Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
Somogyi Néplap 1985. augusztus 31., szombat Ötletek a takarékosságra MEGKEZDŐDÖTT A BIZALMI VÁLASZTÁS Elsőként a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglát óipari Dolgozók Szakszervezetének' megyei bizottságához tartozó vállalatoknál és áfészdkban kezdődtek meg a szakszervezeti választások Somogybán. Országosan szeptember 1-én kezdődnek a választások, az idegenforgalom sajátosságiad m'att a SZOT azonban engedélyezte a KPVDSZ-nek az egy hónappal előbbi kezdést a Balaton-parton, a Velenceitónál és a Dunaikanyarban. A Balaton somogyi partján dolgozó kereskedőik, vendéglősök, üdültetősök ugyanis épp szeptember elején. mennék szabadságra, akkor veszik ki szabadnapjaikat, s ha az általánosan előírt időpontban tartották volna a bizalmi csoportok üléseit, félő lett volna, hogy a kevés résztvevő miatt nem születik reális eredmény a szavazáson. Elsősorban a siófoki, a szárszói, a boglár lellei, a balatanmá- riai áfész, a Kaposteer, a Somogyker, a SZOT Délbalatoni Üdülési Igazgatósága érdekét szolgálta a választások megkezdésének előbbrehozása. A tizenkétezer somogyi KPVDSZ-tag egyharmada tartozik a szövetkezetekhez és vállalatokhoz. A szakszervezeti választások első ütemében a bizalmiakat és a főbizalmiakat választják meg. Eddig hét- százan tevékenykedtek ezekben a tisztségekben, most valamivel kevesebben fognak a szakszervezeti tágok és a bizalmi csoportok csökkenése miatt. — Valamikor a bizalmiak csak amolyan bélyege,ladók voltak, ebben az öt évben azonban sokat nőtt a felelősségűik. Ez összefügg azzal, hogy sakkal nagyobb az üzletek, a vendéglátóhelyek, de még az üdülők önállósága is, a kereskedelemben és a vendéglátásiban új üzemelési formákat alkalmaztak. így nagyobb a szerepük az érdekek képviseletében és védelmében, a döntésékben, a gazdasági munka segítésében, mint ezelőtt — mondta Tavali Béla, a KPVDSZ megyei titkára. — Ezekben az években gyakrabban kellett nemet is mondaniuk, amikor a szak- szervezeti tagok egyébként jogos igényeinek kielégítésére nem volt elég pénze az áfásának, a vállalatnak. A KPVDSZ megyei bizottságának értékelése szerint a hét száz bizalmi és főbizalmi többsége megfelelt a követelményeknek. Ezt igazolja egy fölmérés is; 15—20 százalékuk cserélődik ki, egy részük azért, mert nyugdíjazás előtt állL A szakszervezeti csoportok mostani fórumán beszámoló is elhangzik az eddigi munkáról. Megkönnyíti az elkészítést az a gyakorlat, hogy a bizalmiak: minden óv elején számot adtak Esések, forrázások, áramütések... Nemzetközi konferencia az otthoni balesetekről Az otthoni balesetek számának alakulására, súlyosságára csak következtetni lehet az Állami Biztosító adataiból, reprezentatív felmérésekből, halálozási, baleseti és táppénzes statisztikákból, mivel szervezett adatgyűjtés erről Magyar- országon nincs. A forrázás sokról, esésekről, áramütésekről, mérgezésiekről és egyéb házi balesetekről mindannyi úriknak vannak közvetlen tapasztalatai, objektív értékelésre alkalmas adatok azonban nincsenek. A munkahelyi balesetek száma csökken, de sajnos a háztartásokban, a szabadidőben mind gyakoribbak a balesetek. A szomorú tények hatására 1981-ben született először intézkedés a megelőzésre. A Hazafias Népfront koordinációjával megálakult a Balesetvédelmi Társadalmi Bizottság, amelynek munkájában, résizt vesz a Magyar Vöröskereszt is. Az idén szeptember 2—6. között Budapesten balíeset- megélőzési európai tanácskozást szervez a Magyar Vöröskiereszt, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Ligája. A legtöbb európai országban kötelező a rendőrségnek jelenteni a közúti baleseteket, így ezek számáról, kiimlneteléről viszonylag pontos adatok vannak. A biztosítás szintén jelentős ösztönzője a balesetek bejelentésének és feljegyzésének. Az ipari baleseteket is nyilvántartják a biztosítás és a kártérítés miatt. Az otthoni baleseteknél azonban nincs semmilyen kényszerítő tényező — az esetleges gyógykezelésen, kívül —, amely szükségessé tenné külső szervezet, illetve személy bevonását, a nyilvántartást. így fordulhat elő, hogy míg a balesetek száma — az ipari-technikai forradalom, a városi életforma terjedése miatt — szakadatlanul nő, változatlanul nagyon keveset tudunk róluk, s ezért a megelőzésre is kevés a lehetőség. Pillanatnyilag- tehát még, a probléma nagyságát is nehéz megállapítani, és még nehezebb meghatározni az otthoni balesetek! által okozott gazdasági és társadalmi veszteségeket, amelyek minden bizonnyal igen jelentősek. Az első ízben megrendezett balesetmegelőzési európai tanácskozás fő témája a Vöröskereszt szerepe az otthoni balesetek megelőzésében, különös tekintettel a gyermekekre és az ifjúságra. A húsz résztvevő európai nemzeti társaság a nemzetközi szakértői csoport által meghatározott témakörökben cseréli ki tapasztalatait és teszi meg javaslatait. Szó lesz többek között a Vöröskereszt által az otthoni balesetek megelőzésére kidolgozott programokról és módszerekről. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakértők az oktatási terveknek is. Ezék kidolgozása során szorosan: együtt akarnak működni mindazokkal, akiknek a környezet megváltoztatásában, biztonságosabbá tételében szerepük van, így például az építészekkel, formatervezőkikéi. Elenígledhetetilen a kapcsolatok fejlesztése az érdekelt állami szervekkel, valamint a helyi szervezetekkel, mint a különféle klubok, a kertbarátmozgalom csoportjai. A tájékoztatásban, oktatásban igen fontos szerepük van a tömegtájékoztató eszközöknek is. A tanácskozáson részt vevő szakemberék foglalkoznak majd a balasatmeg- előző munka hatékonysága mérésének lehetőségeivel is. Az értékelés módszereinek kidoiligozása egyik fontos feltétele a balesetelhárítási megelőző programok továbbfejlesztésének. M. É. tevékenységükről, állásfoglalásaikról, a gondoktól. A bizalmiválaszfó üléseken már eddig is sok .ió javaslat hangzott el. Elsősorban az került terítékre, hogyan lehetne az üzletek, vendéglátóhelyék munkáját jobbá tenni. A hozzászólásokban elhangzott takarékossági javaslatok. újítási ötletek hatása már a közeljövőben, érződik. A bizalmiakat és a főbizalmiakat most sokkal de- miokratiikusabban választják. A szakszervezeti csoport megkapta azt a jogot, hogy eldöntse: titkosan vagy nyíltan szavaz-e. Természetesen ha több jelölt van, titkosan kell választani. Főbizalminak nemcsak bizalmit, hanem bárkit meg lehet Választani, aki alkalmas e tisztségre. — A tagoknak minden lehetőségük megvan, hogy a valóban legalkalmasabbakat válasszák — állapította meg a KPVDSZ megyei titkára. — A bizalmi tisztsége kulcs- pozíció a szakszervezeti mozgalomban, ezért nemcsak a tagaknak, hanem a gazdasági vezetőknek is érdekük a legrátermettebbek megválasztása. A tapasztalataink szerint a pártvezetőségek minden segítséget megadnak a választáshoz; figyelnek rá, őrzői a demokratizmusnak. E hónapban, már megválasztották a bizalmiak egy- harmadát. A tapasztalatok szerint az ülések 15—20 százalékán éltek a titkos szavazás lehetőségével. Körülbelül ez lesz a végleges arány is a bizalmiak és főbizalmiak választásában. Lajos Géza Motorkerékpárosok az utakon A két keréken gördülő motorkerékpár vezetője éis utasa nagyobb baleseti kockázatnak van kitéve, mint a személygépkocsiban ülők. A kétkerekű jármű hamarabb elveszíti egyensúlyát, s ütközés, borulás esetén a rajta ülőiket nem védi karosszéria, biztonsági