Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
2 Somogyi Néplap 1985. szeptember 14., szombat Az események címszavakban VASÁRNAP: Kudarcba fulladt puccskísérlet Thaiföldem. — Szoros eredmények, a jobbközép egy mandátumos többsége a norvég választásokon. — Afgán ellenforradalmárok lelőnek egy utasszállító gépet. HÉTFŐ: Dél-Afrikában folytatódnak a tüntetések, Reagan taktikai szankciói, heves viták az amerikai kongresszusban. — Mo- zambiíkban, zimbabwei segítséggel, kormányellenes fegyvereseiket számolnak fel. KEDD: Moszkvában Mihail Gorbacsov fogadja Rau észak- rajna-vesztfáliai kormányfőt. — Washington visz- szautasítja a közép-európai vegyifegyvermen- tes övezetre vonatkozó Javaslatokat. — Ismét tanácskozik az európai katonai enyhüléssel foglalkozó stockholmi konferencia. SZERDA: Chilei évforduló a tömeg- tiltakozás Jegyében. — Ojabb harcok Libanonban, tárgyalások Da- masZkuszban. — Szovjet— NDK külügyminiszteri találkozó. CSÜTÖRTÖK: Elutasítják amerikai képviselők és tudósok bírósági keresetét a Pentagon műholdromboló kísérlete ellen. — Az új alkotmánytervezet vitája Nicaraguában. PÉNTEK: Sikertelen francia rakétakísérlet Mitterrand Jelenlétében. — Svédországban tetőzik a választási kampány. — Az Indonéz elnök európai körútra Indul, amelynek során hazánkba is ellátogat. A hét három kérdése az európai térségbe, mint az Egyesült Államoknak. Valójában ez csak ürügy, az igazi indíték, hogy hossizú viták után az idén sikerült rávenni az amerikai kongresszusit jelentős anyagi eszközök megszavazására a Pentagon vegyifegyver fejlesztési terveihez. A jelek szerint az Egyesült Államok erősíteni akarja a tempót a fegyverkezési versenynek e veszélyes szakaszán, amit viszont nehéz tartani az újabb ésszerű és kölcsönös biztonsági érdeket szolgáló kezdeményezések nyomán. Ezért választatták a gyors és határozott visszautasítás módszerét, hogy lehetőleg elejét vegyék a további belső harcoknak az amerikai politikában. A szovjet—nyugatnémet találkozó is óhatatlanul a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdésköréhez vezet, s ez nem meglepő: a világpolitika a közelgő csúcs jegyében zajlik. Két párhuzamos vonalon, egyrészt szaporodnak a személyes érintkezések (elég utalni rá, hogy a Tolkunov vezette szovjet parlamenti küldöttség az Interparlamentáris Unió Kanadában tartott ülése után az Egyesült Államokba utazott, ugyanott tartózkodik az a közéleti személyiségekből álló delegáció, amelyet Arbatov vezet s még ebben a hónapban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakára New Yorkba, majd várhatóan Washingtonba utazik Sevardnadize külügyminiszter, másrészt sok tekintetben éltesebb hangnemet ölt a csúcs-előtti vita. © Miért utasította visz- gia Washington a legújabb fegyverzet-korlátozási kezdeményezéseket? NSZK-beli tárgyalópartnerrel találkozott a Kremliben Mihail Gorbacsov. Johannes Rau a legnépesebb nyugatnémet tartomány kormányfője. egy olyan körzet képviselője, amelynek ipari létesítményei (Ruhr-vidék) különösen érdekeltek a kelet—nyugati kereskedelem fejlesztésében. Rau egyúttal a szociáldemokrata párt egyik vezető egyénisége, s nem lehetetlen, hogy az 1987-ben esedékes választásokon ő lesz az SPD kancellárjelöltje. A moszkvai eszmecsere során az európai kérdések, s a kontinensünkön kialakítandó vegyifegyverektől mentes övezet ügye álltak a középpontban. A Szovjetunió nemcsak egyetért a javaslattal, de hajlandó lenne, az Egyesült Államokkal együtt, szavatolni a megállapodás betartását. Ezt az álláspontot képviseli a stockholmi konferencián is, amely a szokásos szünet után, a héten ismét folytatta munkáját. Rau ugyancsak támogatta a vegyi fegyverek eltávolítását, hiszen erre vonatkozólag már korábban ellvi egyetértés született az NDK és a nyugatnémet szociáldemokraták tárgyalásain. Washington sietve elutasította az újabb kezdeményezést, hivatalosan arra