Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
2 Somogyi Néplap 1985. október 16., szerda Megkezdte munkáját az európai kulturális fórum A KÜLDÖTTSÉGVEZETŐK FELSZÓLALÁSA Dumitru Aninoiu, a reumán delegáció vezetője emlékeztetett arra, hogy az európai fórumot a Helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulóján rendezik meg, és olyan időszakban, amikor különösen nagy szükség van az együttműködésre, a bizalom és a biztonság erősítésére. Remélhetőleg a budapesti fórum is a párbeszédet, a népek közötti jobb megértést segíti — mondotta. A továb- baikban hangsúlyozta: feltétlenül szükség van a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetésére, azért is, mert műalkotások csak békében születhetnek. Dumitru Aninoiu vázolta azt az utat, melyet Románia az utóbbi négy évtizedben tett meg a kulturális fejlődés területén, és hangsúlyozta, hogy Romániában nemzetiségére való tekintet nélkül minden állampolgárnak lehetősége van szellemi értékek létrehozására. A magyarok, németek és más nemzetiségiek aktív kulturális tevékenységet folytathatnak. Európa története a népek egymásra utaltságának története. Ilyen szempontból is folyamatossá kell tenni a szellemi javak cseréjét — mondotta. A kulturális együttműködés hozzájárul az enyhüléshez. A budapesti kulturális fórum megfelelő keretet biztosít a jobb megértéihez, az együttműködéshez. Bár különböző társadalmi rendszerű országok képviseltetik magukat a fórumon, Románia kész valamennyivel együttműködni a politikai enyhülés, a béke és biztonság érdekében — hangoztatta. Jeanne Hersch asszony, a svájci küldöttség vezetője felszólalásában az európai kultúra kialakulását és ösz- szetevőit boncolgatta. Hangsúlyozta, hogy jóllehet az európai kultúra az azonosság jeleit is magán viseli, a földrész minden nemzete sajátos kultúrát alakított ki. Ezért az európai kultúra jelenlegi helyzetét leginkább „egység a különbözőségben” kifejezéssel lőhetne jellemezni. A helsinki értekezletet követő, úgynevezett utókonferenciákról beszélve úgy vélekedett, hogy a legutóbbi ottawai tanácskozás sikertelennek bizonyult. Hangsúlyozta: ebből le kell vonni a megfelelő következtetést, s arra kell törekedni, hogy a budapesti fórum eredményesen fejeződhessék be. Ehhez szerinte nem „elvtelen kompromisszumokra” van szükség, hanem arra, hogy a jelenlévők kifejtsék nézeteiket, még akkor is, ha ezek eltérnek egymástól. Jeanne Hersch ezután kijelentette, hogy kulturális értékek garantálásához hozzátartozik az emberi jogok tiszteletiben tartása is; ahol az egyéneket nézeteik miatt üldözik, ott az egész nép valja kárát ennek. Walter J. Stoessel, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője felszólalásában kijelentette: a budapesti kulturális fórum napirendjére tűgött kérdések közvetlen kapcsolatban vannak a népek jobb kölcsönös megértésével. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, hogy házigazdája e nagyszabású rendezvénynek. Hangoztatta: a küldöttek egy békésebb, biztosabb világ megteremtéséhez járulhatnak hozzá tanácskozásukkal, előmozdíthatják a jobb, kölcsönösebb megértést a hazájuk kultúrájáról szóló információk szabad áramlásával. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok a bevándorlók hazája, Európa valamennyi népe gyarapította az amerikai kultúrát. Walter J. Stoessel külön kiemelte az amerikai filmművészetben oly nagy szerepet játszott magyar Cukor György és Kertész Mihály nevét. Az Egyesült Államok — folytatta — hosszú időn át menedékül szolgált azok számára, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket. Közülük sokan hazatértek és odahaza folytatták alkotó munkásságukat, mások Amerikában maradtak, az amerikai kulturális életet gazdagították. Szorgalmazta a népek és az országok közötti kapcsolatok kiszélesítését minden szin ten és ebben az összef üggésben üdvözölte, hogy a kulturális fórumon a szellemi élet megannyi kiválósága vesz részt. Mint mondotta, az Egyesült Államok — miután nincs művelődésügyi minisztériuma — nem állami küldöttséggel képviselteti magát. A