Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-02 / 180. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 180. szám Ara: 1,80 Ft 1985. augusztus 2., péntek Aki kereskedik A KGST tagállamai ismét együttműködést ajánlottak az Európai Gazdasági Közösség országainak. Az EGK azonban feltételekhez köti a kapcsolatfelvételt. A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok háború utáni története három szakaszra bontható. Az ötvenes éveknek és a hatvanas évek első felének hidegháborús időszakában e kapcsolatok kedvező fejlődését a Nyugat politikai indokok miatt tudatosan fékezte. Egyes befolyásos erők nem tudtak beletörődni abba, hogy a két világrendszer gazdasági erőviszonya nem az ő javukra változott meg. A második szakasz a hatvanas évek végétől a hetvenes évek végéig terjedő időszakot foglalta magába. Ekkor nagy jelentőségű változások történtek a világ gazdasági életében. 1965—1975 között például a KGST-országok és a Nyugat közötti kereskedelem volumene ötszörösére növekedett — 10 milliárd dollárról 50 milliárd dollárra. Jelenleg a harmadik szakaszban vagyunk. Ez a nyolcvanas évek elején vette kezdetét, amikor ,a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok veszíteni kezdtek lendületükből. Óceánon túli parancsra Nyugat-Európa elkezdte leépíteni az együttműködési területeket. Emlékezzünk vissza arra a makacs harcra, amelyet az Egyesült Államok a szovjet földgáz-szállítások ellen indított, a COCOM-lista újjáéledésére, és az amerikai monopóliumok más tisztességtelen módszereire. Washington ennek során nem annyira a „vörösökre”, hanem inkább saját vetélytár- saira — nyugat-európai szövetségeseire — sújt le. Holott a szocialista országokkal való együttműködés az EGK számára azt jelenti, hogy teljesebben használhatja ki kapacitásait olyan ágazatokban, mint a kohászat, a gépgyártás, valamint egyes vegy- és könnyűipari ágazatokban. Mindez lehetővé teszi a munkanélküliség terhének enyhítését: a nyugat-európai országokban a munkalehetőségtől megfosztott emberek létszáma jelenleg meghaladja a 15 milliót. A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok a nyolcvanas évek elején mintegy kétmillió embernek biztosítottak munkát a tőkés országokban. Ennek során figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a KGST 35 évi fennállása alatt a jelenkor legdinamikusabb gazdasági erejévé fejlődött. A KGST ma a világ ipari termelésének 33 százalékát, a világ nemzeti jövedelmének 25 százalékát adja. A szocialista országok jelenleg a tudományos-technikai haladás meggyorsításán munkálkodnak. Azt a célt tűzték ki, hogy teljesen kiküszöbölik azoknak az áruknak a gyártását, amelyek nem felélnek meg a világszínvonalnak. Ilyen körülmények között új, valóban végtelen lehetőségek nyílnak a gazdasági együttműködés számára. Amikor a szocialista közösség országai szélesítik a Nyugattal folytatott gazdasági együttműködés útját, akkor nemcsak a kölcsönös előnyre gondolnak. Ezt a régi bölcsességet is követik: „Aki kereskedik, az nem háborúskodik”. Várkonyi Péter felszólalása a plenáris ülésen Kormányunk a béke híve Befejeződött a helsinki Jubileumi találkozó Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalt a helsinki jubileumi találkozón. Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán Helsinkiben hét kétoldalú találkozón vett részt — közölte a magyar külügyiminiszter szóvivője. Délelőtt a magyar diplomácia vezetője a Finlandia palotában eszmecserét folytatott norvég kollégájával, Svenn Stray-jel, majd Joe Clark kanadai külügyminiszterrel. Később Franciaország helsinki nagyikövetségén Roland Dumas francia külügyminiszterrel találkozott. A kora délutáni órákban a Hotel Hesperiálban Várkonyi Péter Hans-Dietrich ■Gensctoer nyugatnémet külügyminiszter meghívásának tett eleget. Később ismét a Finlandia palotában Sir Geofffrey Howe brit külügyminiszterrel, dr. Leonard Gratz osztrák külügyminiszterrel és Peter Barry írországi külügyminiszterrel tárgyalt. A kétoldalú találkozókon