Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
8 Somogyi Néplap 1985. augusztus 31., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Az ifjúság és társadalom Tokaji írótábor — Miskolcon Mezőgazdaság a képzőművészetben Mezőgazdasági témájú festmények, szobrok, grafikák, érmek kiállítása nyílt a Mezőgazdasági Múzeumban. Szurcsik János: Halászbárkák. (Balra fent) Móder Dezső: Az öreg kisióval. (Jobbra fent) Kubinyi Anna: Búzatábla-kép. (Balra alul) Szurcsik János: Piac. (Jobbra alul) Borisz Gurejev BIZTOS TIPP Péntek Imre Neked egy aláírás kell? Rendben. Jegyezd: ötödik emelet, jobbra az első szoba. Az ajtó rendszerint nyitva, de te ne ess be rögtön rajta. Ö ezt nem szereti. Kopogtatsz. De legjobb, ha éppenhogy benyitsz. Csöndben, észrevétlenül, érted? Nos, amikor már harmadjára hallod, hogy: „Jöjjön be!” — az ajtórésen óvatosan bedugod a fejed. Csak a fejed! A többi tartozék ilyenkor másodlagos! Az arckifejezésed — nos, az módfelett fontos ... Például: érdeklődő, tágra nyílt szem, állkapocs mellre szegve ... Igen, hát a bajszodat vágasd le, a szakálladat hagyd meg, de csak módjával kérlek, csak módjával... És a hajadat is szedd rendbe — nyirasd kurtábbra, mondjuk majdnem kurtáira ... Tudod, szereti a nevetséges dolgokat. Azonkívül: az öltözéked, a lábbelid a legszolidabb legyen, de azért szemet gyönyörködtető ... A szobában hárman vannak: a hölgy, a kopasz és a szemüveges. A te embered — a szemüveges. Nézz rá csodálkozom kényszeredetten... Ha rögtöni megkérdezi, hogy: „Hozzám jött?” — kérdezd vissza: „Önhöz?” No, hát ezt azért még gyakorold. Ha viszont nem kérdez rögtön, várj. amíg szól. Az ajtót óvatosan tedd he magad után. Sőt, kis ideig az ajtóban is maradhatsz, de úgy, hogy a fejed azért látszodjék. A nyakad húzd bé, mintha becsípte volna az ajtó, azaz: vegyék észre, mennyire alázatos vagy. Igen, igen — 'alázatos! Hát hogy képzelted? Aláírásra vtan szükséged, vagy nem? Na látod! Akkor tedd azt, amit mondok. Csak alázatosan, minél alázatosabban ... S ekkor ő zt mondja: „Jöjjön1 be, ne féljen, nem eszem meg” — így hát semmi vész, lépj be. Oldalvást persze, csak oldalvást; a kilincset szinte a zakód zsebével pöccintsd a helyére, majd belebotlasz: a szekrénybe, ellavírozol a hölgy székéig, újra megbotlasz, és egyenesen' a kopasz asztalára zuhansz, de úgy, hogy az előtte tornyosuló dosszié- és papírhalmaz a földre hulljon. Nem. nem a kopasz a te embered, ha- ném a szemüveges! Képzeld,, előttem egy öregasszony ugyanezt tette. A kosarában levő kakas, a demizsoninial, a diétás vajjal együtt kiborult. A demizson dugója ki- laizult, a vaj szétkenődött az asztalap, a kakas repdesni 'kezdett, rászállt a kopaszra, és mennyiké nagy hangon elkukorékolta magát... S képzeld, a kopasz felsegítette a mamit, és egy szem- pillantás alatt aláírta az egész cugehőrt. Na mit szólsz? De menjünk tovább. O majd azt ajánlja, ülj le — de isten ments! Persze ne állj-, mint egy facövefc. Ezt nem szereti. Inkább húzódj kissé távolabb tőle, érted? Ha fél óráig így kibírod, s ő újra hellyel kínál — ülj le, de osa;k fél fenékkel! S amikor előhozakodói a problémáddal, dadogj kérlek — persze módjával! Keresd elő a személyazo- nosságidat, s ezzel együtt szedj elő mindent: érvényes utalványt, színházjegyet... apropó! a Szovnamennyik a kedvence, néhány takarékbetétkönyvet ... Hogy nincs betétkönyved? Nyiss kérlek, egv rubel az alap, nem mégy tönkre tőle! A lényeg, hogy csak futólag lássa! Jogosítványt kérj kölcsön, műszaki papírokat, legjobb, ha Volgáira persze... Minél több igazolványt! Azonkívül a filmbemutatóra szóló meghívókat — de azt feltétlenül ! Mindezeket tartsd a kezedben, az asztalra ne rakd ki. Oda csak a meghívóra sízióló jegyeket, s a Marlborót, de