öv, fej- támasz. Mindez tükröződik a baleseti statisztikáiban is. A hazai fölmérések szerint a motorosok halálos sérülési valószínűsége 2,85-szörö- se, súlyos sérülésének valószínűsége pedig négyszerese a személygépkocsiban ülőkének Mindezek ismeretében természetes, hogy a motorosoknak védőeszközöket is használniuk kell. A legismertebb a bukósisak. Nem véletlen, hogy használatát kötelezően előírták, hiszen korábban a halálos balesetek 80—90 százalékában fejsérülés Okozta a talált. A jó bukósisak viselése a felére csökkenti ennék kockázatát. Az integrál („jet”) ' sisak nem csupán a fejtetőt és a halántékot védi, hanem bizonyos mértékig! az arcot és az állat is. A sisajk legfontosabb tulajdonsága az energiaelnyelő képessége. A kemény tárgyihoz, úttesthez ütközéskor a mozgási energiát saját anyagának deformációjával emészti fel, s a lehető legkisebb erőt adja át a fejre anélkül, hogy elrepedne vagy kilyukadna. A motorkerékpár súlypontja viszonylag magasan van, ezért ütközéskor a motoros teste nemcsak vízszintesen száll el, hanem fel is repülhet. így az ütközésnél a sebességiből származó mozgási energiához hozzáadódik a magasból való leesés energiája is. A veszélyeket megfelelő motoros védőöltözettel lehet mérsékelni. Ennek használata a nyílt törések, lágyrészsérülésiek súlyosságát 50—60 százalékkal csökkentheti. A legjobb motoros védőruha egybe szabott, bőrből készített, s az ütésnek leggyakrabban kitett részein energiaelnyelő pámázású. Ugyanilyen követelményeknek kell megfelelniük a kesztyűknek is, amelyék szintén a védőeszközök közé sorolandók. Fontos, hogy a kesztyű ne akadályozzon a vezetésben, a kormány, a fék, a tengelykapcsoló, a gáz kezelésében. A motorlkierékpár-foalíese- tek jellegzetes formája a bukiás és a borulás. Ilyenkor a motoros lába gyakran beszorul a jármű és az útfelület közé. Ez a magyarázata annak, hogy a lábsérülés a leggyakoribb. Egyre több motorra szerelnek föl bukásvédő csövet, amely merev felépítésű, nem akadályozza a jármű kezelését, s közvetlen ütközéskor védi a lábat. A bukásvédő cső előnyösen kombinálható lábszélvédő- vel is. A baleseteknél igen fontos a láb ütés és súrlódás elleni védelme. Ez csak a nagy mechanikai el- lenáiUőképességű, szintén energiaelnyelő betétekkel fölszerelt speciális motoros- csizma alkalmazásával érhető el. A felsorolt passzív védőeszközök szinte mindegyike jól felhasználható a biztonság egyik alapvető követelményének, a láthatóságinak a javításába is, ha megfelelő színben és az éjszakai észlelhetőséget elősegítő fényvisszaverő anyagok félhasználásával készülnek. Nem oktalanság tehát a motorkerékpárokat bukás- védő csővel fölszerelni, valamint nagy gondot fordítani a ruházat megválasztására. A« jó felkészüléstől emberélet függhet! Gy. L. Építőanyag-kínálat ? Rendszeresen két tüzép- telep mellett visz el az utam. Egy ideje szokatlan látvány állít meg a kapu előtt: kötegekben áll a betoncserép, a kis méretű tégr la, az udvaron vasbeton fö- démedlemekből hegyek mta gaisodnak, és annyi a cementeszsák, hogy még a szabad ég alá is jut belőle, ponyvával .takarták le az alkalmi rakodótéren. A régi beidegződést azonban lassan hozzá kell igazítani a megváltozott helyzethez. Még akkor is, ha Olcsó lecsó Az olcsóság fogalma sokat változott az elmúlt években. Aki ezt a tegnapi kaposvári hetipiac vásárlói közül számításba vette, örvendezhetett, hogy milyen olcsón szerezte be a lecsónak - valót. Szem re való paradicsomot 5 forintért is kaphattunk és a lecsó minőségű paprika sem került 10-nél többe. A mutatósabb paprikáért 16—18 forintot kértek. 