Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
6 Somogyi Néplap 1985. augusztus 3., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET Megnyílt a föld... A legutóbbi évtizedek geofizikai kutatásai kiderítették, hogy Földünk felszíne hat nagy, s legalább húsz— harminc kisebb kőzetlemezre bontható, amelyek egymáshoz képest mozgásiban vannak. Évi elmozdulásuk csupán néhány centimétemyi, de már ez is elegendő ahhoz, hogy a szilárd kéregben hatalmas feszültségek halmozódjanak fel — elsősorban az egyes lemezek határai mentén —, s ezek hirtelen felszabadulása kelti, az úgynevezett tektonikus (szerkezeti) rengéseket. A tűzihányók működését gyakran megelőzik, kísérik, vagy követik a gyengébb- erősefob földrengések. Bizonyos esetekben kimutatható, hogy egy-egy kitörést éppen egy földrengés indít be, vagy megfordítva: a kitörés hoz létre olyan instabil állapotot a földkéregben, hogy az kedvező a földrengések kialakulásához. Az egyes kontinensek esetében meglehetős pontosan megállapítható, hogy mi okozza a nagyobb földrengé-i seket és tűzhányókitöróseket. Emlékezetes például a St. Helens nevű észak-amerikai vulkán rendkívül heves kitörése lí)80-foan. Ezt a tűzhányót olyan kőzetolvadék táplálja, amely a Csendes-óceáni kőzetlemez Észak-Ameri- ka alá történő benyomulása során képződik. A St. He- lenstől délre pedig egy 432 kilométer hosszú törésvonal húzódik, amely végigvonul az óceánparti sávban. Ezt a törést Szent András-vonal- nak nevezzük. Ennek mentén pattant ki 1906-ban az a nagy erejű földrengés, amely óriási pusztítást okozott San Franciscóban. Ez a törésvonal ma is „élő”, s az amerikai geofizikusok véleménye szerint néhány éven — évtizeden — belül Los Angeles közelében az 1906. évihez hasonló erejű földrengés lesz. Általában a Csendes-óceán egész peremvidéke veszélyeztetett övezet, mind a földrengések és tengerrengések, mind pedig a vulkánkitörések szempontjából. Különösen sok ilyen földtani esemény zajlik le a Kamcsatka— Japán—Mariana-szigetek ívében, valamint Űj-G-umeá- ban, a Csendes-óceán délnyugati szigetvilágában, és Űj-Zéland északi szigetén. Az óceán másik oldalán főként Chile és Peru partvonala, továbbá Közép-Ameri- ka területe volt (és lesz is) a színtere nagy földrengéseknek és heves vulkánkitöréseknek. Ázsia déli övezetében, főként a Himalája vonalával párhuzamosan, ismeretes egy erős földrengéses zóna. A Pamirtól délre „önállósult” egy kőzettömeg, amely ma 200—250 kilométer mélységben helyezkedik el. Ebből számos földrengés pattant ki a legutóbbi évszázadiban. Indonéziában és Japánban különösképpen gyakoriak a2 igen heves földrengések, és a rendkívüli méretű vulkán- kitörések, ugyanis ott találkozik egymással az eurázsiai és a csendes-óceáni földrengés-övezet. Afrikában elsősorban a délkeleti részen, a nagy tavakat magukba foglaló árkos törések övezete a leginkább veszélyeztetett terület. Itt vannak a kontinens nagy tűzhányói is. Afrika egyébként — a geofizikusok megállapítása szerint — ket- tészakadőban van: a törésas övezettől keletre levő vidék lassan elválik a nyugati területtől. A mi kontinensünkön elsősorban a déli és délkeleti területek jönnek számításba, mint erősebb-gyengébb földrengések színterei, így Olaszország, Jugoszlávia, Albánia, valamint Görögország, Bulgária és Románia. Ez utóbbiról szólva meg kell említeni, hogy amikor a Kárpátok hatalmas láncolata fel- gyűrődött, az ív délkeleti részén sajátságos jelenség játszódott le: a kőzetlemez egy darabja — a mai Vrancea- hegység környékén — önállósult, és süllyedni kezdett. Ez a kőzettömb olyan alakú, mint egy roppant piramis, mélynek a csúcsa lefelé, az alapja pedig fölfelé tekint. Még ma is mozgásban van a környezetéhez képest. Lassú süllyedése miatt feszültségek keletkeznek benne, s ezeknek feloldása kelti azokat a- földrengéseket, amelyek Romániában már nemegyszer súlyos károkat okoztak. (Magyarországon hosszú évmilliók óta nem működnek már tűzhányók, és szerencsére a földrengések is igen ritkák. (A XVIII. század elejétől 10 jelentős földrengés volt hazánkban, ezekből 4 Komáromban; az eddigi legerősebbet 1763-ban észlelték. K. G. Mibe kerül? Már néhány évvel ezelőtt is késő lett volna annak vizsgálata: hogyan lehetne csökkenteni a