Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-09 / 186. szám
ÜRESEN MÁRADT HELYEK 2 ______________ So mogyi Néplap 1985. augusztus 9., péntek A lengyel bányász sikere Csonka arab csúcs Szerdán II. Hosszán király megnyitottalak nyilvánította az Arab Liga öt tagállam bojkottálta rendkívüli csúcsértekezletét. A Casablancái konferencia megnyitó ünnepségét a késő esti órákig halogatták, abban a reményben, hogy át tudják majd hidalni a napirend körül keletkezett ellentéteket. Ha ez így lett volna, esetleg Líbia — miután küldöttei Casablancában várakoztak Moamer el-Kadhafi vezető döntésére — legalább jelképesen részt vesz az ülésen. így azonban a helye üresen maradt. Ez azt jelentette, hogy ötre emelkedett a távollevők száma (Szíria, Líbia, a Jemeni NDK, Algéria, Libanon), és hat tagállam vélte tanácsosnak — közöttük Szaúd-Ará- bia és Irak —, hogy na csúcsszinten képviseltesse miagát. Beszédében Hasszán sajnálkozott amiatt, hogy a* Arab Liga kulcshatalmaí nem küldtek megbízottat Casablancába, és kijelentette: akik viszont jelen vannak, ne a nézeteltérésekre összpontosítsanak. — Ez az ülés — mondotta — nem fog összeomlanl Közös nevezőnk .ama arab méltóság, aminek kifejező ereje most a megszállt területek és a palesztinok ügye. — A szólamokat udvarias taps fogadta, azután Sadli Kliibi, az Arab Liga főtitkára emelkedett szólásra, ö is egyesült front kiépítésére buzdított, és ennek akadályait a következőkben jelölte meg: a palesztin kérdés megközelítése, a libanoni helyzet, Irán és Irak konfliktusának megítélése, az észak-afrikai (Magreb-) országok érdekellentétei, és a Caimp David-i különpaktum miatt kirekesztett Egyiptom visszafogadásáról folyó vita. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke szólt ezután a részt vevőkhöz. Arafatot váratlanul engedték az emelvényre, miivel beszédéről korábban nem volt szó. A palesz tin vezető a Libanonban levő menekülttáborok lakóival szemben tanúsított atrocitásokat vetette azok szemére, akiket felelősöknek tart érte, és maga is egységet kért a Liga országaitól. A csúcsértekezlet a beszé dek után zárt ajtók mögött ülésezett, és csütörtökön folytatja munkáját. Feltételezik, hogy a nehezen megszületett napirend a palesztin kérdést és annak nemzetközi vetületeit, Etiópia és Szomália feszült viszonyát, illetve Irak és Irán háborúját egyaránt tartalmazza. A felrobbant békehajó Gyanús-e Franciaország? Francois Mitterrand francia köztársasági elnök levélben kérte Laurent Fabius kormányfőt: indítsanak szigorú vizsgálatot annak kiderítésére, volt-e köze Francia- országnak a „Greenpeace” nemzetközi leszerelési és atomfegyver-ellenes szervezet egyik hajójának felrobbantásához — közölték csütörtökön párizsi kormányforrások. A Rainbow Warrior nevű hajót július 10-én robbantották fel az új-zélandi Auck- land kikötőben. A merénylet következtében életét vesztette egy portugál fotóriporter. A vizsgálat elrendelésére azok a sajtóértesülések adtak okot, amelyek szerint Rainbow Warrior elleni merénylet a francia titkosszolgálat akciója volt. A nemzetközi szervezet hajója ugyanis egy „békeflottilát" vezetett volna a dél-csendes- óoeánd Mururoa korallzátonyhoz, ahol Franciaország sorozatosan hajt végre kísérleti atomrofohantásahat. Fabius kormányfő válaszul közölte: a francia hatóságok minden segítséget megadnak új-zélandi kollégáiknak a merénylet tetteseinek kézre- kerítésére. Aucklandban néhány hete letartóztattak egy svájci házaspárt azzal a váddal, hogy ők robbantották fel a „Greenpeace” hajóját. Atommentes övezet A „Greenpeace” elnevezésű nemzetközi leszerelési és atomfegyver-ellenes mozgalom véleménye szerint nem lesz hatásos az a szerződés, amelyben tizenhárom dél-csendes-óceáni ország atomfegyvermentes övezetté nyilvánította a térséget. A szervezet szóvivője a szerdán elfogadott szerződés hiányosságának minősítette, hogy az nem tiltja meg az aláíró országoknak, hogy kikötőikben atomfegyverrel felszerelt felszíni hadihajókat és tengeralattjárókat fogadjanak. Nem