Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

2

Somogyi Néplap

1985. augusztus 2., péntek

Befejeződött a helsinki jubileumi találkozó

(Folytatás az 1. oldalról.)

Eduard Sevardnadze szovjet külügyiminiszter csütörtökön Helsinkiben találkozott Geoffrey Howe brit külügytmiiniszterrel. A tárgyszerű megbeszélésen általánosságban megvitatták a kétoldalú politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok állapotát és fejlesztésének távlatait. Sevardnadze hangsúlyozta az újabb fontos szovjet békekezdeményezés, az atomfegyver-kísérletekre meghirdetett moratórium rendkívüli jelentőségét, és reményét fejezte ki, hogy atomfegyverekkel rendelkező más államok is pozitívan reagálnak erre a kezdeményezésre, s beszüntetik atomfegyver-kísérleteiket.

A szovjet külügyminiszter felhívta brit kollégájának figyelmét arra, hogy a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési hajsza korlátozása és az enyhüléshez való visszatérés érdekében a Szovjetunió számos békekezdeményezést tett. Ezzel összefüggésben külön rámutatott arra, hogy haladéktalanul intézkedéséket kell tenni az űrfegyverkezés elhárítása céljából.

A tárgyalófelek állást fog laltak Helsinki széliemének továbbfejlesztése mellett.

Sevardnadze a nap folyamán találkozott Joe Clark kanadai külügyminiszterrel, akivel megvitatta a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, valamint a nemzetközi helyzet néhány időszerű problémáját. A szovjet külügyminiszter kifejtette, hogy feltétlenül fel kell számolni a világszerte tapasztalható veszedelmes feszültséget, és e feladat megoldását építő módot kell megközelíteni. A két fél leszögezte, hogy különböző területeken a meglévő léhetőségek alapján bő- -víteni kell a kétoldalú kap- ' csőlátókat.

Ugyancsak csütörtökön Sevardnadze találkozott és megbeszélést folytatott

Georgiosz Jakovu ciprusi, Raif Dizdarevics jugoszláv, Jacques Poos luxemburgi és Francisco Fernandez Ordo- vez spanyol külügyminiszterrel is.

— Óvatos bizakodás a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó várható eredményeit illetően, új impulzus az európai biztonsági és együttműködési folyamat, ezen belül a budapesti kulturális fórum sikeréhez — ezeknek a gondolatoknak a jegyében zárult csütörtökön Helsinkiben 33 európai és 2 észak-amerikai ország külügyminisztereinek találkozója s a vele párhuzamos diplomáciai nagyhét.

Az MTI kiküldött tudósítója csütörtökön két vezető

szovjet idiplomatát kért fel a kétoldalú és többoldalú eszmecserék értékelésére, a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetséges eredményeivel kapcsolatban feltett kérdésre Vlagyimir Lomejko, a szovjet hivatalos szóvivő kijelentette: nem táplálunk illúziókat. Tudjuk, hogy amikor Mihail Gorbacsov és Rónáid Reagan leül egymással szemben, nem azonos felhatalmazás birtokában tárgyalnak majd. Köztudott, hogy az amerikai elnök keze kötve van. Nehéz elképzelni például, hogy azok az amerikai monopóliumok, amelyek évekre, évtizedekre előre felvették vagy fel akarják venni a megrendeléseket az úgynevezett kozmikus védelmi programra, csak úgy beleegyezzenek abba, hogy a kormány megállapodjon a program leállításáról, a szovjet fél — mondotta Lomejko — mindemellett hasznosnak és szükséges7 nek tartja a szovjet—amerikai dialógus újrafelvételét, s hosszú távra tekint előre, amikor a novemberi csúcstalálkozóra készül.

Anatolij Dobrinyin a Szovjetunió washingtoni nagykövete, aki szintén elkísérte Sevardnadze külügyminisztert Helsinkibe, az MTI tudósítójának ugyanerről a témáról azt mondotta, hogy a csúcstalálkozóhoz .,nem

rosszak az előfeltételek”, s a szovjet diplomácia most azon dolgozik, hogy az adott körülményék között is konkrét eredmények elérését tegye lehetővé. Bár a találkozó kimenetelét élőre megjósolni nem lehet, „az a tény, hogy az amerikaiak végül is ráálltak a találkozóra, reményt keltő”.

