Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

2 Somogyi Néplap 1985. augusztus 31., szombat A hét három Díszünnepség Tatabányán Az események címszavakban Hétfő: Most már nyolc latin­amerikai állam szólítot­ta fel tárgyalásra az Egyesült Államokat és Nicaraguát -r- Az ame­rikai mezőgazdasági mi­niszter Moszkvában. Kedd: Világértekezlet Géni­ben az atomsorompó- szerződés végrehajtá­sáról — Vértfclen állam­csíny Nigériában — Fa- bius miniszterelnök ál­lásfoglalása a Rainbow Warrier-ügyben — Mi­hail Gorbacsov Moszk­vában fogadta a laoszi kormányfőt. Szerda: Amerikai javaslat a Moszkva—Washington légiforgalom felújításá­ra — Szovjet—vietnami külügyminiszteri talál­kozó Moszkvában — Le­váltották a nyugatnémet hírszerzés főnökét — Andreotti olasz és Gen- scher nyugatnémet kül­ügyminiszter megvitat­ta az amerikai űrprog­ramot. Csütörtök: Mihail Gorbacsov Moszk­vában a Mongol Népi Forradalmi Párt főtitká­rával folytatott megbe­szélést — Afgán—pa­kisztáni közvetett kül­ügyminiszteri tárgyalá­sok Genfben — Vienti- ane-ba érkezett az az amerikai küldöttség, amely az indokínai há­borúban elesett ameri­kai katonák holttestét kívánja felkutatni. Péntek: Gorbacsov üzenetet in­tézett Craxi olasz mi­niszterelnökhöz — Közös piaci külügyminiszte­rek Dél-Afrikában — Dumas francia külügy­miniszter hivatalos lá­togatása Kínában. Hatásosan tudja-e megakadályozni az atom­fegyverek elterjedését az „atomsorompó”? Immár másfél évtizede is­meri a világ az „atomsoröm- pó” kifejezést. Szemléletes a szó, hiszen mint egy sorom­pó áll néhány állam útjá­ban az 1970-ben életbe lé­pett szerződés. Nem engedi, hogy atomfegyverekre tegye­nek szert. A sorompó le­eresztése óta egyetlen újabb állam sem lépett az atom­fegyverekkel rendelkező ha- taLmak sorába. A szerződés annak idején előírta, hogy az aláíró álla­mok képviselői minden öt évben vegyék számba a szer­ződés betartását, végrehajtá­sát. Erről kezdődött a héten Genfiben világméretű érte­kezlet, hiszen a szerződéshez már 130 ország csatlakozott. A genfi értekezlethez üze­netet intézett Mihail Gorba­csov és Rónáid Reagan Is. Az SZiKiP főtitkára rámuta­tott: a Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövet, hogyne csák meggátolja az atom­fegyverek elterjedését, ha­nem az atomfegyverkezési hajszát is leállítsa. Emlékez­tetett arra, hogy a Szovjet­unió moratóriumot jelentett be minden atomrobbantásra. Reagan üzenetében történel­mi sikernek minősítette az atomsorompó-szerződés lét­rejöttét. Azt is hangoztatta, hogy az USA és a Szovjet­unió közös érdeke a hábo­rú elkerülése, és a fegyve­rek korlátozása. Az üzenet­ben megemlíti Reagan, hogy várakozással tekint a Gorba- csowal való novemberi ta­lálkozója elé. A genfi értekezleten a fej­lődő országok küldöttei arra készülnek, hogy bírálják a fegyverkezési verseny fel- gyorsulását, s valószínűleg figyelmeztetni fognak a dél­afrikai, és izraeli atomtervek veszélyes voltára. Megrontja-e a két német állam viszonyát a sok kémhistória? Mint egy kémregényben, vagy valami politikai krimi­ben, az elmúlt napok során új meg új hírek borzolták a kedélyeket az NSZK-bán, le­Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Zsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára (balról) aláírták a szovjet—mongol tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvet (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) tartóztatásokról