Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
1985. augusztus 31., szombat Somogyi Néplap A történelem figyelmeztet 1939 szeptember elején megkezdődött az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja: a német—lengyel határon fekete keresztes tankok gázolták le a határ- póznákat, és aztán lánctalpaik taposták el a hősiesen harcoló lengyel gyalogosokat és lovasokat... Anglia és Franciaország hadba lépett... Két esztendővel később Európa nagyobb része fölött a fasizmus horogkeresztes zászlaja lengett, amikor a szovjet—német határ teljes hosszában újra támadásba indultak a fasiszta hadak: megkezdődött a második világháború különösen véres, sorsdöntő szakasza, amelyben végül fordult a kocka: Moszkva alatt és Sztálingrádnál... A háború kezdetétől öt év, nyolc hónap és két nap telt el addig, amíg a karlhorsti német hadmérnöki iskola egykori éttermében a szövetséges hatalmak megbízottjai előtt Keitel tábornagy aláírta a feltétel nélküli megadás okmányát. Mielőtt DaLadier és Chamberlain a szégyenletes müncheni egyezménnyel utat nyitott a fasiszta hódításnak, a Szovjetunió volt az, amely szovjet—francia—csehszlovák katonai tárgyalásokat javasolt, hogy az annexió- nak útját lehessen állni. Moszkva még arra is kész lett volna, hogy francia segítség nélkül katonai segélyt nyújtson Csehszlovákiának, ha Prága azt kéri. És miközben Chamberlain és Daladier azt hitték, sikerült elkerülniük a háborút, a Szovjetunió volt az, amely elhatárolta magát a baljós paktumtól. És 11 hónappal München után, 1939 augusztusában, amikor brit—francia—szovjet magas szintű katonai tárgyalások kezdődtek — a történelem ugyan nem ismer feltételes módot, de az nyilvánvaló, hogy Lengyel- országot akkor még meg lehetett volna menteni —. a nyugati hatalmak megint elzárkóztak attól, ami új menetet adhatott volna az eseményeknek. Ma már ismert annak a titkos utasításnak szövege, amelyet a Moszkvában tárgyaló angol küldöttség kapott: „A brit kormány nem óhajt olyan kifejezett kötelezettségvállalásokat, amelyek megkötnék a kezünket.” A nagy koalíció — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia szövetsége, amely a szabadságszerető népek támogatásával végül térdre kényszerítette Hitlert — ezért jöhetett csak akkor létre, amikor Európa nagyobb részét már leteperte a fasiszta hadigépezet. Európa drága árat fizetett azért, hogy a nyugati hatalmak nem voltak hajlandók Moszkvával összefogni a fasizmus ellen. A nagy koalíció olyan politikusai, mint Churchill, Roosevelt, De Gaulle, akik toronymagasan álltak a Ohafflberlainok és a Daladier-ek felett, pontosan megértették ezt. A történelem tanulságai éppúgy elfeledhetetienek, mint a München után szabad utat kapott fasizmus rémtettei. Auschwitzban, a gázkamrák tőszomszédságában a Igrematórium lángja festette az eget vér színűre, Oradourban és Lidicében asszonyokat és gyermekeket állítottak a kivégző osztag elé, Budapesten háztól házig védték — Berlint. És az út, amely milliók pusztulásához, 'kevés híján az egész emberiség új jégkorszakához vezetett, a „keleti fenyegetés”, a „szovjet veszély” hamis mítoszával kezdődött. Ma is ezzel operálnak mindazok, akik a fegyverkezési verseny új, minden eddiginél veszélyesebb szakaszát kívánják elindítani. Ezzel kerül szembe az a diplomácia, amely ma semmit sem tekint fontosabbnak annál, mint hogy ki lehessen iktatni az emberiség élétéből egy új háború fenyegetését. Azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió a legutóbbi hetekben- hónapokban tett az Egyesült Államoknak, egyszerre jelentik egy hagyományos békepolitika folytatását, s tükrözik azt, hogy a diplomácia elvi következetessége és az új helyzethez alkalmazkodó rugalmasság nem mond ellent egymásnak. Ezek az indítványok arra irányulnak, hogy a földön véget érjen a nukleáris fegyverkezési hajsza — s a kozmoszban ne kezdődjön el. Hozzátehetjük: ezek az indítványok is, és