Dobrinyin egy másik kérdésre válaszolva pozitív értékelést adott a 35 külügyminiszter találkozójáról. A szovjet diplomata szerint a találkozó elérte célját, amennyiben a cél a biztonság és az együttműködés szellemének. ébrentartása volt. A Szovjetunió azt szerette volna, ha a találkozó nyilatkozat aláírásával fejeződik be, s támogatta az erre vonatkozó finn előterjesztést. „Nem rajtunk múlt, hogy ez nem sikerült” — mondta Dobrinyin.

Helsinki értesülések szerint a mindössze hat bekezdésből álló nyilatkozat kiadását csupán az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellenezte kategorikusan. Néhány más ország, köztük Svájc, azon a véleményen volt, hogy jobb tartózkodni olyan okmány aláírásától, amelyet később a felek különféleképpen értelmezhetnének, s ebben az értelemben a záróokmány elmaradása nem ok aggodalomra.

Paavo Vayrynen finn külügyminiszter, aki a vendéglátó ország nevében mondott csütörtökön este záróbeszédet a Finlandia palotában, szavait igen gondosan, annak a tervezetnek a szellemében fogalmazta, amelynek hivatalosan rögzítenie kellett volna a jubileumi összejövetel eredményeit. Vayrynen kijelentette, hogy a találkozó a helsinki országok folytatódó elkötelezettségének demonstrációja volt.

„—Véleményem szerint — jelentette ki Vayrynen — a 10. évfordulóra való megemlékezés az e teremben elhangzott nyilatkozatok, a nagyszámú államközi érintkezés, amely a konferencia idején zajlott, mindez arra vall, hogy a résztvevő országok továbbra is elsőrendű jelentőséget tulajdonítanak a helsinki záróokmánynak, valamint az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak általában. Ez a találkozó demonstrálta a résztvevő országok folytatódó elkötelezettségét a helsinki záróokmány előírásainak végrehajtása és az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitele iránt.

A finn külügyminiszter ezekkel a szavakkal, ha nem is koncenzust, legalábbis általános véleményt fejezett ki, amelyhez hozzátartozik az a magyar diplomáciai források által is megfogalmazott vélemény, miszerint a helsinki találkozó hangulata lényegesen jobb volt, mint a madridi vagy a stockholmi külügyminiszteri összejöveteleké. Az idézett források ezt a különbséget nem hozzák közvetlen összefüggésbe a szovjet—

amerikai kapcsolatok bizonyos javulásával, hanem így fogalmaznak: bár a nagyhatalmi jóvLszony fontos kelléke az európai biztonságnak, a helsinki folyamat nem egyszerűsíthető le erre. Éppen az utóbbi években és most a megemlékező találkozón bizonyosodott be, hogy az európai országok közötti kétoldalú kapcsolatok alkalmasak az enyhülés korábbi eredményeinek bizonyos mértékű konzerválására.

Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter csütörtökön Helsinkiből hazautazott Moszkvába. A szovjet külügyminisztert a repülőtéren több hivatalos finn személyiség búcsúztatta.

Indulása előtt újságíróknak kijelentette:

— Az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányát 10 évvel ezelőtt aláírt 35 állam külügyminiszteri szintű jubileumi találkozójának befejeztével azzal az elégedett érzéssel utazunk haza, hogy a találkozó egészében véve hasznos volt. Bebizonyosodott, hogy a résztvevők túlnyomó többsége nagyra értékeli a történelmi jelentőségű, s az enyhülést célzózáróokmány jelentőségét. A legfontosabb pedig, hogy megértették: a helsinki konferenciával -kezdődött folyóiratot pozitív szellemben tovább kell fejleszteni, s ebben az értelemben a jelenlegi találkozó előrelépés volt.

Külön szeretném megemlíteni a találkozó kitűnő megszervezését, s kifejezni nagyrabecsülésemet és hálámat a finn kormánynak és személy szerint Mauno Koivisto elnöknek.

Hírek

a világból

— Szaddam Husszein iraki elnök szerdán bejelentette, hogy r észtvesz az augusztus 7-én Marokkóban kezdődő arab csúcsértekezleten. Ugyancsak elfogadta már a meghívást a casab- lancai találkozóra Szaúd- Axábia, Kuvait, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, a Jemeni Köztársaság (Észak- Jemen) • és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet. Nem vesz részt viszont Szíria, Libanon és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen), s felettébb valószínűtlen az algériai és a líbiai államfő meg jelentése is.

