Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 216. sióm Ara: 2,20 Ft_____________________ _______________________1985. szeptember 14-, szombat M unkaverseny Az utóbbi időkben mind gyakrabban hallunk a műn- kaverseny és a vállalkozás kölcsönhatásáról. Akik elmélyednek a témában, természetesen hozzáteszik, hogy e két fogalom jelentése nem egészein azonos, hiszen — hogy mást ne mondjunk vállalkozni lehet munkaver- seny nélkül is. Abban azonban nincs vita, hogy a munkaverseny korszerűsítése, megújhodása feltételezi, hogy erősítsük annak vállalkozó jellegét. Az élet „nyelvére” fordítva: a gazdasági vezetés, illetve a szakszervezet mondja meg, hogy mit kér, (akár pályázatkiírás formájában is megteheti ezt), bizonyítsa, hegy megteremti, illetve garantálni fogja a plusz igény teljesítésének műszaki, szervezési stb. feltételeit. Tegye közzé, hogy milyen erkölcsi és persze anyagi elismerésre számíthat az a szocialista brigád vagy akár egyén, amely a kért többletet .teljesíti. Ha mindez „összeállt”, .már szerződést lehet kötni a vezetés és a vállalkozó közösség vagy éppen egyén között. Ilyen és hasonló gondolatokról volt szó szeptember 12- én a SZOT-székházban, ahol Gál Lásadó, .a SZOT titkára tartott sajtótájékoztatót a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eddigi mérlegéről, általában a meg- újhodó mumkaverseny helyzetéről. Hogy mire lehet vállalkozni? Témában nincs hiány. Gondoskodik erről az élet. A kemény tél például hetekkel visszavetette a népgazdaság fejlődését és sok milliárd forint kárt okozott. Érthető hát, hogy e szorult helyzetben a szocialista brigádokhoz, a dolgozókhoz fordult a gazdaságvezetés a szakszervezet: összpontosítsák erőfeszítéseiket, legkésőbb az év végéig hozzuk be a lemaradást. A vállalások témája lehet a napjainkban egyre fontosabb szerephez jutó minőség, a műszaki megújulás meggyorsítása (ehhez nagyon sok segítséget adhat az újí- tómozgalom), és még sok más. Minthogy ezek többnyire ismerték, nem is sorsoljuk tovább. A sajtókonferencia szelleméhez híven inkább azt húzzuk alá — ismételten, hogy legyen valóban vállalkozó jellegű a megújuló munkaverseny. Szülessenek ennek nyomán olyan szerződések a gazdaságvezetés, illetve a szocialista brigádok, sőt a vezetés és az egyének között, amelyek a kereslet, a piaci igények jobb, színvonalasabb kielégítését szolgálják. A munkaverseny vállalkozójellegének erősödése nemcsak anyagi haszonnal, hanem erkölcsi előnyökkel is jár. Mint Gál László kifejtette: csillapodott, a legtöbb helyen már meg is szűnt a vita a vgmk-k és a szocialista brigádok vélt vagy valós ellentéteiről, hiszen a megújuló munkaversenynek köszönhetően mind közelebb kerültek egymáshoz a felfogások, a jobbításra törekvő módszerék. Ami pedig a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeit illeti: ennek köszönhető, hogy a legtöbb helyen már behozták a lemaradást, pótolták a károkat. Itt, e helyütt emlékeztetünk arra, hogy miniszterelnökünk, Lázár György a XIII. párt- kongresszuson elhangzott felszólalásában mintegy t$ milliárd forintra becsülte a szokatlan hideg okozta károkat, vagyis ha „csak” eny- nyit sikerült is bedolgozni”, már az sem csekélység. Magyar László A mezőgazdaság kiemelt termeléspelitikai céljai Váncsa Jenő miniszter sajtótájékoztatója Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pénteken a Parlamentben sajtótájékoztatót .tartott a mezőgazdaság idei eredményeiről (MT.I-tfotó, Manek