Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-09 / 186. szám
1985. augusztus 9., péntek Somogyi Néplap 3 SZAVAINK HITELE Szomszédunkban egy fiatal pár lakásra vár. Hozzájuk hasonló helyzetben persze vannak elegen. Sőt, ők még szerencsések, mert az asz- szonyka szülei két szobájuk egyikét felajánlották nekik, hogy ne kelljen drága albérletet fizetniük. Az új év első munkanapján azonban a fiatalasszony sírva jött haza. Vállalatuk 21 OTP-lakás vevőkijelölésére kapott jogot, ám az eddigiek szerint ő nem lesz közöttük. Persze, még ez sem újság. Hiába sorolja könnyekkel a szemében, hogy kilenc éve fizikai állományban dolgozik a cégnél, munkáját elismerik, a gyesről azért mondott le, hogy ki ne maradjon az elosztásból, nincs olyan feladat, amit el ne végezne — hiába sorolja indokait, bizonyára sokan sorolhatják ugyanezeket. Csak akkor kapom fel a fejem, amikor közli: évek óta ő az első a névsorban — egészen az elosztásig. ígéretekkel el van halmozva, és mint a beteg, aki a gyógyulásban bízik, ő is férjével oszt-szoroz, ifjúsági takarék- betétet nyit, a spórolt pénzen szekrénysort vásárol, és vár, vár, vár... De minden alkalommal valamilyen csoda folytán pont neki nem jut lakás. Felettese, aki egyébként messzemenően támogatja igényét, most meglepő dologgal állt elő: a vállalat lakásokkal foglalkozó ügyintézője — szó szerint idézem — „stílusbeli problémát” emlegetett vele kapcsolatban. A fiatalasszony összeros- kadva ül a konyhában, és lázasan kutat az emlékezetében. Kiabált volna? Valamikor becsapta maga mögött az ajtót? Káromkodott? A közben hazaérkező férj megszeppenve szállítja a megoldást. Valószínűleg az keltett megütközést, amikor — évekkel ezelőtt — ő ment érdeklődni, s miután már biztos ígéretük volt, hogy a következő lakás az övék, otthon helyett újabb magyarázatot kapott, aminek a végét nem várta meg. Ezzel a bejelentéssel akár ki is törhetne a családi háború, ehelyett azonban most már ketten ülJelentős az érdeklődés a szocialista országokban a hazai fejlesztésű dörzshegesztő .beremdezélsek iránt. A tervek szerint a csehszlovák bányaipar korszerűsítésekor a Gépipari Technológiai Intézet (GTI) által kialakított gép- család bizonyos típusait is alkalmazni fogják és tárgyalások folynak a magyar berendezésnek a csehszlovák ipar más területein történő alkalmazásáról is. Ugyancsak érdeklődés mutatkozik szovjet és kínai iparvállalatok részéről. nek összeroskadva a konyhában — én pedig zavartan távozom. Szokványos történet — le- gyinthetnek. Ám én nem tartom egészen annak, különösen akkor nem, ha az eset fókuszába nem a várt lakást helyezzük. „Csak ne hitegettek volna!” — visszhangzik a fiatalasszony kifakadása, aki minduntalan bizton hit- te-hihette —, hogy ő a boldog következő. Az előbbi történettől csak látszólag esik messze az egyik középiskola tanárának panasza. Olyan kiváló minősítések érkeznek a hozzájuk jelentkező diákokról, hogy ezek szerint akár rögtön az egyetemre is mehetnének. Az általános iskolák jellemzései nem fukarkodnak a felsőfokú jelzőkkel, mintha csupán szavakkal is elég volna egyengetni a végzősök pályáját. De jól emlékszem egy városi tisztségviselő minősítésére, amelyből gondosan töröltek minden negatívumot, csak hogy már megszabaduljanak tőle. Most megyei vezetőként kell búcsúznia posztjától, szembenézve azokkal a hibákkal, amelyekkel ugyan tudat alatt talán maga is tisztában volt, ám joggal hihetett benne, hogy környezete ezeket nem ítéli súlyosnak. Aranyigazság, hogy a jó hírt könnyebb közölni, mint a