Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

2 Somogyi Néplap 1985. október 1., kedd Kádár János és Gustáv Husák baráti munkatalálkozója Viaskodás a szegfűk földjén Soares miniszterelnök hívei körében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára Gustáv Busáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnökének meghívá­sára 1985. szeptember 30-án baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélések során a két párt vezetője kölcsönö­sen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról. Gus­táv Husák ismertette a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének menetét. Megvitatták a két marxista- leninista párt és baráti or­szág együttműködésének helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet, Valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. iKádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a magyar— csehszlováík kapcsolatok ma­gas szintűek és tartalmasak, a miarxizmus-leninizmus és a szocialista linternacionaliz- mus elvei alapján sokolda­lúan gazdagodnák és kedve­zően járulnak hozzá a két ország szocialista fejlődésé­hez. Megerősítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcso­latok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdoní­tottak annak, hogy mindkét orszáig a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazda­ság tervszerűségének és a termelés hatékonyságának növelésére, a szocializmus társadalmi vívmányainak, eszmei és szellemi értékelnek kibontakoztatására törekszik a közös tapasztalatok, a szo­cialista építés általános törvényszerűségei és a nem­zeti sajátosságok figyelembe­vételével. Megbeszéléseik során meg­különböztetett figyelmet fór­Mihail Gorbacsov holnap Párizsba érkezik. A különbö­ző országok megfigyelői egyetértenek abban: az a tény, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának fő­titkára még a Ronald Rea- gannel tervezett genfi talál­kozó előtt — megválasztása óta az első nyugati ország­ként — Franciaországot ke­resi fel, félreérthetetlen je­lentőségű gesztus. Moszkvában mindig is ki­emelt fontosságot tulajdoní­tottak a szovjet—francia vi­szonynak. Olyan kapcsolat ez, amelynek gyökerei a múltba nyúlnak vissza és amelyről elmondható, hogy kiállotta a változó idők pró­báját. A történészek — és nemcsak a történészek — azt sem felejtik el, 'hogy a második világháborút követő hidegháború jegén az első komoly rést éppen Charles de Gaulle akkori francia államfő 1966-os moszkvai út­ja ütötte. Azóta tizenhat szovjet—francia csúcstalál­kozóra került sor (ez lesz a tizenhetedik), és nem túlzás az a megállapítás, amely sze­rint minden ilyen esemény jótékony hatással volt a kontinens, a világ közérzeté­re. Most is várható ilyen ha­tás, és ez a jelenlegi, mind veszélyekkel, mind remé­nyekkel terhes nemzetközi helyzetben fontosabb, mint valaha. Két különböző, sőt egymással élesen szembenál­ló szövetségi rendszer tagjá­dították a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köz­társaság közötti 'gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésre. Kedvezően' érté­kelték az 1986—1990. közöt­ti évekre szóló népgazdasági tervek eredményes egyezteté­sét, ami az árucsere további dinamikus növelését teszi le­hetővé. Kölcsönösen hangsú­lyozták, hogy érdekeltek a két ország közötti gazdasági együttműködés korszerű for­máinak további feltárásában és bővítésében, a kooperá­ció és- a szakosítás fejleszté­sében. Támogatták a KGST- tagországok 1984. júniusi fel­ső szintű értekezletén elfoga­dott program következetes megvalósítását. Halaszthatat­lan feladatnak tekintik, hogy a szocialista közösség orszá­gainak műszaki-tudományos haladását átfogó