Attila felv. — Telefotó—KS) A mezőgazdasági termelés tapasztalatairól, a következő évek feladatairól, a szabályozókról, a feltételekről tájékoztattál tegnlalp a Parlamentben a hazai sajtó képviselőit Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Bevezetőben elmondta, hogy a tervezőmunka gyorsítása érdiekében a Minisztertanács a jövő évi főbb termelési célokait és ezek feltételrendszerét elfogadta. Ezt a jövő héten az ország hat helyén részletesen ismertetik a mezőgazdasági üzemek, vállaiaitok. a szakigazgatási szervek; vezetőivel. (Baranya, Somogyi, Tolná tájértekezletót csütörtökön, 19-én Pécsett tartják.) Egy tervidőszak zárása, egy új ötéves terv indítása megköveteli a helyzet értékelését. Az ágazatnak 1980 óta a vártnál! lényegesen nehezebb külső és belső feltételek között kellett megoldani feladatait. Bár újabb f eszültséglek; is keletkeztek, ezzel együtt az ágazat ösz- szességében teljesíti VI. ötéves tervi céljait. Várhatóan a teljes termelés több mint húsz százalékkal nő, a szorosan vett mezőgazdásági termelés is eléri a tíz-tizenegy százalékos növekedést. A gá'bonaitermeléaben már taivaly elérte hazáink1 a tervidőszak végére kitűzött célt; négy év alatt búzából 13, kukoricáiból 25, napraforgóból 23 százalékkal termelitek többet hektáronként a gazdaságok. Ez a három kultúra foglalja el a szántóterület 70 százalékát, és figyelemre méltó tény, hogy termelésűiknél sikerült elérni a világszínvonalat. Teljesülnek az ágazat hús- termelési céljai is. jóllehet itt a taipasztailatók ellentmondásosaik. Az elmú lt évek kiegyensúlyozott hazai ellátása mellett nőtt az export — az összes mezőgazdasági termék egyharmadát külső piacokon értékesítik. A mezőgazdasági üzemek a szűkösebb beruházási lehetőségek között elsősorban gyorsan megtérülő fejlesztéseket valósítottak meg. Kiemelkedik ebből az intenzív galbanapuognam, melyre eddig tízmitliárd forintot fordítottak. A fejlődésit bizonyító tények mellett — hangsúlyozta a miniszter — néhány terület elmaradt. Egyik fő gpndi, hogy az állattartásban alig történt változás, nagy feszültségek keletkeztek a növénytermelés és az állat tenyésztés műszaki, biológiai feltételei között. Súlyos goind — & nemcsak magyar sajátosság —, hogy a begyűrűző árak kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a mezőgazdasági termelői árak. Valójában húsz év óta nem sikerült megoldani a kedvezőtlen adottságú üzemek problémáit, megtorpant a kiegészítő tevékenység, nem kielégítő a minőségi előrehaladás és tovább rómlotta cserearány. — Ügy lehetne summázni — mondta Váncsa Jenő —, hogy hazánkban hozzávetőleg ötszáz gazdaság tudott igazodni a változó helyzethez, s versenyképes maradt. Mintegy ötszáz a középmezőnyben lévő gazdaságok száma, ahol egyes ágazatok versenyképesek, de másutt — főként az állattenyésztésben — jelentős a megtorpanás, s végül mintegy háromszáz gazdaság van, amelyik nem hinta a versenyt, kétharmaduk a kedvezőtlen adottságuk, egyhanmaduk szubjektív okok miatt. A VII. ötéves terv készítése folyik — mondta a továbbiakban, kialakultak a fejlesztés legfontosabb irányai és tennivalói. A kongresszusi határozattal összhangban változatlanul három irányú a feladhat: jó minőségű hazad ellátást kell biztosítani, jobban kell iga>- zodni a nemzetközi piachoz és javítani kell a gazdaságoknak a jövedelemtermelő képességüket. A szabályozórendszer és az árrendszer módosítása ezeknek a céloknak az elérésére ösztönöz. A termeléspolitikai