Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
1985. augusztus 24., szombat Somogyi Néplap 3 Környezetvédelem és mezőgazdaság „Meddig műtrágyázzák még a Balatont?” A kérdést egy jól tájékoztatott külföldi tette föl a magyar tenger partján, amikor éppen vitorlázni készült. Persze ő maga adta meg a választ is, hiszen megint nálunk, Magyarországon tölti szabadságát, mgfürdik a vízben, s nyilván értesült arról, hogy a tó vízgyűjtő területén hovatovább több a tilalom tábla, mint a fa. És nem is eredménytelenül: az errefelé gazdálkodók komolyan vették a vízminőség védelmét, a környezetkárosítás megállapításának programját. Sokan figyelik a Balaton sorsát. Kiemelt körzet, de az ország földjei, vizei nem kapnak ilyen megkülönböztetett bánásmódot. Egy erdőmérnök, dr.Ghimessy László a görög bölcsre, Platonra hivatkozik, aki mór akkoron így panaszkodott: a kitűnő talaj eltűnt, és csak a csontbőr ország maradt meg ... De hol vagyunk ma már az akkori beavatkozások mértékétől és jellegétől?! Magyar- országon a hegyek és dombok erdeinek kitermelése nyomán ma már ötszázhetvenötezer hektár erősen, hat- százkilencvenezer közepesen és hétszázötvenezer gyengén erodált terület van. A víz-, és tópanyagveszteség miatta búzában a közpesen erodált talajokon hatvanöt-nyolcvanöt százalék a termésveszteség. A közvetett kár, a környezet rombolása megint csak nem mellékes: a lesodort tápanyagok, vegyszerek megbontják a vizek biológiai egyensúlyát. S a védékezés nem kis pénz... Ha már az eróziónál tartunk: csupán Borsod megyében emiatt az idén negyvennyolcmillió forint kára keletkezett a tée- szeknek. Nagy károkról beszéltünk eddig is, pedig még a lista elején tartunk. A vegyészet és a földművelés tartós házassága sem jár pörlekedés nélkül. Kezdjük mindjárt a kiskertek, a háztáji birodalmával! Hány és hány gazda látta be saját kárán, hogy nem akikor vigyáz a termésre, ha bőkezűen adagolja a növényvédő szert. A több lehet rossz, káros, de még veszélyes is. Hogyan fest ez a nagygazdaságokban? A központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint a mező- gépipar számára kifejlesztett 'korszerű, nagy pontosságú műtrágyaszórók, növényvédő, illetve szervestrá- . gyázó gépek iránt nincs piaci kereslet, ezért az újdonságokat nem gyártják sorozatban. Egy számítás: évente mindössze tízszázalékos veszteséget feltérképezve a megtakarítás mintegy százötven- ezer tonna műtrágya-hatóanyag lehetne ... Egy másik példa: a savanyú talajokon végzett intenzív műtrágyázás a talaj savanyúságát tovább fokozza; ez mésztrágyázással, meszezéssel ellensúlyozható. A védekezés mégis mindinkább elmarad. Kevés a megbízható műtrágyatároló raktár, növekszik a talajvizek nitráttartalma, egyre több az ihatatlan kútvíz... A gazdaságokban eléri a harmincöt-negyven százalékot a nullára leírt műtrágyázó és növényvédelmi gépek aránya — drágán, nagy veszteséggel és a talajt szennyezve dolgoznak. A felsorakoztatott problémákon végtére is benne van a megoldás. Az, hogy mire kell ügyelni, mit kell megváltoztatni, korszerűsíteni. A sürgetést ezúttal nemcsak a közvetlen gazdálkodási szempontok indokolják, hanem a védelem, mi több az önvédelem is. A vizek, a földek óvása, a nagyobb baj megelőzése nem várathat magára. Ezért örvendetes, hogy a mezőgazdaság környezetvédelmével már nemcsak a szövetkezetek, az állami gazdaságok foglalkoznak — figyelnek rá azok is, akiknek legföljebb áttételes hasznuk származik csak belőle. A