Somogyi Néplap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-20 / 221. szám
1985. szeptember 20., péntek Somogyi Néplap 3 Egyetértéssel és közös akarattal Társadalmunk, s a szervezett dolgozók több milliós tábora nagyobb figyelemmel fordul a szakszervezetek felé: szeptemberben megkezdődtek az alapszervezeti választások, és a kongresszusi előkészületek. A magyar szakszervezetek bonyolult körülmények között léptek a választások időszakába. A korábbi éveknél nehezebb feladatot jelent bérezéssel, szociálpolitikával, a jobb munkafeltételek megteremtésével, vagy a dolgozók művelődésével foglalkozni. Sokat vállalnak magukra a szak- szervezeti tisztségviselők, viszont eredményeink a korábbiaknál szerényebbek. A szakszervezeti munka színvonala a közel ötmillió szervezett dolgozó közös akaratán, felelős cselekvésén múlik. Gondjaink megoldásában azonban mindig a dolgozó embereknek a társadalomért érzett felelőssége és magatartása volt a meghatározó. Ma is ez a mi legfőbb tartalékunk. A legjobbakra építsünk A szakszervezeti mozgalom mindenkori fő célkitűzése, hogy a dolgozókkal együtt valósítsa meg a törekvéseit. A közel negyedmillió szak- szervezeti bizalmi ebben a legfőbb szövetségesünk, azok, akik együtt élnek, együtt dolgoznak társaikkal. Ez a mindennapos, egyéni megközelítésű mozgalmi munka újabb ösztönzést kapott a választások során. A szakszervezeti mozgalomban mindig voltak és vannak olyan dolgozók, akik másokért is áldozatot hoztak, nem sajnálták rá az időt, a fáradságot, akik vállalták a vitákat, mások meggyőzését. Voltak és vannak, akik mindennapi munkájukkal kivívták dolgozótársaik megbecsülését, szavuknak hitele van. Példájukkal megmutatják, hogy lehet és érdemes pontosan, szépen dolgozni, a munkának nemcsak a kereset a haszna. Rájuk lehet építeni, szavukra odafigyelnek a dolgozótársak. Ilyen emberek az igazi szak- szervezeti bizalmiak is, akik nevükhöz, funkciójukhoz méltóan dolgoznak a mozgalomban. Amikor a mozgalom továbbfejlődése, a szakszervezeti munka színvonalának emelése van napirenden, megkülönböztetett a jelentősége annak, hogy cselekvő- képes, a közösség ügye iránt elkötelezett tisztségviselők kerüljenek minden funkcióba. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók ezúttal is olyan munkatársukra adják szavazatukat, aki képes csoportja tagjaival közösen kialakítani álláspontját, akinek szavára hallgat a gazdasági vezetés, és akinek tekintélye van dolgozótársai körében is. A szakszervezeti tisztségviselők, a választott testületek jogai valójában a szervezett dolgozók jogai, amelyeket a választott szak- szervezeti szervek és vezetők az ő nevükben és érdekükben gyakorolnak. Élni lehetőségeinkkel Sok kérdésről esik szó a választások során kibontakozó társadalmi méretű párbeszédben: élet- és munkakörülményekről, az országos politika és a megyei, városi élet megannyi tennivalójáról, a munkahely jelenéről és jövőjéről. Terveink azonban csak munkánk minőségének, hatékonyságának további javításával válhatnak valóra. A magasabb szintű érdekvédelemnek is a végzett munka a reális alapja. Sokan említettek munkahelyi tartalékokat, amelyek kihasználása javára válik a társadalomnak, a kollektívának és az egyes dolgozóknak. Miközben alapvető vívmánynak tekintjük a munkához való jogot, mind gyakrabban kell szólnunk arról is, hogy ki miként, milyen színvonalon, milyen hatásfokkal teljesíti a kötelességét. Bátrabban kell különbséget tennünk az egyes munkák társadalmi hasznossága közt, és kiemelt figyelmet szentelni, elsőbbséget adni mindazon törekvéseknek, amelyek tovább gazdagítják szocialista társadalmunk eredményeit. Életünk valamennyi területét fejlesztő jelentős változások idején az emberi magatartás, a műveltség, a kulturáltság rendkívül nagy értékké válik. Ennek fontosságát napjainkban is érzékeljük. A szakszervezeteknek elő kell