— Tíznapos Egyesült. Ál lamck-beli látogatását befejezve csütörtökön hazautazott Li Hszien-nien kínai államfő. A körút négy állomása Washington, Chicago,' Los Angeles és végül a hawaii-szigeteki Honolulu volt. A kínai államfő kíséretében lévő Li Peng atel- nök számos kétoldalú megállapodást írt alá.

föld körüli pályára a Szovjetunióból. A műhold fedélzetén tudományos műszereket helyezték el a világűr tanulmányozására. A műhold kezdeti keringési ideje 89.6 perc; a föld felszínétől mért legnagyobb távolsága 278, legkisebb távolsága 253 kilométer; pólyájának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 65 fok.

„ Eisenhower" a nicaraguai partoknál

Az Egyesült Államok haditengerészete fenyegető felvonulást tart Nicaragua keleti partjai előtt — jelentették be szerdán Managuában. A nicaraguai nemzetvédelmi minisztérium közötte: a

nukleáris meghajtású „Ei- senihower” repülőgép-anya- ihajó, fedélzetén közel száz harci repülőgéppel jelenleg 360 kilométerre van Purto Cabezas nicaraguai kikötőtől. Másik öt amerikai hadihajó -a, Panama-csatorna térségéből indult a középamerikai ország atlanti partja felé.

Nicaraguai becslések szerint mintegy 30 amerikai hadihajó tartózkodik a térségben. Managuában emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt napokban több magas 'rangú amerikai politikus is felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok „korlátozott katonai csapá- : sokat” mérhet a közép-amerikai országra.

— Laurent Fabius francia miniszterelnök csütörtökön néhány órás látogatásra Londonba érkezett. A francia politikust Margaret Thatcher brit miniszterelnök munkaebéden látja vendégül. A brit kormányfői hivatal szóvivőjének . közlése szerint a találkozónak nincs előre kidolgozott napirendje, de megfigyelők azt feltételezik. hogy elsősorban a dél -afrikai helyzetről és a nv'.uat-európai harci repülőgép kifejlesztésének kö- ' zös pj <s iránijáról, az úgynevezett Eureka-proigxamról lesz szó.'A megbeszélést köve? ót: s Fabius délután viszel areaii! Párizsba.

— Kozmosz—16 70 jelzéssel csütörtökön,, újabb > . - goidat vezéreit.

— Szomália területén csütörtökön tíznapos amerikai hadgyakorlat kezdődött. A „Brigiit Star” fedőnevű hadgyakorlaton a Szomáliái fegyveres erők egységei is részt vesznek. A manőverbe bevont csapatok létszámát és a hadgyakorlatok pontos helyét — mint azt az AFP közölte — nem hozták nyilvánosságra.

— Libéria hivatalosan elismerte a Szaharái Arab Demokratikus Köztársaságot. Ezt csütörtökön a Moin- roviában közzétett -külügy- min isztér i um i nyilatkozat adta tudtuk A Polisavio által kikiáltott Szaharái köz- flj^rsaságyt eddig ötven -or- szaftAismerté .-.él.- :

JUGOSZLÁVIA:

Változásra van szükség

Az utóbbi három évben mind többet beszélnek Jugoszláviában a törvényhozás, általában az állam- ügyek intézésének modernizálásáról. Mint ismert, az ország nyolc köztársaságra és tartományra tagozódik. A fontos központi döntéseket, például a népgazdasági tervezés irányelveit az állami költségvetést, .a köztársaságokkal történő egyeztetés és kölcsönös egyetértés alapján hozzák meg. Ez sok esetben kínosan hosszúvá teszi a törvényeiőkészítés és viták, a döntéshozatal menetét.

Mindemképpen valami változásra van tehát szükség, de annak mértékét és módját nem egyformán képzelik el. Sokan a szövetségi ügyintézés döntési mechanizmus alapvető megújulásét szeretnék elérni, mások a folyamatos változások, la kisebb lépések hívei, amint az például az új devizatörvény szövetségi parlamenti vitájában is érezhető vollt A váriható, de semmiképpen sem elsietett alkotmány- módosítás főkérdése az, hogy a jövőben a szövetségi törvényhozás megmarad-e a jelenlegi, közös egyetértés elvén, vagy pedig a nagyobb és gazdagabb köztársaságok javaslata szerint áttérnek a többségi elvre. Hasonló viták várhatók abban is, hogy a szövetségi rendszer további erősítése milyen módon befolyásolja a köztársaságok egymáshoz való viszonyát, egymástól való függőségét, milyen legyen a központi akarat ér- vényrejutásának módja, hogyan erősödhet a továbbiakban a köztársaságok és tartományok kapcsolata.

