Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
1985. szeptember 21., szombat 5 RÁDIÓSZEMLE Etika és népi tánc Arcképvázlat egy főiskolai adjunktusról Szófukar, szerény fiatalember, Kocsis Mihály, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola marxizmus—leniniz- mus tanszékének adjunktusa. Mégis a legnépszerűbb oktatók közé tartozik. Fel- készültségén. igényességén kívül az is oka népszerűségének, hogy diákjait egyenrangú beszélgetőtársként, vitapartnerként kezeli. Etikai előadásain, szemináriumain sohasem üresek a padsorok. — Apám orvos vall, egy elkoptatott jelzős szerkezettel azt is mondhatom: a szegények orvosa Kiskunhalason, aki a répaföldre, a karácsonyi istentiszteletre is magával vitte táskáját, benne az injekcióstűvel, kötszerekkel, gyógyszerekkel. Hat gyermeket nevelt föl, s egy Csepel motorkerékpár volt az összes „vagyona”... A hivatás tiszteletét tehát tőle kaptam. A tánc, a zene, s általában a művészetek iránti vonzalmat pedig édesanyámtól. S még egy családi hagyományt említ, parasfcti őseinek hallatlan szívósságát. Nyilván ennek is tulajdoníthatjuk, hogy harmincas éveinek közepére nem kevesebb, mint öt diplomát szerzett, részint nappali tagozaton, részint munkája mellett. Először a kiskunhalasi felsőfokú mezőgazda- sági technikumban, majd a sárospataki tanítóképzőben. A nevezetes intézmény humánus légkörére ma is némi nosztalgiával emlékszik vissza. Harmadik oklevelét a Szegedi Tanárképző Főiskola főigazgatója, a negyedik — pedagógia szakos — diplomáját a József Attila Tudományegyetem rektora irta alá, filozófiát pedig az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem bölcsészkarán tanult. Közben három esztendőt egy mammutiskola pedagógusaként tölt el, megízlelve a tanítás örömét, az úttörővezetés szépségét — és szakadatlanul háborogva a rengeteg fölösleges papírmunka miatt. Egy járási hivatal tanulmányi felügyelőjének íróasztalát a Kaposvári Tanítóképző Főiskola neveléstudományi tanszéke köveitjte Zsolnay József irányítása alatt. Nem csökkent Kocsis Mihály hajlandósága a korszerű nevelési-oktatási elvek kipróbálására. Ezért vesz részt Zsolnay József és Bernáth József munkatársaként a legkülönbözőbb képességek iskolai kipróbálására hivatott iskolai kísérletben is. — A nevelés célja sohasem lehet a személyiség „agyonszociallzálása”, a képességek és készségek „ni- vellálása” uniformizált tantervekkel és módszerekkel — állítja. — A korszerű iskolában lehetőséget kell adni a néptánctól a számítógép-programozásig minden lehetséges tevékenységre, kinek-kinek kedve és tehetsége szerint. Igazi kollektivitás csak a képességeiket szabadon kibontakoztatni képes személyiségek között • lehetséges. Örömmel vállalt hát részt annak a tervezetnek a kidolgozásában, melynek célja: a tanítóképzés szerkezetének megváltoztatása az úgynevezett képességfejlesztő általános iskola kialakítása érdekében. — Egyszóval nem lettem hűtlen a pedagógiához akkor sem, amikor — fölöslegessé váltam a neveléstudományi tanszéken. Szívesen tanítottam didaktikát, módszertant, majd — már a marxizmus—leninizmus tanszék munkatársaként — filozófiát, s élvezettel tanítok ma etikát. Ugyanaz foglal ■ koztat, ami ott és akkor: a szabadság fogalmának, lehetőségeinek alakulása a történelem különböző korszakaiban, így napjainkban is. Munkatársai, diákjai, barátai azonban nemcsak töp- rengő-kísérletező tanáremberként ismerik Kocsis Mihályt: a tanítóképző főiskola néptáncegyüttesének vezetőjeként is. A kezdet nem volt könnyű kilenc esztendővel' ezelőtt: a fiatalember javaslatára az a gúnyos megjegyzés volt a felelet, mely szerint „itt komoly főiskolások vannak, akik nem lesznek hajlandók részt venni holmi ugrabugrálásbán". Nos, az együttes azóta — belföldi sikerei miatt — Erdély városaiban, falvaiban is több mint két tucatszor lépett fel. Tagjait még az sem rettentette el, hogy maguknak kellett megvásárolniuk és varrogatniuk ruháikat, toldozni-foldozni