Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-24 / 224. szám
1985. szeptember 24., kedd Somogyi Néplap 5 Sárváron állították fel Körösényi Tamás szobrászművész új alkotását. A szobor Nádasdy Ferencet, a híres „fekete bég”-et ábrázolja. Jobb kezében földre irányított dárdát tart, s a fegyver nyelének árnyéka a talapzatul állított kőlapon mutatja az időt. Közös felelősséggel „Még a vonat is elkerüli...“ Tibol László kiállítása Az idézet mögött egy sík vidéken terpeszkedő, homokos talajú somogyi falu húzódik, Nagybajom. Átutazó neves költőnk, Virág Benedek, Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai Vitéz Mihály emléke él itt a lelkekben. És Gyergyai Alberté — akitől a címadó idézet is származik — a neves műfordítóé, a francia becsületrend és a Baumgarten-díj — közülünk néhány éve eltávozott — tulajdonosáé. Egyetemesség és helyi sajátosság ötvöződik itt, s formálja szülőfölddé a falut, „az első eleven emberi közösséget”. „... ha festő volnék, anyámat festeném meg, mögötte falum távlatával, vagy pedig falumat sűríteném anyám barnapiros arcába, szelíd és eleven mosolyába, széles fekete kötényébe s meleg ,jberliner” kendőjébe, így meditált az író Gyergyai Albert Anyám meg a falum című kötetében. Tibol Lászlónak, e fallu szülöttének, a nagybajomi iskola művésztanárának legújabb tárlatán ezek az emlékek, gondolatok idéződnek fel bennünk alkotásait szemlélve. A boglárlellei Tóparti Galériában elénk táruló, változatos technikával — tus, ak- varell, ceruza, olaj —, megszólaltatott munkái magukban hordozzák a falu, az ott élő emberek, a természetszeretetét és tiszteletét. Realistának vallja magát az alkotó. Tájképei nem csupán a természet fényképszerű másolatai. Magúikban hordozzák a múló időt, múltat, jelent sűrítve az okkersárga vagy kékes tónusokkal megörökített tanyákba, folyópartokba, roskadozó házakba. (Tanya-sorozat) Paradoxonként 'hangzik, de Tibol László festményén „megszólal” a csönd is, az elmúlás, a magány időtlen csöndje (Roskadozol. A változás, a városiasodó életforma és a nyomában kialakuló életérzés e vidéket sem kerülte el. A falusi értelmiség kirekesztett magányosságának, társkereső, s a vidékhez kötődő otthonkeresésének vajúdása sűrűsödik a Tanyaudvar című alkotásában. Meleg együttérzéssel, karakteresen formálja meg a környéken élő cigányságot. A portréiról Gyergyai Albert, Madách és Kodály tekint ránk. Talán nem véletlenül. Az egyetemes emberi lét és kultúra problematikája vezérgondolatként húzódik végig alkotásain. A nagyatádi és gyulai művésztelep alkotó légkörében friss erőre kapott művész gyűjteményes tárlata szeptember harmincadikéig várja az érdeklődőket. Várnai Ágnes A nemrég megjelent oktatási törvény részletesen megfogalmazza az iskola feladatai mellett azokat a tennivalókat is, melyek a családra várnak a gyermekek, fiatalok nevelésében. Kiemeli azt a közös felelősséget, melyet a családnak és az iskolának vállalnia kell a felnövekvő nemzedék érdekében. A nevelőmunkában való együttműködés ebben a tanévben is nagyon fontos, mivel iskoláinkban új tantervek szerint dolgoznak, és az ötnapos tanítási rendre való áttérés sok új gondot vet fel. Elfogadott tény, hogy a nevelés sikere jelentős mértékben az iskola és a család együttműködésétől, az egymást erősítő hatásoktól függ. Ebben alapvető szerepe van a szülők és a pedagógusok közötti személyes kapcsolatoknak, a minél több alkalommal történő tapasztalat- cserének. Jó lenne, ha a szülők nem várnának az iskola kötelező kapcsolatteremtésére, a pedagógusok családlátogatásaira, hanem ők lennének a kezdeményezők, keresnének minél több alkalmat a gyermekről történő beszélgetésre, egymás tájékoztatására. Többen felvetették már, hogy könnyebb azt tanácsolni, mint megtartani, hogy a szülők ne csak az évnyitón, az ünnepélyeken vegyenek részt szép számmal, hanem a hétköznapok során, a szülői értekezleteken, fogadóórákon éppúgy, mint a különböző közös munkákon, rendezvényeken is. (Akár a közös bálon, a társadalmi munkában, vagy kiránduláson.) Szeretnénk tanácsolni az édesapáknak az iskolás gyermekükkel való fokozott törődést, akár kisebb iskolásról, akár nagydiákról legyen szó. Segítsék tapasztalataikkal a nevelőmunkát, hiszen ők kicsit másképp ismerik, látják saját gyermeküket, mint az édesanya vagy a többségében női pedagógusok. Érdemes lenne általánossá tenni azt a szemléletet, hogy ne csak akkor