Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
1985. augusztus 3., szombat 5 VÁRJUK A TÓPARTON A Somogyi Néplap Fonyódon- Lesz-e falugyűlés a nyáron? Miért vannak szénakazlak az udvaron? Adnak-e területet a fűhatósági üdülők a parti sétány kialakításához? Miért terjedhet még mindig a hínár? Szabad-e kedden szombati kenyeret árulni? Ilyen és ezekhez hasonló, közérdekű kérdésekre kaphat választ Fonyódon. Aki hét közibein még haRÁDIÓSZEMLE Uránia megbecstelenítése lógatta a döntést, neon késett el: ma reggel fölkerekedhet, hogy részt vegyen a szombaton és vasárnap A Somogyi Néplap Fonyódon címmel meghirdetett eseménysorozaton. Hisszük, hogy nem fogja megbánni. Tudjuk, hogy kevesen jutottak el a Kis-Balaton környékére, alig ismerik növény- és állatvilágát, természeti szépségeit. Nos hát munkatársunk, Gyertyás László fotóművész ihletett képeivel, vallomásával kezdődik az eseménysorozat ma délután 3 órakor a Delta étterem előcsarnokában. Értesültünk arról, hogy máris sokan készülnek a Somogyi Néplap teniszkupára, amelyre 4 óra előtt lehet benevezni a helyszínen, a Nyári Galéria udvarán lévő teniszpályák előtt. A győzők értékes díjakra számíthatnak. A táncos lábú ifjak és kevésbé fiatalok este 8-kor a katamarán fedélzetén kihajózhatnak a nyílt vízre. Az esti látvány önmagában is megéri a kétórás hajótúrát. Hát még ha hozzászámítjuk, hogy Csíkvár József fcánc- mesiter irányításával, jól felkészült zenekar közreműködésével és táncosok bemutatóival nemcsak bepillantást nyerhetünk a népi kultúra világába, hanem el is sajátíthatjuk motívumait. Érdemes „tülekedni” a hajós népi táncház eseményére, nehogy a rengeteg külföldi érdeklődő bárkit is kiszorítson a hajóról. A MAHART siófoki leányvállalata és az Utasellátó büféje kellemes hajózást jó szórakozást ígér. Utána pedig ki-ki rophatja a táncot a Delta közben rendezett utcabálon. A horgászokat már nem kell biztatni: ott lesznek vasárnap reggel öt óra előtt a fonyódligeti Árpád sétányon, ahol a győztesek horgászbotot, orsót, szákot nyerhetnek. A csonttöréstől óvakodó S. N. Penna és a Fonyódi KSC játékosainak összecsapása nemcsak küzdelmet, hanem vidámságot is ígér 9 órakor a sportpályán. A díj ezúttal a legmagasabb fokú erkölcsi elismerés lesz, amelynek birtokában a győztes csapat tiszteletkört fut a pályán. Ezután az MHSZ repülőmodellezői a sportpályán, a strand előtti vízen pedig a hajómodellezők mutatják be legújább gépeiket és képességeiket. Sokan készülnek a nap kiemelt eseményére, amelyet Fórum a kíváncsiaknak címmel fémjeleztünk. Számos izgalmas kérdés van máris a birtokunkban, de az a hír járja, hogy a kíváncsiak többsége személyesen akarja föltenni kérdéseit. A barna bőrű hableányokon és partnereiken kívül természetesen ott akar lenni Fonyód és a környező üdülőtelepülések őslakosságának jó része is. A strand árnyas fái alatt már kiszemeltük a fórum helyét, készül a hangosítás és a művelődési ház igazgatója, Süli Ferenc, aki sziporkázó szellemességgel, oldottam akarja levezetni ezt a találkozót. Folyamatosan árulkodtunk a válaszadókról, most már nem titkolózunk tovább. Jó, ha tudják az érdeklődők, kikhez fordulhatnak dilemmáikkal. Dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, a BTB elnöke, Rosta Sándor, a BIB főtitkára, dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára, dr. Vida Ko- csárd és Mészáros Győző, a Balaton-vidék országgyűlési képviselői és dr. Komáromi József fonyódi tanácselnök várja az érdeklődők lényegbevágó kérdéseit. ígérték: köntörfalazásról szó sem lehet. A nyílt, őzinte választ nemcsak önmaguk elhatározása hanem az egyre fejlődő szocialista demokrácia is indokolja. (Rossz idő esetén ugyancsak 10 órakor a Delta étteremben várjuk a kíváncsiak népes seregét.) A fonyódi víziúttörők kajak-, kenu-, vitorlás- és széllovas versenye után, amelyet a strand előtti vízen bonyolítanak le, ismét az MHSZ programja következik: a móló előtti mély vízen látványos bemutatót tartanak a könnyűbúvárok. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Delta éttermének vezetője, Józsa György Rikkancs-bálnak nevezte el azt az esti, 8 órakor kezdődő eseményt, amellyel kapcsolatban máris helyhiányra panaszkodnak. Vidámságban, hangulatban, jóféle ételekben és italokban viszont nem lesz hiány, ötleteikre jellemző, hogy a Firkászpacsenyétől a Cenzu- rapisztrángig, a Trap-Pisita sajt sajtó módra nevű ínyencségtől a Főszerkesztő kedvencéig (ami nem más, mint tejfölös-gombás szűzérmék csakugyan szűzérmékből) több ételkülönlegességgel megismerkedhetnék. Éjfélkor lesz a díjkiosztás! A teniszku,pa és a horgászverseny díjainak átadásán kívül ekkor szalagozzák fel a Somogyi Néplap szépségki- rálymőjét és udvarhölgyeit. Az esemény után természetesen hölgyválasz következik. A kétnapos eseménysorozat rendezői, a Fonyódi Nagyközségi Pártbizottság és tanács, a művelődési ház és a Somogyi Néplap dolgozói őszinte szívvel kívánnak jó szórakozást, kellemes, tartalmas időtöltést a hétvégére minden vendégüknek. Új évad, új bemutatók Hat bemutatót tart a Csi- ky Gergely Színiház az 1985/ 86-os évadban is. A hat produkció nyolc tervezett színpadi mű közül kerül ki. Három éve már szerepelt a tervek között Bertolt Brecht A nevelő úr című tandiráma-vígjátékának bemutatója. Akkor nem került bele a haltba. Mosit ismét ott találjuk a tervezetben ezt az 1950-ben keletkezett, Jákob Michael Reinhold Lenz (1751—1792) hasonló című drámájából átírt művet. Brecht „a német nyomorúság ábécéjének nevezte. Ugyancsak szerepelt már a korábbi tervek között egy musáioal, Ács János—Mártha István Mumkásopenettje. A történet szerint egy falusi fiatal érkezik Budapestre, a Keleti pályaudvarra, ahol különböző kalandok esnek meg vele. Ács János, a Csi- ky Gergely Színház rendezője íróként debütál tehát. Miguel de Cervantes Saa- vedra (1547—1616) Az elmés nemes, dán Quijote de la Mancha című regényének színi változatára is hívja a közönséget a színház. Az olvasmányaiból szőtt ábrándvilágba menekült falusi nemes ezúttal nem az ismert musical főszereplőjeként lép deszkára. Üj változatot sejtet a „színmű” meghatáro* zás. Shakespeare: A vihar című drámában Prospero, Caliban, Ariéi megszemélyesítőkre vár a jövő évadban. A művet I. Jakab angol király országra szóló fényes ünnepségén is bemutatták, amikoris leányát, Erzsébetet eljegyezték. Izgalmas vállalkozásnak tetszik a néhány éve mozikban látott Fellini-film, A intők városa színá változata. Eveiyn Waugh (1903—1966) nagy szatirikusként, a modem próza mestereként, illetve a groteszk emberi komédia alkotójaként emlegetett amerikai író volt. Egy marék por című szatírája szerepel a műsortervben. Eugéne Ionesco, a román származású francia szerző polgárpukkasztó abszurd játékaival szerzett nevet. A kopasz énekesnőt és A leckét egy műsorban szokták játszani. Erre vállalkozik a Csiky Gergely Színház is, ha bekerül a hat bemutató közé a két egyfelvonásos. A nyolcadik dariab Alex Koe- nigsmark Agyő, babám című bohózata. Sokszor megtörtént az elmúlt századakban is, a szép múzsa ártatlanságával kapcsolatos kételyek azonban csak akkor váltak végleges meggyőződéssé, amidőn napvilágra kerültek az adatok a náci haláltáborokiban folytatóit! orvosi kísérletekről, amikor — éppen negyven esztendeje — Hirosima és NagBszaki fölött szétterpeszkedett a szörnyűséges felhőgoimba, amikor forgalomba került a napalm és az idegbénító szomáligáz. S a tudomány, az emberiség valamennyi gondját-baját gyógyítani képes csodaszer, rögvest fenyegető rémmé változott százmilliók gondolatvilágában. Amint kedden, a Hogyan vesztette el az ártatlanságát a tudomány? című sorozat első adásában oly látványosan bizonyította Fener Márta tudománytörténész és Vekerdi László könyvtáros, valamint a szerkesztő-műsorvezető Lukácsi Béla: kiváltképpen azokban az országokban, amelyekben egy-egy befolyásos érdekcsoport vagy egy társadalmi kontroll nélkül működő, mindenható gépezet monopolizálja, manipulálja Urániát. Megszólaltak a műsorban — természetesen felvételről — az olyan ,héják”, mint Teker Ede, vagy a neutron- bomba feltalálója, aki — figyelem! — meggyőződéssel állította, hogy találmányánál mi sem szolgálja jobban az emberiség érdekeit. S hallottunk remekül válogatott idézeteket a humanizmusnak olyan valódi tudós-apostolaitól is, mint Albert Einstein, Szilárd Leó vagy Róbert Op- penheimer. Kár azonban, hagy a beszélgetés résztvevői lép tan-n yomon mellék- vágányokra tévedték, hogy az eredeti elképzelés — annak bemutatása, hogyan manipulálták a történelem során a fegyvereket és azok