isten ments, Ihogy finn legyen, érted? Várj, az irodában lehet ugyan dohányozni, ő maga is örökké füstöl, sőt téged is biztatni fog, hogy gyújts rá, de meg ne próbáld!. Ezt nem szereti. A jegyeket és a cigarettát hagyd az asztalon. A megvesztegetéstől hideglelést kap, ellenben ha az asztalán felejted azt, amit neki szántál — nem vágja utánad. A többi megy, mint a karikacsapás! Mert ne felejtsd el, még egyszer^ föl kell 'keresned, s aztán ... Igen, igen, nyugodj meg, célhoz , érsz, . ez bejön ... Szükséged van az aláírásra vagy nem? Nahát akkor! Ne ess kétségbe ... Egyszerű kérelemről van szó, egyszerű aláírás az egész, egyetlen- tollvonás — nem tehetsz mást, ez a minimum. És mindent úgy csinálj, ahogyan tanácsoltam. Várj csak, a többi papírjaid rendben vannak? Igen,.‘igen, nagyszerű! Remek. Hé, várj csak... Milyen betűvel kezdődik a neved?... V-vel?... Jé! Én meg azt. hittem F-el... Hát akkor mit beszéled tele a fejemet?! Neked nem a szemüvegeshez, hanem a kopaszhoz kell menned. Nos akkor jegyezd meg! Puccba vágod magad, a kezedben diplomatatáska, fogad közt szivar, az ajtót lábbal berúgod, és azt mondod: „Szépjónapot mindenkinek, -akit még nem láttam!” Beleütközöl a hölgy asztalába, és rázuhansz a szemüvegesére, úgy. hogy az előtte tornyosuló d-osz- szié- és iraitcsomó szanaszét repüljön a földön ... Nem kedvesem, ne ijedj meg — célhoz érsz, ez bejön ... Sikerül... Meg kell tenned ... A hasraesést mindenképpen. Ezt mindannyian szeretik! Fordította: Baraté Rozália Betört vitrin Skrabut Évának Mindenkinek fáj az, ami fájhat, mégis nekivágunk a fölszaggatott tájnak .. Ólomcsizmában, lepkeverdeséssél ki csak magához, ki messzebbre ér el. Döbbenten figyeli, mi van vélünk, mi történt, mi jogosít föl érteni és sérteni a törvényt? De már kilépünk a kopott díszletek közül, s .tördeljük az arcunkra fagyott cukormáz-mosolyt istentelenül! Akkor is, ha a lepkeszárnyat megperzseli a lámpa, s az ólamcsizmás menekülést a .mélység magába rántja ... Nemrég töltötte be fenn- állásábak 50. évét a Moszkvai Állami Irodalmi Múzeum. A hazai irodalom történetének az anyagait alegl- régibib időktől egészen napjainkig felölelő tudományos intézmény megszervezésének a kezdeményezése Vlagyimir Bones-Brujevics jeles szovjet államférfi, történész és irodalmár nevéhez fűződik; A múzeum, alapító anyagai között Dosztojevszkij, Csehov, Biok archívumai szerepeltek, valamint a Vlagyimir Majakovszkij munkásságénak 20 éve című kiállítás darabjai. Ezt a kiállítást annak idején maga a költő válogatta bemutatásra. Jelenleg az irodalmi múAz idén immár tizennegyedik alkalommal rendezi meg szeptember 15—19. között a Magyar írók Szövetségié, a Napjaink szerkesztősége és a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Bizottsága a tokaji írótábort, most kivételesen 'Miskolcon. A megyében élő és elszármazott írók, költők mintegy fél- százain a hagyományoknak megfelelően Tokajban gyülekeznek, nrnjdi Tiszala- dányban a tokaji találkozók egyik megteremtőjének, Darvas Józsefnek az emléktáblájánál helyeznek el koszorút. A tanácskozás másnap Miskolcon kezdődik, amikor a beszélgetés tárgya az if júság és a társadalom sokrétű viszonyának vizsgálata, az ifjúság szocializációjának elemzése. Ha ilyenkor ősszel évente az írótábor megrendezéséről kapunk hírt, érdemes felidézni. hogy milyen irodalmi és politikai gyökerei vannak ennek a kétségtelenül eddig egyedülálló és sajátos művelődési fórumnak. Tiszaladányban 1940 májusában Móricz Zsigmond, Kovács Imre és Veres Péter a Ladányi falunapon találkozott a taktafcözi parasztsággal. Az írók és1 a parasztok párbeszéde, az ország sorsáért való közös aggódás egyúttal hitvallás volt a nemzet, a magyar nép jobb, békésebb jövője mellett. 1942-ben a második író—paraszt találkozó megrendezése a fokozódó terror légkörében bátor magatartásnak, nyílt állásfoglalásnak számított, A szervezők többek között meghívták Darvas Józsefet, Gulyás Pált, Siruka Istvánt, Veres Pétert. Amikor 1960-ban az első ladányi találkozó huszadik évfordulóján a megjelent írók a háború előtti feszült hangulatú beszélgetésekre emlékeztek, Darvas József azt mondta: „Itt enzeum olyan nagy történelmi-művészeti gyűjteménnyel rendelkezik, amelybe több mint félmillió irodalmi 'emlék, műalkotás, különböző korok kultúrájának és életformájának tárgyai tartoznak. Mintegy 40 ezer ritka könyvet őriznek itt. Megtalálható az első könyvnyomtató, Iván Fjodorov (XVI. század) több kiadványa. Aiekszandr Ragyiscsev „Utazás Pétervárról Moszkvába” című könyvének épen maradt 16 példánya (a szerző által 1790-ben kinyomtatott összpéidányszámot a cári cenzúra megsemmisítette), megtalálhatjuk itt a száműzött dekabristák könyvei (a XIX. század elejének seme- si forradalmárai), a pusfcimi gém egy embererdő védett, amikor bújlkálnom kellett. Itt mindenki ismer, és én is ismerek mindenkit”. Majd néhánv évvel később elsőként kezdeményezte, hogy Tokaj évente adjon helyet olyan találkozóknak, ahol az irodalom képviselői a helybeli parasztsággal, a témához értő szakemberek, társadalompolitikusok csoportjaival megy itatják a közélet, a gazdaság- és te- lepüléspalitika, a művelődéspolitika legaktuálisabb kérdéseit a megoldás keresésével, a jobbítás szándékával. így és ezért volt téma a munkásság megyei helyzete és művelődésének körülményei, a szocialista életmód, a demokrácia és érvényesülése a szocialista közösségekben, a lakótelep és a szocialista életmód viszonya, a családpolitika feladatai a. szocialista társadalomban. Az írótáboiri viták olyan társadalmi sors- kérdéseket tűztek napirendre, amelyék egyúttal a magyar irodaimat isi foglalkoztathatják, táplálhatják. Mi a teendőnk, a felelősségünk, hogyan éljünk, cselekedjünk. mi módom lehetünk egy alkotó közösségben nélkülözhetetlen társ, építő erő? E gondolatkör szellemében hittel és elszántsággal fogalmazták meg észrevételeiket írók, polilü- kusok, tudósok a tanácsko1- zásokon, az esti beszélgetéseken vagy éopen az „irodalmi zarándokutak” 'közben, amikor Hegyalja gazdasági, kulturális fejlődésével ismerkedtek. Az üzemi, a szövetkezeti, a családi látogatások, az irodalmi, történelmi emlékhelyek felkeresése mindenkor a táborozás szerves tartozéka volt. így lesz az idén is, amikor fiatal mezőgazdászokkal;, műszakiakkal, egyetemi hallgatókkal együtt fűzik tovább a napközben fölvetett gondolatokat. Martóti István időszak almanach jait és sok író még életéhen megjelent műveit. A szovjet és a külföldi irodalomtörténészek körében. jól ismert a múzeum kéziratgyűjteménye: nagy írók autogramjai, jegyzetfüzetek és naplók, személyes levelezések és dokumentumok. Valamennyi gazdag forrást jelent a tudományos publikációk és összes művek sajtó alá rendezése során. Az irodalmi múzeum gazdag 'gyűjteményéből' említésre méltó több kihelyezett kiállítás is. Ilyenek a nagy orosz írók emlékmúzeumai: Lermontov, Dosztojevszkij, Csehov és az első szovjet művelődési miniszter, Lunacsarszkij múzeuma. Szikszai Károly | p |G* Mindig ugyanaz, csak mindig máshol, mindig a félrataposott |álmok, a ;bombázás utáni iarcak másnapossága, a magasföldszintes óvóhelyekről kilépő batyu-sápadt éjszakák, mindig a lázadó másik, mindig a pengéken isétáló galambok, mindig magamban, füstösen, a mondatok örök napfogyatkozásában már-már feketén, mindig az állig fröccsenő hazában, veled, veletek, örökre a hallgatás erőszakában. * A költő Hajnali váróterem című, most megjelent első verseskönyvéből 50 éves a moszkvai, irodalmi múzeum