a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdések közül elsősorban azokról cseréltek véleményt, amelyek szoros kapcsolatban állnak a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulóján, a 35 ország külügyminiszteri tanácskozásán felmerülő problémáikkal. Szóba került a helsinki folyamat jövője, s ezzel kapcsolatban valamennyi kétoldalú találkozón hangsúlyozták az óktóberben Budapesten megrendezendő európai kulturális fórum jelentőségét. Tegnap külügyminiszterünk felszólalt a plenáris ülésen. A magyar kormány nemzetközi kapcsolatokban követett céljai és gyakorlati lépései összhangban vannak a Helsinki Záróokmánnyal — hangsúlyozta felszólalásában dr. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter, majd így folytatta: — Egy háborúktól sokat szenvedett nemzet nevében szólunk, amikor a népek és országok együttműködését szorgalmazzuk. Egv olyan nemzet nevében tesszük ezt, amely, úgy érezzük, képes volt levonni a tanulságokat súlyos történelmi múltjából, és — túllépve a nacionalizmus bénító korlátám — immár négy évtizede a népek közötti őszinie barátság és megértés útjára lépett. z Emlékeztetve arra, hogy több mint másfél évtizeddel a Varsói Szerződés tagállamaival együtt a Magyar Nép- köztársaság az 1969-es Budapesti Felhívásban konkrét javaslatot tett egy összeurópai értekezlet összehívására, a magyar külügyminiszter aláhúzta: a magyar kormány nemzetközi . kapcsolatokban követett céljai és gyakorlati lépései összhangban vannak a Helsinki Záróokmánnyal. A tíz évvel ezelőtt aláírt Záróokmány a 35 aláíró ál- lám kapcsolatainak jelentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köztük olyan kapcsolatrendszer, amely néni Helsinki elveire támaszkodik — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, majd rámutatott, hogy kormánya a békés egymás mellett élés szellemében a kapcsolatok javulását és hosszú távra szóló fejlesztését szorgalmazza a más társadalmi berendezkedésű országokkal. Olyan párbeszéd fenntartására, olyan együttműködés folytatására törekszik, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös érdekek figyelembevételével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése irányába hat, elősegíti a gazdasági, műszaki—tudományos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázását. — Kormányom külpolitikájában megkülönböztetett helyet foglalnak el az európai béke és együttműködés kérdései. Következetesen tartottuk magunkat az államok kapcsolatait szabályozó tíz elvihez, s ezen az alapon, az együttműködést szorgalmivá és a konfrontációt elvetve, kihasználva minden tényleges lehetőséget, a Záróokmány valamennyi ajánlásának két- és többoldalú kapcsoilatainikban való maradéktalan végrehajtására törekedtünk. Kormányomnak az elmúlt tíz évben Helsinki szellőmében folytatott tevékenysége, kapcsolataink számótteyő fejlődése Európa valamennyi országával, az Egyesült Államokkal és Kanadával azt bizonyítja, hogy az olyan kis országok, mint Magyarország is, eredményesen hozzájárulhatnak az európai- béke védelmét, a biztonság és a bizalom erősítését célzó erőfeszítésékhez. A továbbiakban rámutatott, hogy a Magyar Népköz- társaság aktívan közreműködött olyan kezdeményezések kidolgozásában, amelyek Európában a fegyverkezési verseny megfékezését, a katonai szembenállás szintjének csökkentését tűzték ki célul, mert meggyőződése, hogy az európai enyhülés folyamata csak akkor válhat végérvényesen visszafordíthatatlanná, ha a' katonai területre is kiterjed. Éhből indultak ki a Varsói Szerződés tagállamai a NATO-tagálla- mokhoz intézett 1984. májusi felhívásukban, amikor javasolták, hogy kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköz- társaság államiközi kapcsolataiban számos egyoldalú intézkedést tett a Helsinki Záróokmány ajánlásainak teljesítése érdekében. Mindezt megkönnyítette, hogy Magyarországon már a Záróokmány aláírásakor megvoltak a helsinki kötelezettségeik teljesítésének feltételei. Belső fejlődésünk eredményei nyomán — mondotta — gyakorlatunk nemcsak