Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

2 Somogyi Néplap 1985. szeptember 20., péntek Megkezdődtek a tárgyalások Magyar—indonéz plenáris tárgyalások (MTI-fotó — Telefotó — KS) Genfi tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) letékes külügyminiszter-he­lyettes, valamint Kasman Pahala Haodjahan Siahan, Indonézia magyarországi nagykövete. A rövid plenáris találkozón a két államfő méltatta a lá­togatás jelentőségét és kife­jezte meggyőződését, hogy a mostani tárgyalások, a széles körű véleménycsere lehetővé teszik egymás helyzetének, nézeteinek még jobb megis­merését, és hozzájárul a kap­csolatok elmélyítéséhez, kü­lönösen gazdasági téren. Ezt követően Losonczi Pál dolgozószobájában négy- szemközt tárgyalt Suharto el­nökkel. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a magyar—indonéz kapcsola­tok fontosabb kérdéseit, fej­lesztésük lehetőségeit, és is­mételten megerősítették szán­dékukat az együttműködés erősítésére. Véleményt cseréltek a vi­lágpolitika néhány időszerű kérdéséről, különös figyelmet fordítva a fegyverkezési ver­seny megfékezésére, s az eu­rópai és a délkelet-ázsiai tér­ség problémáira, amelyek mind a nemzetközi légkör, mind országaik szempontjá­ból döntő fontosságúak. Mindkét elnök nagy jelentő­séget tulajdonít azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek­nek célja a feszültség csök­kentéséhez szükséges kölcsö­A bolíviai kormány csü­törtökön szükségállapotot hirdetett ki az ország egész területére s hatórás éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. Az intézkedés életbelépésé­vel egyidőben a rendőrség több .ezer szakszervezeti ve­zetőt és munkást tartóztatott le. La Paz és más városok utcáin páncélosokkal meg­erősített katonai és rendőri alakulatok állomásoznak. A letartóztatottak között vannak a legnagyobb bolí­viai szakszervezeti központ, a Bolíviai Munkásközpont (COB) Végrehajtó Bizottsá­gának tagjai is. A COB szeptember 4-én általános sztrájkot hirdetett a kor­mány gazdaságpolitikája el­leni tiltakozásul. A megfigyelők elemzése szerint a bolíviai gazdaság nős bizalom megteremtése, a biztonság megszilárdítása és az eltérő társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élése politikájának gyakorlati megvalósítása. Lázár A legbefolyásosabb japán gazdasági szervezetek vezetői csütörtökön ebédet adtak Lá­zár György tiszteletére. A tu­lajdonképpeni „házigazda” Ivata Kazuo, a Japán—Ma­gyar Gazdasági Klub japán társelnöke volt, aki a sziget­országi üzleti élet legtekinté­lyesebb képviselődnek nevé­ben meleg hangú beszédben köszöntötte a Miniszterta­nács elnökét. A japán—magyar gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztésében kiemelkedő szerepet vállaló Ivata Kazuo mindenekelőtt annak jelentőségét emelte ki, hogy Lázár György szemé­lyében az első magyar mi­niszterelnököt üdvözölhetik Japánban. Hangsúlyozta, hogy a két ország közötti általános kapcsolatok, ezen belül pedig a gazdasági együttműködés fejlesztése szempontjából rendkívül fon­tos egymás kölcsönös megis­merése. gyakorlatilag csődbe jutott, a pénzrendszer összeomlott (az évi infláció meghaladja a 2000 százalékot). A külföl­di és hazai nagytőke érde­keit kiszolgáló katonai re- zsimek csak a dolgozó tö­megeik nyomására váltak meg a hatalomtól. A gazdasági válság miatt növekvő társa­dalmi elégedetlenség, a jobboldal nyílt fellépése a demokratikus választás nyo­mán kormányra került bal­oldali rendszer bukásához vezetett. A néhány hete megtartott választásokon győztes Paz Estenssoro el­nök jobbközép kormánya a szakszervezetekkel szembe- szállva, gazdasági szükség- intézkedésekkel próbálja megtalálni a kiutat a vál­ságból. Czinege Lajos Sudharmono miniszterrel folytatott meg­beszélést, amelyen részt vett Várkonyi Péter és Mochtar Kusumaatmadja is. Veress Péter és Johannes Sumarlin Ivata Kazuo úgy értékel­te, hogy a kétoldalú gazda­sági együttműködés terén az elmúlt időszakban sikerült előrelépni. Ugyanakkor meg­győződését fejezte ki, hogy Lázár György mostani láto­gatása nyomán további ered­ményeket lehet elérni mind a gazdasági, mind pedig a japán—magyar politikai és kulturális kapcsolatok fej­lesztésében. Lázár György — miután köszöntötte a szigetországi üzleti élet vezető képvise­lőit — hangsúlyozta, hogy hazánk minden téren, kü­lönösképpen a gazdaság te­rületén érdekelt a Japánnal való kapcsolatok szorosabb­ra fűzésében. Lázár György kora dél­után a japán nemzeti sajtó­klubban sajtóértekezletet tar­tott. Ezt követően a Minisz­tertanács elnöke és kísérete az egykori császári főváros­ba, Kiotóba utazott. A Lázár György hivatalos kíséretében lévő személyisé­gek csütörtökön Tokióban befejezték tárgyalásaikat Ja­pán partnereikkel. Horn Gyu­a két ország gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről, az együttmű­ködés hatékony kiszélesítésé­ről tárgyalt. Megvizsgálták annak lehetőségeit, hogy a magyar vállalatok miként kapcsolódhatnának be az in­donéz gazdaságfejlesztési ter­vek megvalósításába. Több évre szóló együttmű­ködési szerződést is aláírtak csütörtökön Budapesten a gö­döllői Ganz Árammérőgyár és az indonéz P. T. Sigma Tirta cég képviselői. A meg­állapodás alapján a magyar vállalat alkatrészeket szállít egyfázisú fogyasztásmérők indonéziai összeszereléséhez. A tervek szerint a Ganz eb­ben az évben, és jövőre ösz- szesen 3 millió dollár értékű alkatrészt szállít az indonéz partnernek. A két vállalat tervezi a műszaki kooperáció további bővítését, a fogyasz­tásmérők bizonyos alkatré­szeinek indonéziai gyártását is. Este Losonczi Pál és fele­sége díszvacsorát adott Su­harto elnök és felesége tisz­teletére a Parlament vadász­termében. A díszvacsorán a magyar és az indonéz állam­fő pohárköszöntőt mondott. la külügymindsztériuimi ál­lamtitkár megbeszélést foly­tatott Janai Siniesi külügy­miniszter-helyettessel a két­oldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Áttekintették új államközi egyezmények meg­kötésének lehetőségeit a be- ruiházásvédelem, a légiközle­kedés, valamint a vízumel- járások további könnyítése terén. Török István külkereske­delmi minisztériumi állam­titkár Joszano Kaoruval, a japán külkereskedelmi és ipari minisztérium államtü- kárával .megvitatta a világ- gazdaság és a nemzetközi ke­reskedelem helyzetét. A fe­lek megbeszélést folytattak a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ki­vitelét gátló állategészség­ügyi feltételek rövid időn belüli tisztázásáról. Török István a hivatalos programon kívül tárgyalt a kétoldalú kereskedelmi for­galom közel ötven százalé­kát bonyolító C. Itoh és a Marübeni, valamint a Sumi- tomo kereskedőházak veze­tőivel is. Az eddigieknél is borúlá­tóbban ítélik meg jelenleg Moszkvában a folytatódó genfi szovjet—amerikai tár­gyalások esélyeit. A szovjet kommentárok szerint a meg­beszélések harmadik forduló­ját megelőző kéthónapos nyá­ri szünetben nemhogy javult volna, inkább romlott az űr­fegyverkezés megakadályozá­sáról, a földi fegyverkezési hajsza megállításáról szóló megállapodások elérésének lehetősége. Szovjet részről eredmény- telenként könyvelték el a tárgyalások július közepéig megtartott két szakaszát, amelyeken egyetlen napiren­den szereplő kérdésben sem sikerült megállapodni, sőt még csak előbbre lépni sem. Ezért egyértelműen az Egye­sült Államokat tették felelős­sé, mivel a Szovjetunió min­den ésszerű, kompromisszu­mos javaslatát elutasítva ki­tartott egyoldalú előnyök megszerzését szolgáló köve­telései és űrfegyverkezési ter­vei mellett. A második for­dulót követő hetek szovjet állásfoglalásai, sajtókommen­tárjai mégis éreztették: Moszkvában látnak lehetősé­get arra, hogy Washington átgondolja, újraértékelje, s szükség szerint meg is vál­toztassa korábbi magatartá­sát. Ehhez az átértékelési fo­lyamathoz akart segítséget, ösztönzést nyújtani a Szov­jetunió, amikor az utóbbi két hónapban újabb fontos in­dítványokat tett. Javasolta előbb, hogy az Egyesült Ál­lamok csatlakozzon a nuk­leáris robbantásokra általa egyoldalúan meghirdetett moratóriumhoz, s indítvá­nyozta, egy megállapodás'ki­dolgozását a világűr békés felhasználásáról is. Szovjet részről nem is tit­kolták, hogy kedvező választ vártak Washingtontól a je­lentős, a nukleáris fegyver­kezési hajsza megfékezését és a világűr militarizálásának elkerülését szolgáló javasla­tokra. Washington reagálása azonban kiábrándulást oko­zott. Az új típusú, két kompo- nensű, bináris vegyi fegy­verek gyártására és nyugat- európai telepítésére vonat­kozó amerikai tervek veszé­lyére hívták föl a figyelmet csütörtökön Moszkvában megtartott sajtóértekezletü­kön szovjet katonai és polgá­ri szakértők. Anatolij Kun- cevics vezérőrnagy, a szovjet honvédelmi minisztérium szakértője emlékeztetett rá: Washington az amerikai sze­nátus megajánlási bizottsá­gának javaslata alapján 155 millió dollárt kíván költeni ezeknek a rendkívül veszé­lyes fegyvereknek a gyártá­sára. Az Egyesült Államok ezzel a fegyverkezési hajsza újabb csatornáját nyitja meg. Elképzelései szerint a csa­pásmérő űreszközöknek, az interkontinentális balliszti­kus rakétáknak, a tenger­alattjárókon elhelyezett bal­lisztikus rakétáknak, a hadá­szati légierőnek, a nagy ha­tótávolságú szárnyasrakéták­nak és a különösen nagy ta­lálati pontosságú hagyomá­nyos fegyverzeteknek a bi­náris vegyi fegyverekkel együtt kell biztosítaniuk az Egyesült Államok számára a Szovjetunióval szemben el­érni kívánt katonai fölényt. Kuncevics vezérőrnagy szólt arról is, hogy a Szov­jetunió nem hagyhatja vá­lasz nélkül a fegyverzetek ilyen jellegű eszkalációját, s kénytelen lesz birtokában tartani olyan eszközöket, amelyekkel ellensúlyozhatja az új amerikai fegyver okoz­ta fenyegetést. Ezek az esz­közök azonban nem feltétle­nül lesznek vegyi fegyverek. A Szovjetunió határo­zottan elítéli a biná­ris fegyverek gyártásá­ra és telepítésére vonatko­zó terveket. Mindent megtesz azért, hogy mielőbb sor ke­rüljön a vegyi fegyverek min­den fajtájának betiltására, a már meglevő készletek meg­semmisítésére. A szovjet értékelések kü­lönösen az amerikai műhold­romboló fegyver kipróbálá­sát tartják veszélyesnek, mi­vel közelebb visz a csapás­mérő űreszközök kifejleszté­séhez és rendszerbe állításá­hoz. Ez pedig — figyelembe véve az elkerülhetetlen szov­jet válaszlépéseket — maga után vonja a fegyverkezési hajsza kiterjedését a világ­űrre. Mint Mihail Gorbacsov a Time magazinnak adott in­terjújában leszögezte: az űr­fegyverkezésnek elejét vevő megállapodás hiányában nem jöhet létre egyezség a nuk­leáris fegyverzetek korláto­zásáról és csökkentéséről sem, mivel a két kérdéscso­port elválaszthatatlanul ösz- szefügg egymással. A Szovjetunió azonban minden kedvezőtlen előjel ellenére a megállapodás re­ményében és határozott szán­dékával folytatja a tárgyalá­sokat. Vezetői több ízben is megerősítették: Genf ben oly nagy a tét, hogy a Szovjet­unió mindaddig nem hagy fel erőfeszítéseivel, amíg a legkisebb esélyt is látja a megállapodásra. Értésre ad­ták azt is, hogy az amerikai vezetők még oly harcias, a szovjet javaslatokra adott nyilvános elutasító válaszait nem vtik úgy, mintha War ,ion kimondta volna a ’ o szót a genfi kérdé­se' ;yében. ért a szovjet küldöttség a: a megbízást kapta a hét­főn Moszkvában Mihail Gor­bacsov elnökletével megtar­tott megbeszélésén, hogy folytasson konstruktív tár­gyalásokat amerikai partne­reivel, s ha ők késznek mu­tatkoznak a kölcsönösen el­fogadható megállapodások ki­dolgozására, akkor a szovjet megbízottak is tegyenek meg mindent annak