delegációban a kulturális élet különböző nézeteket valló képviselői vesznek részt. Reményét fejezte ki, hogy a szellemi élet vezetőinek találkozója a budapesti kulturális fórum páratlan és ígéretes eseménye lesz. Paul Mertz, Luxemburg képviselője felszólalásában utalt arra, hogy az európai kultúra egységes és közös hagyományokra, értékekre épül, ugyanakkor ez a kulturális azonosság nem jelent egyformaságot. Kifejezte reményét, hogy a fórum hozzájárul majd e közös értékek és kulturális kapcsolatok erősítéséhez. A Helsinki záróokmány aláírása óta eltelt tíz év már történelmi jelentőségű eredményeket hozott, de még túl rövid áhhoz, hogy a záróokmányba foglalt minden lehetőség megvalósuljon. A Helsinki folyamat már múlt is, de nagyrészt a jövő még — mondta. Utalt arra is, hogy a nyugat-európai közösség országainak közös felfogása szerint a záróokmány egységes egészet alkot, és csakis így váltható valóra. A tizenkettek mély meggyőződése, hogy az európai népek közötti bizalom csak a kölcsönös és jobb megértés útján növelhető, a jobb megértést pedig csakis a szabad véleménycsere, a nézetek és felfogások szabad egybevetése hozhatja meg — hangoztatta. Ezért is tulajdonítanak igen nagy jelentőséget a budapesti fórumnak. Arra is rámutatott: felfogásuk szerint a kultúra a művészeti és alkotói szabadság mellett teremthet csak értékeket, holott — állította — ma földrészünkön azt tapasztalhatjuk, hogy számos országban emelnek korlátokat, alkalmaznak cenzúrát a művészi alkotófolyamat elé. A fórumon azt is meg kell tehát vizsgálnunk, hogyan lehet elősegíteni a kulturális értékek minél szabadabb terjedését, azoknak az akadályoknak a csökkentését, amelyek ma útjába állnak vagy állhatnak ennek — mutatott rá. Miroslav Válek szlovák kulturális miniszter, a csehszlovák küldöttség vezetője nyugtalansággal szólott arról, hogy az utóbbi időben világunkban növekedett a feszültség, erősödött a szembenállás. „Ez aggodalommal tölt el bennünket, miként aggaszt minden jóakaraté em- mert”. A kultúra fontosságáról szólva kijelentette: önmagában nem akadályozhatja meg a pusztítást, de eszköz lehet a rombolás veszélyének elhárításában, elősegítheti az emberi élet meg- oltalmazását, a népek közötti kölcsönös megértés erősítését. A kultúra egyetemes jellegéről szólva megállapította, hogy az közös forrásokból táplálkozik. Az európai kultúra kialakításához valamennyi nép hozzájárult és továbbfejlesztése valameny- nyi európai nép feladata, szívügye kell, hogy legyen. A csehszlovák küldött ezután nehezményezte, hogy egyes felszólalók megfellebbezhetetlennek szánt véleményeket fejtettek ki, s ezzel összefüggésben önmérsékletre, türelemre intett. Hangsúlyozta: miközben Csehszlovákia síkra száll a kulturális értékek cseréjének fokozása mellett, egyben határozott harcot sürget az európai népek közötti feszültség, gyűlölködés szitásának minden formája ellen. Emlékeztetett arra, hogy Csehszlovákia — mint a Helsinki Záróokmány egyik aláírója — elkötelezte magát Helsinki szellemének érvényesítése mellett. A csehszlovák delegáció azzal a szándékkal érkezett a budapesti kulturális fórumra, hogy a napirenden lévő kérdések sokoldalú, nyílt megvitatásával segítse elő a tanácskozás sikerét. Jean Grether, a monacói nagyhercegség küldöttségvezetője rámutatott: a budapesti kulturális fórum azzal az igénnyel ül össze, hogy elősegítse a részvevő 35 állam közötti együttműködést, a művészi alkotómunka területén éppúgy, mint a könyvek vagy más kultúr- hordozók terjesztésében, filmek, televíziós műsorok közös létrehozásában. Hangsúlyozta: a kultúrák napjainkban egyre inkább áthatják egymást, a nyitottság egyre fontosabb. Emlékeztetett arra, hogy a nagyhercegség adott otthont hosszabb- rövidebb időre századunk olyan művészeinek, mint Ravel, Puccini, Toscanini, Ni- zsinszki és Saljapin. Országa — mondotta — ma az európai kultúra gazdagításához egyebek között a mon- te carloi balett, szimfonikus zenekar és rádió működésével járul hozzá, emellett rangos tévéfilm-fesztivált rendez, nemzetközi alapítványnyal ösztönzi zeneszerzők, írók és képzőművészek alkotómunkáját. A kultúrát hozzáférhetővé kell tenni mindenki számára, s arra törekednünk, hogy összekötő kapocs legyen a népek között — hangoztatta. Fernandes Fafe, a portugál küldöttség vezetője azt a reményét fejezte ki, hogy a budapesti tanácskozás kulcsszava a megértés lesz. Utalt arra, hogy az európai kultúra gyökerei együtt élnek a különböző nemzetekben. Példaként említette a kanadai kultúrát, amely az európai kultúrában gyökerezik. Az európai kultúra gyökeret vert Brazíliában és Afrikában is — tette hozzá. A Portugál delegátus javasolta, hogy a fórum mutasson rá a különféle európai népek kulturális örökségének, egységére; arra, hogy Petőfi, Goethe, Kirke- gaarde, Chopin, Bartók, Shakespeare vagy Ibsen, ha különféle módon is, de egyazon európai kultúrát gazdagított. Walfgang Schallenberg, az osztrák küldöttség vezetője a nemzeti kultúrák kölcsönösen megtermékenyítő hatásának jelentőségét méltatta felszólalásában. Hangsúlyozta a kluturális fórum színhelyének, Budapestnek az' osztrák szellemi életre gyakorolt pozitív hatását és köszönetét mondott a magyar kormánynak a fórum eredményességét szavatoló optimális feltételek megteremtéséért, a tanácskozás adatát abban jelölte meg, hogy a helsinki záróokmányt aláíró államok konkrét formákat találjanak az európai együ ttműlködiésnak. Nagy jelentőséget tulajdonított a kelet—nyugati kapcsolatok formálásában a tudatosságnak. Szükségesnek nevezte, hogy a stockholmi bizalomépítő konferencia keretében folytatott tárgyalások eredményesen egészüljenek ki az emberi kapcsolatokkal, és hogy a kultúra — a soron következő bécsi utóértekezletre is tekintettel — hasson ösztönzően a Helsinkiben megkezdett folyamatra. A kultúrák találkozása, szembesülése a továbbfejlődés egyik legértékesebb forrása. Ezt bizonyítja Ausztria példája is: a kulturális alkotótevékenység mindig Varga Imre szobrászművész nak nyilatkozik akkor érte el csúcspontját, amikor más kultúrák gaz- dagítóan hatottak rá. A felszólaló síkra szállt a kulturális kapcsolatok kibontakoztatásának útjában álló akadályok felszámolásáért, szorgalmazta az adminisztratív korlátok megszüntetését. Szóvá tette, hogy a hiányos nyelvismeret is akadályozza más kultúrák megismerését. Francois-Régis Bastide, a francia küldöttség vezetője a vendéglátó Magyarországnak tisztelegve „keresztút- nak” nevezte hazánkat, amelynek kultúrája befogadott szinte minden európai hatást, miközben ragaszkodott nemzeti eredetiségéhez, emlékeztetve arra, hogy 1980-ban Madridban Franciaország vetette fel kulturális fórum rendezésének gondolatát a helsinki folyamat részeként, hangoztatta: a kultúra nagyon lényeges összetevő és kapcsolatteremtő a tekintetben, hogy erőszaktól és bizalmatlanságtól mentes új Európát teremtsünk. Európa önazonosságát, egységét kultúrája teszi a nemzeti hagyományok változatosságán keresztül — mondotta. A francia küldött utalt a budapesti tanácskozás fel- hátalmazására: a kulturális alkotómunka, együttműködés és a kultúraterjesztés problémáinak megvitatása. Elvetette azt a felfogást, amely szerint a kultúra csupán nevelő feladatokat tölthet be egy társadalomban. „Virrasztás és ébresztés” a kultúra munkásainak a feladata — mondta —, érzékenység és nyitottság az új gondolatok, jelenségek előtt. Ezt csak úgy tölthetik . be, ha szabadon dolgozhatnak, mindenfajta anyagi és politikai kényszertől mentesen. Eredetisége a budapesti tanácskozásnak — mutatott rá —, hogy diplomaták mellett alkotó személyiségek is részt vesznek rajta, szabadon kifejtve munkásságuk alapján leszűrt véleményüket. Franciaország nézete szerint a tanácskozás akikor lesz hasznos, ha ezt minél gazdagabban, sokszínűbben teszik, és záróközleményt is csak akkor érdemes formáiba önteni, ha ahhoz elég gazdag anyag állt össze a munka alapján. A kultúrát ma sok minden fenyegeti — közöny, elgé- piesiedés, az ideológiák túl- hajtása éppúgy, mint hamis ideológiamentesség. El kell dönteni, mit akarunk, és nem szabad engednünk, hogy a futball legyen az egyetlen százmilliókat ösz- szekötő ideológia — hangoztatta még a nagykövet, aki felszólalása végén Bartók Bélát idézte — magyarul —, s azt kívánta, legyen eredményes a budapesti tanácskozás. Georgi Jordánon, a bolgár küldöttség vezetője bevezetőben rámutatott: a jelenlegi budapesti találkozónak azt az utat kell tovább építenie, amelyen a kultúra a Finn Televízió munkatársáés az alkotás összeforr az általános béke eszméjével. Ebben a tekintetben Európa példával szolgálhat a világnak, s meg is kell teremtenie ezt a példát. Az a párbeszéd — folytatta —, amelyre ez a magas fórum hívja a részvevőket, akkor válhat az enyhülés és végső soron a béke felé vezető „realista stratégia” elemévé, ha a kultúra béketeremtő erővé válik. Emlékeztetett arra, hogy a tanácskozásra a legszörnyűbb világégés, a második világháború végének negyvenedik évfordulóján kerül sor. Az emberiség a jövő szempontjából meghatározó válaszút előtt áll, s ez a kultúra művelőitől, az alkotóktól is választ követel a kérdésre: hogyan és kit, milyen célokat szolgál az alkotás? A történelem leckéje világos: kontinensünk, amely civilizációk és kultúrák bölcsője volt, ahol sokévszázados hagyományokkal bír a humanizmus és a demokrácia, soha többet nem válhat romhalmazzá. Az alkotók feliadata mai világunkban az, hogy elősegítsék a nemzedékek és a népek közötti szellemi közeledést. Ghislain Hardy a kanadai delegáció nevében mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Kanada mélyen Európában gyökerezik, hiszen alig lehet találni olyan európai országot, amelynek nyelvét és kultúráját ne találnánk meg Kanadában. Kanada kétnyelvű és soknemzetiségű ország, s így érthető, hogy kapcsolatokra törekszik más országokkali, beleértve az eltérő társadalmi rendszerű országokat is. Kanada igen nagy jelentőséget tulajdonít a helsinki folyamatnak, s reméli, hogy a budapesti kulturális fórum újabb impulzust ad a népek közötti jobb megértéshez, és a biztonság erősítéséhez. Ehhez a gondolatok szabad áramlására, és a biztonság erősítésére van szükség. Ghislain Hardy rámutatott: naivitás lenne azt képzelni, hogy az ideológiai különbségek egy csapásra meg- szüntethétők, mégis remélhető, hogy a kultúra szakemberei a fórum hat hete alatt olyan megegyezésre jutnak, olyan gyakorlati intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a szabad alkotást, a kulturális értékek szabad terjesztését, valamint a kulturális együttműködést miden szinten. F. W. Jalink, a holland küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: Budapestnek a kulturális fórum színhelyeként való kiválasztása szerencsés mind a város megkapó szépsége, mind az egyetemes kultúrához való nem csekély hozzájárulása miatt. A holland küldöttség vezetője kijelentette, hogy kormánya tiszteletben tartja a művészeti és kulturális szabadságot. Eközben kiindulópontja a kulturális örökség megóvása, az új kezdeményezések kibontakoztatása és a kultúra hozzáférhetőségének biztosítása minél több ember számára. Dr. Hans-Joachim Hoíf- rnann, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy a helsinki záróokmányt a biztonság megszilárdítása és az európai államok békés és előnyös kapcsolatainak fejlesztése szempontjából elengedhetetlen alapnak tartják. Az emberiség válaszút előtt áll: a nukleáris fegyverkezés és konfrontáció vagy a békés egymás mellett élés között kell dönteni. Mihail Gorbacsov Franciaországban előterjesztett békeprogramja igazi fordulatot hozhat a leszerelés javára, a konfrontáció felszámolására és az együttműködés kialakítására. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy kölcsönös érdekek figyelembevételével együtt éljenek, jól megférjenek egymással. Ebben nagy szerepe lehet a kultúrának és a művészetnek. A művészi, kulturális alkotómunka, csere és együttműködés segíthet a bizalom légkörének, a megértésnek és a jószomszédságnak a kialakításában — mondotta. Ezzel a fórum befejezte első napi tanácskozását. A szerdai plenáris ülésen folytatódnak a küldöttség-vezetők felszólalásai. A szovjet küldöttség Pjotr Gyemicsev vezetésével