Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
1985. augusztus 29., csütörtök Somogyi Néplap 3 FÓRUM A BALATONRÓL Augusztus elején két napra házigazdának szegődött Fonyódra a Somogyi Néplap szerkesztősége. A rendezvénysorozat egyik kiemelkedő eseménye volt a fórum, amelyet rossz idő miatt a Delta étteremben tartottunk meg. A helyben megfogalmazott és az Írásban beadott kérdésekre dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, a BIB elnöke, Rosta Sándor, a BIB főtitkára, dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára, dr. Vida Kocsárd és Mészáros Győző országgyűlési képviselők, valamint dr. Komáromi József fonyódi tanácselnök válaszolt. A fórum vezetője Süli Ferenc, a művelődési ház igazgatója volt. A kérdéseket és iájuk a válaszokat mai összeállításunkban közöljük. — Gondol-c arra valaki, hogy az 1940—41 táján épített íenyvcsi partvédőiéin elősegítette a Balaton öntisztítását is, az eléje rakott kövek viszont ezt a folyamatot megakadályozzák. Dr. Ábrahám Kálmán: — Régóta vitatkozunk azon, hogy a Balatont miként lehetne megvédeni. Úgy, hogy végig lebetonozzuk, a partvonalat kővel védjük, vagy úgy, hogy segítsük a Balaton öntisztulási folyamatát? Ha engedjük a vizet nyugodtan kiszaladni, tisztulni, akkor ez bizonyára természetes állapotát segíti elő. Alapjában véve azonban két érdeket kell figyelembe venni a döntésnél. Egyrészt engedni kell a Balatont, hogy a maga természetes életét élje, ne akadályozzuk ezt azzal, hogy teljesen körülzárjuk kővel. A negyvenes években született koncepció reális volt. Néhány nappal ezelőtt magam is tapasztaltam, hogy a Balaton iszonyú munkát tud végezni: a hullámzás elbontja a partvonalat és — állítom —, ha nem gondoskodtunk volna a part védelméről, akkor ma itt nem találkozhattunk volna. A kormány határozatának megfelelően, a következő 10- 15 évben a további merev partépítkezéseket nem szorgalmazzuk, és minden területen konkrétan megvizsgáljuk, hogy milyen megoldás lenne a legcélszerűbb. — A Balatoni Intéző Bizottság alakuló ülésén Ön azt nyilatkozta: a BIB ereje abban van, hogy tagjai mindenütt jelen vaunak, ahol a Balatont érintő fontos, érdemei kérdésekben döntés születik. Ma is így látja? — Dr. Ábrahám Kálmán: — Amit 11 évvel ezelőtt mondtam, azt ma is fenntartom. A BIB a legjobban ismeri a Balaton gondjait, bajait. Két hónappal ezelőtt egy vezércikkben azt is olvastam, hogy a BIB mint testület egy akarattal, egy irányban a lehető legnagyobb igyekezettel képviseli a Balaton érdekeit, és végső soron minden jelentős helyen, ahol a Balatonnal kapcsolatos döntések megszületnek, mi is ott vagyunk és igyekszünk a tó érdekeit képviselni. — A közelmúltban a BIB főtitkára egy Rádiónaplóban ezt mondta: iható a Balaton vize. Nem szomjas? Rosta Sándor: — Ha szomjas vagyok, a Balaton vizét iszom, mert a füredi ivóvíz nagy részét a Balatonból nyerjük. A rádióriportban úgy hangzott el a kérőét: innék-e Balaton-vizet? Azon a helyen, ahol abban a pillanatban a hajó úszott, a Balaton vize olyan tiszta volt, hogy nyugodtan ihattam volna belőle. Ez az állítás azonban nem érvényes a Balaton egészére, különösen nem a nyugati medencének erre a területére. — Itt születtem a Balatonnál és 38 évig dolgoztam a vizen. Az itt dolgozó, itt élő emberek