feltalálóit — nem valósulhatott meg. Helyette olykor üres moralizálással kellett beérnünk, olyan kiscserkész- bölcsessiégekkel, mint: „Nem az atombomba jelenti a bajt, hanem az emberi minőség leromlása.” Amiből logikusan következhet az az inkább vallásos, mint tudományos jellegű „feliismerés”, hogy kölitsünk csak nyugodtan továbbra is naponta há- rammilliárd dollárt fegyverekre, de a nevelés, az erkölcsi felvilágosítás színvonalának emelésével akadályozzuk meg, hogy bárki is felhasználja őket. Szegény Uránia... — A polisz — az állam — ügyes-bajos dolgaival való foglalatoskodás ugyan nem tartozott a bájos múzsa feladatai közé, ám az idők változtak: a politológia, ez a sokféle tudományból készített mixtúra végre elnyerte létjogosultságát, szakértőinek már a tizenharmadik kongresszusa fejeződött be a napokban Párizsban, Mihan- csik Zsófia összeállításában csütörtökön ebből hallottunk részleteket. Az állam szerepe, a kormányzati munka jellege a különböző társadalmi rendszerű országokban módfelett izgalmas téma, ám — legalábbis a ihangképek bizonysága szerint — egyet kell értenünk a műsorban nyilatkozó Kulcsár Kálmán akadémikussal abban, hogy a kelet-európai államokról készített nyugat-európai és amerikai elemzések egy része bizony felületesre sikeredett. Ment mihez kezdhetünk az olyan, nem éppen árnyalt kinyilatkoztatásokkal, mint: „Magyarország a hetvenes években a növekedés mellett döntött, Csehszlovákia az egyenlőségre voksolt. Jugoszlávia pedig elmerült történelmének leghevesebb vitáiban.” És sorolhatnánk. Az ilyen „arany- igazságok” hallatán aligha cáfolhatjuk Kulcsár Kálmán kissé epés megjegyzését: a sematizáló ítéleteknek úgy vehettük volna igazán az elejét, ha nemcsak megfigyelőket, hanem előadókat is küldtünk voílna a politika tudásainak világkongresszusára. Lengyel András Majd holnap megbeszéljük! A Somogy Megyei Köjál re ártalmas munkahelyeken dolgozók egészségi állapotát. Az üzemekből vett mintákból — levegő, vér, vizelet — a korszerűen fölszerelt laboratóriumokban idejében ki tudják mutatni az egészségre ártalmas kórokozókat. így lehetővé válik a betegségek korai felismerése, gyógyítása Egyik este, amikor Pe- tyelkin kissé ittasan hazafelé ballagott, a téren hirtelen Iván Sztyepanovicsot pillantotta meg. Igen, Sztyepanovicsot, annak az irodának az igazgatóját, amelyikben Petyelkin könyvelőként dolgozott. A direktor összegörnyedve ült a pádon, a feje majdnem a térdét verdeste, és kegyetlenül horkolt. Sapkája a földön hevert egy üres üveg társaságában. — Na, tessék! — kapta fel a fejét Petyelkin. — Minden világos: itt a sapkája, a szemüvege!... Szóval, így állunk, Iván Sztye- panovics? Hát ezt is megértük, drága igazgató elvtárs? ... Ejnye, ejnye! Nekem meg a múlt héten fegyelmit sózott a nyakambal Hát persze... Nem tagadom, volt bennem egy kis szesz, amikor bementem dolgozni. Erre ő, a drága direktor, zsupsz, gyorsan írásbeli figyelmeztetést nyomott a markomba. — És most, ugye Iván Sztyepanovics barátocs- kám, maga is bejött a csőbe, hehehe? — gondolta némi kánörömmel Petyelkin, mert még mindig a fegyelmi járt az eszében. — Én most ünnepélyesen összehívom az iroda teljes kollektíváját!... Nem, elnézést, a kollektívát ilyenkor lehetetlen összetrombitálni, lejárt a munkaidő... A kijózanítóba telefonálok. Beszólok nekik, hogy a mi drága Iván Sztyepanovicsunknak egy kis gyógyításra van szüksége, hehehe!... Nem, inkább segítek rajta... Nekem biztosan azt mondja majd: elnézést azért a fegyelmiért. Hazaviszem én Iván Sztyepanovicsot, még szép, hogy hazaviszem! Kis idő múlva nyílt az ajtó, s a küszöbön álmos, gyűrött arccal ott állt Iván Sztyepanovics, annak az irodának az igazgatója, amelyikben Petyelkin könyvelőként dolgozott. — Jó ég, már megint maga az, Petyelkin? — kérdezte dühösen az igazgató. — Az még hagyjon, hogy éjnek idején részegen csarmrog össze-vissza, meg hogy valamelyik szesztestvérét ide-oda cipeli a hátán. Ez a maga dolga. De miért olyan arcátlan, hogy még hozzám is becsönget? ... Felháborító! Nemrég kapott fegyelmit italozás miatt, emlékszik? Ide figyeljen, Petyelkin!... A barátját most elviszi a legközelebbi kijózanítóba, maga pedig szépen hazaballag, világos? A többit majd holnap megbeszéljük! Fordította: Kiss György Mihály
