Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
6 Somogyi Néplap 1985. augusztus 10., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE Hová mennek az agrárszakemberek ? A mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok megnövekedtek. Hogy ezeknek eleget tudjunk tenni, a korszerű gépek mellett fokozni kell a szellemi teljesítményt is. Évről évre több jól képzett, az új termelési módszereket ismerő, a piacot fölmérni tudó szakemberre van szüksége a gazdaságoknak. A magyar felsőoktatás évente 1600 agrárszakembert képez ki. El tudnak-e eny- nyien helyezkedni, és milyen munkakörülmények várják a pályakezdő fiatalokat? A MÉM illetékes osztályán elmondták, hogy már évek óta több az álláskínálat, mint a végzős szakember, s emiatt tervezik, hogy a nyolcvanas évek végére 200—300 hallgatóval többet vesznek majd fel az egyetemekre és főiskolákra. A jelenlegi 1600 helyre tavaly csaknem négyezren jelentkeztek, tehát több mint két és félszeres a túljelentkezés. Évről évre fokozódik az érdeklődés a mezőgazdasági tudományok iránt. Szerződés nélkül Még ma is a legdivatosabb szaknak tartják az állatorvosi tudományt, az egyetemre négyszeres a túljelentkezés. Divatos szakágak még: a kertépítés és a kertészet. Ezek a szakágak azonban eléggé telítettek. Leginkább agrármérnökökre, élelmiszeripari és gépészeti szakemberekre van ma szükség a mezőgazdaságban. Hiány mutatkozik faipari mérnökökből is. Ezek létszámát a jövőben felemelik az egyetemeken és főiskolákon, viszont az erdőmémöki, a kertészmérnöki állománynál a szin- tentartást határozta el ami- n'sztérium. Átlagosan egy pályakezdő szakembert 2,3 állás vár. Keresettebbek az egyetemet végzett szakemberek, azokra három állás jut, míg a főiskolát végzőknél ez az arány 1,8. Mindez azt mutatja, hogy igen kedvezőek az elhelyezkedési lehetőségek. Ma már nemcsak pályázat útján lehet állást találni. Egyre kevesebb az olyan pályakezdő, aki pályázatra jelentkezik. Az üzemek sem tesznek közzé pályázatot, mert sok a személyes jelentkező, s ez kedvezőbb. lehetőséget kínál arra, hogy a leendő munkatársat alaposabban megismerjék. Az utóbbi években a tanulmányi szerződést kötő hallgató is kevesebb, nem kötnek szívesen szerződést az üzemmel, sőt aki kötött, az a diploma megszerzése után inkább visszafizeti a kapott pénzt, s maga választ helyet. Ez élénkké teszi az elhelyezkedési piacot. A fölmérés szerint már az illetékesek is úgy látják, hogy a tanulmányi szerződés elavult forma. A pályakezdők 78 százaléka a MÉM felügyelete alá tartozó munkáltatóiknál helyezkedik el, s ezeknek csaknem a fele nagyüzemekben, állami gazdaságokban vagy termelőszövetkezetekben vállal munkát. Tőrt karok — a valóságban A fölmérések azt mutatják, hogy vannak még fehér foltok, akadnak termelőszövetkezetek, ahol hiány van szakemberekből. És vannak olyan tájak is, ahol az utóbbi tíz esztendő alatt szinte megkétszereződött a szakemberek száma. Különösen vonatkozik ez Budapest területére és Pest megyére. Tehát a főváros környékére; ennek vonzásköre rányomja a bélyegét a szakember- ellátásra. Gyakran említették példának a Sasad Termelőszövetkezetet, ahol a brigádvezetők is mind egyetemet végzett szakemberek. Másutt, Szabolcs-Szatmár megyében meg örülnek, ha az ágazatot pályakezdő fiatalra bízhatják. Az utóbbi években kismértékben ugyan, de csökkent a Pestre vagy Pest megyébe elhelyezkedni igyekvők száma. Két évvel ezelőtt az összes pályakezdői mező- gazdasági szakembernek több mint 25 százaléka a fővárosban és környékén akart állást, az idén már a végzett szákembereknek „csupán” 23,5 százaléka. Még ez is túl nagy szám a megyék súlyához képest. (Az egészséges arány a 10 százalék lenne talán!) Ahol lakást kapnak Ahol lakást kínálnak, ott kapnak is szakembert, mert manapság divat, hogy az egyetemista már a diploma megszerzése előtt megnősül. A családalapításhoz pedig feltétlenül szükség van az otthonra. Ez a legnagyobb vonzerő. Egyre inkább az a törekvés, hogy ahol a gazdaság nem tud szolgálati lakást biztosítani, ott igyekszik kamatmentes kölcsönt folyósítani, s munkával, anyaggal segíteni