itták is ezt a vizet. Most nem mernék belőle inni egy fél decit sem, mert ez a víz sajnos olyan piszkos, olyan szeny- nyezett... Az elmúlt harminc évben sok értekezlet volt, sok nyilatkozat hangzott el, de semmi érdemlegeset nem tettek a víz védelmében. :Van-c igazi gazdája a Balatonnak? Dr. Ábrahám Kálmán: — A Balaton vizének minősége óriási gondot okoz ma is. A tudomány erőfeszítéseket tesz, hogy megfejtse bizonyos dolgoknak a környezetre gyakorolt hatását. Beszélgettem egy ősrégi balatoni halászemberrel. Elmondta, hogy életében nem látta kétszer egyformának még a Balatont. Ez az ezerarcúság a szép benne. A környezetvédelem világszerte óriási nehézségekkel küszködik. Az ember sokáig azt hitte, hogy korlátlanul rendelkezésére áll a víz, az erdő, a nap fénye, a természet sokféle kincse. Az igyekezet, hogy az ember komfortigényeit maximálisan kielégítsük, váratlan dolgokhoz vezetett: emelkedik a talaj hőmérséklete, a levegő összetétele megváltozott, hideg van ott, ahol korábban meleg volt, és meleg ott, ahol korábban hideg volt, hó esik ott, ahol azelőtt soha sem esett. Ezek a változások a természet állandó átalakulását jelzik, sajnos nem mindig kedvező Irányiba. A Balaton rendkívül rossz állapotban volt és van, de elindult egy folyamat: a kormányrendeletek alapján megkezdődött az átfogó program a Balaton vízminőségének javítására. A rendkívül nehéz gazdasági körülmények ellenére 600 millió forintot költöttünk a Kis-Ba- laton visszaállítására. A VII. ötéves tervben folytatódnak ezek a munkák, pedig valamennyien tudjuk, hogy a gazdaság egyéb területéin milyen néhézségeink adódtak. A Balatont mégis központi kérdésként kezeljük. A lehető legszigorúbban be kívánjuk tartani a Balaton védelmére hozott intézkedéseket. Nem hiszek azoknak, akik úgy találják, hogy a Balaton megváltozott, javult. Rengeteget dicsértek már bennünket azért, hogy végre javult a vízminőség. Előfordult az ellenkezője is. 1987-ben lehet majd mérésékkel tudományosan megállapítani, hogy elértük-e a célt, meg tudtuk-e állítani a romlást? Tudjuk, hogy a Balaton bajban van, de gyógyítása megkezdődött. Nagyon sok kérdést kaptam. Ezek közül az egyik az. hogy meddig kell hozzájárulni a Balaton melletti lakóiknak a közművekhez, a Balaton védelmében teendő intézkedésekhez? A válaszom: remélem, hogy életünk végéig. Aki a tópartra megy élvezni a Balatont, tudja, hogy ez drága hely. Aki itt akar lakni, építeni, dolgozni, annak számolnia kell azzal, hogy ennék következményei vannak. — Mi az oka annak, hogy amióta építési tilalom van, azóta a Balatonnál megkétszereződött az építkezések száma? Dr. Ábrahám Kálmán: — Az építési tilalom elrendelése szükségszerű, jó intézkedés volt. Miután előre közölték az építési tilalom bevezetését, igen sökam előre megszerezték az építési engedélyt, és sok építkezés elhúzódik, nem tudják időben befejezni a már korábban beszerzett építési engedélyek alapján. A tilalom után az átlagosnál nagyobb építési ütem következett. Higgyék el, nincs szó arról, hogy engedély nélkül, vagy az állam rendelkezésének megkerülésével építkeznek. Biztosan előfordulnak kisebb-nagyobb rendellenességek, hogy tol- doznak-foldoznak engedély nélkül. — Szükség volt-e a fonyódi Sándor-telepi strand feltöltésére? Dr. Komáromi József: — Igen. A Sándor-telepi strand olyan kicsi volt, hogy a megnövekedett igényt nem tudta kielégíteni. A part előtt mintegy 30—40 méter hosszan 40—50 centiméteres iszapréteg halmozódott fel. Az elkészült végleges rendezési tervben szerepel egy összefüggő parti sétány kialakítása. A víz öntisztulásának biztosítása érdekében sólyát építettünk. A móló melletti szakaszon olyan területet alakítottunk ki, amelyik telhetővé teszi, hogy a víz mozgása az úszó hulladékot kihordja a partra. A költségvetési üzem pedig összetakarítja és elszállítja azt. Ez a tisztító terület azonban kevés lesz. Ezért még két tisztító sólya beépítésére kerül sor a csatornáig terjedő szakaszon. — Megállítják-e a nádasok irtását, pusztítását? Rosta Sándor: A nádasok gazdasági hasznosítása tervszerűbben folyik, mint a korábbi években. Az elmúlt kemény télen tervszerű nádaratás folyt a Balatonon. Valamennyien tudják, hogy a part menti nádasoknak jelentős a szerepük a víztisztításban, illetve az öntisztulásban. A múlt év kedvezett a nád kitermelésének, s a területnek mintegy kétharmadát sikerült levágni. — Kormányrendelet írja elő a Balaton-part mellett 30—40 méteres parti sáv kialakítását. Feláldozzák-e a telkeiket azok a minisztériumok, főhatóságok, amelyeknek kiterjedt part menti üdülőjük van? Rosta Sándor: — Jó szívvel senki sem áldozza fel a telkét. Ezért a kormány lét- réhozott egy alapot, amelyből a szóban forgó területek kisajátítását fizetik. Nem mérlegeljük, hogy főhatóságról van-e szó vagy apró villa tulajdonosáról. A rendezési tervnek megfelelő a kisajátítás. Ennek üteme a rendelkezésre álló pénz mennyiségétől függ. • — Köztudomású, hogy a Balaton térségében meghatározó jellegű a Bala- tonboglári Mezőgazdasági Kombinát, illetve a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat. Ezek a nagy termelő, illetve szolgáltató egységek mivel tudnak hozzájárulni a déli Balaton-part fejlesztéséhez? Önök a választáson elnyerték az itt lakók bizalmát. Van-e elképzelésük arra, hogy az őslakosságon kívül a nyaralókat, a telektulajdonosokat, az átmeneti vendégeket miként lehetne bevonni a Balatont érintő döntések előkészítésébe? Várható-e a Balaton térségében újabb szállodaépítés és hol? Dr. Vida Kocsárd: — A Balatonnál 1987-ig építési tilalom van. A vállalatok szeretnének szállodát építeni, de saját erőből nem .képesék erre. Hitelből lehetne csak, a megtérülési idő azonban nagyon hosszú, ezért külföldi hitelt nem adnak. Egy nagyváros szállodája 12 év alatt térül meg, egy idényjellegű szállodánál 25—30 év is lehet a megtérülési idő. A bank szerint ha 15 évnél hosszabb a megtérülési idő, akkor nem nyújt hitelt. Ez gondot okoz nekünk. A vállalát azt tervezi, hogy a meglevő siófoki motel helyén nyit egy ugyanolyan szállodát. Valószínű az évtized végén. Ez már arra a kérdésre is felelet, hogy a Pannónia a Balaton fejlesztéséhez miként járul hozzá. Elsősorban a meglévő üzleteink fejlesztésével, felújításával, színvonalának emelésével próbáljuk a Balaton- part ellátottságát javítani. A nagyobb fejlesztést az anyagi eszközök hiánya akadályozza. Nagyon aktuális a nyaraló- és telektulajdonosok bevonása a helyi dolgok intézésébe. Ezt igénylik a tanácsok és a nyarálótulajdono- nok. A településfejlesztési hozzájárulás önkéntes