és átszökós- ről. A kémelhárítás és a hírszerző szerv működését megkérdőjelező hírek kisebb­fajta belpolitikai válságot idéztek elő. Zimmenm'ann belügyminiszter ugyanis a bajor CSU, s így Franz Jó­séi Strauss embere. A poli­tikai játékszabályok szerint le kellene mondania, hiszen az ő hatáskörébe tartoztak azok a szervek, ahol a meg­hökkentő dolgok történek. Zimmenmann fejét követelte a szociáldemokrata ellenzék is. Kohl kancellár azonban — nyilván Strauss követelé­sére — egyelőre kiállt a bel­ügyminiszter mellett. így „csak” a kémelhárítás és a hírszerzés vezető posztjain történtek személycserék. Az egész — állítólag —az­zal kezdődött, hogy a londo­ni Times-ban megjelent egy gyászjelentés egy nem léte­zett hercegnő haláláról... Ez adott volna jelet arra, hogy átszökjék az NDK-ba Hans- Joachim Tiedge, a kémelhá- rítás egyik főnöke, s hogy eltűnjék egynéhány bonni hivatalból titkárnő vagy kül­dönc, akik azonban hozzá­férhettek titkokhoz is. Ügy mondják, hogy Tiedge nem kevesebb, mint 160 nyugat­német kém névsorát vitte magával. Az NDK-bán e nél­kül is 168 bonni ügynököt lepleztek le, tartóztattak le hat hónap alatt! Mind Berlinben, mind Bonnban hivatalos helyeken olyan nyilatkozatok hangzot­tak el, hogy a kémügyeknek nem szabad károsan befolyá­solniuk a két német állaim viszonyát. Strauss visszafo­gott .magatartását a Zimmer- mann személye miatti érde­keltsége mellett az is magya­rázhatja, hogy éppen ő volt az, aki a legutóbbi időben a két német állam pénzügyi kapcsolatait kölcsönök össze­hozásával is elősegítette. Kö­zeleg a híres lipcsei vásár. Azon alighanem mindenki ott lesz, aki korábban oda elmenni szándékozott. Lezárult-e a Rain- bow Warrior ügye? A még júliusban az auck- landi kikötőben felrobban­tott Rainbow Warrior (ma­gyarul : szivárvány harcos) ügyében a héten a francia— új-zéLandi vita érdekesen alakult. A környezetvédő mozgalom, a greenpeace (magyarul: zöld béke) ugyan továbbra sem nyugszik bele abba, hogy ismeretlen tette­sek, gyaníthatóan a francia titkosszolgálat emberei me­rénylet árán akadályozták meg a Rainbow Warrior ki­futását a Mururoa korallzá­tony felé, az ottani francia kísérleti robbantások elleni tiltakozás kifejezésére. A környezetvédők a hágai nemzetközi bíróság elé akar­ják vinni az ügyet, ott ül­tetnék a vádlottak padjára titkosszolgálatának viselt dolgai miatt Franciaországot. lÜj-Zéland kormányfője, Dávid Lángé előbb gúnyos és kemény szavakkal bocsá­natkérésre szólította fel a párizsi kormányt. Nem adott hitelt annák a jelentésnek, amelyet egy feddhetetlennek mondott idős gualleista po­litikus, Bemard Tricot állí­tott össze vizsgálódásának eredményeiről. Laurent Fa- bius francia miniszterelnök aztán elismerte, hogy hibák, hiányosságok adódnak a tit­kosszolgálatnál, elrendelte, hogy ezután működéséről szá­moljon be a parlamentnek, s kilátásba helyezte, hogy a nyomozást tovább folytatva az esetleg megtalált bűnösö­ket felelősségre vonják. Pálíy József előtt álló legfontosabb fel­adatokat, majd így folytat­ta: — Hosszú évek óta nem fordult elő, hogy tüzelő- anyellátási zavarok okoztak volna gondot lakosságunk­nak. A kormány eltökélt szándéka, hogy megfelelő intézkedésekkel biztonságos ellátási helyzetet teremt A Minisztertanács folyamato­san foglalkozik a tüzelőel- látással. A hosszú termelési kiesések pótlására egyrészt valamennyi érintett