csizmáikat. E tevékenységért is kapta meg a napokban Kocsis Mihály a Szocialista kultúráért — kitüntetést. Nem ez volt az első kitüntetése a ifiatail adjunktusnak, a főiskola tudományos diákköri tanácsa elnökének. Mégsem nevezhet1 magát a sors kegyeltjének. Fiaskói is akadtak szép számmal, s nem feltétlenül a saját hibájából. őseinek természete — ő így fogalmaz: nyakas, szívós paraszti természete — azonban ed • dig sohasem hagyta cserben. Lengyel András Kiállítások, előadások megyeszerte MÚZEUMI ÉS MŰEMLÉKI HÓNAP — KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT Zátonyok között Bevallom, ritkán kerített hatalmába az irigység gazdaságpolitikával foglalkozó munkatársaim kínjainak láttán. Mert a termelékenység fejlődéséről, az innováció gyorsulásáról írni vagy „hangos” anyagot készíteni kétségtelenül izgalmas feladat, a fellendülést akadályozó ‘ tényezőkről pedig még inkább az. Az ökonomista újságírónak mégis szakadatlan sziklazátonyok között kell hajóznia. S ha nem kormányoz elég ügyesen, könnyűszerrel hajótörést szenvedhet. Vagy a száraz, unalmas tényközlés- sel „öli meg” a témát és az olvasó, hallgató érdeklődését, vagy üres propagandaszólammá silányul szava. A rádió gazdaságpolitikai adásainak szerkesztői és riporterei rendre elkerülik ezeket a zátonyokat: bizonyság rá Vértes Csaba, Domány András, Farkas Zoltán, Vicsek Ferenc számos tartalmas és formás riportja, jegyzete, magazinműsora. S bizonyság volt a héten két reprezentatív műsor. Mérce és teljesítmény címmel hétfőn sugározták azt a kerekasatal-beszélge- tést, amelyet Gálik Mihály készített az ipari, a külkereskedelmi és a pénzügyminisztérium szakembereivel, s amelyen a nemzeti jövedelemnek csaknem egy- harmadát adó mezőgazdaság képviselői — ki tudja, miért — nem voltak jelen. Nos, a késő esti adás aligha ringathatott álamba bárkit is, sőt helyenként szinte sokkoltak bennünket az ismertetett tények arról, miét nem érte el gazdaságunk teljesítőképessége a tervezettet az év eddig eltelt részében, s általában miért csökken a különbség a nemzetközi mérce és a hazai teljesítmények színvonala között. Természetesen nem hallgattak a részvevők a világpiaci körülmények, kedvezőtlen alakulásáról, ám egyikük sem hivatkozott például egyes iparcikkek piacának beszűkülésére, az élelmiszerek árának csökkenésére mint meghatározó tényezőre. Szerecsenmosda- tás helyett inkább a gyártmányszerkezet módosításának, a technológia fejlesztésének, a szabályozórendszer folyamatos átalakításának egyszóval a reformok kibontakoztatásának — szükségességét hangsúlyozták valamennyien. De szó esett — egyebek között — az adórendszerről, s anrói, ami egy nappal később Tarnóy Gizella és Martin Kovács Miklós riporjtösszieállítósániak kizárólagos1 témája lett: a veszteséges vállalatok szanálásáról. Hallottunk egy-egy beszélgetést arról, hogyan ver- rekedte át magát a pótvizsgán — állami hitelek segítségével — a Budaprint és a Kemimas, de természetesen nem térhettek ki a szakemberek és a riporterek az elől a magától értetődő kérdés elől sem, hogy melyik vállalatnak érdemes hitelt adni a szanálás után, s melyiknek nem. Ráfizetéses vállalatot is érdemes támogatni, ha pótolhatatlan terméket gyárt — mondotta Török Gábor, a gazdasági jog kiváló tudora — halott testbe azonban nem érdemes erősítő injekciót fecskendezni, kiváltképpen ha „Állam doktor bácsi” táskájában egyébként is kevés a szérum. Marad hát, mint egyetlen épkézláb megoldás, a csődtörvény bevezetése, melyet nemrég éppen Török Gábor kezdeményezett egy nagy vitát kavaró cikkével A csődtörvényt hamarosan elfogadásra ajánlja majd egy közgazdászokból és jogászokból álló bizottság. Amelyet remélhetően nem fognak szanálná... L. A. Matematikai konferencia A nyár után az őszi hónapok beköszöntővel megnyílik előttünk a múzeumok világa. Szeptember 23-tól október 31-ig öt és fél héten keresztül kiállítások, előadások, játékos- és ismeretszerző kedvünket szolgáló