az építkezést. Ez mindenképpen járható út. Megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek által meghirdetett állások iránt nagyobb az érdeklődés. Ennek anyagi vonatkozása van. A termelőszövetkezet háztájit ad, s talán a prémiumosztásnál is bőkezűbb. A pályakezdő mezőgazdasági szakembereik átlagbére 4000 forint körül mozog jelenleg. S még egy örvendetes változás: az utóbbi években jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági szakemberek erkölcsi megbecsülése a falvakban. Egyre nagyobb számban vesznék részt a közéletben. I.S. 4 védnökök iFiatal műszaki szakemberekből és fizikai munkásokból áll a Kaposgép Lékai János KlSZ-alapszeryezete. Titkára Pintémé Katona Beáta. — Harminohatan vagyunk a KISZ-alapszervezetben, s eléggé szétszórva a munkahelyünk szerint. Többségében gyártmányfejlesztők alkotják a közösséget, de dolgoznak a fejlesztő üzemben, a meó-ban, a könyvtárban, Sőt Siófokon is. Fiatal szakmunkásunk jelenleg nincs. Az alapszervezet tagjainak 40 százaléka felsőfokú vég-*' zettségű. A létszámunk nyaranként persze erősen megcsappant, hiszen ilyenkor megyünk szabadságra, így a KISZ-élet langyos a nyári hónapokban, nem szervezünk sok fiatalt érintő programokat. — Hogyan áll össze az akcióprogram? — A fejlesztés terén alapszervezetünk saját akció- programot dolgoz ki, ezzel egészítjük ki a KlSZ-bizottság tervezett akcióprogramját. A gyártmány- és gyártásfejlesztési osztály például védnökséget vállal egy újonnan elkészítendő termék felett, a kezdettől a kivitelezésig, a sorozatgyártás beindulásáig. Ez a termék a KVR—5500 vontatott rakodógép volt. Alapszervezetünk tagjai vállalták a munkaidőn túli tevékenységet a gyártmány mielőbbi előkészítésének érdekében. Erre főleg az elején, a dokumentációknál volt szükség. A feladatokat a vállalat gazdasági vezetőitől vártuk és kaptuk, összetett dolog volt, most elemezzük és értékeljük a munkát. A legnehezebb talán nem is az elvégzett munka, hanem a termék kiválasztása volt. Gondolkodunk az esetleges továbbfejlesztésen is. — Milyen feladatokat vállalnak ezenkívül a KTSZ-ta- gok? — Többségükben szocia- 1 is tabrl.g á d - tago k. Az alapszervezeti munkájukon kívül is folytatnak társadalmi teStadler Kálmán vékenységet, van köztük üzemi pártbizottsági tag, szak- szervezeti bizalmi, propagandista, vöröskeresztes. Heten^ tagjai a pártnak, m'n- den évben új emberekkel bővül a pártalapszeryezet, most is van ajánlásunk. Tizennégy társunknak van választott tisztsége, nekik nem adunk külön egyéni vállalásokat. Kiemelkedő párttag- építő munkánkat vezetőségünk is elismeri. Nagy szerepük volt a számítógéptípusok kiválasztásában és forgalmazásában. — Mint KISZ-titkár mit tartasz elsőrendű feladatodnak? — Mindig annak tartottam az információ-áramoltatást. Nemcsak gyűlések, hanem személyes beszélgetések formájában is. Alapszerye- zetünk tagjainak többsége családos, jellemző ránk a KISZ-ből való kiöregedés. Megnőtt a leterheltségük, hiszen mindenki az anyagiakat tartja szem előtt, így többen tagjai a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A családosokat elég nehéz Éjszakai rókavadászat Bidó Anikó a munkásöv- szaktáborban hallgatta az előadásokat. — Miről? Úttörőgárdisták Fonyódligeten Feszesen tisztelgő pajtás fogad bennünket a fonyódli- geti úttörőtábor bejáratánál, aki dacolva a hőséggel viseli egyenruháját. Udvarias kíséret a stúdióig, ám az őrszem időnként a strand felé pillant. — Még egy órát ügyelek, aztán megyek a barátaim után, fürödni. A hátralévő egy óra szemmel láthatóan szomorúsággal tölti él szívét, de tudja, hogy most ez a kötelessége. S nem is lehet ellene a katonás rendnek, mert mit szólnának akkor a honvéd altáborosok. A táborban 630 gyerek lakója a száktáboroknak. Nagy Lívia Siófokról érkezett a Balaton-partra. A közlekedési szaktáborban töltötte el a napokat. — Milyen programokon vettetek részt? — Ügyességi és elméleti vetélkedőkkel készülünk a zánkai országos versenyre. — Milyen sikerrel? — Nagy örömömre megnyertem a nagytábori közlekedési vetélkedőt, pedig egyáltalán nem számítottam rá. Kicsit f urcsa talán, hogy