válla­latnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, másrészt növelni kell az importot. Az állami szervek intézkedései eredményeként minőségi szénből a tavalyi tényleges felhasználásnál valamivel több áll majd rendelkezésre. Továbbra Is dolgozni kell azért, hogy javuljon a területenkénti el­osztás, és a különféle mi­nőségű szenek mindenütt az igények szerint kaphatók legyenek. Mindent megte­szünk azért, hogy a szén-, a tüzelőolaj-, a gáz- és a tű­zifáéi látás kiegyensúlyo­zott legyen — hangsúlyozta Havasd Ferenc, majd sok sikert, jószerencsét kívánta bányászok, nagy családjának az iparági előtt álló felada­tok teljesítéséhez. Ezután Kapolyi László ki­tüntetést adott át nyolc bá­nyásznak. A díszünnepség a tatabányai bányász szimfoni­kus zenekar és az Állami Operaház művészeinek gála­műsorával fejeződött be. T Intézkedések a földrengés után (Folytatás az 1. oldalról.) — A fejlődésnek — mint eddig is — együtt kell jár­nia a dolgozók egészségének fokozottabb védelmével, a bányabiztonság javításával, a veszélyek elleni aktív véde­kezéssel. Olyan megoldásokat kell keresni, amelyeknek be­vezetéséve mind keveseb­ben dolgoznak egészségkáro­sító, vagy veszélyes körül­mények között. Hasonlóan fontos feladát, hogy a mű­velési technikák ne károsít­sák természeti környezetün­ket, vagy ha ilyen mégis be­következik, azt minél ki­sebb költséggel el lehessen hárítani. A Központi Bizottság tit­kára áttekintette a Komá­rom1 megyei szénbányászat (Folytatás az 1. oldalról.) megoldaná gondjaikat, te­kintettel arra, hogy másutt — Penemartoniban és Ber- hidán — jóval súlyosabbak a gondok, és az országos segítségre ott nagyobb szük­ség van. ____ Ba latonalmádiból Pere- martonba, a Vegyipari Vál­lalat központjába ment a bizottság, ahol Benedek Gyula, a cég igazgatója szá­molt be a károkról. A föld­rengéssorozat itt és Berhi- dán volt a legerősebb. A gyár „szíve”, a transzfor­mátorállomás tönkrement és megsérült az egyik je­lentős üzem, valamint több szociális létesítmény is. A gyárhoz egy 420 lakásos la­kótelep tartozik, ott nincs olyan, otthon, amely ne szenvedett volna kisebb-na- gyobb kórokat. Több lakó­házat le kell bontani, az óvoda és az iskola is hasz­nálhatatlan. A peremartoniak elmond­ták, hogy egyelőre az anya­gi fedezet és az építőipari kapacitás is hiányzik a tel­jes helyreállításhoz. Berhi- dán, a központi községben az okozza a legtöbb gondot, hogy sók idős ember öreg háza ment tönkre, közülük több nem volt biztosítva, s a nyugdíjasoknak sem ere­jük, sem pénzük nincs az újjáépítésre. Czinege Lajos több he­lyütt elismételte: — Nem fognak magúkra maradni azok, akiknek se­gítségre van szükségük, kü­lönféle forrásokból elő kell teremteni a pénzt a károk helyreállítására. Délután a kormánybizott­ság Siófokra látogatott, ahol Gáti István városi tanácsel­nök fogadta a miniszterel­nök-helyettest és kíséretét. A megbeszélésen Ott volt dr. Sarudi Csaba, a megyei tanács elnökhelyettese. • Siófok kárai százmillió forintra tehetőek. Több bér­lakás és közintézmény ká­rosodott. A tanácselnök be­szélt a földrengés óráiról, majd a károkról és a hely­reállítás megkezdéséről. A siófokiaknak különösen fáj, hogy a legtöbb tanácsi lé­tesítményt néhány éve újí­tották fel, és most több tönkrement. Valószínűleg le kell bontani az újjáva­rázsolt, de több mint száz­éves egészségházat, amelyet megtekintett Czinege Lajos. A kórházba is ellátogatott a bizottság, s