Intézkedé­sekkel meggyorsítsák. Pozitívan értékelték a két­oldalú kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatokat; a megyék, továbbá a termelő válla'latök közötti közvetlen együttműködés fejlődését és állást foglaltak azok továb­bi előmozdítása mellett. Hangsúlyozták, hogy a leni­ni nemzetiségi politika kö­vetkezetes megvalósulása a két szomszédos országban elősegíti Magyárország és Csehszlovákia népei testvéri szövetségénék megszilárdí­tását. A nemzetközi helyzet érté­kelése során Kádár János és Gustáv Husák egyetértett abban, hogy a világban kia­lakult jelenlegi feszültsége­kért elsősorban az amerikai imperializmus, a NATO szél­sőséges körei viselik a fele­lősséget: A katonai-hadászati egyensúly megbontására, az erőfölény megszerzésére tö­rekszenek és a fegyverkezési verseny fokozását erőltetik a népekre. Napjaink meghatá­rozó igényeként jelölték meg a világűr militarizálásának megakadályozását. Az MSZMP és a CSKP KB f Síitára határozott támogatá­sáról biztosította a Szovjet­unió nagy jelentőségű béke­kezdeményezéseit. Nagyra ér­Á párizsi csúcs ról lévén szó, nem közömbös annak látványos demonstrá­lása sem, hogy a politikai pozitívumokon túl milyen kölcsönös gazdasági haszon­nal járhat — és jár is — a kétoldalú együttműködés tu­datos, intenzív fejlesztése. Elsőként Franciaországba in­dult a szibériai földgáz, ke­let felé pedig a francia ne­héz- és vegyipar termékei áradnak. Az együttműködés modell-formájának számít a Renault és a Moszkvics-gyár közös munkája. „Franciaor­szág — állapítja meg az uta­zás előestéjén a Pravda — a Szovjetunió egyik legfonto­sabb külkereskedelmi part­nere; a forgalom értéke az utóbbi öt évben a korábbi fél évtizedes időszakhoz ké­pest megduplázódott, és elér­te a húszmilliárd rubelt.” Francia szempontból az együttműködés nagysádrend- jét érzékelteti, hogy a szov­jet megrendelések három- százezer francia dolgozónak biztosítanak munkát. Nyilvánvalóhogy a két ország számos nemzetközi problémát — és különösen azok okait — másképpen íté­li meg. Ez azonban a múlt­ban sem lehetett, és most sem lehet akadálya annak, hogy a közeledési lehetősé­geket keressék — nemcsak egymás. kölcsönös hasznára, hanem Európa és a világ javára is. Harmat Endre tékelték a Szovjetuniónak valamennyi atomfegyver-kí­sérlet egyoldalú moratóriu­mára hozott döntését és a kozmikus térség békés célú hasznosítására vonatkozó együttműködési javaslatát. Kifejezték reményüket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államök legfelső vezetőinek tervbe vett találkozója hoz­zájárul a nemzetközi helyzet általános javulásához, a vi­lágbéke megőrzéséhez. Hangsúlyozták eltökéltsé­güket, hogy a Magyar Nép­köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Varsói Szerződés tagállamai­ként tevékenyen kiveszik részüket a szocialista orszá­goknak a nemzetközi feszült­ség csökkentését, a nemzet­közi biztonság erősítését, az enyhülés politikájának euró­pai és világméretű érvénye­sítését célzó közös erőfeszí­téseiből. Aláhúzták, hogy e célök elérése szempontjából alapvető jelentősége van a szocialista közösség országai egységének és összaforrott- s ágának. Szolidaritásukat fejezték ki Ázsiának, Afrikának és La- tin-Amerikának az imperia­lizmus, a neokoloniálizmus, a faji megkülönböztetés ellen, a politikai és gazdasági füg­getlenség ímegszilárdításáért küzdő népeivel. Kádár János és Gustáv Husák találkozója szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Megerősítette’ a kétoldalú kapcsolatok helyzetének ér­tékeléséről és távlati fejlesz­téséről, valamint a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harc feladatairól vallott .nézetek teljes egyse-, gét. Hozzájárult