tiltja meg a szerződés azt sem, hogy a térségben, a nyílt óceánon nukleáris fegyverrel felszerelt hajók haladjanak keresztül. A szerződés értelmében az aláíró országok nem szereznek be, nem használnak atomfegyvert és nem hajtanak végre a Csendes-óceán déli részén nukleáris fegyverrel kísérleteket. A nemzetközi mozgalom szóvivője szerint ezek a vállalások, mivel csak a szárazföldi áliomásoztatásra vonatkoznak, nem csökkentik egy atomháború veszélyét. Eddig hót ország — köztük Ausztrália és Üj-Zéland — írta alá a Cook-szigetek közigazgatási székhelyén elfogadott szerződést. Tovább dagad a borbotrány Az egyre dagadó borhamisítási botrány túllépte a szesz- és üdítőipar határait: az NSZK egészségügyi hatóságai már fagylaltban — mégpedig olasz, torinói eredetű alapanyagban — is találtak fagyálló vegyszert. A hírt az ARD nyugatnémet tévéállomás közölte. Wup- pertalban és környékén a hír szerint a dietilén-glikolt tartalmazó fagylalt-alapanyag egy részét már kiszállították különböző vendéglátóegységekbe. SIKERES GERILLAHARC A salvadori kormányhadsereg harminc tagját tették harcképtelenné a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) fegyveresei az elmúlt héten a közép-amerikai ország keleti és nyugati tartományaiban — közölte szerdán az FMLN egyik legfontosabb tagszervezetének, a Népi Felszabadítási Erőknek (FPL) a rádióadója. A Rádió Farabundo Marti azt is bejelentette, hogy ezek az adatok még nem véglegesek, de mutatják, hogy a gerillák sikeresen alkalmazzák új stratégiájukat, azt, hogy kisebb egységekben, szétszórtan, nagy területeken hajtanak végre akciókat a salvadori rezsim hadserege ellen. A szerdai rádiójelentések is arról számoltak be, hogy az FMLN aznap sikeres rajtaütéseket hajtott végre Cha- latenango tartományban. Ötmilliárd tonna fekete gyémánt termelt szén 73 százaléka a gépesített komplexumok segítségével kerül a felszínre. A fejtés korszerűsítésével párhuzamosan felújították a mechanikus szénfeldolgozó üzemeket, és több tucatnyi újat is építettek. Ezt példázzák a „Sosnica”, „Wawel” és „Halemba” bányák mellett emelkedő hatalmas széndúsító üzemek. Egyre mélyebbről A földfelszínhez közel eső telepek mindinkább kimerülnek, ezért a szénért egyre mélyebbre kell nyúlni. A „Pstrowski” és a „Halemba” bányákban már ezer méternél mélyebbről termelik ki a kőszenet. A vájatok átlagban évi 12 méteres mélyülése egész sor új probléma megoldását tűzi napirendre: növekszik a kőzet nyomása, a gáz- és vízveszély, fokozódik a vizek sótartalma. A lengyel bányaiparnak jelenleg fejlett tudományoskutatói háttere van. Egyedül az elmúlt évben 5 aknaszállító berendezést, 4 korszerűsített feldolgozó üzemet, hét fejtési szintet, és többszáz egyéb létesítményt adtak át rendeltetésének. További öt új bánya létesítése szintén előrehaladott stádiumban van. Józef Janik A lengyel bányászat történetében újabb jelentős siker született. Dabrowa Górniczá- ban, a fennállásának 200. évébe lépett „General Za- wadzki” bányában február végén hozták felszínre azt az utolsó tonna fekete gyémántot, amellyel a második világháború óta kitermelt szén mennyisége 5 milliárd tonnára nőtt. Sok ez, vagy kevés? Tetemes mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy a századfordulótól lengyel területeken összesen 8,2 milliárd tonna kőszenet termeltek ki. Export 62 országba Az eltelt négy évtizedben az első milliárd tonnáért a lengyel bányászoknak tizennégy évig, a másodikért kilenc, a harmadikért csupán hét évig kellett dolgozniok. A negyedik és ötödik milliár- dot nem egészen 5,5 évi munka árán termelték ki. Az ötmilliárd tonna húsz százalékát exportálták. A népi Lengyelország fennállásának negyven éve folyamán a lengyel kőszenet négy kontinens hatvankét országa vásárolta. Az új széntelepek feltárását célzó széleskörű munkák már a második világháború utáni első években megkezdődtek. Az 1949-ben végzett első felmérés azt mutatta, nogy a lengyelországi szénkészletek mindössze 18 milliárd tonnára tehetők. Az alapos kutatómunka