rosszat. A másik oldalról nézve az sem kétséges, hogy inkább szeretjük azt, aki megörvendeztet bennünket, mint aki elkeserít. A nyilvánvaló tényen felbuzdulva sokan szeretnek abban a há lás szerepben tetszelegni, hogy mindig mindenkinek csak a jót mondják el. E kényelmes megoldás alkalmas arra is, hogy minduntalan másra hárítsa a köntörfalazás nélküli beszédet, az „ítéletvégrehajtást”, a „rossz- ember-státust”, a könnyelműen tett ígéretek beváltását. Való igaz: népszerűtlen feladat bírálni valakit vagy az elmarasztaló véleményt, esetleges elutasítást nyilvánosság előtt vállalni. A kritika vitára késztet, s ennek állandó A dörzshegesztéses eljárás mintegy bét évtizede terjedt szerte a világon. Lényege, hogy az összeilleszteni kívánt munkadarabokat — többnyire csőelemeket — nagyteljesítményű motorokkal megforgatják, majd a forgóelemeket egymáshoz préselik. A súrlódással keletkező hő hatására az érintkező felületek felhevülnek, „összefonódnak”, és a hirtelen lehűléskor tartós kötés keletkezik közöttük. veszélye a személyeskedés. A mundér becsületének védelme sokszor nem a párbajok szigorú etikájára, inkább a farkastörvényre emlékeztet. Aki mégis megkockáztatja a nyílt ütközetet, annak nem elég érvekkel fölszerelkeznie, feddhetetlenségének is állnia kell a rohamokat — és az esetleges hátbatámadást. „Rosszat mondani nehéz, jót mondani könnyű” — állítja egy igazgató, aki őszinteségéről egyszerre híres és hírhedt, attól függően, hogy éppen dicsért vagy bírált valakit. _,,A jó mondás felelősségét még kevesen érzik, pedig az aranyszívűek gyávasága legalább akkora kárt okoz, mint egy rossz döntés.” Ám az is kétségtelen, hogy ez a fajta gyávaság gyakorta összemosódik a jóindulattal. Ezért nehéz felismerni. Megakadályozza a tudás diktálta differenciálódást és elősegíti a kontraszelekciót, miközben a dicséret így hangzik: „X. a légynek sem tudna ártani...” Könyörgök, ártson! A hitegetés másik veszélye, hogy könnyen utat enged a visszaéléseknek. Tágabbra nyithatók a kiskapuk, hiszen akit áltatnak, az nem annyira kíváncsi rá, hogy miként zajlanak a dolgok, hogyan intéződnek az ügyek, s mire az ígéretek bódulatából fölébred, lázadása sértettségnek, igazságkeresése privatizálásnak hat. Visszatérve történetünk analíziséhez: magam sem hiszem, hogy a fiatalasszonyt csak elvileg háborítja föl az a mód, ahogyan kibabráltak vele. Kétségkívül azért szól belőle hangosan az elégedetlenség, mert ismét nem ő kapott lakást. Azért méltatlankodik azon is, hogy jutott már otthon egyedülállónak, gyermektelen házaspárnak, nála jóval kevésbé rászorultaknak. Ha most ő is a listán volna, bizonyára hallgatna. De lemaradt róla, s aki erről gondoskodott, bebiztosította magát. Egyrészt azzal, hogy végül is bizottság dönt a lakások sorsa felől — bár nyilvánvalóan sok függ az ajánlás hangnemétől. Másrészt apró aknát helyezett el, pompásan időzítve. „Stílusbeli probléma” a homályos vádpont, s ellene védekezni már csak azért is nehéz, mert évekkel ezelőtti, piti affér ketyeg a pokolgépben. Olyan, amelyről eddig szó sem esett. Nos, a módszer tökéletes. Ellenszerét bajos megtalálni, hiszen voltaképpen minden suttyomban zajlik, a kulisz- szák előtt viszont mosoly és ígéret van. A hitel hallatán manapság inkább a pénzbeli tartozásra szokás gondolni. Pedig jó, ha időnként eszünkbe jut a szavakkal szembeni adósság törlesztésének kötelessége is. Tamás Ervin Dörzshegesztőgépek exportra Épül az áruraktár A jövő év decemberében — a szerződés szerint — üzembe kell helyezni Kaposvár körzeti