műhelymunka keretében kaphatunk ízelítőt megyénk, honunk és az egyetemes kultúra képző-, iparművészeti alkotásaiból, a régészet, a néprajz, a történet- és természettudomány, valamint a restaurátori munka legújabb eredményeiből. Cs. Hegedűs Erkiától, a múzeum közművelődési és propaganda osztályának vezetőjétől megtudtuk: a szakemberek nem titkolt szándéka, hogy becsalogassák az érdeklődőket, fiatalokat, időseket egyaránt a múzeumba, és ezáltal részeseivé tegyék őket az ottani alkotó- és kutatómunkának. Arra is lehetőség nyílik, hogy a látogatók alkotó módon vegyenek részt egy-egy terület munkájában, például bábkészítésben, népi játék- és daltanulásban, gyur- mázásban. A hetente más-más szakterület bemutatkozásának színhelye a kaposvári Rippl-Ró- nai, a barcsi, és a marcali múzeum lesz. Az előadásokat megyénk művészeti és tudományos értékeit kutató és ismerő szakemberek tartják majd, egy-egy országos eredményeket és aktualitásokat is feltérképező vendégelőadó bekapcsolódásával. Minden héten — a szakterülethez igazodva — nyílik kiállítás, délután vagy este pedig a múzeum munkatársai tartanak előadást kutatási területeikről. Szombat délelőttönként gyerekeket, felnőtteket csalogatnak a rövidfilmekre, gyűjteménybemutatókra, gyakorlati foglalkozásokra. A képző- és iparművészeti héten — szeptember 23-tól 29-ig — nyitják meg a Somogyi Képtárban a tanítóképző főiskola művésztanárainak kiállítását. Három előadás hangzik majd el: a szecesszió lakáskultúrájáról. Vaszary János művészetéről, és a szép tárgyaik dicséretéről. Barcson Pogány Gábor művészettörténész mutatja be az olasz reneszánsz építészetét. A régészet hetében előadásokat hallhatunk, kutatási eredményekkel ismerkedhetünk meg. Dr. Költő László a vörsi ásatásokról, dr. Magyar Kálmán Somogy középkori régészeti emlékeiről, dr. — Hálásan köszönöm, főorvos úr, hogy világhírű találmányáról, a "'agyar place bárói elsőként a nemes- viszketi Helyi Hírharang számára ad interjút. Hallhatnánk valamit a lényegről!? — Kérem, erről lesz szó, a lényegről. A magyar placebó világszabadalom — a tökéletes gyógyterápia módszere. 'A kezelés olcsó, egyszerű — nem kellenek drága műszerek, nincs szükség külföldi gyógyszerekre, szinte a nullára le tudják szorítani az egy betegre jutó kiadásokat. Nem kell hozzá szakértelem — elég ami van ... — A lényeg, a lényeg ■ ■ ■ — Rátérek. Feküdt már ön kórházban? Igen. Akkor tudja, mi a lényeg ... — Igen, előkészítettem egy borítékot. . . — No ugye, mind így kezdi. És mi lett volna, ha nem csúsztatja diszkréten zsebbe azt a borítékot? Nem vették volna ki a vakbelét? — Így sem vették ki. Rossz volt a diagnózis. De ahogy átadtam, megnyugodtam, úgy éreztem meggyógyultam . .. — Látja, ez pontos megfiTóth Endre a heténypusztai ásatásokról és Dél-Dunántúl római városairól tart előadást. A múzeumi délelőtt keretében Egri Ildikó és Honti Szilvia kalauzol bennünket a Régészeti kutatások Somogybán című kiállításon. Október elején Somogyi pásztorművészet címmel kiállítás nyílik, s 7-től 13-ig látogatható a Néprajzi hét keretében. A szennai szabadtéri néprajzi gyűjteményben átadják a segesdi pincét. A történettudományi héten október 14—20. között plakátkiállítás várja az érdeklődőket. Muray Róbert tergyelés. így jöttünk mi is rá a dolog lényegére. Mert mivel kezdi a beteg? A borítékkal. Ha átadta, úgy érzi, meggyógyult, akár mehet is haza. Az egészségügyi etikai vita után megpróbáltunk harcot indítani a cs úsztatásos módszer ellen. Nem fogadtuk el a borítékokat. Szomorú eredménnyel zárult a kísérlet. Betegeink idegesek, ingerültek lettek. Az egyik kórteremben éhségsztrájkba kezdtek, egy néniké följelentette a kórhó&íx a miniszté- riu tan. E r érdekes kísérletbe kezdtünk. Gondosan elkülönítettük ágymástól a kétféle beteganyagot. A nagyon könnyű, kis lelki sérüléssel bajlódóktól nem Jogadtunk el borítékot —. ők kétágyas szobákba, szanatóriumi körülmények közé ko, ültek. Naponta ötórai teát