Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

4 Somogyi Néplap 1985. augusztus 24., szombat Tudomány- és technikatörténet Erőgépek a XVIII. századi Somogybán Elmetszette a felesége torkát KEGYETLEN KÖZÖNNYEL Július 29-én este a 19 éves gyékényesi Kovács József - alkohol hatása alatt - összeveszett a feleségével, s egy késsel megölte. Hajómalom és vízikereke Az erőgépeknek a techni­kai fejlődés történetében ki­tüntetett szerepük van. A ter­melés technikai .rendszeré­nek azért is kulcsfontosságú elemei, mert szinte jelképe­zik a technika fejlettségét. Somogy a XVIII. században még messze volt a gőzkor- szaktól, akik|oir még jórészt a vízikerekeknek volt fontos szerepük. Világméretekben ugyan megindult már a gőz­gépgyártás, hiszen Watt el­ső, jól használható gőzgépe az 1760-as évekre elkészült. A somogyi erőgépek meg­ismeréséhez értékes forrás az az országleírás, amely az el­ső katonai térképészeti fel­mérés (1782—(1785) mellékle­teként készült. A Somogy me­gyére vonatkozó részletek eb­ben több mint száz számot­tevő malmot tüntetnek fel. Ezeknek nagy részét a XVIII. század végén még vízikerekekkél hajtották. Az akkori felmérés szerint kib. 20 százalékuk kifejezetten jó technika-műszaki állapotban volt, 60—70 százalékukat át­lagosan karban tartottnak ír­ták le, a többi viszonylag le­romlott állapotú. A II. Jó­zsef korábéli somogyi mal­mok között néhány „száraz” malom is akadt; ezeknél az erőgépet úgynevezett „élő­motor”, vagyis állati, illetve egyes esetekben emberi izom­erő helyettesítette. A szélke­rekek, szélmotorok alkalma­zása Somogyra nem volt jel­lemző. Az országleírás somogyi adataiból a vízikerekek tel­jesítményére vonatkozóan nem kapunk egyértelmű ké­pet. Egy XIX. századi más megyebéli adatsorból követ­keztethetünk csak rá, hogy a malmokat haj}ó vízikerekek átlagos teljesítménye So­mogybán is kb. 2-3 LE (ló­erő) lehetett. A ima haszná­latos mértékegységre a kö­vetkező módon térhetünk át: 1 LE = 0,736 kW (kilowatt). Az elmúlt századokban azon­ban a vízikerekek teljesít­ményét nálunk is az angol­száz mértékegységrendsze­rekhez igazították. A HP, az­az borse-power (megközelí­tőleg helyes kifejezés: hósz- pauü) teljesítmény-mérték­egység közelítőleg egyszeres átszámítással megfelel a ha­zánkban később is használt lóerőnek. A vízikerekeket megyénk­ben is faragómolnárok vagy malomácsok építették. Az igényesebb alkotásokhoz azonban matematikai és ter­mészettudományos művelt­séggel megalapozott techni­kai tudás is kellett. A vízi­kerék megépítése függött a rendelkezésükre álló víz mennyiségétől, sebességétől, és figyelembe kellett venni a folyó vagy patak esését. Ez utóbbi leegyszerűsítve a víz­szint változását jelenti. A tu­dományosan megalapozott tervezés lehetősége a XVIII. század végén már adva volt. Az 1782-től egyetemi szintű magyar mérnökképzésben korán helyet kapott „a víz által mozgatott gépek szer­kezetének” oktatása. A bu­dai egyetem (ma Eötvös Ló­ránd Tudományegyetem) bölcsészeti karán létesített Institutum Geometricoi-hyd- rotechniicumból, azaz a Mér­nöki Intézetből 1785-től So­mogyiba is kerültek polgári szakképzettségű okleveles mérnökök. Külföldi hadmér­nökök már korábban is dol­goztak a megyénkben. 