Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
4 Somogyi Néplap 1985. augusztus 29., csütörtök Körzetiek a városrészért Minden javaslatra figyelnek CB rádiós „hírszolgálat” az ellenőrzésről Á mérlegek gyakran csalnak Fehér Gyuláéknál hozzászoktak a csengetéshez. A körzeti párttitkár felesége úgy nyit ajtót, mintha rendszeresen odajárnék. A kaposvári Május 1. utca 83- ban levő kétszobás lakás ugyanis egy kicsit pártino- da is. Ha valamelyik bizalminak egy-egy kommunistának, a vezetőség másik négy tagjának kérése, problémája van, már jön és csenget a Vörös Hadsereg úti körzeti pártalapszerve- zet titkárához. Teheti, hiszen egy táskáiban rendben minden fontos irat megtalálható. Ha nincs otthon Fehér Gyula, akkor a felesége is odaadja a bizalmiaknak, ami kell. — Ma délelőtt éppen a városi pártbizottságon jártam. s elhoztam a pártbélyegeket. Hosszabb időre van szükség, hogy mind a hat bizalmi átvegye és kivigye a tagoknak. A hatvanöt éves Fehér Gyulla huszonkét évig dolgozott a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál; onnan ment nyugdíjba kalkulációs csoportvezetöként, 1980-ban. — Akkor jöttem ide, a kaposvári Vörös Hadsereg úti körzeti pártalapszerve- zetbe. Híre ment, hogy tíz évig párttitkár voltam a Sáévnál, így aztán először pártcsoportbizalmi lettem, majd párttitkár. Az idén másodszor választottak meg... Egyetlen körzeti alapszervezet helyzete sem könnyű, a Vörös Hadsereg útié pe- dip különösen nem az. Az ötvenhárom tag közül, akinek a többsége egykori munkás, mindössze hat az aktív dolgozó, elsősorban kisiparos. Húszán annyira öregek vagy 'betegek, hogy a vezetőség fölmentetette őket a rendezvények látogatása alól. — Ez meghatározza a feladatainkat, s azt' is, hogy milyen megbízást adjunk a párttagoknak. Az eddigi gyakorlatunknak .megfelelően azt kívánjuk elérni, hogy képességeik, egészségi állapotuk, más irányú elfoglaltságuk figyelembevételével vegyenek részt a pártmunkában, legyen megbízatásuk. Minden hónap második és negyedik hétfőjén tartunk fogadónapot az Édosz művelődési otthonban. Olyankor találkoznak a párttagok, elszámolnak a bizalmiak. Be-benéz ilyenkor a körzeti népfrontelnök. aki nálunk párttag; olykor vannak panaszosok is. Aki pedig közben szeretne valamit, az megtalálja a titkárt, a vezetőség többi tagját a lakásán. A körzetben élő idős kommunisták elvárják, hogy rendszeresen fölkeressék vöket, törődjenek a gondjaikkal. A vezetőségen kívül a szociális és kegyeleti, valamint a nőbizottság tagjai is segítenek ebben. A születésnapra — kerek évfordulókon — ajándékot vesznek. Van tíz negyvenötös párttag az alapszervezetben. Közülük tavaly négyen kaptak jutalmat. Ahol szükséges, ott javasolják a nyugdíjkiegészítést, a szociális segélyezést. — A pártszervezet, figyelembe véve a tagok, a pártcsoportok javaslatait, igyekszik, hogy Kaposvár legöregebb munkáskörzetének gazdája legyen. Mindent megteszünk elmaradottságának megszüntetéséért, a lakosság életkörülményeinek javításáért — sorolta Fehér Gyula. — Ennek érdekében még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a tanács osztályaival, a körzeti népfrontbizottság vezetőségével és a kilenc tanácstaggal, sőt a környező üzemekkel is. Az egyik taggyűlésen például napirendre tűzzük, milyen a körzetben az áruellátás, az üzlethálózat, az egészségügyi ellátás és a közlekedés, összegezzük a bővítésre és a fejlesztésre vonatkozó javaslatokat. A párttitkár megmutatta a pártszervezet munkatervét. Sok mindent szeretnének az idén az üzemlátogatástól a politikai, jogi-jogpolitikai előadásokig, hogy tovább javítsák az idős párttagok tájékoztatását. A pártcsoportok foglalkoznak majd a kisnyugdíjúak és az egyedül élő idős emberek helyzetével; meghányják- vetik, miként lehetne a pártonkívülieket — elsősorban a háztartásbelieket — bevonni a pártszervezet hatósugarába. — Nagy gondot fordítunk a lakosság és a pántszervezet közötti ikapcsolat erősítésére, ezért mindennel foglalkozunk, amit ők vagy a párttagok jeleznek. Van, amit sikerül elintézni, mint a gázcseretelep előtti buszmegálló létesítését, a járdák kijavítását. .Kérésünkre elvitték a környéket b.