föld alatt levő vizek nitrátosodá- sát, illetve milyen védekezési módszerek kidolgozása szükségszerű ennék érdekében ... Mi is a lényege ennek a — ma már világjelenségnek száimitó — folyamatnak? Egyebek között erről is tájékoztatott dr. Fekete Jenő, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője. — Röviden a következőről van szó. Mindenütt, ahol műtrágyát alkalmaznak, ahol az urbanizáció megkezdődik, vagy megkezdődött, gyárak, üzemek létesülnek, s mindenütt, ahol állattenyésztés van: gyorsul a föld alatti vizek nitrátosodási folyamata. Ha a kelleténél több műtrágyát szórnak el a földeken, a növény csak a neki szükséges mennyiséget dolgozna fel, hasznosítja, a többi a felszín alatt marad, S növeli a talaj szennyezését. A mezőgazdasági szerves trágya, a kommunális eredetű és az ipari üzmekfoen keletkező — nitrátosodást előidéző — szennyező anyagok helytelen kezelése, tárolása és hasznosítása következtében ugyancsak megnövekedhet a felszín alatti vizek szennyezettsége. Ésszerű kezeléssel, hasznosítással azonban ezek a káros hatások elkerülhetők. A felszín alatti vizek mozgása eredendően lassú, így a szennyezettség csak helyi elterj eidé- sű. Kutak fúrásával az áramlás megindul, a szeny- nyezettséget viszi magával, és egy lokális eredetű szenynyeződés nagyobb területen veszélyforrást jelenthet. — Milyen — káros — folyamat zajlik a talajban? — A nitrát, mint oxidációs végtermék lehet szerves és szervetlen eredetű. A szerves anyagokban levő fehérje rothadási és lebomlási termékeként kartoamid, majd annak elbomlása után ámmónia keletkezik, amely az oxidációs lánc eredményéként nitráttá alakul. Hasonló átalakuláson mehet át á műtrágyák vagy egyéb vegyszerek útján talajba kerülő ammónia is. Ez a folyamat mikroorganizmusok által előidézett kémiai reakció során megy végbe, a mikroorganizmusok katalizáló hatása nélkül a folyamat lassul. Az oxidációs lánc egyes tagjai: az ammónia, a nitrit, a nitrát vízbe kerülve az élő szervezetre különböző koncentrációban és különbözőképpen hatnak, ezért különbözőképpen veszélyeztetnek. (Készítettünk tehát egy olyan össziefoglaló elemző tanulmányt, amely a legújabb kutatási eredményeket felhasználva összefoglalja azokat az ismereteket, amelyek a nítrátosodás összefüggéseire vonatkoznak, de vizsgáljuk a nitrátmentesítés műszaki lehetőségeit is. — Milyen mennyiségű nitráttartalom veszélyes? — Egészségügyi vizsgálatok szerint literenként 40 mg-nál nagyobb nitráttartalom káros vagy életveszélyes lehet a csecsemőkre, de egészségkárosító hatást fejt ki a gyermekekre is. A különösen nagy nitráttartalmú víz imár állatok itatására sem alkalmas. (Nitrátszennyeződés leggyakrabban csatornázatlan települések kommunális szennyvizeinek szabálytalan elszikkasztásából származik. Csak egy-két adat: 1980-ban 1573 község nem rendelkezett közműves vízellátással, és ezek közül-944 községben nem volt megfelelő minőségű víz nyerésére alkalmas ásott vagy fúrt kút, ezért ezeket közegészségügyileg veszélyeztetettnek tekintjük. A veszélyeztetett települések jelentős részén a vízföldtani adottságok lehetővé tennék a megfelelő minőségű és helyi igényekét kielégítő vízfeltárást.) — Hogyan lehet védekezni a nitrátosodás ellen? — A nitrátképződés korlátozásával, és a víz nitráttartalmának eltávolítására irányuló beavatkozásokkal. Az első úgy valósítható meg, ha ésszerűen alkalmazzák a nitrogéntartalmú műtrágyákat, ha fejlesztjük a közmű- hálózatot, Iha a nitrátos szennyezést okozó hulladékokat megfelelő helyen lehet tárolni. A nitrátmentesítéshez azoknak a vízkezelési eljárásoknak a fejlesztése és széles körű elterjesztése szükséges, amelyek konkrét műszaki beavatkozással részben vagy egészben, nitrátmentesítik a kitermelt felszín alatti vizeket. Természetesen a műszaki- agrotecihnikai intézkedéseket sem lehet nélkülözni. Azokon a településeken, ahol csatornázás nincs és még hosszú ideig nem is várható, ott a megfelelő szennyvízgyűjtéssel, szennyvíziszap- gyűjtéssel, annak elszállításával kell a nitrátképződést korlátozni. — Említettük: ez a folyamat világjelenség. Nyilván felhasználják a nemzetközi tapasztalatokat is. — A nemzetközi szemináriumokon mindig részt veszünk. A magyar szakemberek szinte kezdettől fogva