segíteniük, hivatásukból fakadóan, hogy a gazdasági vezetés a munkások műveltségének növelését hosszabb távú folyamatként kezelje és támogassa, túl a technikai-technológiai változások, a szakmaváltások, átképzések kényszerítő - hatásán. A szakszervezeti munka szempontjából is új helyzetet jelent a vállalatok növekvő önállósága, mert egyértelműbben és láthatóbban feltárja minden dolgozó számára: ha a kollektíva minden tagja jobban dolgozik, akkor az eredmények is nagyobbak, többet lehet elosztani, több jut szociális, kulturális célokra. Ebben a helyzetben megnőtt a munkahelyi közélet jelentősége. A tisztességesen dolgozó emberek véleményére támaszkodva kívánjuk a munkahelyi közösségek morális érzékenységét erősíteni. Egyértelműbbé szükséges tenni, hogy mit, miért támogatunk. De azt is jobban kell érzékeltetnünk, amit elítélünk, elfogadhatatlannak tartunk. A szakszervezeteknek nem az a feladatuk, hogy men'«’- gessék a munkaszervezés hiányosságait, a hibás vezetői döntéseket, a hanyagságot. Arra törekszünk, hogy közös erővel legyünk úrrá problémáinkon, gondjainkon. A szakszervezetek befolyása és tekintélye a mindennapok gyakorlatában alakul, formálódik, amikor meghirdetett elveink szembe kerülnek a gyakorlat tapasztalataival. A továbbfejlődés útján Sok mindent újra kell gondolnunk a szakszervezetek tevékenységében, és fel kell gyorsítanunk a korszerűsödés, a továbbfejlődés folyamatát. A megyei küldöttértekezletek, a szakszervezeti kongresszusok, és a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa a mostani választásokon elhangzó tapasztalatok, javaslatok, józan kritikák a megye, az ágazat, az ország reális lehetőségei alapján jelölik majd ki ennek konkrét tennivalóit. A szakszervezeti dolgozók elvárják, hogy csökkentsük munkánk formális vonásait, erősítsük belső életünk demokratizmusát, fejlesszük szervezetünk mozgalmi arculatát. Elvárják a szakszervezetektől, hogy érzékelhetőbb módon legyenek részesei az érdekek körül folyó egyeztetéseknek, és önállóbb, kezdeményezőbb magatartást tanúsítsanak a döntések kialakítása során. Ezeknek a véleményeknek, igényeknek az ismeretében folynak a kongresszusi előkészületek. Munkánk nem lesz az eddigieknél könnyebb az elkövetkező időszakban sem, minden eredményért meg kell küzdenünk. Alapvetően jó politikai feltételei vannak a szakszervezeti munkának. Mai feladatainkat éreztetni, láttatni és cselekvésre ösztönözni — ezt nem lehet formálisan végezni, csak hittel, meggyőződéssel. Ezáltal tudjuk erősíteni a bizalmat a nehezebb időkben, a bonyolultabb feladatok végrehajtása közben is, a szocialista eszmék iránt. Virizlay Gyula a SZOT titkára Vetik az őszi árpát, a repcét A jó idő kedvez a munkáknak Ha ez a szép időjárás még néhány hétig tart, igazán elégedettek lehetnek a mező- gazdasági üzemek. Zavartalanul végezhetik a soros tennivalókat a földeken, és könnyebben megbirkózhatnak azokkal a gopdokkal, melyeket a növények fejlődésében szinte egész éven át tapasztalt „csúszás” az érésben okozott. Nem egy helyen hallani mostanában igencsak indokolt elégedettséget a természet „jóindulatáról”, s ha az eddigi kiesések pótlásával nem is számolhatnak mindenütt, a még kint levő termés tervközeli, vagy még jobb átlaghozamokat ígér. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán tegnap kapott tájékoztatás szerint a jó idő kedvez a mezei munkáknak, s ez érződik is a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok teljesítményében. A lehető legjobban kihasználják a gépeket és a rendelkezésre álló időt. Megfelelő az alkatrész- és vetőmag-ellátás, van elég üzemanyag. Különösen ezen a héten dolgoznak lendületesen az üzemek. Az őszi vetéseket előkészítő szántásnak például csaknem a felét, a szántást helyettesítő talajművelésnek pedig — ugyancsak az ősziek alá — 63 százalékát végezték el. Ahol telik az erőből, illetve rendelkezésre állnak a megfelelő területek, ott már a tavasziak alá is szántanak és szántást helyettesítő talajművelést végeznek. Ezzel 10, illetve 65 százalék körül állnak most a somogyi gazdaságok. Ütemesen halad az ősziek vetése is. Ezzel a munkával a vetésre tervezett terület csaknem 15 százalékán végeztek eddig. A búza, a rozs, a takarmánykeverék magja a hét elején még nem jutott ki a táblákra, de az őszi árpának már csaknem 5 százalékát elvetették. A tervezett 9610 hektár repce magja is mind több táblán a földben várja a csírázásnak kedvező időjárást. A magágykészítést és a vetést nagyban befolyásolja az őszi érésű növények betakarítása. Jelentős hatással van a jövő évi termésre, hogy oda kerüljön a mag, ahova eredetileg szánták, ne hajtsanak végre kényszerű táblacseréket. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy — egyelőre — nincs ok ilyen szükségintézkedésekre, ugyanis szaporán haladhat a betakarítás. A burgonyaszedéssel maholnap a termőterület feléhez érnek megyénkben, a napraforgóval 35, a fővetésű silókukorica betakarításával 46, a szójával 15 százaléknál járnak. Mint arról beszámoltunk, elkezdődött az idei kampány a Kaposvári Cukorgyárban, s a gyár és a gazdaságok egyeztetett ütemezése szerint érkezik a termőföldekről a nyersanyag. A répatermő területnek mintegy 5 százalékáról szedték ki eddig a termést. Településtisztaság és környezetvédelem SZAKMAI KONFERENCIA SIÓFOKON A tisztaság — fél egészség! Halljuk, mondjuk a cáfolhatatlan igazságot, ám csak ritkán gondolkodunk tovább az emberi tisztálkodás fogalmáról. Pedig megéri: a településtisztaság környezetünk egészségét védi. Ha tiszta, rendezett a minket körülvevő, magunk alkotta és a természet által adományozott környezet, kevesebb okunk lesz panaszkodni testi-szellemi bajokra. Ezért örömmel hallottuk az előadásokat, felszólalásokat azon a szakmai konferencián, melyet a településtisztasági szolgáltatás továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről, a szolgáltató vállalatok környezetvédelmi szerepéről rendeztek tegnapelőtt és tegnap Siófokon. A Communitas Település- tisztasági Gazdasági Társaság igazgató tanácsának soros ülését bővítette ki a társaság, az Építéstudományi Egyesület, illetve a Somogy megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat. Szakmai konferencián az ország minden részében működő intézmények és vállalatok vezetői vitathatták meg tapasztalataikat, terveiket és lehetőségeiket. Jogos az aggodalom, melyet a társadalom a természetes és művi környezet iránt érez. A társaság tizenhárom tagvállalata e cél szolgálatába állítja tevékenységét. Elkötelezték magukat arra, hogy megkeresik az út- ját-módját annak, hogy a veszélyes hulladékokat ártalmatlanítsák, illetve újrahasznosítsák. Elsősorban saját erőforrásaik felkutatásával érhetik el céljaikat. Számolnak azzal, hogy a kommunális vízszolgáltatás bővülésével együtt nő a szennyvíz, az úgynevezett folyékony hulladék mennyisége, és ezzel együtt követelmény ezeknek ártalmatlanítása. Csak annyi szennyező anyagot szabad megtűrni környezetünkben, amivel a természet képes önerőből, öntisztító képessége révén megbirkózni — hangsúlyozta előadásában dr. Árvay József, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője. A társadalom a környezet állapotát közérzetet befolyásoló tényezőként tartja számon, és egyre fokozódó igényt támaszt — jogosan — a környezet védelme, az ártalmak megfékezése iránt. Az utóbbi években figyelemre méltó eredmények születtek ezen a téren és mégis tetemes károk keletkeznek a kéndioxidkibocsátásból. Ezt a légszeny- nyezést főként a fák sínylik meg. Hazai erdeinkből évente mintegy 1,2 millió köbméter fát termelnek ki ilyen károsodás miatt és még nem szóltunk a savas esőknek, a kéndioxidnak az egészségre gyakorolt káros hatásáról... Igaz, a porszennyezés mérséklődött, ám az egyéb lég- szennyező anyagok kijuttatására a bírság sem volt kellő visszaszorító hatással. Korszerűsítésre szorul a veszélyes hulladékok összegyűjtése, ártalmatlanítása, s ebben követendő példaként ajánlható a Siófokon, a Somogy megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalatnál alkalmazott módszer. Különösen nagy érdeklődés kísérte tegnap, a szakmai konferencia második napján az olajos iszapok ártalmatlanítására vonatkozó Török- Fürjes féle eljárás gyakorlati alkalmazásáról szóló ismertetést. Az olajos iszap igencsak veszélyes hulladék, számos ipari és mezőgazdasági üzemben megtalálható. A siófokiak megvásárolták a környezetkímélő kezelés szabadalmát, és kifejlesztették a vegyi eljárás alkalmazási technológiáját. A hasonló profilú vállalatoknál, a Com- munitas társasáig terjeszti el a módszert. Először természetesen Somogybán alkalmazzák. Tegnap az augusztusi üzemi kísérlet eredményeit ismertette videofelvételről Török Gábor feltaláló. A tanácskozást követően a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei szolgáltató vállalat szerződést kötött a rendszer átvételére a rendszergazdával, a Somogy megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalattal. Több megye vállalatának képviselője pedig jelezte, hogy hasonló elképzeléseik vannak, s addig is helyi bemutatókon kívánják alaposabban megismerni a módszert. H. F. MÉRHETŐ VÁLTOZÁSOK Szb-választás a Főszértnél A Balaton Fűszert 800 dolgozójának érdekeit 24 szakszervezeti csoport és a szakszervezeti bizottság képviseli. Tegnap a Kiszöv kaposvári székházában, tartott szakszervezeti bizottsági választáson a tagokat csaknem 50 bizalmi és főbizalmi képviselte. Ez a testület hallgatta meg és fogadta él Dombai Lajos szb-itiitkár beszámolóját. Ebben részletesen szólt többek között arról, hogy milyen módon segített a szakszervezet a vállalat gazdasági feladatainak végrehajtásában az elmúlt öt évben és milyen vállalati támogatásban részesültek a szakszervezeti tagok. A gazdasági munka mellett jelentős javulás tapasztalható a szociális körülményekben, a raktárházban. A fiókoknál is korszerű, minden igényt kielégítő étkezők vannak. Ezek kialakítása, rendben tartása éppen úgy érdekvédelem, mint az évenként rendszeresen juttatott segélyek és más — a jó szociális közérzetet biztosító támogatások. A beszámolót követő vitában Dévényi Zoltán, a vállalat igazgatója, a szakszervezet és a vállalat viszonyáról, közös feladatairól beszélt. Részletesen ismertette az 1980-tól napjainkig tartó időszak eredményeit, és azokat a gazdasági tennivalókat, melyekhez a vállalat a szakszervezet segítségét kéri. Hangsúlyozta, hogy a tagság nevében a bizalmiak és főbizalmiak ne csak kérjék, de határozottan követeljék jogaikat. A hozzászólók a fiókoknál a raktárházban dolgozó szakszervezeti tagok mindennapi munkájáról, a szak- szervezetben vállalt szerepükről beszéltek. A nagy- kanizsaiak például az üzemorvosi ellátáshoz kértek segítséget. A Bailaton-parti egységekben az alacsonyabb szintű szervezettségre panaszkodtak. Ennek oka — mint mondták — a szezonális jellegben és a segédmunkát vállalók gyakori cseréjében keresendő. Mindegyik felszólaló megemlítette, hogy a gazdasági vezetéssel jó az összhang. Távoli Béla, a KPVDSZ Somogy megyei bizottágának titkára azokat a konkrét lehetőségeket ismertette, melyekkel az ágazati szak- szervezeti mozgalom, és ezen belül a Balaton Fűszért is számolhat, többek között a szociális körülmények javításában. A bizalmiak testületi ülése végül titkos szavazással megválasztotta a 7 tagú szakszervezeti bizottságot, a 3 tagú számvizsgáló bizottságot és a megyei küldötteket. Nyílt szavazással pedig a társadalombiztosítási tanácsot és a munkaügyi döntőbizottságot. A szakszervezeti bizottság elnökének Szabó Imrét választották meg, Dombai Lajos lett a szákszervezeti bizottság titkára.