összhangban van a Záróokmány ajánlásaival, hanem számos területen túl is haladja azokat — mondotta, .majd így folytatta: — A magyar közvélemény most megkülönböztetett érdeklődéssel fordul a kulturális együttműködés területe felé. Ez természetes, hiszen ez év októberében kezdődik Budapesten a Kulturális Fórum. Történetai tapasztalatok szerint a kultúra az egyik legfontosabb összekötő kapocs az emberek, a népek és az államok között. Az előkészítő tanácskozás eredményeire építve házigazdaként is gondosan készülünk a Kulturális Fórumra. Mindent elkövetünk azért, hogy a Fórum érdemi eredményekkel záruljon, megfelelően hozzájáruljon az európai politikai légkör javításához, a helsinki folyamat egészének erősödéséhez. Számítunk ebben a résztvevők közös érdekeltségére, változatlan együttműködési készségére, amely döntő fontosságú az európai kultúra együttes gyarapításában, a kulturális értékek egymást gazdagító cseréjében. Ügy érezzük, mindannyiunkat kötelez az európai kulturális örökséghez való kötődés, felelősségünk annak őrzésében és küzüs ápolásában. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülésén áttekintette a gazdasági folyamatok 1985. első félévi alakulását. Megállapította, hogy az idei népgazdasági terv megvalósítása a vártnál nehezebb körülmények között történik. A vállalatok nagyobb erőfeszítése, valamint a javuló gazdaságirányító tevékenység ellenére is kisebb a gazdasági növekedés üteme a számítottnál. Az eddigi eredmények nem elegendőek a terv céljainak eléréséhez, a kedvezőtlen hatások ellensúlyozásához. A termelés szerkezetének átalakításában és hatékonyságának javításában is a kelleténél lassúbb az előrehaladás. Felhívta az állami gazdaságirányító szerveket, hogy következetesen hajtsák végre az érvényben lévő kormányhatározatokat. A. gazdálkodó szervezetek fokozzák munkájuk hatékonyságát és erőteljesebben járuljanak hozzá a külgazdasági egyensúly megszilárdításához. Munkaszervezési intézkedésekkel, szükség esetén pótműszakok bevezetésével növeljék a kivitelt, elégítsék ki a hazai keresletet. Gondoskodjanak arról, hogy a keresetek a tényleges gazdasági eredményekkel összhangban alakuljanak. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a VII. ötéves terv kidolgozásának hélyzetéről, és állást foglalt a munka további menetéről. Sikeres a magyar klub Moszkvában Sajtótájékoztató küldötteink munkájáról Tegnap délben a moszkvai VIT nemzetközi sajtóközpontjában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára tájékoztatta a sajtó képviselőit a magyar küldöttség feladatairól, eddigi munkájáról. Beszámolt arról, hogy a 650 tagú delegációban jelen vannak a magyar ifjúság valamennyi rétegének képviselői. A küldöttség tagjai nem turistáiként jöttek a szovjet fővárosba, valamennyiüknek megvan a maga feladata, amelynek eddig elismerésre méltóan tettek eleget. A tematikus vitaköz- pontofcban csütörtök reggelig 49 magyar felszólalás hangzott el, küdöttségünk kisébb-nagyobb csoportjai 12 kétoldalú baráti találkozón vettek részt, s a záróünnepségig még ugyancsak tucatnyi ország fiataljaival vesznek részt közös programokon. Nagy érdeklődés kíséri a magyar nemzeti klubban zajló eseményeket: a szabadtéri színpadok környékén naponta öt-tízezer ember fordul meg, az épület helyiségeiben rendezett műsorokat pedig naponta tízezernél többen látogatják. Rendkívül sikeresek voltak a szovjet főváros különböző helyszínein rendezett magyar kulturális programok, amelyeket összesen csaknem százezer néző tekintett meg. A VIT-bazár magyar pavilonjának forgalma eléri naponta a négyezer rubelt. Egyhónapos vágányzár Győr és Sopron között Egy hónapig tartó vágányzár lépett életbe csütörtökön a Győr—Sopron— Ebenfurti Vasút Győr és Sopron közötti fővonalán. A gyorsvonatokat a vágányzár nem érinti, szombatra, vasárnapra és hétfőre pedig teljesen feloldják. A hét többi napján a Sopronból reggel Győrbe és délelőtt Győrből Sopronba közlekedő személyvonat utasainak Győr és Enese között autóbusszal kell utazniuk.