dolgoztak e probléma nemzetközi feltárásán és a nemzetközi konferenciákon számos dolgozattal képviselték a hazai tudományt! A hazai tapasztalatokkal minden tekintetben összhangban vannak, és a hazai feladatok is hasonlóak a nemzetköziekéhez. A már elnitrátosodott vizek nitráttartalmának csökkentésére vonatkozó technológiák kidolgozására például világszerte folynak kísérletek. Az ioncserélő gyanta használatával végrehajtott nitráttalanításra már hazai technológiákat is sikeresen kipróbáltunk. Ez persze csak egy a sók kísérlet közül, melyek természetüknél fogva jiem olcsók. Ennek ellenére az illetékes szervek, az OM!FlB-t is beleértve, anyagilag támogatják ezeket a nagyon fontos kísérleteket... Szatmári Judit Kevesebb üzemanyaggal Tűszúrás, kioperált ideg, vasrúd... Állatkínzások megelőzése A hetvenes években a lovassport reneszánszát kezdte élni. Egyre többen voltak kíváncsiak a lovasversenyekre, a rendezők pedig megpróbálták kielégíteni a nézők igényeit, s egyre veszélyesebb pályákat, akadályokat építettek. Ám az állatvédő egyesületek felemelték szavukat, mert bármilyen izgalmas pillanat egy ló bukása, egy fogat felborulása, a lovát és a sportot szerető embernek mindez borzalmas, szörnyű látvány, amelyet minél gyorsabban el kell tüntetni a lovaspályákról. Ezzel párhuzamosan megindult a lovak doppingolása és az egyéb más manipulációk elleni küzdelem is, mert kiderült, hogy az állatkínzásban nemcsak a rendezők és a nézők ludasak. A doppinglistára felkerülték az évtizedek óta használt serkentőszerek. Így a jövőben még vitamininjekciót is tilos kapnia a lónak (de ha az állat az ^abrakjába kap A tervezők a légellenállást, mint a jármű haladását akadályozó erőt már az automobilizmus kezdetén felismerték, s kezdettől fogva fáradoznak, hogy az minél alacsonyabb értéken maradjon. A gépjármű légellenállása tulajdonképpen a kocsi körül és annak belsejében átáramló levegő áramlási ellenállásainak eredője. Az áramlási veszteségek között a külső áramlások a meghatározók, amelyek a nyomási ellenállásból (for- maellenálásból) és a súrlódási ellenállásból tevődnek össze. Az áramlási veszteségek eredője a jármű hossz- tengelyében a menetiránnyal szemben fellépő légellenállásként értelmezhető. Az azonos alakú járművek közül a kisebb homlokfelü- letűekmek a légellenállása kisebb, illetve azonos hom- lokfielületű járművek esetén az áramlástanilag kedvezőbb formai kialakítású jármű a kisebb légellenállású. A homlokfelület csökkentése mindenképpen eredményes eszköze a légellenállás — és ezzel együtt — az üzemanyag-fogyasztás csökkentésének. (A légellenállás 10 százalékos csökkentésével kb. 3,5 százalékos fogyasztáscsökkentés érhető el.) A gépjárművek légellenállás-csökkentésére napjainkban kétféle stratégiát alkalmaznak: a ré&zletoptimatizá- lást és a formafejlesztést. Az előbbi a kocsiszekrény részleteinek formai kialakítását javítva törekszik a teljes jármű légellenállásának csökkentésére. Az utóbbi kisebb légellenállású, új aerodinamikai alaptest kialakítására törekszik. E törekvések keresztülvitele még a számítógépes technológiák korában is fárasztó kísérletezést, hosszadalmas szélcsatorna- próbákat kíván. vitamint, az nem szá|mít doppingnak.) [Nagyon ügyelnek az állatkínzás egyéb módjainak megakadályozására is, így például a díjugratásban már régi módszernek számító bárolásra. (Ez abból áll, hogy az ugróverseny előtt a ló lábát vasrúddal megütik, s így az állat jobban ügyel az ugrásoknál.) Tiltva van az idegmetszés is, amelyet a jó képességű, sérült lovaknál alkalmaztak. A sántaság miatt versenyzésre alkalmatlan ló csüdjéből kioperálták az ideget, így az állat nem érezte a fájdalmat, és folytathatta a versenyzést. (Ezérl a lovak lábainak érzékenységét ma már tűszúrással ellenőrzik.) Képünkön: a hazánkban megrendezett VII. Fogathajtó Világbajnokság egyik fz- galmas jelenetét láthatjuk; az akadályok bizony itt is nehezek voltak, ha nem is veszélyesek. Képünkön az Audi 100, az Opel Kadett és a Renault 25 típusú, kiváló — megfelelően kicsiny — légellenállású személygépkocsikat láthatjuk az egyik óriás méretű és teljesítményű nyugat-európai szélcsatornában. A szélcsatorna hatalmas turbinája 520 km/óra sebességű légáramlás keltésére képes.