érdekében. Moszkvában tehát még vá­rakozó magatartást tanúsíta­nak. A harmadik fordulótól várják a választ arra a kér­désre, hogy mi is az Egye­sült Államok végleges állás­pontja. E türelem tartalékai azonban nem kimeríthetetle- nek. Mint Gorbacsov az em­lített Time-interjúban leszö­gezte: ha kiderül, hogy az űrfegyverekre vonatkozó je­lenlegi amerikai álláspont je­lenti az utolsó szót Washing­ton részéről, akkor a genfi tárgyalások tökéletesen értel­müket vesztik. Honecker—Brandt találkozó Lázár György Tokióban találkozott Murata Keidzsiro kül­kereskedelmi és ipari miniszterrel (Telefotó — AP—MTI—KS) Bolívia — szükségállapot György Kiotóba utazott Rainbow Warrior — további fejlemények ,,Harmadik“ kommandó Amerikai szenátorok felhívása A L’ Express című hetilap riportereinek nyomozása alapján megerősíti a Le Mondának azt a közlését, hogy „egy harmadik kom­mandó” követte el a me­rényletet a Rainbow War­rior ellen. E kommandó a L’ Ouvea vitorláson szállí­tott robbanóanyaggal követ­te el a merényletet, majd néhány óra múlva elhagyta Űj-Zélandot. A L’ Express szerint Mitterrand elnököt csak egy héttel a merénylet elkövetése után tájékoztat­ták arról, hogy a titkosszol­gálat hírszerző tevékenysé­get folytatott Űj-Zélandon. Bár Charles Hernu had­ügyminiszter szerdai sajtó- értekezletén erélyesen cáfol­ta, hogy az alája tartozó szervek utasítást adtak vol­na merénylet elkövetésére, politikai körökben széles körű kétely fogadta ezt az állítást. A kommentátorok hangsúlyozzák: a kormány­nak sürgősen fel kell fednie a teljes igazságot, mert kü­lönben az ügy veszélyes po­litikai válsággá válhat. Tizenkilenc amerikai sze­nátor felhívásban szállt sík­ra az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltását célzó tárgyalások felújítása mellett. A szenátorok az atomsorompó-szerződés vég­rehajtását vizsgáló, harma­dik nemzetközi konferencia résztvevőihez fordultak fel­hívásukkal. A tanácskozás Genfben folytatja munkáját. Az Edward Kennedy (de­mokrata, Massachusetts) és Charles Matthias (republi­kánus, Maryland) szenátor javaslatára készült levél hangsúlyozza: a világbéke megóvása érdekében sürge­tően szükség van ezeknek a Reagan nyilatkozata tárgyalásoknak a felújításá­ra. Az atomfegyver-kísérle­tek leállításával kapcsolatos tárgyalásokat annak idején a Reagan-kormányzat egy­oldalúan szakította meg. * * * Reagan amerikai elnök az ABC televíziós hálózat mű­sorában nyilatkozva kívána­tosnak mondotta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a jövőben közö­sen lépjen fel a világ kü­lönböző pontjain keletkező válsággócok, helyi viszályok megszüntetése és a béke helyreállítása érdekében.- közhelyekkel Ronald Reagan szerint van esély arra, hogy Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával tartandó no­vemberi találkozóján hala­dást érjenek el a két ország kapcsolatainak megjavításá­ban. Az amerikai elnök nyilat­kozatából az is kitűnt azon­ban, hogy az Egyesült Álla­mok nem kíván változtatni jelenlegi politikáján. Koráb­bi amerikai kormányzatok hibájaként rótta fel Reagan, hogy állítólag mindenáron megállapodást szerettek vol­na elérni a Szovjetunióval. A béke megőrzésére és a fegyverkezés korlátozására teendő kezdeményezésekről, valamint a két német állam kapcsolatairól tárgyalt csü­törtökön Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államta­nácsának elnöke és Willy Brandt, a Német Szociál­demokrata Párt elnöke. Mint a tárgyalásokról ki­adott közleményből kiderül: a felek egyetértettek abban, hogy a legfontosabb feladat ma a béke megőrzése, és ki­emelték az űrfegyverkezés megakadályozásának szük­ségességét. Síkraszálltak améllett, hogy a Varsói Szerződés és a NATO szer­ződésben mondjon le a ka­tonai erő alkalmazásáról és vállalja a békés kapcsolatok fenntartását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom