 126 típ. személy­gépkocsira szóló utalvány F Fisher hifi-torony (56 000 Ft) G JVC PC—11 L típ. rádió­magnó (36 000 Ft) H Sharp QT 95 típ. rádió-mag­nó (36 000 Ft) I Viking CTV 556 típ. színes tévé (24 400 Ft) J Hitachi rádió-magnó (12 300 Ft) K Hang-fény utalvány (50 000 Ft) L Szerencseutalvány (40 000 Ft) M Otthon lakberendezési utal­vány (30 000 Ft) N DYRAS STR—S 777 típ. rá­dió-magnó (20 000 Ft) O Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) P Vásárlási utalvány (20 000 Ft) Q Vásárlási utalvány (10 000 Ft) R Vásárlási utalvány (9000 Ft) S Vásárlási utalvány (7000 Ft) T Vásárlási utalvány (5000 Ft) U Vásárlási utalvány (4000 Ft) V Vásárlási utalvány (3000 Ft) Z Vásárlási utalvány (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1985. október 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc utca 15.) eljuttatni. 2 332 693 P 2 686 309 b 2 885 218 n 80 032 442 r 80 290 287 z 2 340 060 V 2 693 676 e 2 892 585 z 80 039 809 z 80 312 388 V 2 406 363 s 2 701 043 t 2 907 319 1 80 069 277 V 80 319 755 q 2 413 730 p 2 708 410 V 2 922 053 1 80 076 644 r 80 327 122 z 2 428 464 V 2 715 777 1 2 936 787 z 80 098 745 q 80 349 223 i 2 435 831 V 2 723 144 1 2 944 154 o 80 113 479 u 80 393 425 z 2 443 198 z 2 730 511 q 2 951 521 0 80 120 846 u 80 415 526 z 2 472 666 V 2 737 878 z 2 966 255 1 80 135 580 s 80 437 627 1 2 487 400 z 2 745 245 1 2 973 622 t 80 142 947 s 80 452 361 1 2 494 767 z 2 752 612 1 2 980 989 z 80 150 314 V 80 159 728 r 2 524 235 s 2 767 346 n 2 988 356 m 80 157 681 z 80 467 095 s 2 546 336 u 2 774 713 n 44 656 108 t 80 201 883 z 80 481 829 r 2 568 437 q 2 782 080 n 44 663 475 o 80 209 250 q 80 489 196 m 2 575 804 t 2 796 814 m 44 670 842 V 80 216 617 s 80 496 563 m 2 597 905 r 2 804 181 m 55 662 406 P 80 223 984 q 80 511 297 t 2 605 272 1 2 811 548 n 55 669 773 1 80 231 351 r 80 533 398 V 2 612 639 1 2 818 915 q 55 677 140 o 80 238 718 V 80 540 765 s 2 620 006 1 2 848 383 s 55 868 682 n 80 246 085 z 80 577 600 s 2 627 373 1 2 855 750 t 55 883 IU P 80 260 819 q 80 584 967 u 2 649 474 t 2 863 117 t 80 010 341 V 80 268 186 r “fS 592 334 V 2 664 208 u 2 870 484 n 80 017 708 s 80 282 920 z 80 599 701 z 2 678 942 s 2 877 851 z 80 025 075 V Európa és a vegyi fegyverek Egyszerre több csatoméin, egymással párhuzamosan is­mét napirendre került a kü­lönböző nemzetközi fórumo­kon, a két- és többoldalú eszmecseréken a szocialista országoknak az a kezdemé­nyezése, hogy kölcsönös megegyezéssel a közép-euró­pai térséget mentesítsék a vegyi fegyverektől. Az NDK és Csehszlovákia kormánya erről a témáról tárgyaláso­kat javasolt az NSZK-nak, s ezt a kérdést — a Szov­jetunió legteljesebb támoga­tását élvezve — a stockhol­mi értekezleten is felvetet­ték. Ugyanerről a problémá­ról — természetesen jóval szélesebb összefüggésekben — a genfi leszerelési kon­ferencia ülésein is tart a vita, de a nyugati hatal­mak, mindenekelőtt az Egyesült Államok makacs ellenállása miatt ez ideig nem sikerült érdemi előre­haladást elérni. nem felelnek meg a korsze­rűség követelményeinek. Az említett anyagokból — köztük például idegmérgek­ből — az Egyesült Államok eddig összesen több mint 150 ezer tonnányi készletet halmozott fel. Ez a mennyi­ség töbtoszáz millió ember elpusztításához elegendő. A tíz legnagyobb amerikai rak­tárban tárolt mérgező harc- amyagokkáil többmillió tüzér­ségi gránátot, aknát, légi- bombát, és más hordozó eszközt lehetne megtölteni. Egyedül a Német Szövetsé­gi Köztársaságban állomáso­zó amerikai csapatoknál a harcanyag mennyisége any- nyi, amivel legkevesebb 100 millió polgári lakos ölhető meg. Az viszont Igaz, hogy kezelésük, hosszabb ideig tartó raktározásuk, és harc­ba vetésük előkészítése — mint a szakemberek mond­ják — nem eléggé bizton­ságos, így hát az üzleti szá­Amcrikai katonák vegyiháborús gyakorlaton Az NDK és