Alapvétő kérdések ezek, mint ahogyan a devizatörvény módosítása sem csupán gazdasági, hanem nagyon is általános politikai problémát demonstrál — nevezetesen azt. hogy a deviza-termelésben élenjáró köztársaságok milyen arányban adják le a szövetség, illetve a gyengébben fejlett köztársaságok kasszájába deviza-feleslegük egy részét. Ez ugyanis igen fontos tényezője az életszínvonalnak, az infláció országos és helyi leküzdésének, a gazdasági élet fejlesztésének.

Jugoszláviában ma az infláció a fő beszédtéma, és a politika középpontjában áll. Ennek bizonyítására elég, ha csak egy számot említek: az év első három

hónapjában az infláció emelkedésének rátája 85 százalékos volt, ami Európában egyedülálló. Júniusban ugyan ez az arány 76 százalékra akadt, de a nemrégiben bevezetett áremelések hatására júliusban és augusztusban további romlás várható. Ennek számos súlyos következménye van. Egyik -- és talán a legfontosabb —. hogy csökken az életszínvonal. Különösen a rokkantaké és a nyugdíjasoké. Tehát azoké. akiknek hosszú távra állapították meg járulékukat. Van ugyan döntés, amelynek alapján évente felül kell vizsgálni a nyugdíjak értékét, és ismételten hozzá, kell igazítani a realitásokhoz? De . ennek mértéke gyakorlatilag. mindig kevesebb, mint ameny- nyi a tényleges emelkedés. Az, infláció egyre elviselhetetlenebb, .'terheiket. ró 1 a

nyugdíjakat gondozó és kifizető nyugdíj-közösségekre is

Január elsejétől 18 százalékkal emelték a nyugdíjakat az infláció növekedésének mértéke viszont 74 százalékos, vagyis az egész emelést pár hónap alatt megemésztette az infláció — áillapítja meg a Magyar Szó szemleírója. A nyugdíjasokat tehát sóikkal kedvezőtlenebbül érinti a kialakult helyzet, minit az aktív termelőket. Bizonyos mértékig ez .érthető is. A munkahelyeken — már cslak a termelés érdekében is — többször és gyorsabban kell orvosolni a jövedelmek érté- • kének csökkenésével járó jogos panaszokat.

Az 1986—90. évi társadalmi fejlesztési terv vitájában érthetően sok szó esett a nyugdíjasokról, a nyugdíjak egybehangolásáról, az esetlegesen bevezetendő új szabályozóikról, korlátozá- sokxól. A vitában kikristályosodott, hogy a fel-felröp- penő híresztelések ellenére, a nyugdíjasok szerzett jogait nem 'kívánják korlátozni. A tervek között nem szerepéi a nyugdíjaik, rokkantjá- rulékok összegének korlátozása sem. Ennék kézenfekvő öka van: a szocialista társadalomban a nyugdíjasoknak ugyanazt a társadalmi, gazdasági helyzetet kell biztosítani, mint az aktív dolgozóknak. A nyugdíj tulajdonképpen ugyanolyan személyi jövedelem

— illetve annak speciális feltételek között kifizetett változata —. mint az aktív dolgozók számára juttatott bérek és egyéb jövedelem- források. Ezt a Szövetségi Végrehajtó Tanács és a JSZSZK képviselőháza határozatában többször is megerősítette.

Várni és további áremelésekkel megküzdeni. Most különösen nagy a felbuzdulás és az aggodalom, mert

— mint tudjuk — július tóén újabb jelentős mértékű áremelést hajtották végre Jugoszlávia-szarte. A liszt 48, az étolaj 41, a kenyér 35, a cukor 35, a hús 25— 30, a szén ára 18 százalékkal emelkedett ezekben a napokban, és várható hogy a postai szolgáltatást és az autóbusz-j egyek árának 20 százalékos emelésére is sor kerül. -w

Az árképzés Jugoszláviában is központi és szabad árak formájában történik Várható tehát, hogy a fentiek negatív formában hatnak ki a szabadpiaci árakra is. A közeli jövő tehát niam tűnik túlságosan rózsásnak. Van, aki most is azzal vigasztalódik, hogy ezek az intézkedések tovább javítják a köztársaságok közötti közteherviselés arányait, mások a mezőgazda- sági termelők érdekeire hivatkoznak. de az igazság mégiscsak az, hogy amikor a hűtőházak tele vannak hússal, amikor akadozik az export, a húsárak emelése a belső piacot is gyengíti. Ez pedig sem a népgazdaságnak, sem a termelőiknek, sem á fogyasztóknak nem kedvez. A szürke hétköznapok gondjai Jugoszláviában is beárnyékolják a nyaralásié csábító azúrkék ég- . beillőt,- ;