Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

1985. augusztus 24., szombat Somogyi Néplap 3 Környezetvédelem és mezőgazdaság „Meddig műtrágyázzák még a Balatont?” A kérdést egy jól tájékoztatott külföldi tette föl a magyar tenger partján, amikor éppen vitor­lázni készült. Persze ő maga adta meg a választ is, hiszen megint nálunk, Magyaror­szágon tölti szabadságát, mgfürdik a vízben, s nyilván értesült arról, hogy a tó vízgyűjtő területén hovato­vább több a tilalom tábla, mint a fa. És nem is ered­ménytelenül: az errefelé gaz­dálkodók komolyan vették a vízminőség védelmét, a kör­nyezetkárosítás megállapítá­sának programját. Sokan figyelik a Balaton sorsát. Kiemelt körzet, de az ország földjei, vizei nem kapnak ilyen megkülönbözte­tett bánásmódot. Egy erdő­mérnök, dr.Ghimessy László a görög bölcsre, Platonra hi­vatkozik, aki mór akkoron így panaszkodott: a kitűnő talaj eltűnt, és csak a csont­bőr ország maradt meg ... De hol vagyunk ma már az akkori beavatkozások mérté­kétől és jellegétől?! Magyar- országon a hegyek és dom­bok erdeinek kitermelése nyomán ma már ötszázhet­venötezer hektár erősen, hat- százkilencvenezer közepesen és hétszázötvenezer gyengén erodált terület van. A víz-, és tópanyagveszteség miatta búzában a közpesen erodált talajokon hatvanöt-nyolc­vanöt százalék a termésvesz­teség. A közvetett kár, a kör­nyezet rombolása megint csak nem mellékes: a leso­dort tápanyagok, vegyszerek megbontják a vizek biológiai egyensúlyát. S a védékezés nem kis pénz... Ha már az eróziónál tartunk: csupán Borsod megyében emiatt az idén negyvennyolcmillió fo­rint kára keletkezett a tée- szeknek. Nagy károkról beszéltünk eddig is, pedig még a lista elején tartunk. A vegyészet és a földművelés tartós há­zassága sem jár pörlekedés nélkül. Kezdjük mindjárt a kiskertek, a háztáji birodal­mával! Hány és hány gazda látta be saját kárán, hogy nem akikor vigyáz a ter­mésre, ha bőkezűen ada­golja a növényvédő szert. A több lehet rossz, káros, de még veszélyes is. Ho­gyan fest ez a nagygaz­daságokban? A központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint a mező- gépipar számára kifejlesz­tett 'korszerű, nagy pon­tosságú műtrágyaszórók, nö­vényvédő, illetve szervestrá- . gyázó gépek iránt nincs pia­ci kereslet, ezért az újdonsá­gokat nem gyártják soro­zatban. Egy számítás: évente mindössze tízszázalékos vesz­teséget feltérképezve a meg­takarítás mintegy százötven- ezer tonna műtrágya-ható­anyag lehetne ... Egy másik példa: a savanyú talajokon végzett intenzív műtrágyázás a talaj savanyúságát tovább fokozza; ez mésztrágyázással, meszezéssel ellensúlyozható. A védekezés mégis mindin­kább elmarad. Kevés a megbízható mű­trágyatároló raktár, növek­szik a talajvizek nitráttartal­ma, egyre több az ihatatlan kútvíz... A gazdaságokban eléri a harmincöt-negyven százalékot a nullára leírt műtrágyázó és növényvédel­mi gépek aránya — drágán, nagy veszteséggel és a talajt szennyezve dolgoznak. A felsorakoztatott problé­mákon végtére is benne van a megoldás. Az, hogy mire kell ügyelni, mit kell meg­változtatni, korszerűsíteni. A sürgetést ezúttal nemcsak a közvetlen gazdálkodási szempontok indokolják, ha­nem a védelem, mi több az önvédelem is. A vizek, a föl­dek óvása, a nagyobb baj megelőzése nem várathat magára. Ezért örvendetes, hogy a mezőgazdaság kör­nyezetvédelmével már nem­csak a szövetkezetek, az ál­lami gazdaságok foglalkoz­nak — figyelnek rá azok is, akiknek legföljebb áttételes hasznuk származik csak be­lőle. A sajóbábonyi Észak­magyarországi Vegyi Művek­ben nemrég helyezték üzem­be az Agroanal PJT gradiens fitotronját. Azt a nagy haté­konyságú és olcsón elkészít­hető növénynevelő kamra­sort, ahol a gyár a legkülön­bözőbb kultúrákkal végezhet kísérleteket. A fény, a hő­mérséklet, a páratartalom és a kemikáliák különböző ada­golásának hatását elemezhe­tik sokszorta gyorsabban, mint a külföldön készült ha­gyományos fitotronokkal. A kiszórt vegyianyag-mennyi- séget a növény valóban hasz­nosítja, nem jut túl a gyöke­rein, nem károsítja a vizet, a talajt, a környezetet Ugyanakkor a várt termést takaríthatja be a mezőgazda­ság ... A lényeg valahol itt kere­sendő. A forintokat nemcsak aszerint számolgatják az ér­dekeltek, hogy a befektetés­nek mi a közvetlen haszna, hanem azt is vizsgálják; mi­lyen más, közügyét szolgáló értelme van tevékenységük­nek. A savanyú földek, a nit- rátos vizek, a műtrágyázoti folyók és tavak ilyen köz­ügyek. Megszüntetésükkel nem lehet várni — mert hol­nap talán már késő lesz. Gergely László Magyar­egyiptomi vízügyi tárgyalások Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter meghívására augusz­tus 17-től 23-ig hazánkban tartózkodott I szám Radi Abdel-Hamid egyiptomi ön­tözési miniszter. A tárgya­lások végeztével a két mi­niszter megállapodást írt aló a két ország közötti öntözési és vízgazdálkodási együttműködésről. Az együttműködés kere­tében a magyar fél részt vesz az egyiptomi vízkész­letek feltárásában, öntözés­re alkalmas területek kivá­lasztásában,- az öntözőrend­szerek tervezésében és épí­tésében,- vállalkozik halkel­tetők létesítésére, gépek és berendezések szállítására. A megállapodás szerint a partnerek törekednek arra, hogy a megfelelő öntözési eljárásokhoz korszerű nö­vénytermesztési technoló­giákat csatlakoztassanak és kiválasszák az alkalmas nö­vényfajtákat. A két fél megvizsgálja az öntözésnél alkalmazott gépek és be­rendezésék kooperációs gyártásának lehetőségét. NYERESÉGRE SZÁMÍTANÁK Rádiócsövek, lámpatestek Nagybajomból A nagybajomi Lenin ter­melőszövetkezet gazdálko­dósára nincs számottevő ha­tással az az ipari mellék­üzemági tevékenység, ame­lyet a téeszközpont szom­szédságában, 500 négyzet- méternyi alapterüléten foly­tatnak. Csaknem ötvenen — a többség nő — kapnak itt munkát. így fontos lakos­ság- és munkaerőmegtartó tényezőnek számít a tele­pülésen ez az üzem, ahol évente hárommillió forint­nyi anyagmentes termelési értéket állítanak elő. Korábban a Mechanikai Műveknek dolgoztak, az utóbbi három évben a Tungsramnak végeznek kü­lönféle bérmunkát: rádió­csöveket, energiatakarékos lámpatesteket szerelnek ösz- sze a kapott alkatrészekből. Az itt csomagolt áruból tő­kés exportra is kerül. Mi­nőségi reklamációra eddig még nem volt példa, sőt előfordult, hogy máshol ké­szült termékeket a bajomi üzembe küldtek javításra. A hatalmas csarnokot a téesz építette, a gépeket, berendezéseket a gyár ad­ta. A megállapodás szerint a dolgozók évi tíz hónapot töltenek az üzemben — a gyár is csak évi 2000 órára számít az üzemtől dolgo­zónként —. idejük többi részében a mezőgazdasági tennivalókban segítenek, részt vesznek a növényter­mesztés idénymunkáiban. Tavasszal például egy hó­napot az erdőtelepítésnél dolgoztak. Számítanak rá­juk a szántóföldön termesz­tett, konzervipari feldolgo­zásra szánt paradicsom be­takarításánál is. Az üzem, ha nem is be­folyásolja döntő mértékben a Lenin Tsz gazdálkodását, hozzájárul eredményeihez. Az idén biztatóak a kilátá­sok1; az ipari tevékenység 6—7 százalékos nyeresége a következő időszakra nézve is