célokat sorolva utalt a miniszter rá: folytatódik hazánkban az .intenzív gabonaprogram, ezen belül is a kukorica arányát szükséges növelni. A gyep-gabona váltógazdálkodás külön támogatásával már jövőre mintegy százezer hektárral szeretnék növelni elsősorban a kukorica területét. A nagyüzemi állattartásban is fordulatnak Javuló feltételek között kell bekövetkeznie, azzal együtt, hogy megőrizzük a kistermelés színvonalát és javítjuk a minőséget. A be- ruházáspoliitika szarosán kapcsolódik a (termelési célokhoz. Váncsa Jenő hangsúlyozta: 1979 óta 1986 lesz az első év. amikor nem csökken, hanem öt-tíz százalékkal nőhet a mezőgazdaság fejlesztési lehetősége. A szabályozókról, az ár- mechanizmusról, szólva kiemelte : a teranélői árszínvonal nem jelentősen, egy százalékkal nőhet, árkiegé- tzítéssel, adókedvezményekkel és különböző támogatásokkal segítik a termeléspolitikai célok elérését. Néhány ipari termék ára emelkedik; a műtrágyáé 3,5—3,7 százalékkal, a növényvédő szereké 2 százalékkal. Jelentősen, 7, illetve 5 százalékkal mérséklődik a növényi és állati fehérjetakarmányok ára. A fcukoricaterme- lés növelését adókedvezménnyel ösztönzik, minden hektár kukorica után nyolcszáz forint visszatérítést kap az üzem. Jelentősen emelkedik a tejárkiegészítés, és igen kedvező feltételekkel vemhesüsző-akció indul. A baromfitenyésztésnél az energiaköltségek miatt bevezetik a téli és nyári árat, s a kiegészítő tevékenységeknél is egy sor adókedvezményt hoznak. Ugyancsak nő az árkiegészítés a kedvezőtlen adottságú üzemeknél. Eltörlik a felhalmozási adót a szarvasmarha- és sertéstelepek építésénél, rekonstrukciójánál. A tejtermelő-telepeknél 30- ról 50 százalékra nő a támogatás. A gépiek, eszlközök támogatása 20—40, a melioráció 30—70, az ültetvénytelepítésé 40 százalékos lesz. A teljesség igénye nélkül sorolta a miniszter a változásokat, utalva arra, hogy mindezzel az országos érdekeket szolgáló fejlesztésekhez, a feszültségek enyhítéséhez kedvezőbb feltételekhez jut az ágazat. Mint befejezésül mondta: ha ezekhez az intézkedésekhez egészséges vállalkozói kedv párosul és kezdeményezőkészség, az eredmény nem maradhat el. V. M. Marjai József Kijevbe utazott Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke pénteken az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába utazott, ahol részt vesz a kijevi magyar gazdasági napók rendezvényéin. Magyar—dán szakszervezeti tárgyalások Baranyai Tibor, a S2JOT- főtitkára pénteken fogadta a Georg Poulsen elnök vezette küldöttséget, amely a vasasszakszervezet elnökségének meghívására tartózkodik hazánkban. A magyar és a dán szakszervezeti vezetők a két ország szakszervezeti mozgalmának időszerű kérdéseiről és a magyar—dán szakszervezeti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről folytattak véleménycserét. Befejeződött az országos gázkonferencia Pénteken befejeződött Ba- latonlfüreden az országos gázkonferencia, amelyen több mint hatszáz szakember részvételével áttekintették a gáztermelés, -felhasználás jelenlegi helyzetét és lehetőségeit. A tanácskozáson a gázkészülékek gyártói is beszámoltak fejlesztési eredményeikről, terveikről. A Fegyver- és Gázkészülék Gyár szakemberei többek között elmondották, hogy már mind a 280 termékük megfelel az Európában legszigorúbb, holland előírásnak. Az 5-6 évvel ezelőtti készülékeknél a maiak összességükben annyival kevesebb gázt fogyasztanak, amennyi mintegy tízezer lakás fűtésére elegendő. A gáztermelés, -szállítás és -felhasználás ésszerűsítésével kapcsolatos javaslatokat ajánlásokban összegezték. Az idei levéltári napot tegnap tartották Kaposváron, az oktatási igazgatóság nagytermében. Az eddigiek sorából két szempontból is kiemelkedett a rendezvény. A tudományos tanácskozást az idén tovább sikerült szélesíteni s nemzetközi rangúvá fejleszteni. Jugoszlálv szakemberek jöttek Kaposvárra tapasztalatcserére és a szomszéd megyék társintézményeinek igazgatói számoltak be a regionális kutatásokról. A mai megyei levéltári munkában. oly fontos régióikutatás számos elvi és gyakorlati (kérdését sikerült tisztázni tegnap. A rendezvény másik, a megyei közgyűjtemények történetében fontos mérföldkőnek számító esemény a levéltár szocialista kori osztályának ünnepélyes átadása volt ■Nagyberkiben, a felújított Vigyázó-kastéíyban. A délelőtti tudományos tanácskozást Tóth János, a A regionális kutatások haszna megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, a régi ó'kutatás fontosságát, növekvő szerepét hangsúlyozva. Dr. Vörös Károly, az MTA Történet- tudományi Intézetének főmunkatársa arról szólt, hogy a levéltárak hogyan szolgálják a regionális kutatásokat hazánkban. A magyarországi feudalizmusban a megyei keretekben alakultak ki a regionális hagyományok, ezeket azonban az élet a maga sokszínűségével már századokkal korábban meghaladta. Más területi elv szerint szerződött a hadsereg, az igazságszolgáltatás, az egyházigazgatás és az iparkamarák szervezete, s a gazdasági élet törvényszerűségei is áttörték a megyehatárokat. A felszabadulás után ésszerűsítették ezeket., s az optimálishoz közelítő föltételek szerint alakultak az új regiómalizmusok. Ezek törvónysizerűsógei- nek kutatása nagy feladata a történettudománynak. Fontos a helytörténetírás; a területi kutatások erre épülLevéltári nap hetinek — hangsúlyozta az előadó. — A következő lépés az egyes levéltárakban elhelyezett anyagok mikrofilmre való rögzítése és elhelyezése a kutatóközpontokban. így tudják a területi kutatások áthidalni azt a hézagot, ami még ma is létezik a helytörténeti és az országos szempontú munka között. A hozzászólásók során' az eszéki levéltár munkájáról tájékoztatta a résztvevőket Vukadin Ante magiszter, az eszéki történeti levéltár igazglatója és Stepán Serzan falevéltáros. A bjeüovári fiatal testvértatézmóny munkájáról dr. Mariján Raguz igazgató számolt be. Kiss Géza kandidátus, egyetemi docens nagy hatású előadásában a Dráva-völgy történetének, népi-néprajzi jél- legzietességteinek kutatására hívta föl a figyelmet. A lspzös történelem szálai összekötik a magyar és jugoszláv kutatókat. K. Balogh János szekszárdi levéltárigazgató az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség iratanyagát ismertette. Dr. Kiss Mária szombathelyi levél tár- igazgató intézménye fejlődő kapcsolatait vázolta föl!, dr. Szita László pécsi levéltár- igazgató pedig a dél-dunántúli nemzetiségi viszonyok tanulmányozásárnak fontosságáról szólt. Ezután dr. Kanyar József, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója az intézmény és az iskolák kapcsolatának fejlesztésében kiemelkedően dolgozó tanárokat, kutatókat jutalmazta meg. A levéltári nap délutáni rendezvényén Nagyberkibe utaztak a résztvevők, s: dr. Balassa Tibor, a megyed tanács elnökhelyettese ünnepélyesen megnyitotta a levéltár szocialista kori osztályát. (A nagyberki gyűjteményt lapuink 7. oldalén mutatjuk be.)