20 forintra mérséklődött az almapaprika ára, a csípős cseresznyepaprikáért azonban továbbra is 30 forintot kémek. Zsengének már alig mondható zöldbabot 20-ért kínáltak. Fele ennyiért öntöttek a szatyorba egy bögre fejtett babot. A 8 forintos fejes és a 20-ra tartott kelkáposztából egyaránt kevés volt. 4- ért fogyott a tök, 6-ért a burgonya. A jó minőségű főző- haigylma kilója 10 forint, akárcsak a leveszöldség csomója. Kovászoinivaló uborkát a Zöldértnél volt érdemes venni 16-ért. Az eső után ismét élénkült a gom- bapiac. Galambicát és csibe- gombát egyaránt 60 forintért tukmáltak. Gazdag volt a gyümölcskínálat, csak a vásárlók érezték magukat szegénynek az árák láttán. Helyenként már álomszép szőlőt kínáltak, csakhogy változatlanul 40—50 forintért. Festenivaló barackot 25—30-ért láttunk, ám az apróbb, kemény, el- tennivaló fajtáknál nem engedtek a 20-ból. Ennyit kóstált a nagy szemű szilva és a ringló is. Zamatos a 15 forintos körte. A küóhként 9- ért kaptató nyári almáról nelhéz jót mondani. A szezon végére szépen meghíztak a dinnyék, áruk azonban alig változott. Egyedül a Zöldért próbálkozott az \ árletöréssel, kevés sikerrel. Mozgóárusuk 7-ért kínálta portékáját, a vele szemben 10-et kérő, jobb minőséggel operáló kiskereskedő mégis megélt. Ügy látszik, a tojás már sohasem lesz 2,80-nál olcsóbb. A méltatlankodó háziasszonyok az élőbarqmfi- árusokon álltak bosszút, végsőkig lealkudva az amúgy is kedvező árakat. 170-et is sokalltak egy libányi kacsáért, 1.20-at sem adtak meg egy pár tyúkért. A tanévnyitóra még tűrhető áron vehettünk virágot. 12 a szegfű, három a kardvirág szála. Egy tarka legényrózsa csokorért 6-ot fizettünk. B. F. nem mindig és nem mindenhol kaptató az építőanyag-ipar termékeineik: teljes választéka. Az azonban bizonyos, hogy megszűnt az égető hiány, és ennék legbiztosabb jele, hogy néhány helyen, már fölösleges is van a raktáraikban. Emiatt a két-lháram évvel ezelőtt elképzelhetetlen kereskedői módszerekhez folyamodtak maguk a gyártók: engedményes vásárokat hirdetnek. Bőven lehet már ajtót, ablakot, vasbeton elemeket, cementet vásárolni. Nem az elhatározás vagy az építkezők gondjainák lebecsülése akadályozta eddig, hogy legyen választék minden szükségesből, hanem kemény gazdasági indokok. És mostanra sem a sokát ostorozott szemlélet változott meg, hanem a gyártás alapvető körülményei. Ezék közül a legfontosabb, hogy az idén termelnek először azok a gyárak, amelyek beruházásáról az anyagínséges időkben, 1981— 82-ben döntött a kormány. A Mátra Gázbetongyár, a Tapolcai Szi getelőanyaggyár termielőkapacitásia máris érezteti hatását; és különösen a faliazóanyagOkból javult a választék. De ehhez arról a tényről sem szabad elfeledkezni, hogy csökkent a lakásépítési kedv az országban, vagyis inkább kevesebb pénz jut egyéni és népgazgdaisági beruházásra. A centralizált építőanyagipar azt nem ígéri, hogy mostantól minden építkezőről leveszik az anyagbeszerzés terheit, és akár egy telefonnal mindent megrendelhetnek. Nemcsak attól vagyunk messze, hogy mindenkinek. telefonja legyen, hanem attól is, hogy a kínálat követni tudja az építési csúcsidőszakokat és a megyémként eltérő nagyságú építkezésieket. Az azonban bizonyos, hogy alapvető építőanyagokból most már van elegendő. Tudom, ez nem vigasztalja azokat, ákik hiába keresnek kedvükre való csempét vagy más ízléses burkolóanyagokat. Három év alatt azonban egyelőre csők arra futotta a népgazdaság beruházási vagyonából, hogy az alapvető építőanyagok kínálati piacát teremtse meg, mert enélkül megbénul az építkező. Ahhoz, hogy nagyobb zökkenők nélkül, viszonylag nyugodt körülmények között épülhessen meg évenként hatvan-ezernyi magánerős ház, az építőanyag- ipar mellett a háttériparnak és a kereskedőknek is a közös és a népgazdaság számára is fontos cél érdekében kell. dolgozniuk. Sz. K.