kereskedelmi mintapályaudvarát. A KÉV — mint a vállalkozás főkivitelezője — több alvállalkozóval együtt dolgozik, köztük a Tanéppel, amely a mély- és magasépítési munkákat végzi. Az áruraktár pilléralapjainak, vasszerkezetének szerelését még a télen elkezdték, ugyancsak mostoha körülmények között. A betonba fagyállót kevertek, s fólia védte az értékes betonszerkezetet, de nem egyszer gázkészülékkel kellett kiolvasztaniuk a jeget. Némi határidőmódosítást hozott már ez is, és további csúszást a szerződésben előírt szállítási ütemterv meg nem tartása. Takács István, a Tanép brigádvezetője maliciózusan mondta, hogy legalább egyhónapos késésben vannak, mivel a vasbeton tetőfödémek március 31-ig nem érkeztek meg. — A vállalatnak sok pénzébe került, hogy az első szállítmány végre a színhelyre érjen — magyarázta. — öt darab Leninvárostól idáig lábon, azaz különleges, 35 méter hosszú traileren érkezett, egynek-egynek a szállítása 35 ezer forintba került, összesen 33 tetőfödémet emeltünk helyére. Az utolsókat három hete vagonban szállították. Az időjárás kedvező, azért alighanem be tudjuk hozni a késést, szeptember 25-én részleges átadásra is sor kerülhet a tervek szerint. Most az aljzatbetonozást végezzük, ötcentiméteres szerelőrétegre vasalt vasbeton kerül. Szükséges ez a körültekintő, az átlagostól eltérő szerelési munka, hiszen a fogadószintnek súlyos járműveket kell elbírnia. Szeptemberben kezdik a szociális létesítmény alapozását, aljzatbetonozását, majd átadják a munkaterületet a főkivitelezőnek. A KÉV dolgozói sem tétlenkednek, földszállítási munkákat végeznek, és a vágányok közötti térbetont építik. A Betonútépítő Vállalat — az egyik alvállalkozó — a tolatási padkát alakítja ki. Eddig 1200 méter készült el. — Ezenkívül a szivárgókat ássuk, március óta folyamatosan — mondja Garamszegi Csaba, a Betonútépítő VállaSzeptemberben részleges átadás lat technikusa. — A tolatási padka kiépítése idő- és munkaigényes folyamat. Jó kapcsolat alakult ki a KEV-vel, gépparkjuk is segíti a munkát, így a megfelelő ütemben haladunk. Augusztusban részleges átadást szeretnénk, s a kiépített vágányokon már szállíthatnak is. K. A. Faluszépítő társulást terveznek Az egyik megyei kiküldött odafordult egyszer a tanácselnökhöz az ülésen, s megkérdezte: „Ki ez az ember, aki szeret csipkelődni ?” Amikor megtudta, hogy ő a homokszentgyörgyi népfront- elnök, mindjárt másképpen ítélte meg a felszólalást. Vámosi Ferenc, aki az áfész igazgatóságénak elnökeként ment nyugdíjba, már tizedik éve népfrontelnök. Ülünk a virággal befutatott verandán, s a közélet csöppet sem göröngyök nélküli terepéről beszélgetünk. — iMSlben kérik ki a niép- frantbdzottság véleményét, amikor a község fejlesztéséről dötniteniek? — Mint elnököt, mindig meghívnak a vb-ülésre. Eddig tagja voltam a hoimok- szentjgyörgyi tanácsnak, így mindig kétszeres tisztségben ültem ott az üléseken. Nagy előny, hogy a községi népfronttá zoittság titkára a vb- tntkárunk. Amikor körlevelet kapunk a megyei bizottságtól, azonnal összeülünk, s meghányjiuk-vetjük, mit tegyünk. Évenként kétszer tartunk köztisztasági szemlét közösen, épp most volt az egyik a közelmúltban. Egy falubeli, a|ki nincs tisztában azzal, hogy ez társadalmi munka, egyszer megjegyezte: „Jó fizetést kaphat, hogy ennyit jön-megy!” Én is azóta vettem észre jobban, hogy mennyi a dolog, amióta "nyugdíjas vagyok. — Kifejtd-e a népfrontbizottság véleményét a tanácsüléseken? Vámosi Ferenc elnevéti magát: — Azt mondhatnám, hogy „fizetéses” hozzászóló vagyök, szánté minden gyűlésen elmondom a véleményemet. Ügy vagyok vele, hogy nem tudom elnézni ,a hibákat. Ezek között van. hogy a kereskedelmi ellátásban nem tudtunk olyan eredményt elérni, amilyenre szükség lenne Homokszent- györgyön. A központi község ellátása szerintünk nem megfelelő. Például szükségpresz- szónik vian, két év óta nem lelhet fagylaltot, kávét kapná. Ez bántja a lakosságot. Pedig példák bizonyítják, hogy az itt élő emberek szívesen fognak ásót, kapát, ha megkérik őket. Kezük munkaiját dióséra sok társadalmi munkai. A népfrontelniök szemmel láthatóan örömmel beszél a faültetésről: — Az egész község, sőt a társközségek területén ültettünk berkenyét, kékszilvát, platánfát az erdészet segítségével. A falu végén tujákat telepítettünk tavaly taivasz- szal. Ez azért jó, ment nem „szemetel’’, nem hullik a levele. Jól jött, hogy a Hazafias Népfront megyei bizottsága az erre a célra létesített alapból ötezer forintot juttatott nekünk. Most, amikor a nópfrontbi- zottság készül az újjáválasz- tásna, lesz mit elmondania az ötéves tevékenységről. Ebben az időszakban épült meg a sportpályán az öltöző, tették rendbe a vízlefolyókat a Petőfi utcában, létesült egy „hoíbbitó”, természetesen mind társadalmi munkával. A „hobbi tavon” egyébként negyven-ötven ember pecá- zik, szórakozik. — Olyan igazi komoly társadalmi munka azonban nem volt — gondolkodik el a népfronteühiök. — Most azonban lesz, (mert megkezdődik aiz iskolaépítés. Ahhoz igen nagy összeget érő önkéntes munkát vár a 'tanács. A népfrontbizottság kiveszi a részét a szervezésből. A beszélgetés arra terelődik, hogy most már a községekben is egyre fontosabb a környezetvédelem. Különösen. sok bosszúságot okoztak a száppanftókocsik. A népfnontbizottság épp ezért ért egyet azzal, hogy a termelőszövetkezettel egyeztetve kijelölnek egy állandó ürítőhelyet, s aki máshol üríti ki a kocsi tartalmát, megbüntetik. — Most van egy nagyon szép tervünk — emelte föl Vámosi Ferenc a kezét a nyomaték kedvéért. — Szeretnénk egy faluszépítő társulást alakítani. A következő népfrontülés egyik napirendje lesz ennek a megvitatása. Arra is gondoltunk, hogy valahonnan, talán Kaposvárról kérünk egy alap- szabáiymintát a pontos tájékozódáshoz. A hatvanhat éves elnök végigsómít ősz haján, kiék szeme csillog, amikor mindezt sorolja. Aztán készülődik, mert a párttitkár szólt neki, hogy vegyen részt az augusztus 20-i liakóesaii nemzetiségi találkozó előkészítésében. — Ezt mindig felváltva rendezzük. Tavaly Szülőkben volt, s nagyon jól sikerül/t. Biztosan így lesz ez Lakó- csán is — búcsúzkodik, s keményen megszorítja á kezemet. Lajos Géza Hunka az áfész ifjúsági bizottságában A balaitommÓTáai áfésznál a tavaszi küldöttgyűlésen az ifjúsági bizottságot is újjáválasztották. Eddigi munkásságukból kiemelkedik az a játszóház. amelyen majdnem negyven gyerek és a kísérők vettek részt Balartonmórdón, az áfész tanácskozótermében. Ott mutatkozott be Somogyi Magyar Ilona samogysáinso- ni pedagógus és népművelő: a tojásfestés szépségeit igyekezett megismertetni a gyerekekkel. A Mészöv-kupáért vívott versenysorozat megyei döntőjén két fiú- és egy leánycsapattal vettek részt. A sző- csénypusztai iskolaszövetkezet csapata a férfiak között a III. helyen végzett, a lányok pedig elsők lettek, és így részt vehettek augusztus 3-átn a zalaegerszegi területi döntőn. A KISZ-szel közösen rendezett az ifjúsági bizottság egy hobbikiállítást; ide a szövetkezet dolgozói vitték el munkájukat: hímzéseket, kötéseket, fafaragásokat.
