Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
1985. augusztus 10., szombat 5 Harminc könyvek között RÁDIÓJEGYZET Ezer kis papírmadár Hatalmas géppapírihegy alatt görnyed; megpróbál rendet tenni a friss áruval, előre elkészített füzetcsomókkal túlzsúfolt üzlethelyiségben. A rendszerezett, ám ezernyi apró cikkel „terhes” papír- és írószerrész kontrasztjaként barátságosan, a nyári forróságban kellemes hűvössel hívogat a könyves részleg. — Négyszínű tollat kérek az unokámnak lesz — mondja egy terebélyes asszonyság. Budapesti művészházaspár mutatkozik be a nyár utolsó kápolnatárlatán Bala- tonbogláron. Széchy Beáta grafikus, Veszély Ferenc pedig festő, kettejük munkásságában mégis sok a rokon vonás. Tárlatukat végignézve úgy látszik, mindketten régmúlt eseményeket, emlékeket igyekeznek összhangba hozni, illetve szembesíteni a mai korral. A grafikusnál múlt és jelen egymásra játszása technikai megoldásokkal, a festőnél inkább elméleti, gondolati síkon, asszociációk révén valósul meg. Széchy Beáta kompozícióihoz századele ji fényképek szolgáltatták az alapot. Budapesti látképek a harmincas évek elejéről, kirándulásokon és műteremben készült, beállított csoportképek, családi portrék. A barnás színek, az enyhén elmosódó körvonalak is a lassacskán sárguló, fakuló régi emlékek hangulatát' idézik. A régi fényképalbum azonban élet- rekel, megelevenedik a művész keze nyomán. A pöttyös ruhás, korabeli divat szerint — Igen, azonnal — válaszol a nemrég kiváló munkájáért kitüntetett Peti Erzsébet, a Csurgó és Vidéke Áfész könyvesboltjának vezetője. — Egyedül vagyok, társam most tölti szabadságát — kezdi a beszélgetést, amikor kissé csökken a vevő-; forgalom. — Pécsett születtem, a harmincas évek közepén költöztünk Csurgóra Az általános iskolát és a gimnáziumot itt végeztem. öltözött hölgyek, elegáns urak és jólfésült, matrózblúzos gyerekek mozdulni látszanak, mintha kísérteni kelnének. A kompozíciók különös térhatását érdekes technikai eszköz biztosítja. A grafikus több, egymás fölötti átlátszó filmrétegre viszi fel a kép egyes részleteit. Ezért látjuk úgy, hogy a figurák mozognak, szinte kilépnek a keretből. Persze jóval több ez, mint a jól ismert térhatású fotók olcsó trükkje. Maga a kép a legalsó rétegről sejlik át, a közbülső réteg, illetve rétegek hordozzák a „töltést”: a színeket, a levegő, a víz közegét, míg a hozzánk legközelebbi felületen az alapvető kontúrok, fények vagy árnyékfoltok ismétlődnek. Különösen érdekes a Balaton, a Visegrádi, a Tihany Balatonfüredről című tájkép. Az alapot adó rajz és az előtérben levő kontúrerősítések és kiegészítő elemek között szinte érezzük, ahogy különböző rétegekben hullámzik a víz, úsznak a felhők, felsejlenek a parton gomolygó párák. Az érdekes, Kedvenc játékaim mindig a bolthoz kapcsolódtak, néhány éves koromtól már eladónak készültem. 1952-től dolgozom állami, majd 1955- tői szövetkezeti könyvterjesztőként. Életem szerencsésen alakult, hogy a könyvkereskedelemben helyezkedhettem el. — Ez a bolthelyiségünk egyébként a negyedik, csak én vagyok itt öreg bútordarab — teszi hozzá nevetve. — Sok évvel ezelőtt tisztán könyvesbolt volt, majd bővítették játék- és sportszerrel. Gyerekek iránti rajongásom következményekent a játékrész túlsúlyba került. Hamarosan észrevettem azonban, hogy a játéklapátok, autók és hajasbabák közt elvész a könyv. Küzdelmem eredményeként 3 könyvállványok szomszédságában ma már csak írószereket árusítunk. S hogy e két árufajta mennyire segíti egymás forgalmát, hamarosan kiderül: kevés vásárló hagyja el a helyiséget — ha színes ceruzát vagy iskolatáskát vásárolt is —, hogy ne böngész- sze át a könyvkészletet, szemei ne pásztázzák végig a polcokat, vagy hogy ne ülne le rövid ideig az ízléses, hívogató kis olvasósarokba. Számos vásárló távozik megelégedve a boltból, táskájában papírzsebkendővel, filctollakkal vagy szótárakkal. Peti Erzsébet mindenkit régi ismerősként, kedvesen üdvözöl, mosolya arra az öregúrra is megnyugtatóan hat, aki hónapok óta ugyanazt az árucikket keresi hiába. — Azt hiszi ez a gyerek, hogy milliomos vagyok! — Széchy Beáta: Vendégség hatásos technika még rengeteg lehetőséget hordoz magában. A kék kápolnában is „kísértetek járnak” ott azonban nem családi emlékek, hanem történelmi múltunk, mítoszaink, irodalmunk nagy pillanatai es alakjai sejlenek föl a festményekről. Veszély Ferenc alkotásai művelődés- történeti utalásoktól, súlyos mondanivalótól terhesek. Ö sem marad adós a technikai bravúrral. Kereszt alakban megkomponált képei jó alkalmat adnak az elemek arányos elhelyezésére, a fekete karton és a modern nagyvárosról készült esti fotók egy- bedolgozása pedig a múlt és jelen egybejátszatását erősíti. A kápolnát a kétoldalt felfüggesztett két hatalmas kereszt uralja. Az egyik Munkácsy Siralomházát idézi, a másik — a Kenyér — Der- kovits Kenyérért című megdöbbentő festményének parafrázisa. A kereszt alakban elhelyezett négy nagy karton közül három a kép eredeti elemeit ismétli: a felső a hátrahanyatló, vérző munkásfejet, a jobb szélső a katonacsizmákat a puskatussal, az alsó pedig a vérrel áztatott kenyérdarabot. A bal oldali képrészen Derko- vits jelenik meg, összehúzott szemmel, s ecsetével mintha ő fakasztana vért a szenvedő koponyájából. Hasonló parafrázis a Hunyadi László. A Madarász Viktortól jól ismert, fehér lepellel letakart tetemet itt is a nyakánál keresztezi a hatalmas égő gyerdohog egy fiatal nő, ám csemetéje néhány perc múlva mégis a kívánt „századik” tollát szorongatja boldogan. A falon oklevél: tiszta üzlet, színvonalas kiszolgálás. — Tavaly, sajnos, nem kaptuk meg ezt a kitüntetést — mondja az üzletvezető, követve tekintetemet, kezével a falat beborító óriási vizes foltra mutat —, de az idén szerelik a gázfűtést és akkor kiharcolom ennék a javítását is. A bolt látszólagos rendetlensége zavarja, a hamarosan kezdődő tanév súlyos terhet jelent az üzletnek. — Az általános iskolások füzetcsomagjait a rövid ha-; táridő, valamint a késői szállítás miatt éjszaka raktuk össze, hogy az igényeket minél előbb kielégíthessük. Tegnap pedig nagy mennyiségű új árut kaptunK, azt még nem volt időm elpakolni. Peti Erzsébet 99 éves édesapjával él, szavaiból a meghatott ragaszkodás, 3 gyermeki szeretet ezernyi megnyilvánulása árad. — Öt testvérem közül én vagyok a legfiatalabb. Egyik bátyám és nővérem éj csak... Peti Erzsébet 1971-ben a művelődési minisztertől ka pott kiemelkedő munkájáért dicséretet, 1978-ban pedig a szövetkezetnél lett kiváló dolgozó. Legutóbbi oklevelét, amelyet Budapesten a Fészek klubban vett át színvonalas munkája elismeré-: sóként, a szövetkezet megtoldotta egy adriai jutalomtya, lángjában azonban a háttérül szolgáló esti városkép ostornyéllámpája világít. Talán a festősorsot jelképezi a Panaszfal című kép. A cím Csontváryra utal, s valóban: a középpontban álló alkotó mellett felrémlik a festő előd palettás önarcképe is. A Festőnő esetében kevésbé látszik indokoltnak a kereszt forma, mintha csak a szimmetria kedvéért volna rá szükség. Ugyancsak indokolt azon bán ez az ősi jelkép a Falusi temetés, a Golgota vagy a groteszk, rémalakra inkább emlékeztető Angyal esetében. A forma arányosságát nagyon jól használja ki az Arad: a keresztben két felakasztott vértanú, egymásnak háttal. A Szent Gellért- legenda is megelevenedik: a szent zuhan a széteső hordóban, de a vízbe már mintha rakéta csobbanna... A Hazám halászó munkást ábrázoló fényképéből álomszerűén bomlik ki a fekete alapon légies fehér vonásokkal megrajzolt, díszmagyaros, teleírt papírlapokat lobogtató borzas költő — nyilván Petőfi. Mellette az Aranyt visszhangzó Tetemrehívás: Bárczi Benő vérző mellű, kiterített holttestét fejre állított, per- zsaszőnyeges, derűs csoportkép hátterébe applikálta a festő. Az utolsó bogiári kápolnatárlatok ezúttal hosszabban, szeptember közepéig várják az elmélyültebb szórakozásra vágyó nyaralókat. Tersztyánszky Krisztina Az elmúlt negyven évben egymásnak többszörösen ellentmondó hírek röppentek föl az első atombombát szállító légierőd legénységéről. Csak rádiójáték- és melodrámaszerzők szerint őrült meg, züllött el tönkremenve a maroknyi, parancsot végrehajtó embercsapat. A televízió közelmúltban vetített dokumentumfilmje alapján bizonyossá vált: lelkiismeret- furdalás nélkül, ám sugárfertőzötten, testükben a rák ezernyi kínjával többségük ma is él. A héten több műsorával emlékezett meg a rádió a döbbenetes eseményről, amely negyven évvel ezelőtt ismertté tette Hirosima nevét. Szerdán Kendi Mária gondosan és nagy szakértelemmel összeválogatott rádiómontázsát sugározta a Kossuth rádió B—29-es a város felett címmel. Claude Róbert Eterley, az amerikai légeirő legfiatalabb őrnagya 1947-ben kilép a hadseregből, súlyos neurózis gyötri, s a számos elektrosokkos kezelés sem használ. A mesterségesen előidézett öntudatlanság sem hagy üres foltokat emlékezetében, képtelen feledni. Ö volt az, akinek az élete másként alakul, ha akkor a felderítő gépéről nem a következő rádiójelentést továbbítják: Hirosima fölött jók a látási viszonyok, a reggel napfényes és nyugodt. Jelentése nyomán másfél óra múlva eltűnt egy város a föld színéről... Az Enola Gay — Gay jókedvűt, vidámat jelent —, az egyik repülős édesanyjáról elnevezett repülőgép nyolc óra tizenöt perckor kioldotta a Little Boy kötelékeit. A Kisfiúnak becézett tömzsi gyilkos a másodperc töredéke alatt végzett a célponttal. Azzal a célponttal, amelynek kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy sűrűn lakott legyen s lehetőleg többnyire faépítményekből álljon. A halottak pontos számát és kilétét az át nem vett élelmiszerjegyek alapján állapították meg: ez volt a statisztikák egyetlen kútforrása. A műsorban szó esett Los Ala- mosról is, a „kísérleti bébi” szülőanyjáról, s Róbert Oppenheimerről, a tudományos labor vezetőjéről. Szomorú valóság, hogy a Los Alamos-i tudós társaságnak számos magyar tagja volt. Köztük a legnevesebb — az ötvenes évek hidrogénbombájának atyja — Teller Ede. Oppenheimer 1954-ben Washingtonban bizottság előtt adott számot nézeteiről, kapcsolatairól. Álokoskodása így Az idei tanév végén 4600 pedagógus kapta kézhez diplomáját a különböző felsőoktatási intézményekben; számukra 7800 állást hirdettek meg. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az első félévben a frissen végzettek több mint a fele, mintegy 2600 ifjú pedagógus vállalt munkát nevelési-oktatási intézményekben. A meghirdetett munkahelyekből a helyettesítő állások aránya az elmúlt években lényegesen nem változott: óvónőknél 15—16 százalék, tanítóknál 10—12 százalék, az általános iskolai tanároknál 5—6 százalék, a középiskolai tanároknál viszont alig éri el a 3 százalékot. Ennék oka, hogy az elmúlt években jelentősen megfiatalodott a pedagógus- gárda, s a fiatal nők többsége igénybe 'veszi a szülést követően a gyermekgondozási szabadságot. Jellemző az is, hogy viszonylag magas a nevelői—napköziotthoni és diákotthoni munkakörök száma. Több mint 2000 friss diplomás sorsáról, elhelyezkedéséről nem tudnak a főiskolákon és egyetemeken. Tahangzott: a modern természettudomány tévedése, hogy az atomenergia és az atombomba közé egyenlőségjelet tesz. A felfedezés nem morális vagy inmorális, csupán tény, mellyel élni vagy visz- szaélni lehet. Az ő választása nem kétséges ... Eredeti hangszalagon a tűzgömb pusztítását túlélő hiro- simaiak, hibakusák — atomsérültek — hangja sír, zokog. A montázs rendezője tudatosan hozta létre az óriási kontrasztot: az amerikaiak könnyed kérdez-felel riportbevágásait szemben a japánok halk, nyöszörgő emlékképeivel. Megdöbbentő volt. Ugyancsak szerdán, a harmadik műsorban hallhattuk Sárkány Vera összeállítását „Immunitás” a nukleáris háború ellen címmel. Tudós orvosok, professzorok nyilatkoztak mozgalmuk chartájáról: egy nukleáris háború esetén az orvos teljesen tehetetlen: nincs kórház, közlekedés, gyógyszer, még a menthetetlenek halálát sem tudnák megkönnyíteni. A robbanás következtében hatalmas mennyiségű füst és por száll ■ a sztratoszféráig, elszigetelve a földtől a nap fény- és hőenergiáját. A nukleáris tél egyenlő lenne az ökológiai katasztrófával. Egy amerikai professzor metronómmal — mely másodpercenként egyet üt — érzékeltette az emberiség hallatlan ostobaságát. Minden második ütéskor meghal egy gyermek a világon gyógyítható betegségben. Tehát évente ötmillió gyermek azért, mert nem kap meg ötven cent értékű védőoltást. Ezzel szemben évente 800 milliárd dollárt költünk fegyverkezésre, ami lebontva, másodpercenként 25 000 dollárt jelent. S ez pontosan elég lenne a gyermekek életbentartásához, az éhségövezetek megszüntetéséhez. A második világháborúban Varsótól Monté Cassinóig százezer légibombát dobtak le, ez „mindössze” két megatonna volt. Ma egyetlen hidrogénbomba ereje ekkora! S a jól ismert adat: ma, a bombák egytizede elég a föld teljes elpusztításához. Az atombombáról mindig egy hirosimai kislány jut az eszembe. A túlélők között volt, ám az atomkór nem engedte felnőni. Kilenc év múlva az ágyához láncolva apró kis papírmadarakat kezdett el hajtogatni. Japán néphint szerint aki ezer darumadarat hajtogat, hosz- szú életű lesz. A hatszáz- negyvenegyediknél meghalt... Tamási Rita pasztalatok szerint a munkáltatók nem tartják be a visszajelzési kötelezettségükről szóló rendelkezést. Némi javulás tapasztalható a pályakezdők alapbérét és a letelepedést segítő juttatásokat illetően. Ezen be lül — képzettségi szintenként és egyes földrajzi területenként — jelentős a szóródás: legkedvezőbb a helyzet a fővárosban és Pest megyében, ahol a friss diplomásoknak felajánlott alapbér az országos átlag feletti 3300—4000 forint között van. A tavalyi központi béremelés, valamint az új bérbe- sorólási rendszer a pálya kezdők számára is kedvező volt: a megyékben a fizetések között átlagosan csak néhány 'száz forintos az eltérés. A fiatal pedagógusok a következő napokban — augusztus 15-ig — a megyei tanácsok művelődési osztályainak segítségével közvetlenül az intézményekbe adhatják be pályázatukat a még betöltetlen — 400 óvó/ női, 1300 tanítói, 2200 általános iskola, valamint 600 középfokú oktatási intézményi — pedagógus állásokra. Veszély Ferenc: Kenyér üdüléssel. T. R Múlt és jelen a bogiári kápolnákban PÁLYAKEZDŐ PEDAGÓGUSOK