ígéretes. Biotechnológiai szimpózium Budapesten Biotechnológiai szimpó­ziumot tartottak pénteken Budapesten az Állatorvostiu- domónyi Egyetemen. A ta­nácskozáson — amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Élel­miszeripari Tudományos Egyesület az AGROIN- EORM-mal közösen rende­zett — hazai és külföldi szakemberek a tudományte­rület legújabb eredményeit és a jövőben várható lehe­tőségéit tekintették át. A résztvevők emlékeztet­tek arra, hogy napjaink tu­dományos technikai fejlődé­sének egyik legdinamiku­sabb eleme a biotechnoló­gia. Széles körű elterjedé­sét mindenekelőtt a vegy­ipari technológiák korsze­rűsítése, majd az elektroni­ka és a számítástechnika felihasználása eredményez­te. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A héten ünnepelt az or­szág Nagygyűléseken emlé­keztek meg megyeszerte al­kotmányunkról, életünk alaptörvényéről, illetve a kenyérről. E fontos ese­mény határozta meg a hét elejét. Az ünnep utáni mun­kanapokon sem tétlenked­tek azonban az emberek. Szüret előtt áll a mezőgazdaság, a tar­tós meleg kedvezett a cse­megeszőlő érésének. A nyár eleji jégverések okozta kár most mérhető fel igazán; nem egy gazdaságban ezért lesz kevesebb a termés. Az üzemek döntő többsé­gében már a fontos téli tö- megtakarimányt, a kukori­cát silózzák, s készülnek az őszre. A traktorok a talaj - munkákat végzik, az őszi. illetve a jövő tavaszi veté­sek alá elkészítik a terüle­tet. A mezőgazdasági szakem­berek számára fontos ese­mény volt a héten a 70. OMÉK. A megyéből min­denhonnan szerveztek láto­gatásokat Budapesten. Nem egy somogyi vállalat, szö­vetkezet vett részt termé­keivel a vásáron, és szép sikereket ért el. A mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállításra látogatók megis­merkedtek az eredmények­kel és a holnap lehetősé­geivel. Vásár volt a héten Ka­posváron is. A sportcsar­nokban második alkalom­mal rendezték meg az áru­bemutatót, melyen az idén negyvenkét kiállító vett részt. Jó lehetőség ez a so­mogyi és a környező me­gyék termelő vállalatainak, kereskedelmi cégeinek a bemutatkozásra. A kereske­delem nemcsak az áruk be­mutatására vállalkozott, a termékeket a helyszínen meg is lehetett vásárolni. A fogyasztási javak kiállítását több ezren látogatták, a szakmai napon pedig nem­csak a tájékozódásra, ha­nem a véleménycserére is alkalom nyílt. Bár még tart a nyár, so­kakat máris a télre való fölkészülés tart izgalomban: szeretnék tudni, lesz-e elég szén az idén. A belkereske­delmi államtitkár nyilatko­zata némi megnyugvást ho­zott. Az irányító szervek mór eddig is számos intéz­kedést tettek a szénhiány csökkentésére. A legfonto­sabb az import biztosítása. A tavalyinál egymillió ton­nával több, jó minőségű szén és brikett érkezik kül­földről, az ország tüzép-te- lepein így 16 százalékkal több fűtőanyagot hoznak forgalomba, mint 1984-ben. Az intézkedések eredmé­nyeképpen várható, hogy a lakosság tüzelőellátása ki­egyensúlyozottá válik. Háromszáz éve telepedtek le a Dráva mellett a hor- vátok, s nemzetiségi talál­kozón ünnepelték meg az évfordulót. Nyolc’ délszláv falu szellemi és tárgyi kul­túrájáról rendeztek tudományos ülést Lakácsán, s többek között a térség nyelvi emlékeivel, néprajzával kapcsolatos ku­tatások eredményeiről szá­moltak be az érdeklődők­nek. A nagygyűlésen is hangsúlyozták — egységes volt a vélemény —, hogy a nemzeti egység nemcsak a nemzetiségek beilleszkedé­sét jelenti a társadalomba, hanem a közös célokat, erő­feszítéseket is a haladás ér­dekében. Kiie Ágnes A nagymarosi