1785- től tehát a mérnöki munka szűkebb hazánkban is kiter­jedt az erőgépek tervezésére. A nagyobb esésű, kisebb vízmennyiségű vízfolyásokra általában feliül csapott vízi­kerekeket építettek. Kis esés­nél és nagyobb' vízmennyi­ségnél használták az alul csapott vízikerekeket. Az erőgépek ilyen elnevezése ar­ra utál, hogy a kerékre a vi­zet felül vagy alul vezet­ték-e. A vízikerék lapátjai és a lapátozás belső kerüle­tén elhelyezkedő úgynevezett fenékdeszka a gyakoribb fe­lül csapott kerekeknél álta­lában vörösfenyőből készült. Ez a fa viszonylag lassan korhad, jól ellenáll a víz ütő és nyomó hatásának, azon­kívül súlya sem túlságosan nagy. A Közép-Európában is honos lambhullató vörösfe­nyő az elmúlt évszázadokban a földépítési, vízépítési, cö- löpözési munkák egyik leg­fontosabb építőanyaga volt A lapátokat összefogó ke­rékkoszorú anyaga pedig gyakran tölgyfa. Válentyin Berezskov pá­lyájának nagy része a szov­jet—amerikai kapcsolatok­hoz kötődik. Ha valaki, ő jól tudja, hogy Washington­ban mindig legalább két gon­dolkodási iskola küzdött egy­mással- azzal kapcsolatban, miként kell értékelni a Szov­jetuniót és hogyan alakítsa vele kapcsolatát az Egyesült Államok. — A német támadás után Londbn és Washington úgy vélekedett, hogy a Szovjet­unió öt—hat hétnél tovább nem tart k!i. Hopkins külügy­miniszter és Harriman egye­nesen azzal a küldetéssel ér­kezett Moszkvába: derítsék ki, tartósan ellenáll-e a Szov­jetunió, lehet-e egyáltalán szövetségesként számítani rá — emlékszik vissza az egykori tolmács. A moszkvai amerikai ka­tonai attasé kifejezetten sür­gette az 1941 szeptember vé­gén Sztálinhoz látogató Har- rimant: siessen befejezni a munkát, mert a németek na­pokon belül elfoglalhatják a fővárost. Sztálin azonban hal­latlan nyugalommal tárgyalt, mondja Berezskov. Nem na­pi segítséget kért az -ameri­kaiaktól, hanem stratégiai nyersanyagokat, amiket jól hasznosíthat a szovjet ipar. Az általa is katasztrofálisan Súlyosnak minősített helyzet­ben olyan, szinte kényelmes Somogy megyében ismert volt egy sajátos erőgép, a hajómalmokat működtető ví­zikerék is. Ez abban külön­bözött a vízfolyások partja­in működő vízikerekektől, hogy a nagy vízhozamú fo­lyók mozgási energiáját hasz­nosította és a működése a változó vízszinthez igazodott. Ilyen egyszerű kivitelező ví­zikerekek hajtották a Drá­ván működő hajómalmokat. Sajnos, ezek a szerkezetek megyénkben sem maradtak fenn, legfeljebb csak a terv­rajzaik vannak értékelhető állapotban. A vízi erőgépeknek a XVIII. századot követően is fontos szerepük volt. A négy dél-dunántúli megye (Bara­türelemimel, magabiztossággal folytatta a megbeszéléseket, hogy az amerikaiak egyértel­mű értékélést vittek haza: Moszkva kitart, a szövetség hosszú időre szól s a két rendszer együttélésének té­mája a háború után is idő­szerű lesz. A háború vége felé azon­ban a szövetséget ellenző cso­port került előtérbe Ameri­kában; a segítségnyújtás he­lyett egyre inkább a meg­gyengítés lett a Szovjetunió­val szemben folytatott poli­tika fő célja. Az akkori idők szemtanúja világosan érzéke­li, hogyan vették le a napi­rendről a nyugati politikai műhelyekben az atomtitok megosztását, hogyan próbál­ták „szóvjetmentesíten.i” a körvonalazódó Egyesült Nemzetek Szervezetét. — Az amerikai vezetésben váltakozó kimenetelllel a há­ború után is folytatódott a Szovjetunióval való együtt­működés, illetve a kemény szembehelyezkedés híveinek a harca. Reagan győzelmével az az irányzat diadalmasko­dott, amely katonai erő nö­velésével akarta megoldani a két rendszer vitáját. Em­lékszem, 1981-ben négymilli- árd dollárt utaltak ki Ame­rikában atomóvóhelyek épí­tésére, élelmiszertairtalékökat halmoztak föl háború eseté­re, hogy az Egyesült Álla­nya, Somogy, Tolna, Zala) iparában együttvéve még 1852-ben is csak hat gőzgép dolgozott. A többi erőgép szinte kizárólag vízikerék volt. A XIX. század máso­dik f elére azonban már Ma­gyarországon is gyakrabban kezdték alkalmazni a gőzgé­peket. Somogy megyét a szá­zadfordulóihoz közeledve