megszavazásával most válik lehetővé ennek a kapcsolatnak a kifejezése. — Mészáros Győző: — A kombinát elsősorban a termelésért felelős és nem a területfejlesztésért. De el kell mondani, hogy a kombinát most kapta meg a SZOT elismerését azért, amit a környezetvédelemért — tehát a tó tisztaságáért — tett. Sok környezetvédelmi problémát oldottunk meg. Ha ezt minden mezőgazdasági üzem így tenné a Balaton térségében, akkor sokkal kedvezőbb volna a kép. A szennyvízelhelyezés önmagában 45 millió forintba került. Korszerűsítettük technológiánkat, a kemikáliák, a műtrágyák, a permetezőszerek minimális felhasználásával igyekszünk megakadályozni, hogy szennyeződjék a Balaton. Gazdaságunk a lehetőségeihez mérten igyekszik termékeiből a szolgáltatást bővíteni, elsősorban Fonyód és Boglár térségében, ahol saját üzleteink látják el a lakosságot a kombinát termékeivel. A telektulajdonosok bevonása a helyi feladatok megi- oldálsába elsősorban tanácsi és nem képviselői feladat. Az azoinibain nyilvánvaló, hogy a Balaton partján élők terhelése nem csökken hanem növekszik. Nekem, mint képviselőinek az a véleményem, hogy aki üdülő- tulajdonos akar lenni a Balaton partján, 'annak igenis hozzá kell járulnia a terület fejlesztéséhez. — A (Balaton partján a közlekedés fejlődése elmaradt a várakozástól. A fonyódi vasúti átjárón például naponta 15 ezer ember kel iát, és gyakran igen hosszú ideig kell a sorompó előtt várakozni. Egész Fonyód forgalma lehetetlen képet mutat. Amikor ezek a kérdések szóba kerülnek, a válasz mindig az, hogy nincs pénz. Hol döntenek az összeg felhasználásáról? Dr. Ábrahám Kálmán: — Sajnos ezzel kapcsolatban nem lehet könnyelmű kijelentést tenni, hiszen emlékezzünk az autópálya építésére, amikor az északi autópálya vitáját vezettük. Nagyon nehéz olyan célra pénzt kiszakítani és megszavazni, amelyik ilyen rizikónak van kitéve. Mindenki láthatja: ha nincs jó idő, nincs meleg, métg a pesti uszodák is üresen tá- tonganak. Dr. Komáromi József: — A vasúti átjárónál lényeges változás, sajnos, a közeljövőben nem várható. Alul-, illetve felüljáró építését nem tervezték. — Balatonmária-fürdő és Balatonkeresztúr egyesítésével ia névváltoztatással kapcsolatban a kialakult közhangulat miatt egyszer már levették az ügyet a napirendről. Az utóbbi hetekben újra fellángolt a vita. Dr. Kassai János: — A 80-as évekre jellemző volt egy erélyes községegyesítési folyamat. Régóta vita folyik Balatonkeresztúr és Balatonmária-fürdő egyesítéséről A javasltat azon alapult, hogy az intézmények közösen szolgálják ki a kisebb települések lakóit. A termelőszövetkezetek egyesítése befejeződött, az iskolákat egyesítettük, új orvosi körzetek alakultak ki. Azt hittük. hogy a közös gazdasági alap- és felépítmény után már nin.es akadálya a községegyesítésnek. A két falu tulajdonképpen összeépült, csak a vasút választja el. A tanács is felkészült az egyesítésre. Amikor az ország minden részéből megindult a tiltakozó lavólözön, akkor a megyei tanács úgy döntött, hogy nem hajtjuk végre az egyesítést. Közben megjelent a tanácstörvény módosítása, amely létrehozta az elöljáróságot, így a társközségeknek is lesz gazdájuk. Válaszom lényege tehát: a megyei tanács ezt a kérdést levette a napirendről. és hosszú távon nem is tervezi a