fedeztünk — öt órakor bikini? ápolónők tolták be a pléhkocSina mészetfestő kiállításának megnyitásával kezdődik a természettudományi hét, amely október 27-ig tart. Színes előadásokat hallhatunk az erdők, mezők élővilágáról, az állatok viselkedéséről, természetvédelemről. Ekkor tartja közgyűlését a magyar madártani egyesület Somogy megyei helyi csoportja is. A hatodik héten bemutatkozik a restaurátor műhely. Az érdeklődőknek itt lehetősége lesz arra, hogy személyesen is részt vegyenek a restaurátorok műhelymunkájában. v \ finom kínai teát, közben a kórházi hangszórókon keresztül nem orvosi tanácsokat sugároztunk, hanem a Kéglidal csendült fel, meg a Csavard fel a szőnyeget; előfizettünk a kórház valutakeretéből két francia nyelvű szexmagazinra; a feleségeknek és a férjeknek nem adtunk kórházi belépőt, de a barátnőjét bárki este tiz után is fogadhatta. Nyugtatok helyett a legjobb svájci regeneráló szereket kapták a páciensek... A súlyosabb betegségben szenvedőktől elfogadtuk a borítékot. Őket tizenhat ágyas kórtermekben helyeztük el, az öregeket, a szédülősöket emeletes ágyra fektettük. Éjjelenként kétszer tartottunk riadót — átvizsgáltuk az ágyakat, nem gyűröttek-e a párnák, a takarók —, aztán békaügetésben kellett elugrálniuk a laboratóriumig vérvételre. Akik összeestek a Pénteken befejeződött a nemzetközi matematikai konferencia a debreceni Akadémiai Bizottság székházában. A matematika egyik fontos területe,' a csoportelmélet kérdéseivel foglalkozó tanácskozást Szele Tibornak, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori neves professzorának' az emlékére rendezték, a tudós halálának harmincadik évfordulója alkalmából. Az ötnapos konferencián a tizenöt európai és tengerentúli országot képviselő résztvevők negyvenöt előadás keretében ismertették a tudományág legújabb eredméfélelemtől — a többiek mosták fel. Gyógyszert nem kaptak, ételt is csak keveset. Ebben a kórteremben mindenki derűs volt, jókedvű és kiegyensúlyozott. Megszűntek az epebántalmak, a gyomor- panaszok, a ritmuszavarok. — A rákosokat is így gyógyították? — Azokat pláne így! A lényeg: a kísérlet a kétkedőket is meggyőzte. Igen, ezekre a lelki tényezőkre kell építeni az egész terápiát — ez a hatóanyag nélküli gyógyszer, a magyar placebó, csodát művel... — De főorvos úr, ez erkölcstelen, és a pénz!... — Várjon! Az összegekről pontos listát vezetünk. Senkit nem ér kár — valamilyen módon visszakapja a gyógyulása érdekében lefizetett ösz- szeget. Vetélkedőt rendeztünk „Ki tud többet a gyomorfekélyről?” címmel, s a nyeit. Az utóbbi években világszerte nagy visszhangot keltett az úgynevezett véges csoportok matematikai leírása. A debreceni tanácskozáson ezekről és a leíráshoz kapcsolódó legújabb vizsgálatok elméleti eredményeiről cserélték ki tapasztalataikat a matematikusok. A csoportelmélet nemzetközi hírű tudósainak részvételével megtartott konferencia a debreceni algebra-iskola jelentős elismerése is, amelyet Szele Tibor mellett olyan egykori professzorok munkássága fémjelez, mint Rédei László és Kertész Andor. győztes megkapja azt az ösz- szeget, amelyet borítékba tett. De megkapja a másodiK a harmadik, sőt az utolsó helyezett is. Aki pedig «em vetélkedik, annak iu,-ozásakor különböző címeket adományozunk, például: „A legtürelmesebb betegünk” — 500 forint, „Legkedvesebb betegünk” — 1000 forint, „Nagy aranyérdíj” — 15C0 forint és így tovább. A beteg most már kétszeresen örül, egyrészt gyógyultan távozik, másrészt helyrebillen a lelki egyensúlya is. Mert azért mindegyik azt számolja — nem adtam mégis sokat, elég lett volna 500 is ... — Hát ez óriási! Csodálatos! És hogyan sikerült a terápia széles körű elterjesztése? .... — Ügy érzem, jó úton járunk! Az már most megállapítható, hogy mintegy 50 százalékos az eredmény ... — Ez már igazi félsiker!... — Igen. ötvenszázalékos. A pénzt már csaknem mindenütt elfogadják — de még nem adják vissza ... Gombkötő Gábor MAGYAR PLACEBÓ