úgyszintén mindaz, amit a magyar külpolitika tesz, legfontosabb érdekeinket fejezi ki, hiszen a békére irányulnak. És a magyar nép — amely több mint ezeréves történelme során a hadak útjainak kereszteződésében sem sok alkalommal került oly közel a nemzethalálhoz, mint a második világháborúban — elsődleges nemzeti érdeknek tekinti egy új, minden eddiginél szörnyűbb világháború megakadályozását. Meggyőződésünk, hogy amiképp a második világháború „nagy koalíciójában” testet ölthete tt a közös érdek — amihez képest akkor eltörpül minden különbség —, úgy most is felülkerekedhet az, ami összefűzi a népeket és nemzeteket. Ezt — úgy is fogalmazhatnánk, a józanság új „nagy koalíciójának” megteremtését — sugallja szeptember elsején a história, amelyet a régi rómaiak az élet tanítómesterének neveztek. Vajda Péter LÁTOGATÁS SIOFOKON A megyei párt-végréhajtó- bizottság látogatási programja keretében a napokban Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára, Pék Fe- rencné és Szabó Sándor, a testület tagjai gyűjtöttek tapasztalatokat a Balaton-part' város politikai, társadalmi és gazdasági életéről. A tanácskozásokon, üzemlátogatásokon részt vettek a város vezetői is, élükön Balassa Bélával, a siófoki pártbizottság első titkárával. A városi pártbizottságon Balassa Béla tartott részletes tájékoztatót a közigazgatás átszervezése óta eltelt időben végzett munkáról, s hangsúlyozta, hogy Siófokon és térségében (ahol 50 000 az állandó lakosság száma), a politikai légkör kedvező, az átszervezés nem okozott említésre méltó gondot. Egyik- másik község lakosságmegtartó képessége örvendetesen növekedett azóta, helyenként, főként a legkisebb településeken azonban még mindig a népességcsökkenés a jellemző. A városi pártbizottság irányításával összesen 127 alapszervezet (ebből 52 közvetlen irányítású) dolgozik 3885 párttaggal. Az alapszervezetek 50 százaléka nagyüzemekben működik. A városi első titkár beszámolt a tömegszervezetek életéről, a gazdasági eredményekről, különös tekintettel az ipari nagyüzemek, valamint az állami gazdaság, illetve a termelőszövetkezetek tevékenységéről. A KW gondjai enyhültek, a következetesen megvalósított átszervezések, a korszerűsítő erőfeszítések eredményesnek bizonyultak. A GOV és a DRW működése kiegyensúlyozott, hatékony. A térség mezőgazdaságában jó a gabona átlagtermése, bár gyengébb a tavalyinál. Néhol a szőlőültetvényeket — például a siófoki tsz-ben — brutálisan letarolta a fagy. A város hetedik ötéves tervét mind a párt-, mind a tanács végrehajtó bizottság megvitatta. Ez időszakban a közoktatás fejlesztésére szükséges összpontosítani az anyagi erőket, különös tekintettel a kereskedelmi vendéglátó szakközép- iskola és szakmunkásképző intézet megvalósítására. Változatlanul fontos feladat a közművesítés, a lakásépítés feltételeinek megteremtése, az útépítés stb. A megvalósítandó sportkombinát előkészítő munkálatait is az említett időszakban végzik majd el. Érthető módon erőteljes hangsúlyt kaptak a tájékoztatóban és az azt követő vitában Siófok idegenforgalmának országos jelentősége s az ezzel kapcsolatos gondok. Az idei szezon ismét bizonyította annak az álláspontnak a tarthatatlanságát, mely szerint a balatoni idény nehézségeit valamiféle vendégelterelő módszer révén lehetne csökkenteni. Nos, a turistákat az idén sem lehetett „másfelé terelni”, sőt Siófok úgynevezett átmenő forgalma is 20—30 százalékkal nőtt a nyáron, már-már megbénítva az egyébként is nehézkes közlekedést. Egyre néhezebb megszervezni az üdülőközönség ellását, kevés az élelmiszerbolt, a túlterhelt Sió mellett nem egy, de több áruházra lenne szükség, ugyanakkor jól megépített üzleteket kell bezárni (természetesen a lakótelepeken) munkaerőhiány miatt. A földrengés számottevő károkat okozott a városiban; a többi között a régi egészségházat úgy megrongálta, hogy le kell bontani. Az eddig is súlyos gondokkal küszködő