üdö- sítő cukorgyári iszapot a Rákóczi-pálya mellől. Olyan is akad, amiben kudarcot vallunk. A környék szeretné. ha megállna a busz a Schönherz utcában. A tanácstól azt a választ toptuk, hogy erre legföljebb a következő ötéves tervben lesz lehetőség. Mindegy, minket az ilyen sem tör le. folytatjuk a harcot... Átfogó árhatósági, illetve fogyasztói érdekvédelmi vizsgálatot tartottak nemrégiben a Balaton-parton — Világostól Boglárlelléig — a tanácsi árhatósági szakemberek, a megyei tanács ipari, valamint a siófoki tanács városgazdálkodási osztályának irányításával. A hivatásos árszakértők mellett népi ellenőrök, az SZMT társadalmi ellenőrei, a fogyasztók tanácsának tagjai, valamint a siófoki rendőrkapitányság megbízottjai is részt vettek a munkában. Kereskedelmi és vendéglátó egységeken kívül több kisiparos, gazdasági munkaközösség, illetve az iparcikkpiacon árusító magánkereskedő tevékenységét is megvizsgálták. A 13 ellenőrző csoport összesen 188 vizsgálatot tartott, s a tapasztalatok — ezt a jegyzőkönyvek is bizonyítják — nem éppen kedvezőek. Hatósági intézkedésre nyolc esetben volt szükség. 39 írásbeli figyelmeztetés, 73 szabálysértési és 1 bűnvádi följelentés várható. 16 alkalommal bírságoltak az ellenőrök. A legjellemzőbb hiányosságokról beszélgettünk Szarka Józseffel, a Siófoki Városi Tanács városgazdálkodási osztályának vezetőjével. — A kereskedelmi egységekben (főként a divatáruval foglalkozó magánkereskedőknél) feltűnő, hogy sok árucikken nincs minőségi tanúsítvány, s hiányoznak a kreszcímkék is — mondta. — Ugyancsak a butikokra jellemző, hogy az árusítónak ritkán van beszerzési bizonylata a termékekről, s a kötelező árunyilvántartást is többnyire mellőzi. Az utóbbi hiányosságok „ködösítő” jellegűek. Céljuk, hogy a reális forgalmat ne lehessen megállapítani, következésképpen kevesebb adót kelljen fizetni... A vendéglátásban változatlanul gyakoriak az indokolatlan borsos számlák és a sülycsökentések. Néhol hiányoznak a beszerzési bizonylatok, s ez a tény azt sejteti, hogy a vendéglős tiltott helyeken vásárol, például egyes italféléket ABC-'ben szerez be. Néhány vendéglátóhelyen és másféle boltokban is vám- és pénzügyőri iratok nélkül találtak külföldről származó cikkeket az ellenőrök. (Ez „új vonás” a balatoni kereskedelemben.) Megállapították továbbá, hogy a mérlegek gyakran csalnak, s éjszaka több súlycsonkítás fordul elő a vendéglátásban, mint nappal. Az utóbbinak valószínű az az oka, hogy éjjel kevésbé tartanak az ellenőrzéstől, illetve a vendégek ébersége is csökken már olyankor. — Személyes tapasztalataim szerint az osztályba sorolással kapcsolatos visszaélések elég gyakoriak a Ba- laton-parti vendéglátásban. Más vidékeken, főként az idegenforgalom szempontjából fontos helységekben (például Sopronban, Kőszegen, Veszprémben) sokkal szebb, otthonosabb, s nemcsak esztétikailag, hanem szakmailag is színvonalasabb vendéglők működnek szerényebb osztályokba sorolva (következésképpen szerényebb árakkal), mint a déli parton. Ez is bosszantja a fogyasztót... — Az ellenőrzések során erről is meggyőződhettünk, s arra az elhatározásra jutottunk, hogy az eddiginél is szigorúbban kell eljárnunk az osztályba sorolással kapcsolatos visszásságok láttán. Ezután, ha egy egység nem felel meg a követelményeknek, azonnal szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy felhívtuk az üzletvezető figyelmét; három héten belül tegye meg a szükséges intézkedéseket, különben a boltját alacsonyabb kategóriába soroljuk. Csupán az utóellenőrzéskor kezdeményeztünk szabálysértési eljárást, ha a vendéglős figyelmen kívül hagyta észrevételeinket. A jövőNegyven éves A Szabad Föld című hetilap első megjelenésének 40. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek szerdán Budapesten a Népszabadság székházában. Az eseményen részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkára is. Eck Gyula ben a visszasoroláson kívül bűnvádi feljelentésre is sor kerülhet, tekintettel a figyelmeztetés óta eltelt három hét során szerzett jogtalan jövedelemre. Egyébként az utóbbi hetekben négy eygséget soroltunk alacsonyabb kategóriába. Ilyen volt például a Pannónia siófoki Agip presszója is, mely eddig másodosztályú üzletként működött. — Milyen tapasztalatokat szereztek a magánkisiparosoknál? — A 48 ellenőrzött közül 38-at elmarasztaltak a szakemberek. E körben is általában híján van az anyag- beszerzéssel kapcsolatos bizonylati rend, többen elmulasztják a megrendelőt megfelelően tájékoztatni, „elfelednek” számlát adni, elhanyagolják a pénztárkönyv vezetését stb. Furcsán — sajnos jellemzően — reagálnak a magántaxisok az ellenőrzés hírére, amelyet CB- rádión adtak le egymásnak, s perceken belül „felszívódtak”. Ennek ellenére a taxis közül 4 figyelmeztetésben részesült, 4 ellen pedig szabálysértési eljárást kezdeményezünk. A további ellenőrzés meghiúsult a kiválóan működő hírszolgálat miatt. — Mint ,említette, egyetlen bűnvádi eljárás várható. — Igen. Boros László építő- és tüzelőanyag-kereskedésében Ságváron a próba- vásárlások során többször bebizonyosodott, hogy a vevőket jelentősen megkárosítják. Csak egy példát említek: a 2332 forint értékű fenyőgerendát Boros László 215 forinttal adta drágábban. Az ő esetében indokoltnak tartjuk a bűnvádi följelentést. Sz. A. a Szabad Föld főszerkesztő idézte fel a lap múltját, emlékeztetett arra, hogy a Szabad Föld a felszabadult magyar parasztság számára született a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére. Az évforduló alkalmából kitüntetéseket adtak át a lap kiemelkedő munkát végzett dolgozóinak. Lajos Géza 1000 darab ökölvívózsákot gyártanak az idén a Delta Sportáru és Bőrkonfekció Szövetkezetben szovjet exportra. 500 dairabot már elszállítottak 15, 20. 25 és 30 kilogrammos súlyban. BOTRÁNY A SZOMSZÉDBAN a hamisság? * A rékkenő hőségben ■ Odesdorf kedvelt tó- " vendéglőjének tera, a fák árnyékában kerestünk menedéket. A fürdő- vendégekkel zsúfolt étteremben szinte mindenki sört vagy üdítőt ivott. Amikor a pincér udvariasan megállt az asztalunk előtt, én egy pohár rusti rizlinget kértem. Éreztem, hogy kissé gyanakodva végigmér, a tekintetéből szinte olvasni lehetett, mire gondol. — Jó ember, maga nem tudja, mi történt? — Rustit? — kérdezi kételkedve. — Igen, ha lehet, glikol nélkül — élcelődöm. A pincér mosolyog és hozzáteszi: — Ma már több ezer ember megfordult itt nálunk, de az egyik kezemen meg tudnám számolni, hányán kérték bort. A Fertő-tóig nyúló hatalmas szőlőtáblák között folytatjuk utunkat. A kordonok szomszédságában ott árválkodik Satther Martin turistakocsmája. Takaros épület, valamikor jobb időket láthatott. Lehet vagy tizenöt asztal az ivóban, de csak egynél ülnek. A kocsmáros és felesége a pultot támasztja. — Rossz idők járnak ránk — mondja. — Ha tavaly ilyenkor jön, talán még hely- lyel sem tudom kínálni, any- nyiam voltak. Most meg csak a törzsvendégek térnek be hozzánk. Nézem a régi, de ízléses berendezést, igazán hangulatos. Borban — Apám 1932-ben építette ezt a vendégfogadót. Az őseim is mindig a borból éltek. Nekünk öt hektár szőlőnk van, rizling, tramini, muskát-ottonel és kékfrankos. Minden évben áprilistól októberig itt mérjük a saját borainkat. — Ha nem jönnek a vendégek, mint régen, és megcsappan a bevétel, mihez kezd? — Nem tudom. Mit tehetek? Várok és bizakodom. Én csak ehhez értek. Egy azonban bizonyos, itt minden szőlősgazdának az utóbbi időben sok az álmatlan éjszakája: A kereskedők elvitték a bort, sok kistermelőt még ki sem fizettek. A hamisítókat letartóztatták, de mi a garancia, hogy fizetni tudnak? Sokan most gépesítettek, hiteleket vettek föl a banktól, amit törleszteniük kell. De miből? Ha ők sem látnak pénzt. Az emberek óvatosabbak- ká váltak, a szupermarketekben egyre kevesebb osztrák bor fogy. — Nincs ebben semmi különös — mondja Hans Gus- tav Edöcs, a jó nevű eisen- stadti fotóművész. — Én igazán nem szoktam megtagadni magamtól, ami jó az életben, de a törtnétek után kétszer is meggondolom, míg egyszer a borospohár után nyúlok. Ottó Peternichl, a burgenlandi borkereskedők elnöke sem tud semmi biztatót mondani. — Külföldi ügyfeleink még olyan megrendeléseket is visszamondták, melyeket a botrány kipattanása előtt kötöttek. Az NSZK „Ald'i” élelmiszerlánc, a „Quelle”, a „Her- tie” bevásárló menedzserei kiadták a jelszót, osztrák bort nem szabad átvenni. A botrány és a bojkott egyaránt nagy. Josef Wieslert, a burgenlandi tartományi kormány mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettesét hiába keressük. A titkárnő udvariasan közli, Wiesler urat Bécsbe rendelték, hogy a burgenlandi borhamisítási ügyről jelentést tegyen a központi kormánynak. — A főtitkár úr, Konrad Linzer azonban 11 órakor várja önöket. Néhány perccel a megbeszélt időpont előtt mór ott ültünk a főtitkár fogadószobájában. Pontosan 11 órakor megjelent az ajtóban, elnézést kért, hogy néhány percet még várakoznunk kell. A beszélgetésen dr. Hans Andert vezető kormánytisztviselő is részt vett. Nem kerülgetjük a témát. Ahogy mondani szokás, a közepébe vágunk. — Innét, a tartományi kormányhivatalból hogyan ítélik meg a borbotrányt? — Rendkívül érzékenyen érint bennünket. Burgen- landban 22 ezer család él a szőlőből. Nem mindegy számunkra, hogyan alakul a sorsuk. Egy biztos, vissza kell állítanunk a burgenlandi borok iránti bizalmat. — Hogyan tudtak ilyen zavartalanul munkálkodni a borhamisítók? Nem volt túl laza az ellenőrzés? — Eddig is szabályok kötötték a bortermelést. Aki exportra akart szállítani, ellenőriztetnie kellett a szőlő minőségét és pontos kimutatás készült a mennyiségről. Mindezt hivatalosan igazoltuk. Tulajdonképpen itt jártak túl az eszünkön. Ezek a gazdák az általunk ellenőrzött szőlőből készült bort nem külföldre szállították, hanem belföldön értékesítették, és az exportminőséget igazoló írást megtartották. Ezeket az okmányokat aztán eladták a nagy kereskedőknek, akik ezzel visszaéltek. Ezért a hivatalos írásért a kereskedők nagyon jól fizettek. Tudomásunk van olyan esetekről, amikor három schillinget adtak az okmányon lévő bor literéért. Tehát, ha tízezer literről szólt a bizonylat, 30 ezer sdhillingért cserélt gazdát a pecséttel ellátott okmány. — Mindenkinek nagy tanulsággal szolgál ez a botrány, termelőnek és az ellenőrző szerveknek egyaránt. A minőség megőrzése érdekében új bortörvényre van szükség. Az eddiginél sokkal szigorúbban kell ellenőrizni a bor útját a termelőtől a fogyasztóig. Minőségi bort pedig csak palackozva szabad exportálni. Ami a vegyi elemzést illeti, ezeket a borokat a nyugatnémet és az amerikai importőrök ugyanúgy megvizsgálták, mint mi, és semmi rendellenességet nem találtak. Fagyállót kinek jut eszébe borban keresni? Csak érdekességként említem: a versenyeken nemzetközi szaktekintélyek bírálták borainkat. A közelmúltban a bordeaux-i bor- vfilágversenyen a rusti West burgundi a legmagasabb elismerést, az Oscar-díjat érdemelte ki. Puskás Csaba