Csehszlovákia mostani egybehangolt lépé­se nem minden előzmény nélküli. -Mint emlékezetes, a Varsói Szerződés tagállamai 1983 januárjában előzetes véleménycserét ajánlottak a NATO-onszágoknak, min­denféle vegyi harceszköznek földrészünkről való eltávolí­tásáról. Egy ilyen konvenció, vagy megegyezés — fogal­mazódott meg az akkori in­dítványban — nemcsak kon­tinensünkön járulna .hozzá a biztonság, a bizalom erősíté­séhez, hanem globális mére­tekben is lehetővé tenné a barbár vegyi hadviselés ve­szélyének csökkentését. Miért olyan sürgető ezen a speciális területen a re- g ion á 1 i s megállapodá s ? A válaszához az amerikai fö­lényszerzési törekvések szol­gáltatják a támpontot. Az Egyesült Államok felső ve­zetése a lehetséges európai hadszíntér gyorsított ütemű kiépítéséhez három alapve­tő területet tant szem előtt: egyrészt az első csapósmérő új eurohadászati eszközök, a Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek telepíté­sének folytatását, másrészt a NATO hagyományos erői­nek nagyarányú korszerűsí­tését, s végül — az utóbbi­hoz szorosan kapcsolódva — a vegyiháború technikai- fegyverzeti feltételeinek megteremtését. Más lapra tartozik, hogy az itt felso­rolt területek bármelyikén a Nyugat képes-e abszolút előnyhöz jutni, amint azt szeretné, hiszen minden ak­ció kiváltja a maga ellen- reakcióját, ennélfogva a ha­dászati egyensúly megbon­tásának kísérlete nem ve­zethet tartós sikerhez. A Pentagon és a Fehér Ház többhónapos kampánya után az amerikai honatyák a következő költségvetési év­re nemrégiben 155 millió dollárt szavaztak meg az úgynevezett bináris fegyve­rek tömeges gyártásának megkezdésére. A döntésho­zatalban jelentős mértékben befolyásolta őket Caspar Weinberger hadügyminisz­ter, és az újabb hadi meg­rendelésekre számító nagy vegyi konszernek képviselői­nek érvelése, miszerint az 1960-as években előállított vegyi harcanyagok — úgy­mond — elavultak, s többé mításök mellett ez a szem­pont is szerepet játszik fo­kozatos lecserélésükben, a vegyifegyver-arzenál felújí­tásában. ­Az amerikai laboratóriu­mokban már évek óta foly­nak a kutató munkálatok olyan „szuperhatású” ve- gyületek előállítására, ame­lyeknek pusztító képessége •többszörösen felülmúlja az elődökét. A szériagyártás megkezdését mindeddig nem 'technikai, hanem kizárólag politikai okok késleltették. Attól kezdve azonban, hogy a Reagan-kormányzat 1983- ban ötéves, tervet dolgozott ki az amerikai hadsereg „teljes vegyi átfegyverzésé- re” — mintegy 8—10 mil­liárd dolláros előirányzattal —, az előkészületek hirtelen felgyorsultak. E program keretében az Arkansas ál­lambeli Pine Bluff-ben már­is felépült az az üzem, amely havonta 70 ezer da­rab célba juttató eszközhöz szükséges bináris harcanya­got termelhet. Most pedig, hogy a szenátus megajánlá- si bizottsága zöld utat adott a gyártás megkezdéséhez, az utolsó hazai akadály is el­hárult a vegyiháborús elő-- készületek útjaiból. Elképzelni is rossz,' mi történne a sűrűn lakott Eu­rópában az ilyen eszközök tömeges alkalmazása esetén. Szerény becslések szerint a a megfelelő védőfelszerelés­sel nem rendelkező békés lakosok soraiban legalább hússzor, harmincszor lenne nagyobb arányú a halálos végű mérgezés, mint a fegy­veres erőknél. És ha figye­lembe vesszük, hogy az Egyesült Államok a bináris fegyvereket elsősorban Nyu- gatHEurópában akarják el­helyezni, — főleg azNSZK- ban, Nagy-Britanniában és Olaszországban —, nem ne­héz megítélni, milyen fe­nyegetést jelentene ez a be­fogadó országokra nézve, de természetesen a szocialista közösség számálra is. így, ennek a reális ve­szélynek ismeretében érthe­tő meg jobban azoknak az erőfeszítéseknek a jelentősé­ge, amelyek Európa — vagy közbeeső intézkedésként Kö- zép-Európa — vegyifegyver- mentesítését célozzák. Serfőző László „ alezredes

Next

/
Oldalképek
Tartalom