kórház és rendelőintézet emiatt szinte válságos helyzetbe került. Mint ismeretes, az ország második legnagyobb idegenforgalmi központjában az úgynevezett devizakitermelés jelentős, ugyanakkor fejlesztésre nincsen pénz, aggasztóan elmaradt az infrastruktúra. A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése országos érdek, ám erre sem a város. sem a miegye anyagi ereje nem elég. Tanai Imre több kérdést intézett a város vezetőihez a tájékoztatóval kapcsolatban, majd ellátogatott a Háziipari Szövetkezet szébhá- zába, varróműhelyébe, kiállí- tótenmébe, később pedig a siófoki kenyérgyárba. A Háziipari Szövetkezetnél Széli István elnök, Kovács Miklós párttitkár és Hegedűs Erzsébet KISZ-titkár tartott tájékoztatót. A Somogy népművészetét felkaroló szövetkezetnék 320 dolgozója van — 80 százalékuk nő, 50 százalékuk bedolgozó —, s a hazai és a külföldi vásárlók körében kedvelt népművészeti hímzett textíliából és a kerti, illetve népművészeti bútorokból évente 65 millió forint árbevételre, 12—13 százalékos nyereségre tesz szert. A kenyérgyárban Banga János, a megyei Sütő- és édesipari vállalat főmérnöke, valamint Vincze László, a kenyérgyár párttitkára fogadta a vendégeket. A vállalat második legnagyobb üzeme a siófoki, ahol 1078- ban 44 millió forintos költséggel jelentős rekonstrukciót valósítottak meg. Nyáron naponta 34—35 tonna kenyeret és 2-300 000 péksüteményt sütnek. Ilyenkor első- és délsomogyi dolgozókkal, a szombathelyi szakmunkásképző tanulóival „erősítik” az üzemet. A munkaerőhiány ennek ellenére — az egész sütőiparban — gondot okoz, a pékek sokat túlóráznak, s ünnepnapokon is dolgoznak. A kenyérellátás, mint ismeretes, nem volt mindig akadálymentes a déli parton, az idei szezonban azonban az áru mennyiségével és minőségével elégedettek voltak a fogyasztók. Tanai Imre a látogatás során sok kérdést tett föl az üzemek gazdasági, mozgalmi vezetőinek, dolgozóinak. Különösen a pártélet mozgalmi jellegének javítására vonatkozó elképzelésekről, az alapszervezetek párttaggá nevelő tevékenységéről érdeklődött, s az utóbbival kapcsolatban a fiatalok közéleti szerepét vizsgálta. Az egész napos programot értékelve úgy nyilatkozott, hogy sok hasznos ismeretet, tapasztalatot szereztem Siófokon. Mint mondta, különösen kedvezőnek ítéli a Háziipari Szövetkezetnél tapasztalt nyugodt alkotói légkört, ahol nemcsak jól, előreláthatóan gazdálkodnak, 'hanem az emberekkel is körültekintően törődnek. Elismeréssel szólt a pékek fáradságos munkájáról, s általában azokról az eredményekről, amelyeket a dinamikusan fejlődő város az utóbbi időben elért. Az idegenforgalmi jellegű gondokról szólva a megyei pártbizottság titkára is úgy vélekedett, hogy ezek országos figyelmet érdemelnek. Munkanapi Siófokon A bányásznapot ünnepük Siófok két olajos vállalatánál is. A Kőolajvezeték-építő Vállalat központi ünnepsége két héttel később: szeptember tizennegyedikén lesz az Ezüstpart üdülőben, ahol 170 dolgozó vehet majd át kitüntetést, közülük ti- zenketten kapják meg a Kiváló Munkáért érmet. A megemlékezés után vacsora és bál következik. A KW dolgozói közül a bányásznapon csaknem száz ember csupán gondolatban ünnepel majd mert nekik ez olyan munkanap lesz, mint a többi. A legnagyobb építésvezetőségek ugyan épp dekád- szünetet tartanak szeptember 1-én, de több kisebb egység akkor sem szünteti ünnep be a munkát. Sok vezetéképítő nem vesz részt a központi ünnepségen, hiszen egy ekkora létszámú cégnél lehetetlen volna mindenkit összegyűjteni, ám kisebb megemlékezéseket országszerte tartanak. A Gáz- és Olajszállító Vállalat ünnepsége ma este lesz a siófoki Delta étteremben. 142 dolgozó kap kitüntetést, tízen a Kiváló Munkáért érmet veszik át. Szintén bállal végződik a program. Az állandó szolgálatban levő több tucat GOV-os munkás helyzete hasonló a KKV- nél dolgozókéhoz: nekik a mostani szombat és vasárnap is munkanap, s csak gondolatban töltik az időt bálozó társaikkal Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Mintha a balatoni főszezon vége és az időjárás valamilyen varázsszóra összehangolódott volna, augusztus utolsó hetében elbúcsúzott a ‘kánikula. Ezen a héten sokan hazautaztak a magyar tenger partjáról, és — bár vannak még ott jó néhányan — az üdülőövezet már az utóidény hangulatát kelti. A borongás, szeles héten sokan az iskolakezdésre, a szeptemberi őszelőre gondoltak, s ehhez megfelelő aláfestést adott a hűvösség, az eső. Talán könnyebb is így a váltás, kánikulában' nehezebb volna a következő hónapokra készülődnünk. Hétfőn a balatoni hajók már az utószezonra kiírtt menetrend szerint közlekedtek. Más vizekre evezve érdekes híreink vannak: a harcsák hete telt el, Hetesen két óriást is fogtak a horgászok. Ezeknél természetesen fontosabb események is föl- jegyezhetők heti krónikánkba. Ide kívánkozik a hír, amely egy hétfői megbeszélés eredménye: kábeltelevízió létesítéséről döntött tok az illetékesek. Jövő tavasszal Kaposváron is megkezdődik az adás. S ha már a technikánál tartunk: hétfőn zárt a kaposvári nyári vásár, amely a legtöbbét talán a televíziózás és a hangrögzítés kedvelőinek adta. Több cég is kiállított jobbnál jobb hi-fi és videó berendezéseket. A vásár jól sikerült, több üzletet kötöttek, s remélhetőleg Somogy gazdaságára jótékonyan hat ez a rendezvény. Kedden a megye vízgazdálkodásáról tanácskoztak az OVH és Somogy vezetői Igáiban. Ivóvizünkről, szennyvizünkről, fürdőink fejlődéséről és természetesen a Balatonról esett szó a megbeszélésen', amelyen áttekintették a VI. ötéves terviben elért eredményeket. fontos információkat cseréltek a következő tervidőszakról. Megyénk mezőgazdasági szakemberei örülitek a hűvösebbre fordult és némi csapadékkal is kedveskedő időjárásnak. Az őszi vetések előkészületei tartanak, és ezekhez szükséges a nedvesebb talaj. Itt a burgonyaszedés ideje. A zöldségfélék betakarítása is ütemes, a termény nagy részét télre raktározzák. Nemcsak az emberi fogyasztásra szánt növényeket „gyűjtjük” most, a téli takarmány felhalmozása is megkezdődött; silóznák sokfelé, hogy legyen a jószágnak elegendő elesége a hideg hónapokban is. Tegnap — mint azt helyszíni beszámolónk tartalmazza — a földrengés kárainak helyreállításáról tájékozódtak a kormány tagjai többek között Siófokon. Az elemi csapás után a károk megtérítése folyam matos, a helyzet megnyug;- tató. S ami krónikánk végén kiemelendő: az emberi segítőkészség, az önzetlenség szép példáit lehet sorolni a sokaknak keserűséget okozó földmozgások után. Luthár Péter Bogiáriakkal az NDK-ban PlátiilM i pUfadnl W §! A sachsenhauseni koncentrációs tábor krematórámánál Változatos programot bonyolított le a boglárlellei József Attila úttörőcsapat ezen a nyáron. Országjáró kirándulás, gyalogtúra — országos útvonalon — cseretáborozás, sporttábor, s emellett két hét az NDK- ban. Mint Szabados András igazgatóhelyettes Potsdam- ban elmondta: — Évek óta ellátogatunk a legjobbakkal a demokratikus Németországba. A wer- deri közös gazdaság vezetői ezen a nyáron is fogadták a bogiáriakat. Meggyszedés, kapálás és paradicsomszedés volt a munka. A gyerekek nagyon jól dolgoztak. Kerék László úttörőnk pénzjutalmat is kapott teljesítményéért. A keresetet ki-ki maga hasznosította, bár ez csak egy része volt az elköltött márkának, ugyanis szinte mindenki váltott át pénzt. Vendéglátóink segítségével mentünk Drezdába, ahol múzeumlátogatás, városnézés volt a program. Felkerestük Potsdamban a Cecilienhofot, ahol 40 évvel ezelőtt aláírták a híres potsdami szerződést. A Sanssoucci-ibeü látnivalók igénybe vettek egy fél napot. Jártunk Berlinben, ahol a tv-tornyon és a kongresz- szusi palotán kívül a Per- gamon múzeum, a Brandenburgi kapu s a világóra jelentett élményt. Sachsen- hausenben a koncentrációs tábort is végigjártuk. Jövő nyáron ismét várja az NDK a pajtásokat.