hivatkozva, hogy a Szovjetuniónak könnyebb lenne „visz- szavinni” vegyifegyvereket Indonézia a kapcsolatbővítés útján A bét közepén Moszkvában tárgyalt Johannes Rau, EszakRajna-Vesztfália nyugatnémet tartomány kormányfője, az SPD enökhelyettese, akit fogadott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is ra való hivatkozással el is utasították a keresetet, amely a kísérlet megakadályozására szolgált, nem paragrafusokról, hanem alapvető politikai küzdelemről van szó. Sikertelen államcsíny-kísérlet színhelye volt Bangkok, Thaiföld fővárosa; a lázadást tíz órán belül leverték. A képen: kormányhű csapatok körbezárták a puccsisták egyik székhelyét A szovjet hírügynökség bírált több washingtoni megnyilatkozást és valóságos „gyűlöltetkampényit” vetett az amerikai vezetők szemére. Igaz, maga az elnök viszonylag mérsékeltebb hangot ütött meg, de Reagan egyúttal máris „lefokozni” próbálta a csúcstalálkozót, kijelentvén, hogy azon nem annyira konkrét megállapodásokat, mint egy jövőbeni politikai érintkezési menetrend kidolgozását kell szem előtt tartani. Az időhúzás — pontosabban a katonai fölény elérése érdekében történő időnyerés — szemléltető példája az amerikai műholdromboló kísérlet, amelyet a szovjet figyelmeztetések és a belső tiltakozás ellenére is végrehaj tanak. Pedig a képviselők és az „aggódó tudósok szövetsége” által kezdeményezett próbaper tanulságos lehet: ha formai okokMit jelentenek a Dél- Afrika ellen elrendelt amerikai szankciók? Dél-Afrika és a pretoriai rendszer elleni szankciók ügye a belpolitikai színkép része lett Washingtonban: taktikai harc bontakozott ki a Fehér Ház és a kongresz- szus részvételével. A hét kezdetén Reagan szankciókat jelentett be, így a dél-afrikai aranypénz, a krügerrand behozatalának megszüntetését, a dél-afrikai biztonsági erőknek szánt komputerszállitások leállítását s néhány más intézkedést. Ezzel két tűz közé került az elnök. A szélsőjobb- oldal még ezt is soknak tartotta és szószegéssel vádolta Reagant, mondván, korábban hallani sem akart szankciókról. (Nicaragua vagy Lengyelország esetében korántsem berzenkedtek. sőt ösztönözték a tilalmakat!) A kongresszus többsége viszont keveselte az intézkedéseket. Edward Kennedy (talán már a következő választásokra is kacsingatva) erőteljesebb fellépést sürgetett, s a szenátusbeli ellenzéket csupán ügyrendi mesterkedésekkel lehetett leszerelni. A 100 szenátor köziül így is 57 nyilvánította elégedetlenségét. Vagyis nemcsak a kisebbségben levő demokraták, de több republikánus párti törvényhozó is. A többség ellenére sem hozhattak határozatot, mivel a döntést olyan kategóriába sorolták, ahol 60 szavazatra lett volna szükség. Reagan tehát „taktikai szankciókat” vitt keresztül, nem annyira Dél-Afrika megrendítéséne, hanem kudarcának elkerülésére. a ‘hazai ellenzéke leszerelésére. közések a palesztin táborok körül; égő negyedek Tripo- liban. Mégsem változatlan minden: a harcok közben folynak a tárgyalások, s ezek fő színhelye kétségkívül Damaszkusz. Az már sokszor bebizonyosodott, hogy Szíria nélkül s különösképpen annak ellenére nem lehet rendezést elérni Libanonban, de kérdéses, hogy elegendő-e a szíriai közvetítés és közreműködés az annyira szétszabdalt ország esetében. Egyre több libanoni vezető kíván tevékenyebb Szíriái katonai jelenlétet és részvételit, Damaszkusz azonban óvatos, éppen a helyzet ismerete következtében. Űj elem, hogy izraeli részről bizonyos fenyegetőzések hangzottak el Szíria címére, a túlzott libanoni szerepvállalás esetére. Az izraeliek szempontjából aligha lenne előnyös egy szuverén, rendezett Libanon szomszédsága, amint Jordánia címére is adresszáltak hasonló üzeneteket, a PFSZ Arafat vezette irányzatának ammani jelenléte miatt. A bonyodalmaikat előre vetíti, hogy Izraelben egyéves lett a nagy koalíciós kormány s az évfordulós nyilatkozatokból kitűnhetett Peresz és Samiir Versenyfutásának folytatódása • nem zárják ki rendkívüli választások tartását a miniszterelnökváltást megelőzően; a szélsőjobboldali Ka- hane-páirt, a közvéleménykutatások szerint, jelentősen előretört, könnyen a mérleg nyelve lehet egy esetleges voksolás során. Ilyen körülmények között — s ez nem először történik — az izraeli belpolitikai harc magával hozhatja a szélsőséges ráli- citálást, a jobbról váló előzés megpróbálását, s újabb veszélyforrásokat jelenthet az amúgy sem békés közel- keleti képben. Réti Ervin Mi a helyzet a Közel- Keleten? Libanonban az az újság, hogy nincs újság. A legújabb jelentések legalábbis a régi mozzanatokat ismétlik: súlyos küzdelem a zöld vonalnál ; miliicisták csetepatéi; öngyilkos merényletek a déli országrészben; összeütTollhegyen Manipulálás Kiegyensúlyozott, folyamatos gazdasági fejlődés, szilárd kormányzat, növekvő nemzetközi tekintély — ezek jellemzik Délkelet- Ázsia egyik „sikerországát”, Indonéziát. Hogy „sikerországról” van szó, az éppen azoknak a problémáknak a kezelési módjából derül ki, amelyekkel ennek a mintegy 160 milliós fejlődő országnak is szembe kell néznie. Indonézia olajtermelő állam, kivitelében a „fekete arany” mintegy hetven százalékkal részesedik. Hála a hetvenes évek „mesebeli” olajbevételeinek, a .gazdaság és a nemzeti jövedelem akkoriban évi 6—7 százalékkal gyarapodott. Komoly érvágást jelentett ezért a kőolaj árának az utóbbi években tapasztalható „lemorzsolódása”, és az a tény, hogy Dzsakarta — az OPEC minden tagállamra érvényes határozatainak megfelelően — kénytelen volt napi 1,3 millió hordós kitermelését 1,19 millióra csökkenteni. Ennek következtében a nyolcvanas évek elején lelassult a gazdasági fejlődés, ám Indonézia — az. olaj jövedelemmel felelőtlenebből bánó országokkal ellentétben — nem került válságba. „Beérett” a két évtizede folytatott céltudatos gazdaságpolitika, melynek keretéiben — egyebek közt — sikerült jelentősen felfuttatni a mezőgazdasági termelést. A legjelentősebb haditettet tavaly vitték végbe: független történelme során Indonézia először tudta saját terméséből ellátni lakosságát a legfontosabb helyi népélelmezési cikkel, a rizzsel. A rizsbehozatal kiváltásával felszabaduló anyagi eszközök lényegében kiegyenlítik az olajkivitel csökkenéséből eredő veszteségeket. Bár a válság elkerülte Indonéziát, a kormány az elmúlt években több gazdasági óvintézkedéseket tett: 1983-ban mintegy egyiharma- dával leértékelte az ország pénznemét, a rúpiát, és elhalasztotta ötven „devizafa- ló” állami nagyberuházás megvalósítását. Tavaly másfél milliárd dollárban maximálta a külföldön fölvehető állami hitelek összegét. (Sok fejlődő országban ezek a hitelek váltak az eladósodás motorjává.) E megszorító intézkedésen túlmenően azonban Indonézia új utakat is keres továbbfejlődésének biztosítására. A kulcsszó a diverzifikálás. Ez azt jelenti, hogy az olaj helyett — vagy inkább mellett — föl akarják fejleszteni más cikkek — például a nyersfá, a faipari és élelmiszeripari termékek, valamint a pálma- olaj kivitelét. További lehetőséget jelentenek az ország olyan — a világ nagy tőzsdéin is számontartott —termékei és természeti kincsei, mint a kávé, kaucsuk, kopra, réz, cink, nikkel és bau- xit. A diverzifikálás azonban azt is jelenti, hogy Indonézia — a fejlett tőkés országok protekcionista intézkedéseire válaszolva és politikai mozgásterének szélesítésére törekedve — bővíteni kívánja kereskedelmi partnereinek körét. Elsősorban a szocialista országokról — a Szovjetunióról, a KGST kisebb tagállamairól és Kínáról van szó. Ami a KGST-országökat illeti, ezek több ízben is kifejezésre juttatták, hogy készek a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére a délkelet-ázsiai állammal. Magyar részről egyebek közt ezt a célt szolgálta Losonczi Pál tavaly novemberi indonéziai látogatása is. Az Indonézia és