sajóbábonyi Északmagyarországi Vegyi Művekben nemrég helyezték üzembe az Agroanal PJT gradiens fitotronját. Azt a nagy hatékonyságú és olcsón elkészíthető növénynevelő kamrasort, ahol a gyár a legkülönbözőbb kultúrákkal végezhet kísérleteket. A fény, a hőmérséklet, a páratartalom és a kemikáliák különböző adagolásának hatását elemezhetik sokszorta gyorsabban, mint a külföldön készült hagyományos fitotronokkal. A kiszórt vegyianyag-mennyi- séget a növény valóban hasznosítja, nem jut túl a gyökerein, nem károsítja a vizet, a talajt, a környezetet Ugyanakkor a várt termést takaríthatja be a mezőgazdaság ... A lényeg valahol itt keresendő. A forintokat nemcsak aszerint számolgatják az érdekeltek, hogy a befektetésnek mi a közvetlen haszna, hanem azt is vizsgálják; milyen más, közügyét szolgáló értelme van tevékenységüknek. A savanyú földek, a nit- rátos vizek, a műtrágyázoti folyók és tavak ilyen közügyek. Megszüntetésükkel nem lehet várni — mert holnap talán már késő lesz. Gergely László Magyaregyiptomi vízügyi tárgyalások Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter meghívására augusztus 17-től 23-ig hazánkban tartózkodott I szám Radi Abdel-Hamid egyiptomi öntözési miniszter. A tárgyalások végeztével a két miniszter megállapodást írt aló a két ország közötti öntözési és vízgazdálkodási együttműködésről. Az együttműködés keretében a magyar fél részt vesz az egyiptomi vízkészletek feltárásában, öntözésre alkalmas területek kiválasztásában,- az öntözőrendszerek tervezésében és építésében,- vállalkozik halkeltetők létesítésére, gépek és berendezések szállítására. A megállapodás szerint a partnerek törekednek arra, hogy a megfelelő öntözési eljárásokhoz korszerű növénytermesztési technológiákat csatlakoztassanak és kiválasszák az alkalmas növényfajtákat. A két fél megvizsgálja az öntözésnél alkalmazott gépek és berendezésék kooperációs gyártásának lehetőségét. NYERESÉGRE SZÁMÍTANÁK Rádiócsövek, lámpatestek Nagybajomból A nagybajomi Lenin termelőszövetkezet gazdálkodósára nincs számottevő hatással az az ipari melléküzemági tevékenység, amelyet a téeszközpont szomszédságában, 500 négyzet- méternyi alapterüléten folytatnak. Csaknem ötvenen — a többség nő — kapnak itt munkát. így fontos lakosság- és munkaerőmegtartó tényezőnek számít a településen ez az üzem, ahol évente hárommillió forintnyi anyagmentes termelési értéket állítanak elő. Korábban a Mechanikai Műveknek dolgoztak, az utóbbi három évben a Tungsramnak végeznek különféle bérmunkát: rádiócsöveket, energiatakarékos lámpatesteket szerelnek ösz- sze a kapott alkatrészekből. Az itt csomagolt áruból tőkés exportra is kerül. Minőségi reklamációra eddig még nem volt példa, sőt előfordult, hogy máshol készült termékeket a bajomi üzembe küldtek javításra. A hatalmas csarnokot a téesz építette, a gépeket, berendezéseket a gyár adta. A megállapodás szerint a dolgozók évi tíz hónapot töltenek az üzemben — a gyár is csak évi 2000 órára számít az üzemtől dolgozónként —. idejük többi részében a mezőgazdasági tennivalókban segítenek, részt vesznek a növénytermesztés idénymunkáiban. Tavasszal például egy hónapot az erdőtelepítésnél dolgoztak. Számítanak rájuk a szántóföldön termesztett, konzervipari feldolgozásra szánt paradicsom betakarításánál is. Az üzem, ha nem is befolyásolja döntő mértékben a Lenin Tsz gazdálkodását, hozzájárul eredményeihez. Az idén biztatóak a kilátások1; az ipari tevékenység 6—7 százalékos nyeresége a következő időszakra nézve is ígéretes. Biotechnológiai szimpózium Budapesten Biotechnológiai szimpóziumot tartottak pénteken Budapesten az Állatorvostiu- domónyi Egyetemen. A tanácskozáson — amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület az AGROIN- EORM-mal közösen rendezett — hazai és külföldi szakemberek a tudományterület legújabb eredményeit és a jövőben várható lehetőségéit tekintették át. A résztvevők emlékeztettek arra, hogy napjaink tudományos technikai fejlődésének egyik legdinamikusabb eleme a biotechnológia. Széles körű elterjedését mindenekelőtt a vegyipari technológiák korszerűsítése, majd az elektronika és a számítástechnika felihasználása eredményezte. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A héten ünnepelt az ország Nagygyűléseken emlékeztek meg megyeszerte alkotmányunkról, életünk alaptörvényéről, illetve a kenyérről. E fontos esemény határozta meg a hét elejét. Az ünnep utáni munkanapokon sem tétlenkedtek azonban az emberek. Szüret előtt áll a mezőgazdaság, a tartós meleg kedvezett a csemegeszőlő érésének. A nyár eleji jégverések okozta kár most mérhető fel igazán; nem egy gazdaságban ezért lesz kevesebb a termés. Az üzemek döntő többségében már a fontos téli tö- megtakarimányt, a kukoricát silózzák, s készülnek az őszre. A traktorok a talaj - munkákat végzik, az őszi. illetve a jövő tavaszi vetések alá elkészítik a területet. A mezőgazdasági szakemberek számára fontos esemény volt a héten a 70. OMÉK. A megyéből mindenhonnan szerveztek látogatásokat Budapesten. Nem egy somogyi vállalat, szövetkezet vett részt termékeivel a vásáron, és szép sikereket ért el. A mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállításra látogatók megismerkedtek az eredményekkel és a holnap lehetőségeivel. Vásár volt a héten Kaposváron is. A sportcsarnokban második alkalommal rendezték meg az árubemutatót, melyen az idén negyvenkét kiállító vett részt. Jó lehetőség ez a somogyi és a környező megyék termelő vállalatainak, kereskedelmi cégeinek a bemutatkozásra. A kereskedelem nemcsak az áruk bemutatására vállalkozott, a termékeket a helyszínen meg is lehetett vásárolni. A fogyasztási javak kiállítását több ezren látogatták, a szakmai napon pedig nemcsak a tájékozódásra, hanem a véleménycserére is alkalom nyílt. Bár még tart a nyár, sokakat máris a télre való fölkészülés tart izgalomban: szeretnék tudni, lesz-e elég szén az idén. A belkereskedelmi államtitkár nyilatkozata némi megnyugvást hozott. Az irányító szervek mór eddig is számos intézkedést tettek a szénhiány csökkentésére. A legfontosabb az import biztosítása. A tavalyinál egymillió tonnával több, jó minőségű szén és brikett érkezik külföldről, az ország tüzép-te- lepein így 16 százalékkal több fűtőanyagot hoznak forgalomba, mint 1984-ben. Az intézkedések eredményeképpen várható, hogy a lakosság tüzelőellátása kiegyensúlyozottá válik. Háromszáz éve telepedtek le a Dráva mellett a hor- vátok, s nemzetiségi találkozón ünnepelték meg az évfordulót. Nyolc’ délszláv falu szellemi és tárgyi kultúrájáról rendeztek tudományos ülést Lakácsán, s többek között a térség nyelvi emlékeivel, néprajzával kapcsolatos kutatások eredményeiről számoltak be az érdeklődőknek. A nagygyűlésen is hangsúlyozták — egységes volt a vélemény —, hogy a nemzeti egység nemcsak a nemzetiségek beilleszkedését jelenti a társadalomba, hanem a közös célokat, erőfeszítéseket is a haladás érdekében. Kiie Ágnes A nagymarosi vízlépcső környékének rendezése A Duna-kanyarban a regionális területrendezési terv szerint Visegrád és Nagymaros az üdülőkörzeteknek komplex idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó központja lesz, s emellett a tartós üdülésnek már kialakult és továbbfejlesztendő bázisa. A tervezett vízlépcsőn átvezetendő közúti híd a két település és a Dunakanyar börzsönyi és pilisi tájegysége között is jelentős forgalmi változásokat hoz a közvetlen közlekedési kapcsolat megteremtésével. Ezzel kedvezőbb lehetőséget teremt a fővárosiaknak hétvégi kirándulásra, hosszabb üdülésre, s a leendő vízlépcső vonzóbbá teszi ezt a körzetet a távolabbi hazai és a nemzetközi turizmus részére. Mindehhez fontos követelmény, hogy a vízlépcső működését meghatározó hidrológiai, vízierőmű- technológiai és egyéb műszaki tervek megváltoztatása nélkül olyan építészeti megoldásokat alkalmazzanak, amelyek ezt a hatalmas létesítményt és közvetlen környezetét harmonikusan és esztétikusán beillesztik a tájba. Ezért most az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érintett tárcákkal, országos főhatóságokkal, megyei szervekkel közösen pályázatot hirdetett a nagymarosi vízlépcső és a parti létesítmények építészeti kialakításának és környezetük rendezésének megtervezésére. A tervezőknek a tájesztétikai követelményeknek megfelelően kerülniük kell, hogy a partokon a terepből kiemelkedő létesítmények bántóan tagolják a tájat, és ipartelepi benyomást keltsenek. Ezért fontos az is, hogy a vízerőműtől ne távvezetékoszlopokon, hanem föld alatti kábeleken vezessék el az elektromos energiát a bal parton a szobi síkságig, a jobb parton pedig a dömsö- di Malom-patakig. A folyóban épülő iker hajózsilip, a vízi erőmű, a duzzasztómű, a felette átvezető közúti híd, a darupálya és a hajózsilipet kísérő úgynevezett elválasztó sziget helye, mérete, szerkezete és anyaga állítja a legtöbb műszaki és funkcionális kötöttséget az építészek elé. Ám e kötöttség mellett is. lehetőség nyílik arra, hogy a vízi erőmű homlokzatának, a közúti híd lámpasorának és korlátjának esztétikus kialakításával, a vízben álló egyéb szerkezetek burkolatának, színezésének megválasztásával, az elválasztó sziget növényzetével megteremtsék a tájjal harmonizáló látvány építészeti .feltételeit. Jóval szabadabb kezet ■kapnak a tervezők a vízlépcsőhöz csatlakozó kiszolgáló üzemépületek, a készenléti lakótelep, a közúti hálózat, az üdülési és a sportigények kielégítéséhez szükséges közösségi létesítmények megformálására, hogy ezek az építmények egymással és a tájijai harmonikus egységet alkossanak. A vízlépcső építésekor visegrádi oldalon ideiglenes mederbe terelik a' Dunát, majd a beruházás utolsó szakaszában megszűntetik, feltöltik ezt az átmeneti medret. Ennek helyén egyebek között kedvező lehetőség nyílik egy termál idegenforgalmi központ kialakítására és sportlétesítmények építésére. Fontos feladat az is, hogy a pályázók a parti zöld területek kialakításáiról, parkosításáról részletes tájrendezési javaslatot készítsenek. A pályázati kiírást már átvehetik az érdekeltek az ÉVM műszaki .tervezési és építőipari főosztályán, s a kész terveket legkésőbb november 25-ig kell beküldeni postán az Országos Vízügyi Beruházási Vállalatnak. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására több mint egymillió forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb december végén hirdeti ki a pályázat eredményét.