keressék a tanítót, az osztályfőnököt, ha már „baj van” a gyermekkel, ha „már gyógyítani” kell, hanem inkább a megelőzés hívei legyenek. Idejében figyeljenek a még csak kis gondokra, s közösen keressék a megoldást a pedagógussal a megelőzésre. Különösen akkor vegyék fel mielőbb a kapcsolatot gyermekük nevelőivel, ha új iskolába vagy új tanárhoz, tanítóhoz kerül a gyerek. A szülők és a pedagógusok kapcsolatában a kölcsönös tiszteletnek kell érvényesülnie. Ezért vigyázzunk a gyermekek előtt elhangzó kijelentéseinkre, nehogy lejárassuk akár a szülők, akár a pedagógusok elég nehezen megszerethető tekintélyét. Ezt persze ne úgy értsék, hogy a szülő és a pedagógus nem bírálhatja egymás nevelőmunkáját, az olykor elkövetett nevelési hibákat. De mindezt együtt, négyszemközt és nem a gyermek előtt, valamint megfelelő hangnemben tegyék. A családi nevelésben évről évre sok segítséget kaphatunk a televíziótól, rádiótól éppúgy, mint a könyvektől, újságoktól. Egyrészt a gyermek megismeréséhez, másrészt a helyes nevelési módNevelésről szerek kiválasztásához, a felmerülő problémák megoldásához jelentősen hozzájárulhatnak a tévé és a rádió olyan közismert adásai, mint a Családi kör, a Szülők iskolája, meg az Iskolatelevízió sok adása vagy a Nem tudom a leckét, a Kamaszpanasz, a Ha még nem tudná, a Szonda, a Kuckó, a Perpe- tum mobile istb. De sok más népszerű sorozat is segíthet, így a Delta, a Nyitnikék, a Magyarán szólva, a Beszélni nehéz vagy a Stúdió ’85, az Ötödik sebesség, meg egyes aktuális műsorok, a tanévkezdésről, a tanulásról, az érettségiről, a pályaválasztásról. A Gyermekünk cikkei mellett a napilapok rendszeresen megjelenő pedagógai, pszichológiai cikkei felhasználhatók a nevelésben. A szülőknek szánt szakkönyvek: a Szülők könyvtára sorozat, vagy a Szülők kislexikona értékes anyagot ad felhasználásra. Mind a pedagógusok, mind a szülők haszonnal forgathatják a már második kiadásban megjelenő, négykötetes Pedagógiai Lexikont. Az új tanévben az új tantervek, az ötnapos iskolai rend miatt sok munka vár a tanulókra, meg az őket nevelő pedagógusokra és szülőkre. Az eredmények fokozása érdekében ezért szükséges a közös felelősség át- érzése és a mindennapi együttműködés a szülők és a pedagógusok között. Dr. Szeléndi Gábor TV-NÉZŐ PÓDIUM A versbarátok örömére a héten két alkalommal is kitett magáért a televízió: pénteken az esti órákban összeállítást mutatott be a Nyugat című folyóirat köré tömörült írók, költők műveiből Mensáros László tolmácsolásában. Egy nappal később estébe nyúlt az Auróra országos vers- és prózamondó- verseny Debrecenből közvetített döntője, melynek tizenöt résztvevője közül egy fiatal lány — aki ugyan Bala- tonfüreden él, Tihanyban dolgozik — Somogyot képviselte. Hogyan? A válasz előtt idézzük föl a televízió- beLi Mensáros-estet. Félő, legalábbis kockázatos, hogy vajon a vers, novella, sanzonválogatás megfelel-e a közönségnek, tovább táplálja-e benne a legendát vagy sem, melyet a Nyugat című folyóirat köré vont a köztudat. És sikerül-e érzékeltetni úgy a folyóirat szellemiségét, hogy a kevésnyi műből is kitetszen: mi volt közös a csoportban, miben különbözött egymástól Ady lírája, Babitsiétól, miilyen gazdag árnyalatokkal büszkélkedhetett a Nyugat nemzedéke. Pomogács Béla irodalomtörténész avatott kézzel válogatott Bohák György rendezőnek, Mensáros László színművésznek, a produkció két főszereplőjének. Mensá- ros a tőle megszokott felelősséggel, a mondanivalóra koncentrálva színesen tolmácsolta az összeállításban szereplő műveket, a sanzonok előadásában pedig olyan kitűnő társai voltak, mint Tol- nay Klári, Hernádi Judit és Haumann Péter. A Nyugat szellemiségét a folyóirat neve is érzékélteti. Az európai irodalom, művészet, humanizmus volt a lámpás, amely utat mutatott a magyar líra kibontakoztatásában. A vezérfonalat Ady Endre A magyar ugaron, Babits Mihály 1940, Füst Milán A magyarokhoz című művei jelezték. Fenyő Miksa levele Vass József kultuszminiszterhez az emberi tisztaság védelmében, a géniusz szellemének elismerése érdekében született meg 1922- ben. Az újabb kori magyar líra jeles alkotásai vonultak föl a mai szovjet irodalom remekeivel a szombaton megtartott Auróra országos vers- és prózamondóverseny döntőjén, melyet Debrecenben rendeztek. A versenyre azok az amatőr vers- és prózamondók kaptak meghívást, akik 1945. április 4. után születtek. A válogató versenyek után tizenöten álltak pódiumra: a színvonalat kitűnően érzékeltette, hogy néhány pontos különbségekkel dőlt el a helyezések sorrendje. Sajátos missziót tpltenek be az amatőr vers- és prózamondók — önmaguk világát építve, tehetségüket kibontakoztatva újabb barátokat szereznek az irodalomnak —, erre utalt a műsorban megszólaltatott Agárdi Péter, a Magyar Rádió elnökhelyettese, amikor értékelte a nagyszabású vállalkozást. Örömünkre szolgált, hogy hosszú idő után ismét találkozhattunk — ha csak a képernyőn is — az egykori kaposvári versmondó kislánnyal, aki azóta felnőtté vált. Szabó Pálma azok közé tartozik, akik nem lettek hűtlenek a versmondáshoz az iskolás évek után sem. A kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumban oltották bele a vers szeretetét, itt tanulta meg kifejezni érzelem- és gondolatvilágát. A negyvenöt pontos győztestől csupán hárommal maradt el, harmadik lett a döntőben. Gratulálunk neki, és köszönjük, hogy megyénk színeiben indult. Horányi Barna Távoli országok életéről, kultúrájáról KÉSZÜLŐ TY-FILMEK Távoli országok kultúrájából, politikai és társadalmi életéből is ízelítőt adnak azok a dokumentumfilmek, amelyeket a napokban (készítenek a televízió forgatócsoportjai. A festői Görögországot, Mi- kisz Theodorakisz világát mutatja be az a szubjektív hangú dokumentumfilm, amely a görög televízióval koprodukcióban készül. Az 50 perces összeállításban a neves muzsikus kalauzolja el a televíziónézőket azokra a helyeikre, amelyek számára Görögországot jelentik, s amelyek életének meghatározó helyszínei, zenéjének inspirativ gyökerei. Egy másik görög alkotóról, az 1948 óta Magyarországon élő szobrászművészről, Pa- pakrisztosz Andreaszról készül a televízió portréfilmje. Az alkotó az utóbbi időben nemcsak Szentendrén, hanem Görögországban is dolgozik, s így kapcsolódik újra a görög művészeti élethez is. Életét munkásságát, elkészült műveit mutatja be a műsor. Fiatalok, idősek a klubban Jó pár évvel ezelőtt hosodott meg a klubélet Nagyatád bodvicai városrészében. A régi általános iskolából átalakított és újabb helyiséggel bővített épületben a könyvtár mellett klubhelyiséget rendeztek be. A fiatalok — elsősorban szakmunkások és középiskolások — részére hetente két alkalommal szerveznek foglalkozásokat. A szórakoztató műsorok mellett sok olyan program is van, amely a fiatalok általános műveltségét gyarapítja. Rendszeresek a politikai vitaköri foglalkozások, a különböző témájú játékos vetélkedők, könyvismertetések. Ezek mellett rövid ismeretterjesztő filmeket is vetítenek, könnyű- és komolyzenei programokat szerveznek. Hétfőn fogadják a nyugdíjasokat. Elsősorban egészségügyi és kertészeti előadások érdeklik őket. Náluk sem maradnak el a szórakoztató rendezvények: a játékos vetélkedők, névnapi összejövetelek, megemlékezések. A középkorosztály hiányzik látogatóik köréből, őket azonban túlságosan leköti a munka, a másodállás, a háztáji. A klubvezetőtől megtudtuk, hogy az idei őszi-téli évadban kamarakiállításokat terveznek, író—olvasó-találkozókat tartanak, októberben szüreti mulatságot is szerveznek. Könyvtárukban ötezer kötet könyv és több tucatnyi napi-, heti- és havilap, illetve folyóirat áll a látogatók rendelkezésére. A klub technikai eszköztára azonban a sok használat miatt elkopott, pótlásra szorul. Stúdium néven új könyvesboltot nyitott az Akadémia Kiadó Budapesten, az V. kerületi Gerlóczy utca 7. szám alatt. Az üzletben 50 százalékos engedménnyel kínálják az 1982-ig megjelent magyar és idegen nyelvű (tudomány os szakkönyveket. Az MTV Natura szerkesztősége és a görög televízió közös produkciója lesz az Atlantis nyomában című film, amelynek forgatókönyve elsősorban magyar szakértők munkája alapján jött létre. Geológiai, vulkanikus maradványok, elsüllyedt városok és települések bemutatásával próbálnak a film készítői visszanyúlni az időszámítás előtti időkbe. Űjabb epizódja készült el a napokban Róbert László Tisztelendők című sorozatának. A műsor forgatócsoportja ezúttal Nicaraguában járt. Ebben az élethalál harcot vívó országban a hívő nép számára nem szentségtörés, ha egyes templomok freskóin Jézus és Szűz Mária mellett ott vannak Sandino és a forradalom mártírjai is, ahogy megférnek egymás mellett a forradalom céljai az evangélium igéivel. Róbert László, Mihók Barna és B. Révész László filmjét novemberben sugározza a televízió.