eredménye, hogy az ország három kőszén-bányavidékén (Felső- Szilézia, Walbrzych és Lub- lin-Chelm) a dokumentált kőszénkészlet mennyiségét ma már 63 milliárd tonnára becsülik. A lengyel bányák napi termelési kapacitása az 1945-ös 155 ezer tonnáról 1985-re több mint 630 ezer tonnára emelkedett. Az utóbbi négy évtized alatt húsz új bánya létesült, amelyek közül például a „Piast” egy nap alatt 24 ezer tonna szenet termel. Az új bányaüzemek az össztermelés 20 százalékát szolgáltatják. Gépesített munkával Már az ötvenes évek második felében, és a hatvanas években is, amikor az olcsó olaj és földgáz számos ország bányaiparában válságot idézett elő, Lengyelországban következetesen hangoztatták, hogy a világ energetikai jövője nagymértékben a kőszéntől függ. A felszabadulást követő években még nem voltak megfelelő gépek és berendezések, ezért a szén fejtését és rakodását lényegében kézi erővel végezték. Az idő múltával azonban az emberi izomerőt felváltották a gépek. Napjainkban a kiCsütörtök esti kommentárunk Hányán még? Az utóbbi időben nem múlik el nap, hogy ne érkeznének elszomorító hírek a Délafrikai Köztársaságból. Miért kell ezen csodálkozni? — kérdezhetné bárki, és igaza van, hiszen a fajüldöző rezsim jónéhányszor szolgált már hasonló hírekkel. Amiért mégis elszomorítóak a mostani hírügynökségi jelentések, annak oka az, hogy a fehér telepesek a nagy nemzetközi felháborodás, a megannyi elítélő ENSZ-ha- tározat dacára kitartanák kegyetlen, elnyomó politikájuk mellett az afrikai őslákosság- gal% a többséggel szemben, s nyoma sincs annak, hogy változtatni kívánnának ezen. Ellenkezőleg, túlzás nélkül állítható, hogy napról napra és szemrebbenés nélkül fokozzák az elnyomást. Ezt bizonyítja, hogy július 21-én az ország 36 városában és körzetében rendkívüli állapotot vezettek be, a rohamrendőrséget és a hadsereget korlátlan hatalommal ruházták fel. Azóta mindenki veszélyben van, akinek a bőrszíne nem fehér. Az eltelt csaknem három hét alatt több mint kétezer embert tartóztattak le, százakat megsebesítettek. és legalább ötven személyt megöltek. Több tucat hazafi ellen pert indítottak hazaárulás vádjával — egyértelmű, hogy halálbüntetés vár rájuk —, védőügyvédjüket Victoria En- gét meggyilkolták, másokat, köztük Winnie Mandelát, az afrikai nemzeti kongresszus életfogytiglani börtönre ítélt elnökének feleségét menekülésre kényszerítették. Ami a legelképesztőbb, még a nyilvános temetések számát is korlátozták. Erről az intézkedésről Desmond Tutu, Johannesburg anglikán püspöke így vélekedett: „Ha már a gyászt is megtiltják nekünk, akkor valóban mélypontra jutott az ország.” A mélypont kétségtelen. Egyes megfigyelők szerint a rendkívüli állapot bevezetése nyílt beismerése annak, hogy a fajüldöző rezsim már nem ura a helyzetnek. Azért nyúltak az esztelen terror eszközeihez, mert már csak így tudnak gátat szabni a 11 hónapja mind nagyobb méreteket öltő tiltakozó megmozdulásoknak. Mások azon a véleményen vannak, hogy a Pretoriával szövetséges fejlett tőkés országoknak kéne keményebben fellépniük, engedményekre kényszeríte- niük a Botha-rendszert. Erre a fellépésre azonban — úgy tűnik — még hosszú ideig várni kell. A fejlett tőkés országok szavakban ugyan elítélik a fajüldöző rezsimet, de érdemben mindmáig nem léptek fel vele szemben. Sőt, a legfőbb pat- rónus, az Egyesült Államok még azt a javaslatot sem támogatta a Biztonsági Tanács ülésén, amely önkéntes szankciókat indítványozott a Dél-afrikai Köztársaság ellen. A Reagan-kormányzat változatlanul alapvető célja, hogy fenntartsa a fajüldöző rendszert, mivel az támaszpontul szolgál a térség felszabadító mozgalmai, és az USA-nak nem tetsző független afrikai országok ellen. Ezek után kézenfekvő a kérdés: hányán még? Ezt a kérdést teszi fel a dél-afrikai többség irányában elfogultsággal egyáltalán nem vádolható londoni Economist is legutóbbi címlapján. Hányán pusztulnak el még ártatlanul a Dél-afrikai Köztársaságban — csak azért, mert emberi életre vágynak? K. M,