a KGST országai közötti igazdasági közeledést politikailag jól megalapozza az a tény, hogy DZsakarta — a konzervatív délkelet-ázsiai országokat tömörítő ASEAN-csoport tagjaként — szövetségesed közül a legrealistább, legpozitívabb politikát folytatja az indokínai kérdésben. Szorgalmazza az ASEAN és az indokínai országok párbeszédét és szembeszegü l azzal a washingtoni törekvéssel, hogy ia délkelet-ázsiai országúk szövetségét szovjetellenes és Vietnam-elle- nes katonai tömbbé alakítsák át. Bár Kínával más a helyzet — Dzsakarta azzal gyanúsítja Pefcinget, hogy része volt a húsz év előtti szélsőbalos indonéziai puccskísérletben — a jelek arra mutatnak, ‘hogy enyhül az ellenségesség a két ázsiai ország között. Ezrt tanúsítja az is, hogy Vu Hszüe-csden kínai külügyminiszter áprilisban részt vett a ban- dungi értekezlet harmincadik évfordulóján rendezett indonéziai ünnepségem A két ország még nem állította helyre “diplomáciai kapcsolatát, de napirenden van a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok fölvétele. (Dzsakarta és Peking eddig csak harmadik országok közvetítésével kereskedett egymással.) Indonézia az el nem kötelezettek mozgalmának alapító tagja. Élénkülő külső aktivitása, és különösen az a tény, hogy ez az aktivitás politikailag egyre elfogulatlanabbá -válik, kedvező hatással lehet a délkelet-ázsiai és — végső soron — az egész nemzetközi helyzetre. Hiszen a világ ötödik legnépesebb országáról van szó... Kepecs Ferenc HONECKER ÉS STROUGAL LEVELE KOHLHOZ Kínát és Japánt kereste fel távol-keleti körútja során Felipe González spanyol miniszterelnök. A Pekingből érkezett képen a politikus Teng Hsziao-ping kínai vezetővel látható Értelmező szótárunk a manipulálás különböző jelentései között nyilván tartja a politikai értelműt is: a közvéleményt burkolt módon befolyásolni. A nyelvészetinek tűnő vita is azért kapott politikai töltetet a héten, meri Bush alelnök „a nyugati közvélemény manipulálásának” vádját vetette a Szovjetunió szemére. Mire alapozta ezt a kijelentését? Arra, hogy Moszkva moratórium-javaslatokat terjesztett elő, új indítványokkal élt a fegyverzetkorlátozás érdekében. A washingtoni válasz negatív volt, s élét venni a dolgoknak, megszü- _ letett a manipulálási vád. Jó lenne, ha az Egyesült Államok is hasonló módszerekkel élne. Megpróbálná „manipulálni” a világ közvéleményét azzal, hogy elfogadja a moratóriumot, fékezi a fegyverkezési hajszát, maga is javaslatokat tesz. Egyelőre azonban csak a „manipulálással” való manipuláció látható. R. E. Erich Honecker, azNSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke Helmut Kohlhoz, az NSZK kancellárjához intézett levelében azt javasolja, hogy a bonni kormány kezdjen tárgyalásokat az NDK-val és Csehszlovákiával egy vegyi fegyveréktől mentes középeurópai övezet megteremtéséről. A levélét Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere pénteken Berlinben nyújtotta át Hans Otto Bräutigamnak, az NSZK állandó NDK-beli képviselete vezetőjének. Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő szintén levelet intézett Helmut Kohl kancellárhoz. A levelet pénteken Bohuslav Chnoupek külügyminiszter adta át Werner Schattmann-nak, az NSZK prágai nagykövetének. ‘ A csehszlovák kormányfő ebben szintén javasolta a bonni kormánynak, hogy kezdjen tárgyalásokat Csehszlovákiával és az NDK-val a közép-európai vegyifegyyer-mentes övezet létrehozásáról. Mitterrand megérkezett Mururoa-szlgetre Mitterrand elnök pénteken délután megérkezett a Csendes-óceáni Mururoa-szlgetre, a francia nukleáris kísérletek szírihelyére. Az állaimfőt a kormány hat tagja, köztük Dumas külügyminisz- , ter, Hernu hadügyminiszter és Joxe belügyminiszter is elkísérte. Az utazás — mint Párizsiban hangsúlyozzák — annak demonstrálása, hogy Franciaország ragaszkodik csendes-óceáni jelenlétéhez és folytatni kívánja nukleáris kísérleteit.