lány létemre a közlekedési altáborfoa jöttem, de családi háttere van a dolognak. Édesapám közlekedési rendőr, előtte pedig gépjárművizsgabiztos volt. A tábor tulajdonképpen fölkészítő jellegű az országos versenyre, s elég magas a mérce, nehezek a pályák. — Mi volt a legemlékezetesebb a tíz nap alatt? — Az éjszakai rókavadászat. Papírból készült vezérrókát, aranyrókát és aprókát kellett keresnünk. Tábortóznél Jó a hangulat a Balaton déli partján esténként az ifjúsági táborokban. A fiatalok vidám történetekkel szórakoztatják egymást szalonnasütés után. A friss levegőn gyorsabban pattannak elő a nagyszerű poénok is. S mi kell egyéb a jó hangulathoz? — Ismertették a munkásőrség történetét, az 1848— 49-es forradalomban résztvevő nemzetőrségről, a somogyi tanácsköztársaságról hallhattunk előadásokat. — Voltak gyakorlati feladatok is? — Igen. Sokat meneteltünk, alaki foglalkozásokat tartottak számunkra. Egyszer átfésültük a terepet, és ártalmatlanná tettük az ellenséges személyt. A szakkifejezések — azt hiszem — már a táborban töltött napokról és munkáról tesznek tanúbizonyságo: Varga Imre a kaposvári Bartók Béla iskola tanulója, s a tűzoltók munkájával ismerkedett. — Jó élményeim vannak, nagyon sok újdonságot tanultam. össze tudom csatlakoztatni a csöveket, megismertem a tűzoltóautók rendeltetését. Megtudtam azt is, hogy a tűzoltók segítenek öngyilkosság esetén is. Jól éreztem magam, eljönnék jövőre is. Mogyorósi Laci Somogy- szobról érkezett a határőr- altáborba. A kutyás bemutató nyerte el leginkább tetszését. Katonai szolgálata idején határőr szeretne lenni. bevonni a programokba, hiszen ha hétvégén akad valami jól fizető munka, nyilvánvaló, hogy oda szívesebben mennek, s mi sem szívesen zargatjuk őket. Stadler Kálmán a Lékai János KISZ-alapszervezet vezetőségének tagja. — Az utóbbi időben elég kevés programot szerveztünk. Főnökeim majdnem, hogy rossz néven veszik, ha valaki a KISZ-szel foglalkozik. Mivel elsődleges a munkánk, így egy idő után választás elé kerül az ember. — Milyen a közösségi élet? — Nem érzem, hogy túl jó lenne. Mindenki csinálja a maga dolgát, többségében pontosan és precízen, de a másikkal nem igen törődnek. Néha élénkül csak meg egy kicsit a közösségi szellem. Néhány ember húzza a csapatot. Jó programjaink mindig vannak, testvérkapcsolatunk van egy csehszlovák KISZ-szervezettel, az ifjúsági klub nyáron is nyitva tart, s jó hírnek örvend a városban. Ezt bizonyítja az is, hogy háromszoros kiváló. Meiszterics László a fizikai állomány vezetője. — Családos vagyok én is; s mi valóban nehezebben veszünk részt a közös rendezvényeken. Elmondom egy napomat. Reggel 6-tól 2-ig dolPintérné Katona Beáta gozom, utána este hétig gmk. Még a családomra sem marad annyi idő, amennyit szeretnék. 5000 forint a fizetésem, havi 3200 az OTP. így aztán az ember szórakozás helyett inkább a mellékest keresi. Berzeviczy Zsolt Nagy Rita a kaposvári Kisfaludy utcai általános iskola tanulója, egészségügyis. — Kötözéseket, öregekkel való bánásmódot tanultunk. Gyakorlati feladatunk is volt: egy képzeletbeli robbanásnak 25 sebesültje volt, őket kellett ellátni. Teremi Józseffel, a tábor vezetőjével a tapasztalatokról beszélgetünk. — A szaktáborok közül kiemelkedik a rendőrségé és a munkásőrségé — mondja. Zömében azonban végzős nyolcadikosok érkeznek ide, akik később nem tudják hasznosítani az úttörőként itt szerzett tapasztalatokat, így a tábor nem éri el a célját. Nézzük azonban a tábor jó oldalát is! Az előadók, a társszervek nagyon becsületesen, lelkiismeretesen készülnek. A gyerekekkel hivatásukat szerető rendőrök, munkásőrök, orvosok, katonák foglalkoznak. A táborvezető egy kedves történetet is elmesélt. — Egyik kollégánknak itt van Ligeten nyaralója, ő mondta a következőket. Az egyszerű lakók csak azt látták, hogy a táborba naponta érkezik mentő, rendőrség, honvédségi autó, tűzoltó, s az egyik helybéli felháborodva kérdezte: „Nem tudtok már rendet csinálni ebben a táborban? Egyik nap mentő, a másik nap rendőrautó, a harmadik nap szirénázó tűzoltók ... mi történik tulajdonképpen nálatok?... B. Zs.