érte el a „gőzkorszak felvirágzá­sa”. Ezt követően a korsze­rűsített vízturbinák, majd a belső égésű motorok és a villamos gépek a még meg­maradt gőzgépekkel együtt a XX. századra szinte teljesen háttérbe szorították az egy­kor jól ismert vízikerekéket. mok fennmaradhasson szer­vezett egységként, a ,,még megengedhető” 20—30 mil­liós emberveszteség mellett. Berezskov véleménye sze­rint iRonald Reagan akkori­ban meglehetősen tájékozat­lan volt ezekben a kérdé­sekben. Később rájött, hogy a hadászati erők adott szint­je mellett egy háborúban le­hetetlen épen maradni, de ebből a felismerésből a csil­lagháborús terv következett az ő gondólkodásrendszeré- ben: megpróbál pajzsot von­ni az Egyesült Államok kö­ré. Valentyin Berezskov úgy látja, hogy Reagannek sike­rült megteremtenie magáról az erős ember képét, anél­kül, hogy valami lényeges dolgot csinált volna. Sikerült azt a benyomást keltenie, hogy az Egyesült Államok gyenge volt és erős lett. Ame­rikában felbuzdultak a ha­zafias érzelmek, megválto­zott a vietnami háború és a katonai szolgálat megítélése. Köziben az elnök azzal is manipulálta a közvéleményt, hogy a Szovj etunió csak egy erős Amerikával ül le tár­gyalni, s ezt a tételt az aka­démikusoktól az üzletembe­rekig mindenkivel igyekezett elfogadtatni. „Rónáid Reagan azonban be akar kerülni a történe­lembe, ehhez pedig az kell, A rendőrségi fogdából bi­lincs nélkül, szabadon érke­zik a magas, barna hajú fia­talember a kihallgatásra. Ar­cán nyoma sincs a megbá­násnak. Szinte hihetetlen, hogy ez a fiú gyilkolni len­ne képes... — Hogy történt a dolog? — Állami gondozásban vol­tam tö.bb helyen; az inté­zetben végeztem el az álta­lános iskolát, majd hazake­rültem Gyékényesre a szü­léimhez. Eleinte jól megvol­tunk, később azonban egyre gyakrabban voltak összetű­zések. Olyan is megesett, hogy nekimentem az apám­nak ... — Marival mikor ismerke­dett meg? — Valamikor 198,2-ben vagy 1983-ban, a fagyárban ismertem meg. Csurgón él­tem is vele albérletiben, de kiszabadult a börtönből a sráca, s írni összevesztünk. Később katonának vonult a gyerek, a lány meg haza­ment a szüleihez. Üjra ösz- szajöttünk, nyolc hónappal ezelőtt megesküdtünk. Fele­ségemként néhányszor ka­pott verést, mert féltékeny volt, meg este nem hagyott aludni. Olyankor kapott! Meg azt sem akarta engedni, hogy a sorompókezélővel kártyázzak. Ö féltékeny volt, én nem! Pedig kapott leve­let az Árpitól, meg volt egy jugó sráca is... — Milyen volt Mari? Csi­nos? — Hát, olyan átlagos. Ren­des csaj. Jó alakú, fekete ... Inkább sötétbarna hajú. — Mi történt azon a bi­zonyos napon? — Megittam 9—10 üveg sört, meg öt korsóval. Jöt­tem haza Csurgóról, vona­ton. Az állomáson már várt a Mari. Elmentünk a mosto- haapáimlhoz, .majd a sínek mellett indultunk hazafelé, az őrház felé, ahol laktunk. O többször megállt, elfáradt, nem akart jönni. Otthagy­tam, mentem egyedül. Ja, a mostohaapámtól jövet benéz­tünk a presszóba meg az ál­lomás restijébe. Vettem egy üveg bort is. Szóval hazaér­hogy az erős elnök után a béketeremtő elnök képét ala­kítsa ki. Ehhez szüksége van megegyezésekre a Szovjet­unióval, még ha ez részben csak taktika is” — fejti ki a főszerkesztő Berezskov. Ilyesmire eddig ugyan csak perifériális kérdésekben ke­rült sor, de tisztázásuk ked­vező légkört teremthet ko­molyabb kérdések megvita­tásához. Az Egyesült Államok ki­térő választ adott a szovjet atommoratórium-javaslatra. Valamiféle szovjet előnyre és amerikai teendőkre hivatko­zott, holott az utóbbi évek­ben az Egyesült Államok kétszer annyi kísérleti atom- robbantást végzett, mint a Szovjetunió. Az amerikai magatartás sokat számít a készülő csúcstalálkozó előtt, amelyről az a szovjet véle­mény, hogy ha van rá le­hetőség, meg kell kísérelni az előrehaladást. A csúcsta­lálkozó pozitív lehet, ha si­kerül előrelépni. Az elnök emocionális ember, ad a személyes benyomásokra, a kontaktus fontos hatással le­het rá. — Ami a szovjet vezetést illeti, megkülönböztetett fi­gyelmet szentel a belső kér­déseknek, valamint a fegy­verkezési hajsza megszünte­tésének. A Reagan-féle veze­tésnek is látnia kell, hogy mi békét akarunk — zárja szavait az egykori tolmács, a jelen kommentátora. Tanúja a történelemnek, de ma is éberen figyeli, elemzi alakulását. Pirityi Sándor tem, s utánam hamarosan Mari is. Nekem támadt, el­mondott mindenféle rongy alaknak. Ettől begurultam, fölkaptam egy kést, és hátba szúrtam vele. Kíiabált, hogy ne bántsál, meg minden. Vérzett, hörgött, az ágyra esett. Odaléptem hozzá, a kést beleszúrtam a nyakába, és elhúztam balról jobbra. A konyhában volt a kedvenc kutyám is. Gondoltam, bör­tönbe kerülök, nem lesz, aki gondozza, beleszúrtam hát a kést. Utána megmostam a kezemet, átöltöztem, megit­tam az üveg bor felét, és el­mentem lefeküdni. A történetet úgy meséli, mintha a múlt heti búcsú eseményeit mondaná. — Nem volt baja koráb­ban az idegeivel? — Voltam kórházban, még az intézetből, az idegek mi­att. A bezártságtól volt az egész. Egyébként általában nem szoktam sokat inni. Fő­leg akkor ittam, amikor fi­zetést kaptam; volt rá pén­zem. — Azzal biztosan tisztában van, hogy ezért a cselekede­téért felelnie kell. Mire szá­mít? — Nem tudom ... Kovács József, a Sefag csurgói gyárának volt segéd­munkása nem tagadja tettét. Állami gondozás, zilált csa­ládi háttér, édesapával meg­szakadt kapcsolat, nevelő­apák sora ... Mind-mind közrejátszhatott, de tettére akkor sincs elfogadható ma­gyarázat. A rendőrség szakértők se­gítségével folytatja az ügy kivizsgálását. Gyarmati László 1 PIACI KÖRKÉP Drága a gyümölcs A tegnapi kaposvári heti­piacénál mérsékeltebb árak­ra ezen a nyáron már nem számíthatunk. Egyes cik­kek, például a lecsóhoz va­lók esetében keserű szájíz­zel állapították meg ezt a vásárlók. Most sem volt 10—12 forintnál olcsóbb paprika és 8-nál kevesebb­be kerülő paradicsom. A mutatósabb töltenivaló pap­rika kilójáért 18—22, a pa­radicsom-, cseresznye- és al­mapaprikáért 30 forintot kértek. Ez alkalommal több volt a kovászolni való uborka, mégsem csökkent az ára 18— 25 forint alá 15-ért akadt zöldbab és 10-ért. kínáltak egy bögre nagyszámú fej­tett babot. A vegyes zöld­ség ára csupán annyiban mérséklődik, hogy egyre szemrevalóbib csomókért kérnek változatlanul 6—7 forintot. Az olcsóbb cikkek közé tartozik a 4 forintos fűző­tök és az 5-ér,t is kapható burgonya. A gyümölosérlelő hetek után még mindig igen drá­ga a gyümölcs. Már bőven volt szőlő, a termelők még­sem engedtek az 50 forintos áriból. Csupán a Zöldértnél adták 28-ért, ám a minősé­get is figyelembe véve ez sem volt olcsóbb. Példátlanul drága — 22 forint — a nagyszemű ring­ló. 20 és 30 forint között van az őszibarack. 15-ért mértek gusztusos körtét. A csarnok kőasztalain már csak fehér kötényben szabad árulni. Nem volt azonban se kötény, se elad­ni való gomba. 2,80-ért mél­tán drágálloittuk a tojást. A baromfiárak méltányo- sabfonak látszottak. 220 fo­rintot komolytalan árnak tartottak egy formás ka­csáéit. 120-at kóstált egy fiatal kakas. 160 forint kö­rüli áron vehettünk egy pár pecsenyecsirkét. B. F. Dr. Rosta István Alul csapott vízikerék vázlata Felül csapott vízikerék vázlata Államférfiak tolmácsközeiben Harrimantól Reaganig

Next

/
Oldalképek
Tartalom