két község egyesítését. — Évekig redetlenség uralkodott a közterületeken, és csodálatos rend, tisztaság a magánkertekben. Azóta ez gyökeresen megváltozott. A köztisztasági vállalat tavaly azt ígérte, hogy a zsákokba rakott kerti hulladékot is elszállítja. Az idén már zsákokban sem viszi cl. Lesz-e megoldás? A szippantókocsik drága pénzért hordják a berekbe az ülepítőgödrök tartalmát, ahonnan ez a csatornán folyik vissza a Balatonba. Dr. Ábrahám Kálmán: — Rendkívül tanulságáéi egy- egy kérdés után elgondolkodni. Itt van' például a kerti hulladék elszállítása. Ennél a kérdésnél azt szorgalmazzuk, hogy térjen vissza az ember a természetes megoldásokhoz. A kerti hulladék nagy részéből komposztot lehetne készíteni, mely a talaj minőségét javítja, másik részét pedig égetéssel meg lehet semmisíteni. Így az ember saját lehetőségeivel, egy súlyos terhet levehetne az állam válláról. Dr. Komáromi József: — A településtisztasági vállalat a zsákokba töltött vagy kukákban tárolt szemetet rendszeresen elszállítja. Ezenkívül évente kétszer lomtalanítási napokat rendezünk, amikor a terjedelmes hulladékokat is begyűjtik a területről. Jó előre írásban eljuttatjuk az ingatlantulajdonosokhoz a lomtalanítási napok pontos időpontját. — Az elmúlt évtizedekben sokat olvastunk arról is, hogy Fonyódra bevezetik a csisztai gyógyfürdő igen hasznos, egészséges vizét. Ez nem érkezett meg. Gondolkodunk-e azon, hogy ha már a víz nem jön ide, valahogy mi menjünk el a vízhez? Lesz-e szilárd burkolatú út. közlekedési lehetőség? Dr. Komáromi József: — Csisztápusztá.ra az út építését az általános rendezési terv tartalmazza. De hogy az építésre mikor kerül sor, arra pontos választ nem tudok adni. — A nagybereki csatorna teljesen el van iszapo- sodva. A jég a télen a védőműveket tönkretette. Most még kisebb költséggel meg lehetne oldani a tisztítást, a kotrást és a helyreállítást. Dr. Komáromi József: — A nagybereki csatornáról tudni Ikéll, hogy a gazdaság területe víz alatt állna, ha nem szivattyúznák át a vizet. A nyári időszakban ez zavarja a fürdőzést, ezért a vízügy és a gazdaság szerződést kötött arról, hogy a nyári időszakban mérsékelik ezt a tevékenységet. Ha feltétlenül szükség van vízátemelésre, akkor az éjszakai órákban végzik. A műtárgy a nagybereki gazdaság kezelésében van. Javítása, tisztítása, az ő feladatuk. Ez vonatkozik a védőművekre is. Nincs tudomásunk arról, hogy a berekbe kihordott szennyvíz a Balatonba került volna. Az a kérésem, hogy ha ilyenről tudomást szereznek, értesítsenek arról — a történés időpontjának és a gépkocsi rendszámának megjelölésével — a tanácsot vagy a közterületfenntartó vállalatot. Ígérem, hogy szigorú büntetést kap az elkövető. — Mikor lesz a nyáron falugyűlés? Dr. Komáromi József: — Tettünk erre kísérletet, de csupán néhány ember jelent meg. 1983. decemberében a Somogyi Néplap közreműködésével közszemlére tettük Fonyód hosszú távú fejlesztési tervét. Gyönyörű, verőfényes időben is összesen ötvenen jelentek meg. — Aggasztó a fonyódi vásár zsúfoltsága. Tesznek-e valamit ellene? Dr. Komáromi József: — piac problémája többször felmerült. Javasolták, hogy ki kellene telepíteni az üdülőhelyről. Ennek a költsége mintegy 30 millió forintra rúgna. Beláthatják, hogy az megvalósíthatatlan.