vízlépcső környékének rendezése A Duna-kanyarban a re­gionális területrendezési terv szerint Visegrád és Nagy­maros az üdülőkörzeteknek komplex idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó köz­pontja lesz, s emellett a tartós üdülésnek már kiala­kult és továbbfejlesztendő bázisa. A tervezett vízlép­csőn átvezetendő közúti híd a két település és a Duna­kanyar börzsönyi és pilisi tájegysége között is jelentős forgalmi változásokat hoz a közvetlen közlekedési kap­csolat megteremtésével. Ez­zel kedvezőbb lehetőséget teremt a fővárosiaknak hét­végi kirándulásra, hosszabb üdülésre, s a leendő vízlép­cső vonzóbbá teszi ezt a körzetet a távolabbi hazai és a nemzetközi turizmus részére. Mindehhez fontos követelmény, hogy a víz­lépcső működését meghatá­rozó hidrológiai, vízierőmű- technológiai és egyéb mű­szaki tervek megváltoztatása nélkül olyan építészeti meg­oldásokat alkalmazzanak, amelyek ezt a hatalmas lé­tesítményt és közvetlen kör­nyezetét harmonikusan és esztétikusán beillesztik a tájba. Ezért most az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érintett tárcákkal, országos főható­ságokkal, megyei szervekkel közösen pályázatot hirdetett a nagymarosi vízlépcső és a parti létesítmények építé­szeti kialakításának és kör­nyezetük rendezésének meg­tervezésére. A tervezőknek a tájeszté­tikai követelményeknek megfelelően kerülniük kell, hogy a partokon a terepből kiemelkedő létesítmények bántóan tagolják a tájat, és ipartelepi benyomást keltse­nek. Ezért fontos az is, hogy a vízerőműtől ne távveze­tékoszlopokon, hanem föld alatti kábeleken vezessék el az elektromos energiát a bal parton a szobi síkságig, a jobb parton pedig a dömsö- di Malom-patakig. A folyó­ban épülő iker hajózsilip, a vízi erőmű, a duzzasztómű, a felette átvezető közúti híd, a darupálya és a hajózsili­pet kísérő úgynevezett elvá­lasztó sziget helye, mérete, szerkezete és anyaga állítja a legtöbb műszaki és funk­cionális kötöttséget az épí­tészek elé. Ám e kötöttség mellett is. lehetőség nyílik arra, hogy a vízi erőmű homlokzatának, a közúti híd lámpasorának és korlátjának esztétikus kialakításával, a vízben álló egyéb szerkeze­tek burkolatának, színezésé­nek megválasztásával, az el­választó sziget növényzeté­vel megteremtsék a tájjal harmonizáló látvány építé­szeti .feltételeit. Jóval szabadabb kezet ■kapnak a tervezők a vízlép­csőhöz csatlakozó kiszolgáló üzemépületek, a készenléti lakótelep, a közúti hálózat, az üdülési és a sportigé­nyek kielégítéséhez szüksé­ges közösségi létesítmények megformálására, hogy ezek az építmények egymással és a tájijai harmonikus egysé­get alkossanak. A vízlépcső építésekor visegrádi oldalon ideiglenes mederbe terelik a' Dunát, majd a beruházás utolsó szakaszában megszűn­tetik, feltöltik ezt az át­meneti medret. Ennek he­lyén egyebek között kedvező lehetőség nyílik egy termál idegenforgalmi központ ki­alakítására és sportlétesít­mények építésére. Fontos feladat az is, hogy a pályá­zók a parti zöld területek kialakításáiról, parkosításá­ról részletes tájrendezési ja­vaslatot készítsenek. A pályázati kiírást már átvehetik az érdekeltek az ÉVM műszaki .tervezési és építőipari főosztályán, s a kész terveket legkésőbb no­vember 25-ig kell beküldeni postán az Országos Vízügyi Beruházási Vállalatnak. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására több mint egymillió forintot irá­nyoztak elő. A bíráló bizott­ság legkésőbb december vé­gén hirdeti ki a pályázat eredményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom