Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 243. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 16., szerda Megkezdte munkáját az európai kulturális fórum A kultúra a béke megtartó ereje Tegnap Budapesten ünne­pélyes külsőségek között megkezdte munkáját az európai kulturális fórum. Az értekezlet életre hívá­sának gondolata két eszten­deje Madridban fogalmazó­dott meg, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát alá­író 35 ország — 33 európai, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada — egybe­hangzó határozatával Ma­gyarországot jelölték ki a fórum színhelyéül. Az úgyne­vezett helsinki folyamatban ez lesz az első eszmecsere, amelyet a Varsói Szerződés egyik tagállamában rendez­nek meg. A konferencia munkájában — ame.ynék hat héten át a Buda >est kongresszusi köz­pont ad otthont — több mint 800 delegátus vesz részt. Mintegy kétharmaduk a kultúra terü'le én dolgozó színiházi, múzeumi vezető, zenész, képzőművész, irodal­már, s az egyes szekciók ta­nácskozásain számos kima­gasló személyiség, nemzetkö­zi hírű alkotó is jelen lesz. Az eszmecserére csaknem 300 újságíró érkezett, hogy hírt adjon a konferencia esemé­nyeiről. Az értekezleten vár­hatóan számos állam, köz­tük Magyarország, a nemzet­közi együttműködést, a köl­csönös megértést és megis­merést ténylegesen elősegítő, konkrét javaslatokat nyújt be. A résztvevő országok kül­döttségeit vezetik: Ameri­kai Egyesült Államók Wal­ter J. Stoessel, a Külügymi­nisztérium európai és kana­dai ügyök irodájának vezető­je, Ausztria Wolfgang Schal­lenberg nagykövet, a külügy­minisztérium főigazgatója, Belgium Robert Veas nagy­követ, Bulgária Georgij Jor­dánon miniszterelnök-helyet­tes, a Bolgár Kulturális Bi­zottság elnöke, Ciprus And­reas Chisztopfidesz közokta­tásügyi miniszter, Csehszlo­vákia Miroslav Válek szlovák kulturális miniszter, Dánia Hans Kühne nagykövet, Finnország Jaakko Nummi- nen főtitkár, Franciaország Francois-Régis Bastide nagy­követ. Görögország Pantelis Econumou nagykövet, Hol­landia Paul Willem Jalink nagykövet, Írország Edward J. Brennan nagykövet, Iz- land Asgeir Tryggvason nagykövet, Jugoszlávia Kole Csasule nagykövet, Kanada J E. Ghislain Hardy nagy­követ, Lengyelország Kazi- mierz Zygulski kulturális és művészeti miniszter, Liech­tenstein Le Compte Mario von Ledebur nagykövetségi tanácsos, Luxemburg Paul Mertz nagykövet, Magyaror­szág Köpeczi Béla akadémi­kus. művelődési miniszter, Málta Joseph Saliba képvi­selő, Monaco Jean Grether, az óllamminiszter hivatalá­nak vezetője, Nagy-Britannia Norman St. Jahn-Stevas képviselő, Német Demokrati­kus Köztársaság Hans-Joa- chim Hoffmann kulturális miniszter, Német Szövetségi Köztársaság Karl-Günther von Hase nagykövet, Norvé­gia Dagfinn Stenseht nagy­követ, Olaszország Giulio Tamagnini nagykövet, Portu­gália J. C. de Freitas F. Fajé nagykövet, Románia Dumitru Aninoiu nagykövet, San Ma­rino Maria Antonietta Bo­néin, a külügyminisztérium igazgatója, Spanyolország Luis Yanez Barnuevo, a Külügyminisztérium Nemzet­közi Együttműködés és La- tin-Amerika ügyek államtit­kára, Svájc Jeanne Hersch, a filozófia professzora, Svéd­ország Ilmar Bekeris nagy­követ, Szovjetunió Pjotr Gyemicsev kulturális minisz­ter, Törökország Cenap Kes- kin nagykövet, Vatikán Her- vé Carrier, a Pápai Kulturá­lis Tanács titkára. Az UNESCO küldöttségét An­ders Arfwedson, a szervezet főigazgató-hélyettese vezet',. A résztvevő államok nem­zeti lobogóival díszített Pát­ria teremben délelőtt 10 órakor tkezdődött meg a ta­nácskozás. A megnyitó ülé­sen Köpeczi Béla művélődési miniszter, a magyar küldött­ség vezetője elnökölt. Üdvö­zölte a jelenlevőket, majd Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének adott szót. Lázár György ellöljáróban a Magyar Népköztársasáig kor­mánya nevében köszöntötte a tanácskozás valamennyi résztvevőjét, a megnyitó ün­nepségen jelen levőket. — Szeretném újólag kife­jezni köszönetünket azért a bizalomért — mondotta, — amely hazánk iránt megnyil­vánult, amikor a helsinki zá­róokmányt aláírói államok képviselői Madridban úgy határoztak, hogy a Magyar jobb hagyományait megteste­sítő értékek közé soroljuk az európai biztonsági és együtt­működési értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött politikai folyamatot is, ame­lyet európai enyhülés néven ismert meg a világ. A Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonított az európai biztonság és együttműködés ügyének, a helsinki záróok­mány elveire és ajánlásaira épülő államközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, le­hetőségeihez mérten aktívan közreműködött e folyamat kiteljesítésében. Nem hallgathatjuk el azon­ban, hogy a kulturális fórum olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor az enyhü­lési folyamat jelentős erőfe­szítések árán elért eredmé­nyeit, sőt az egész emberi civilizáció jövőjét súlyos ve­szélyek fenyegetik. Ebben a helyzetiben Európa és a világ népei joggal kísérnek feszült figyelemmel minden olyan törekvést, amely a békés egymás mellett élést, a nem­zetközi biztonság megszilár­dítását szolgálja. Kormá­nyunk, az emberiség sorsáért felelősséget érző valamennyi politikai tényezővel, minden Az európai kulturális fórum színhelye. A megnyitás előtti pillanatok, amikor gyülekeznek a küldöttségek Népköztársaság fővárosa le­gyen a kulturális fórum színhelye. Kormányunk meg­tisztelő és felelősségteljes megbízatásként fogadta a madridi döntést, és mindent meg kíván tenni annak ér ­dekében, hogy e fontos nem­zetközi tanácskozás kedvező feltételek között végezze munkáját. A fórum napirendjén sze­replő kérdések megvitatását különösen időszerűnek érez­zük ma, amikor oly nagy szükség van a nemzetközi feszültség enyhülésére, az államok közötti kapcsolatok fejlődését segítő kölcsönös bizalom erősítésére. A kultu­rális értékek cseréjére, a kulturális kapcsolatokra min­dig is úgy tekintettünk, mint a népek közötti megismerés és megértés előmozdításának egyik fontos eszközére. Történelme során Európa számos háború színtere, csak a mi századunkban két pusz­tító világháború tűzfészke volt. De az európai civilizá­ció olyan szellemi értékeket adott a világnak, mint a hu­manizmus, a reneszánsz, a felvilágosodás, a demokrácia és a szocializmus eszméi, amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatározó be­folyással voltak. A népeink közötti együttműködés leg­békeszerető emberrel együtt üdvözli és támogatja azokat a kezdeményezéseket, ame­lyék a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a szemben ál­ló nukleáris fegyvereik szá­mának radikális csökkentésé­re irányulnak. Ügy gondoljuk, hogy a nemzetközi párbeszéd fenn­tartásában, a kölcsönös bi­zalom légkörének helyreállí­tásában, az enyhülési folya­mat továbbvitelében minden egyes államnak megvan a maga feladata és felelőssége. Bizalomra van szükség egy­más és önmagunk iránt ab­ban, hogy közös erőfeszítés­sel leküzdhetők az emberisé­get fenyegető súlyos problé­mák. A kulturális munkájában 33 európai és két észak-amerikai állam képviselői vesznek részt. A madridi man­dátumban megjelölt té­makörök, a tanácskozás na­pirendjén szereplő kérdések kedvező alkalmat kínálnak arra, hogy alkotó eszmecse­re bontakozzon ki az európai kultúra helyzetéről, a kap­csolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről a kultúra kü­lönféle területein. Biztosak vagyunk abban, hogy a ta­nácskozás munkájában részt vevő kiemelkedő személyisé­gek tapasztalatainak és ei­fórum Lázár György köszönti a ta­nácskozás résztvevőit gondolásainak kölcsönös megismerése, a közöttük ki­bontakozó termékeny párbe­széd hozzá fog járulni áhhoz, hogy a kulturális fórum eredményesen záruljon. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az el­térő társadalmi berendezke­désű államok képviselői kö­zött egy sor kérdésiben ideo­lógiai és politikai nézetkü­lönbségek nyilvánulnak meg. A helsinki folyamat minden eddigi eredménye azt igazol­ja azonban, hogy e nézetkü­lönbségek ellenére olyan po­litikai-kulturális megoldáso­kat találhatunk, amelyek egyetlen állam törekvéseit sem sértik, hiszen az érde­kek közösségére, a konszen zus elvére építenek. Az európai kultúrát min­dig a sokszínűség, egyben az alapvető humanista értékek közössége, a nemzeti kultú­rák szerves kapcsolata és kölcsönhatása jellemezte. E tanácskozás résztvevői kis és nagy országokat, szerencsé­sebb és hányatott sorsú nem­zeteket képviselnek. Hisszük azonban, hogy — a helsinki záróokmány megfogalmazásá­val élve — minden kultúrá­nak megvan a maga érdeme és értéke, ezért joggal tart­hat igényt arra, hogy szelle­mi-kulturális eredményei más népek számára is hozzá­férhetővé váljanak. A hel­sinki záróokmány ezért tu­lajdonít jelentőséget annak, hogy a részt vevő államok megfelelő eszközökkel előse­gítsék az egymás kulturális öröksége iránti érdeklődés felkeltését, kulturális érté­keinek szélesebb körű megis­mertetését országaikban. Reméljük, a kulturális fó­rum résztvevőinek, mind­azoknak, akik a tanácskozás alkalmából Budapestre láto­gattak, idejük és módjuk lesz arra is, hogy közvetlen és személyes benyomásokat szerezzenek országunkról, né­pünk mindennapi életéről, a magyar kultúráról. — Kormányunk érdekelt abban, hogy a ma kezdődő kulturális fórum eredménye­sen betöltse küldetését a helsinki fólyamatban, hozzá­járuljon a közös értékek tu­datának erősítéséhez, az ál­lamok közötti együttműkö­déshez, a kultúra művelői közötti kapcsolatok további bővítéséhez. A magyar kül­döttség ezeknek a törekvé­seknek a j egyében vesz részt a tanácskozás munkájában — mondotta befejezésül Lázár György, s a magyar kormány nevében sok sikert, eredmé­nyes munkát kívánt a kultu­rális fórum résztvevőinek. (Folytatás a 2. oldalon) Határozatot hozott az SZKP KB plénuma Az SZKP Központi Bizott­ságának kedden Moszkvá­ban megtartott plénuma ha­tározatot hozott az ülésen előterjesztett dokumentumok elfogadásáról és széles körű vitára bocsátásáról. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP újjászerkesz­tett programja, a párt szer­vezeti szabályzatában vég­rehajtandó változtatások és az ötéves, valamint hosszú távú népgazdasági tervek vitájának, propagandájának és széles körű megvilágításá­nak tárgyszerűen és konst­ruktív szellemben kell tör­ténnie. Ennek a munkának szorosan kapcsolódnia kell a munkahelyi kollektívák előtt álló jelenlegi és táv­lati feladatok megoldásához. A határozat szerint a figye­lem középpontjába kell ke­rülnie a termelés intenzí­vebbé tételének, a tudomá­nyos és műszaki haladás meggyorsításának, a takaré­kosság erősítésének, a szer­vezettség és a munkahelyi fegyelem erősítésének, a munkastílus javításának. Biztosítani kell, hogy a kommunisták és pártonkí- vüliek aktívan, meggyőző­déssel vegyenek részt az SZKP kongresszusát előké­szítő dokumentumok meg­vitatásában. Minden szovjet embernek jól kell ismernie a párt program jellegű cél­jait és feladatait, a Szov­jetunió kül- és belpolitiká­jának lényegét. Az SZKP Központi Bizott­ságának meggyőződése, hogy az SZKP új szerkesztésű programján változtatások­nak, s az ötéves és hosszú távú népgazdasági tervek­ben a vitája nagy szerve­zettséggel, magas eszmei­politikai szinten megy vég­be. Elő fogja segíteni, hogy az SZKP XXVII. kongresz- szusa számára tudományo­san?' .megalapozott, a párt és az egész nép tapasztala­taival gazdagított javaslato­kat készítsenek elő. A vita hozzájárul majd ahhoz, hogy tovább erősödjön a dolgozók alkotó kezdemé­nyezőkészsége és aktivitása, amely elősegíti az idei terv­feladatok és szocialista kö­telezettségvállalások sikeres teljesítését, a XII. ötéves terv energikus megkezdését és az SZKP XXVII. kong­resszusának méltó köszön­tését — hangsúlyozza a ha­tározat. Mihail Gorbacsov főtitkár az SZKP KB keddi plénu­mán elmondott beszédében hatalmas politikai jelentősé­gűnek nevezte az ülésen elő­terjesztett és jóváhagyott dokumentumokat, amelyek meghatározzák az SZKP távlati céljait, fő irányvona­lának és gazdasági straté­giájának legfontosabb irá­nyait, a jelenlegi rendkívül bonyolult és felelősségteljes időszakban végzendő mun­ka formáit és módszereit. A Központi Bizottság elé terjesztett mindhárom doku­mentumnak az a fő gondola­ta, hogy meg kell gyorsítani a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődését. Így le­het biztosítani a szovjet em­berek békés, anyagiakban és szellemiekben gazdag életét, a társadalom életében való dinamikus részvételüket, így bonthatók ki -még telje­sebben a történelmileg új, szocialista típusú civilizáció­ban rejlő 'lehetőségek. Az új szerkesztésű párt­programot jellemezve Mihail Gorbacsov nyomatékosan fel­hívta a figyelmet az SZKP elméleti és politikai alapté­teleiben mutatkozó folyama­tosságra. Ennek elvi jelentő­séget tulajdonítunk — mon­dotta. — Az élet bebizonyí­totta, hogy a pánt harmadik programja alapjában véve helyes. E program végrehaj­tásán dolgozva az ország messze előrelépett a kommu­nista építés minden terüle­ten. A harmadik pártprog­ram alapvető elméleti és politikai megállapításait az újászerk esztett változat is megőrzi. ERŐSÖDŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS Jugoszláviai jogászküldöttség Somogybán Stupar Milicának, a bjelo- vári területi bíróság elnöké­nek vezetésével négytagú jo­gászküldöttség érkezett há­romnapos látogatásra tegnap Somogyba. A Bjelovári Terü­leti Jogászszövetség és a Magyar Jogászszövetség So­mogy Megyei Szervezete kö­zött már évtizedes múltú a kapcsolat, s a testvérme­gyénkből érkezett jogászok somogyi kollégáik tavalyi lá­togatását viszonozzák. A vendégek tegnap a Ka­posvári Húskombinátba lá­togattak, majd a megyéi ta­nácson dr. Szabotin István, a Magyar Jogászszövetség megyei szervezetének elnöke köszöntötte őket. A megbe­szélésen részt vett dr. Kassai János, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titkára, továbbá a megyei pártbizott­ság, megyei ügyészség és bí­róság, a rendőrkapitányság, az ügyvédi kamara képvise­lője és számos vezető beosz­tású jogász. Dr. Szabotin Ist­ván emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tíz évben erősödött a kapcsolat a két jogász- szervezet között. Dr. Iharos Csaba, a szövet- ség Somogy megyei szerveze­tének titkára a megye társa­dalmi,, gazdasági és jogi éle­téről adott áttekintést. A bjelovári vendégek kíváncsi­ságát főként a köztisztaság átszervezésének módszere keltette föl. A járási taná­csok, majd a megyei tanács járási hivatalainak, a járá­soknak a megszűnése, a me­gyei és a városi, illetve nagyközségi, községi taná­csok önállóságának növeke­déséről szerzett tapasztaltatok különösen érdekelték déli szomszédainkat. A kérdések­re dr. Kassai János adott ki­merítő választ. A bjelovári küldöttség ve­zetője emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évtizedben nem­csak a jogászszervezetek kö­zötti kapcsolatok erősödtek a két megye között, hanem a gazdasági, társadalompoliti­kai együttműködés is fejlő­dött, s erre példaként a so­mogyi pártküldöttség' leg­utóbbi látogatását, illetve a Bjelováron és Kaposváron rendezett kölcsönös bemutat­kozó kiállítást említette. A jugoszláv vendégek ma a somogyibabod i Petőfi téesz- ben a szövetkezet ipari tevé­kenységét és a mezőgazdasá­gi munkákat tekintik meg, majd Siófokkal ismerkednek és szakmai programon vesz­nek részt. Holnap, somogyi programjuk befejezéseként a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolára látogatna®.

Next

/
Oldalképek
Tartalom