az MSZMP és a 'CSKP, a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zötti hagyományos barátság és együttműköáés megszilár­dításához. Kádár János baráti látoga­tásra hívta meg Gustáv Hu- sákolt, aki azt köszönettel el­fogadta. Japán nem lép ki az UNESCO-ból, a kormány döntése értelmében változat­lanul tagja marad az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének. Hétfői tokiói bejelentés sze­rint ugyanakkor a szigetor­szág továbbra is törekszik a szervezetén belül általa szük­ségesnek tartott reformok előmozdítására. Magyar— svájci gazdasági tárgyalások Szeptember 26—27-én Bernben tartották meg a magyar—svájci gazdasági ve­gyesbizottság ötödik ülését. A magyar delegációt Melega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, a svájci tár­gyalóküldöttséget Philippe Levy, a Szövetségi Külgazda­sági Hivatal nagykövete ve­zette. A fejlett tőkés országokba irányuló magyar kivitelbőr Svájc jelenleg 6,5 százalék­kal, az ezen országcsoportból származó behozatalból 5,8 százalékkal részesedik, mind az exportban, mind az im­portban az ötödik helyet fog­lalja el, 1984-ben a Svájcba irányu­ló magyar kivitel 198,3 mil­lió dollárt tett ki, az onnan származó behozatal 164,8 mil­lió dollár volt. A magyar ex­port az előző évhez képest 50 százalékkal nőtt, áz im­port 10 százalékkal csökkent. A kétoldalú kooperációs kapcsolatok bővítésére az energiagazdálkodás, a hulla­dékhasznosítás, a környezet- védelem1, a szerszámgépgyár­tás, az erőgép- és kazángyár­tás, a mezőgazdasági és élel­miszeripari gépgyártás, az orvosi műszeripar, a vegy- és gyógyszeripar, a csomago­lástechnika, az élelmiszer­feldolgozás, valamint a bio­technológia területein van lehetőség. Szó vjet— amerikai tanácskozás Genfben Hétfőn Genfben a nukleá­ris és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sok keretében ülést tartott az űrfegyverekkel foglalkozó csoport. E bejelentésnek különös súlya van annak fényében, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol szövetsé­gesére az UNESCO-ból tör­ténő kilépés érdekében. Döntését bejelentve a ja­pán kormány hangoztatta, hogy az UNESCO okltóber 8- án nyíló szófiai közgyűlésén fokozni kívánja erőfeszítéseit a reformok kieszközléséért. Portugáliában az október 6-1 parlamenti választások előtt soha nem látott mére­teket öltött a plakátok és jel­szavak háborúja, A jobbol­dali, ó-konzervatív Demok­ratikus Szociális Centrum szórólapjai szerint „A CDS a jövő felé repül”. A politikai színskála ellenkező pontján álló kommunista párt tömö­ren egy mondatba sűrítette az utóbbi évek történetét: „Hét kormány kilenc év alatt: a PS, a PSD, a CDS megbukott.”. Házasság-kudarcok Valóban, az elmúlt évti­zedben az ibériai ország élén a három polgári párt: szo­cialisták (PS), szociáldemok­raták (PSD), és centrumpár­tiak (CDS) koalíciói vagy ép­pen egyszínű kormányai vál­togatták egymást. A három párt — sokszor elveit is fel­adva — minden elképzelhe­tő természetes és természet­ellenes politikai házasságot kipróbált már. A fasizmust 1974 tavaszán megdöntő szeg­fűk forradalma . óta eltelt időszak hat ideiglenes és nyolc alkotmányos kormá­nyának tevékenysége, a gyakran ismétlődő választá­sok nem hoztak érdemi vál­tozást a gazdasági válsággal küszködő, s az európai rang­létra egyik utolsó helyén ál­ló ország életében. A közvéleménykutatások eredményei arra utalnak, hogy a portugál választópol­gárok szemében inflálódott a politika és a politikusok be­csülete. Egyedül Ramalho Eanes köztársasági elnök tartja magát szilárdan, mint a pártpolitikai machináció­kon felülálló, vitathatatlanul tisztességes egyéniség. Az el­múlt években kormányzási felelősséget vállalt pártok és pártvezérek mind-mind presztízsveszteséget szenved­tek. Portugáliában a hivata­los statisztikák szerint is 335 ezer a munkanélküliek szá­ma, akik közül csupán 83 ezer kap segélyt. Százezres nagyságrendre rúg azoknak a dolgozóknak és alkalmazot­taknak a serege, akik a ma­gánvállalkozások pénzügyi nehézségei miatt hónapokon, sőt nem egy esetben egy éven keresztül nem kapták meg bérüket. Rózsaszínű álmok A gazdasági fellendülés je­lei egyelőre nem mutatkoz­nak, bár a hivatalos portu­gál politika nagy reménye­ket fűz a közös piaci tagság­hoz. A szocialisták és a tő­lük jobbra álló pártok úgy vélekednek, hogy a jövő ja­nuárban életbelépő EGK- tagság gyors fejlődést hoz. A realistábbak — élükön a Portugál Kommunista Párt­tal — viszont azzal érvelnek, hogy a csatlakozás kiszolgál­tatott helyzetbe hozza az el­maradott ibériai országot, amely kénytelen megnyitni piacát a fejlettebb államok előtt. / A közös piaci belépés, és a vele járó előnyök hirdeté­se & három polgári párt vá­lasztási kampányának köz­ponti gondolata, A szocialis­táktól a centristákig min­denki azt hirdeti: pártjuk­nak köszönhető az ország gondjait egy csapásra meg­oldó közös piaci belépés. Miközben a kampány dik­tálta szükségletek szerint fo­lyik a jövendő rózsaszínű ecsetelése, a közelmúlt gaz­dasági, társadalompolitikai megpróbáltatásaiért senki nem vállalja szívesen a fele­lősséget a választók előtt. Az idén nyárelőig kormányzó szocialista—szociáldemok­rata koalíció —éppen vá­lasztási megfontolások miatt — felbomlott. A csak nevé­ben szocialista, de valójá­ban jobboldali konzervatív párt szabadulni akart a csődtömegtől, s cserbenhagy­ta Mário Soarest. Új párt a színen A szocialisták, akik kisebb­ségi ügyvezető kormánnyal igazgatják október 6-ig az országot, kénytelenek ezzel a politikai ballaszttal a válasz­tók elé állni. A két jobbol­dali párt — a PSD és a CDS — vezetői, minden vitájuk ellenére elérkezettnek látják az időt, hogy összefogásuk révén végre egy olyan idő­szak következhessen, amikor a jobboldal stabilan gyako­rolja a hatalmat. Lisszaboni megfigyelők nem kis esélyt adnak annak, hogy a jobbol­dal valóban kiszoríthassa Soares pártját a hatalomból. Űj tényező a portugál po­litikában egy frissen létre­jött párt, a Demokratikus Újjászületés Pártja. Az Eanes elnök hívei által szer­vezett tömörülés bevallott célja az, hogy az egy évtize­de kialakult politikai patt­helyzetet — a három párt Váltógazdálkodását — meg­törje. A PRD ideológiája éppúgy tisztázatlan, mint le­endő választótábora, vagy éppen szövetségi politikája. Egy bizonyos: épít Eanes te­kintélyére és vitathatatlan erkölcsi tőkéjére. Nehéz megjósolni, hogy ez elegendő lesz-e az erőviszonyok meg­változtatásához, a jobboldali offenzíva megállításához. A portugál kommunisták és Povo Unido (Egyesült Nép) elnevezésű választási szövet­ségük mindenesetre remény­kedik benne, hogy a PRD megjelenése akadály lehet a jobboldal számára. A portugáliai választási menetrendnek október 6-a csupán az egyik állomása. Januárban a leköszönő Ra- malho Eanes helyére választ új államfőt Portugália. Az indulók — mindenekelőtt a , szocialista Mário Soares — esélyeit és politikai jövőjét azonban már az októberi voksok eldönthetik. Pár hét múlva nemcsak a szavazatok megoszlása, hanem a részvé­teli arány is jelzi majd: mit akarnak, s mennyire bíznak a változás lehetőségében a számtalan szavazást megért portugálok... Az NSZK-beli Frankfurtban mintegy 5 ezren tüntettek amiatt, hagy az újnáci párt ellen tiltakozók demonstráció­ját követő összecsapásokban életét vesztette egy férfi. (Telefotó — AP—MTI—KS) Hétfő esti kommentár 1 apán nem ki az Unescóból

Next

/
Oldalképek
Tartalom