megállapítot­ta, hogy a helyreállítás üte­mes. A szemle során megtekin­tették a résztvevőik az új Sió-faidat, amelyet le kel­lett zárni, mert a rengés és az utórezgések következté­ben erősen megsüllyedt. A károk a Balaton kör­nyékén sok száz millió fo­rintra tehetők. Amúgy ^ sem könnyű gazdasági helyze­tünkben, gondjainkat tetézik. De — a miniszterelnök-he­lyettesi szemle tapasztalatai is igazolták — körültekintő és gyors intézkedésekkel, emberséggel minden gazda­sági gond fölé lehet emel­kedni. Luthár Péter Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület — a Minisz­tertanács előterjesztését megtárgyalva — törvény- erejű rendereitet hozott az országgyűlés által ez év április 18-án elfogadott ok­tatási törvény hatályba lé­péséről. Az új törvény 1986. szeptember 1-én lép ha­tályba, ennélfogva lehető­ség Lesz arra, hogy az érin­tettek kellően megismerjék és az illetékes szervek ad­dig elvégezzék a törvény végrehajtásához szükséges feladatokat. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendeleté átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz a tanulmányok­kal szerzett jogok védelmé­ről és a korábbi jogszabá­lyok szerinti iskolai vég­zettség elismeréséről. Szocialista gazdasági vi­szonyaink fejlődésének megfelelően az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendele­tet hozott a bírósági cég­nyilvántartás szabályozá­sának korszerűsítéséről. A csaknem négy évtizede ha­tályban volt korábbi ren­delkezés már nem felel meg maradéktalanul a meglvól- tozott gazdasági körülmé­nyeknek, és alkalmazása a gazdálkodó szervezetek, a polgári jogi társaságok, a gazdasági munkaközösségek tevékenységére esetenként nehézséget okozott. A tör­vényerejű rendelet végre­hajtásának részleteit igaz- ságiig ym in iszteri rendsiet szabályozza. 3APAN HOSSZÚ HÁBORÚJA Végjáték augusztusban Amikor 1945 februárjában Jaltában összeültek a szö­vetséges hatalmak vezetői. Japán már a „belső véde­kezési gyűrűre” szorult vissza — de még mindig négymillió katonája volt fegyverben, többek között a mégi szinte érintetlen,, egy­milliós Kvantung-hadsereg a kínai szárazföldön: ez még 1944-ben is sikeres of- fenzívábat vezetett. Az ame­rikaiak még nem rendel­keztek az atombombával, s Roosevelt elnök nem látott más eszközt a Japán térd­re kényszerítésénél várha­tó nagy amerikai emberál- dozatok csökkentésére, mint a Szovjetunió bevonását a várható véres harcokba. így Roosevelt és Churchill egy­aránt arra törekedett a jal­tai értekezleten, hogy ráve­gye Sztálint: a Szovjetunió Németország küszöbön ál­ló kapitulációja után üzen­jen hadat Japánnak. így született a döntés: a Szovjetunió három hónap­pal az európai ellenségeske­dések vége után, hadba lép Japán eliten. Megállapod­tak a szövetséges hatalmak abban, hogy ennek fejében támogatják a Szovjetunió biztonsági igényeit a Kuril- szigetekhez kapcsolódó négy sziget tekintetében, vala­mint a Japán által a szá­zad elején meghódított Dél- Szahalin visszaszolgáltatá­sát illetően. (Japán ma vi­tatja a négy szigetnek a Szovjetunióhoz való csato­lására vonatkozó jaltai dön­tést, amelyben akkor egyet­értett az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió). Időközben, mivel SZajpan, majd Ivodzsima szigetének elfoglalása után Japán az amerikai légierő hatósuga­rába került, megkezdődött a szigetország rendszeres bombázása. Ez óriási báro­kat okozott, lehetetlenné tette az utánpótlást, megbé­nította az ipari termelést, földhöz szegezte a légierőt, megsemmisítette a kereske­delmi flottát, demorializálta a lakosságot. Tokió sző­nyegbombázása 1945 márci-: us 10-én lángtengerré vál­toztatta a fővárolst: 260 ezer épület pusztult el, százezer ember meghalt, egymillió hajléktalan maradt. A ha­tás nagyjából egyenértékű volt az augusztus 6-án le­dobott atombombáéval: ez is mutatja, hogy Hirosima és1 Nagaszaki atombombá- zása nem volt katonai szük­ségszerűség. A szövetséges hatalmak júliusi potsdami értekezlete idején az amerikaiak kipró­bálták ugyan az atombom­bát, de ugyanekkor a ve­zérkari főnökök a Japán el­leni szovjet hadibalépés részleteit is tisztázták: ezt mind angol, mind amerikai részről továbbra is elenged­hetetlenül szükségesnek tartották. A háború mindenáron való folytatását hirdető szélsőséges Tojo-konmány a katonai kudarcok nyomán már 1944 nyarán megbu­kott, a helyébe lépő Kosio- kabinet még mindig elzár­kózott a béketárgyalásoktól, de az amerikaiak okinavai partraszállását követően 1945 áprilisában még puha­tolózni kezdett az angolok és amerikaiak irányában, A potsdami értekezlet fegy- verletételi felhívásáról azonban Szuzuki úgy nyi­latkozott, hogy kormánya „nem veszi tudomásul”. En­nek ellenére nem lehetett kétséges: a Szovjetunió kü­szöbön álló hadbalópése, a katonai nyomás fokozódása nyomán Japán már nem tarthatja magát sokáig. Ilyen körülmények között az amerikai atombomba be­vetése immár nemcsak a második világháború drá­mai aktusa volt, hanem a hidegháború szomorú nyitá­nya is. A közvetlen katonai cél mellett az amerikai atommonopólium demonst­rálását is szolgálta. így a fegyverkezési verseny kény­szerű startjául szolgált — a monopólium nem tartott sokáig. A Vörös Hadsereg augusz­tus 9-én kezdődött man- dzsúriai hadjárata a máso­dik világháború egyik leg­hatékonyabb és legjelentő­sebb offenzívája volt. Há­rom szovjet hadsereg vett részt a 3500 kilométeres fronton a támadásban,, amelynek terveit Malinovsz- kij marsall dolgozta ki. A Bajkálontúíi Front, vala­mint az 1. és a, 2. Távolke­leti Front 26 ezer löveget, 5500 tankot és 3000 harci repülőgépet vetett be. Az egész hadjáratot a Vaszil- jevszkij marsall vezette tá­volkeleti főparancsnokság irányította. Japán, amely Hirosima után még az ellenállás foly­tatását hirdette, a szovjet hadbalépés után alig öt nappal bejelentette: leteszi a fegyvert, elfogadja a pots­dami felhívás feltételeit. Japánban ekkor hallották először isteni eredetűnek mondott császáruk hangját az alattvalók: a rádióban ő ismertette a döntést. A fa­natikus katonák egy része ekkor vele is szembe for­dult: puccsot kíséreltek meg, ezt azonban a császár­hű erők leverték. Más kato­nák harakirit követtek el. A Kvantung-hadsereg azon­ban tovább folytatta az et lenállást: még hetekig tar­tottak a végső japán össze­omlás előtt a kínai száraz­földön a kemény csaták — az utolsók a világháború­ban. Japán hosszú háborúja először csák egyik tűzfész­ke volt a világégésnek, vé­gül utolsó frontját jelentet­te. A szigetország veresége, a hódításai ellen felkelt né­pek harca átalakította Ázsia nagyrészének politi­kái térképét. A Missouri csatahajón aláírt kapitulá­ció magában Japánban is új korszakot nyitott, amely­ben immár a gazdasági fej­lesztésre összpontosította erőfeszítés eilt. De ez már másik történet. Barcs Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom