Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

1985. iQugusxtus 23., péntek V 1 i rv /^ \/ i Vírni a n Ki terít a jognak asztalánál? Költő kínálja a szép képes beszédet: „Ha majd a jognak asztalánál / Mind egyaránt foglal helyet..Két vers­sor Petőfi Sándor jövőt, jo­got, emberibb világot látno­ki módon körvonalazó művé­ből. S bár olykor bicebóca ez az asztal, tagadhatatlanul mindannyiunknak helyünk van mellette — a törvény ál­tal kizártak maroknyi cso­portjától eltekintve. — Már- már leülnénk, de ... ki terí­tette meg az asztalt?! S ki terít holnap, holnapután, s mi lesz a teríték? Napjainkban ötezernél több hatályos jogszabály van, és a felszabadulás óta össze­sen huszonötezer — külön­féle rangú — jogszabály je­lent meg. Sok ez az ötezer, épp elegendő vagy kevés? Mihez mérten? Az élet fur­csa fintorainak egyike, hogy a legtöbb jogszabályról csa­kis a gyakorlatban — azaz meghozatala, hatályba lépése után — derül (derülhet) ki. hogy nem jó, nem kellően pontos, nem azzal a hatás­sal jár, amelyet vártak tőle. Megelőzni? Bizonyos határo­kon belül lehetséges. Az élet jelenségeinek okos elemzésé­vel, a jogszabály-előkészítés­be bevontak körének tágítá­sával, ar tapasztalatok folya­matos gyűjtésével, értékelé­sével. Vannak érdekes esetek. Az 1984. évi IV. törvény — a tisztességtelen gazdasági te­vékenység tilalmáról — való­jában rendeletként készült. Képviselői javaslatokra a rendelettervezetből törvény- javaslat, majd törvény lett. Ez azonban érdekes, de kivé­teles eset. Ugyanis, bár meg­lepően hangzik, kevés a tör­vény, sok viszont a — kü­lönböző rangú — rendelet. A múlt év végén százharminc- hat törvény, ugyanakkor csu­pán a kormányrendeletnél is alacsonyabb fokú jogsza­bályokból két és fél ezernél több volt hatályos, azaz volt érvényben ... Meghökkentő arányok. Furcsa módon azoknak ma­gunk vagyunk ennek okai. Gyakran abban a hitben élünk, hogy amiről a jogsza­bály rendelkezik, az rend­ben megy a maga útján, az már az elvégzett feladatok, teendők közé tartozik. Túl­ságosan könnyen, túlzott gyorsasággal fogalmazódnak meg a különböző irányító szerveknél, hatóságoknál a rendelkezések szövegei, hatá­suk azután meglepő: nem­hogy tisztázni segítenék, ha­nem tovább bonyolítják a helyzetet. Ennek okait elemezve ki­derül: kevés volt az ismeret a mindennapokról, csekély az érdeklődés az érintettek véleménye iránt, elmaradt a végrehajtás feltételeinek mérlegelése. Tömörebben és nyersebben fogalmazva: el­maradt az alapos előkészítés. Az alapos előkészítés leg­főbb mozzanata ugyanis an­nak eldöntése, kell-e egyál­talán a jogszabály. Kell-e, avagy más utakon, más mód­szerekkel vélhető, érhető el az eredmény? Ennek a leg­főbb mozzanatnak a mellő­zése azután olykor átrendezi a jognak asztalát. Pedig Max Weber azt írta: „A jognak meg kell szabadulnia szak­jogászi minőségétől, és olyanná kell alakulnia, hogy ne csak a hivatalnokok, de mindenekelőtt az alattvalók is, idegen segítség nélkül, ki- meríthetően tanulhassák meg belőle a maguk jogi helyzetét.” Tárgyilagosan nézve: eléggé távol vagyunk még ettől. Gyakran a végre­hajtók — „a hivatalnokok” — sem ismerik ki magukat a rendelkezés alkotta szöve­vényben, bár ha őket is kér­dik az előkészítés szakaszá­ban, seregnyi javaslattal, ta­náccsal, tapasztalattal, a va­lóságból szerzett ismerettel segíthették volna a célnak megfelelő, a rendet szolgáló rendelkezést. Igazságtalanul járnánk el persze, ha hallgatnánk arról, hogy a korábbiakhoz képest a jogszabályalkotók nap­jainkban már nagyobb fi­gyelmet szentelnek a peres ügyek alakulásának, a bírói ítéletek tapasztalatainak; például olyasminek is, mint a tömegtájékoztatási jogi cikkek, műsorok — telefonon érkező, levélbeli, műsarkriti- kai — visszhangja. További forrás a jognak asztalánál való terítéshez: a különböző társadalmi fórumok jelző- rendszereként történő mű­ködtetése, továbbá a korábbi törvények folyamatos figye­lemmel kísérése: milyen ha­tással járnak; az egyes szak­területek — például kereske­delem, oktatás — törvény-, rendelkezéscsoportjainak fo­lyamatos karbantartása. S a végső pontig elmenve: az állampolgár, magánszemély­ként is javaslatot tehet tör­vény, rendelkezés megalkotá­sára, módosítására, korsze­rűsítésére. Az állampolgári aktivitásra, érdeklődésre, hasznos javaslatok seregének megfogalmazására meggyő­ző példa volt az országgyűlé­si képviselők és tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény széles körű vitá­ja. Másfelé nézve. A népi el­lenőrzésről szóló törvény — 1984. évi — módosítását az a felismerés vezette, hogy a korábbi jogi keretek között a továbbfejlesztett gazdaság- irányítási rendszerben a né­pi ellenőrzés nem tud elég­gé hatásosan dolgozni. Friss reagálás a friss tapasztalatok birtokában. Amiből persze nem az következik, hogy minden tapasztalatra jog­szabállyal, módosítással le­het, kell reagálni. Örök be­csű ugyanis Montesquieu vé­leménye: „Semmi sem igaz­ságos azért, mert törvény, de mindenből, ami igazságos, törvényt kellene csinálni”. Mészáros Ottó Munkában az új tanácstagok Szervez, mozgósít Ádándon a júniusi válasz­tásokon — egyszeri „nekifu­tással”, illetve pótválasztáso­kon — huszonhat választó- kerületben adta le voksát a lakosság a tanácstagjelöltek­re. A megválasztottak között akad „újonc” is: Deák Sán­dor, Harmath Ferenc, Gál Imre és még nyolc ádándi férfi, nő most először került a község irányító testületébe. Az új tanács már belelen­dült a munkába, a tanácsta­gok tájékozódtak a felada­tokról, s most már a válasz­tókerület gondjainak ismere­tében azon munkálkodnak, hogy megfeleljenek a biza­lomnak. — Sokat vár tanácstagjai­tól a lakosság. Főként azt igényli, hogy jobban egyez­tessék a helyi érdekeket a központi lehetőségekkel, s ennek megfelelően mozgósít­sák a választókat a közös célokra — tájékoztatott Nagy Károly tanácselnök. A VI. ötéves tervidőszak községfejlesztési eredményei adják az alapot. Az eddigi munkákra is az összefogás volt a jellemző, s erre lesz szükség a jövőben is. Itt van például az új élelmiszerüz­let, amely a tanács és a sió­foki áfész anyagi összefogá­sával és a község lakóinak önzetlen társadalmi munká­jával épül. Még az idén megnyitjuk... A több mint száz négyzet- méter alapterületű bolt Ádánd alapellátását bővíti. A város árnyékában Több szem — mást lát Sok tízezren vannak. Na­ponta felülnek a reggeli vo­natra, buszra és álmosan, fá­radtan zötykölődííg indulnak a városba dolgozni, délután pedig teli szatyrokkal felpa­kolva teszik meg a visszafelé vezető utat. Bejárók. A kaposvári körzet ellátási „felelőse” az áfész 118 élel­miszer- és vegyesiparcikk- boltot és 64 vendéglátóegysé- ' get üzemeltet 62 településen. Sovány György, az áfész el­nökhelyettese így vélekedik a jelenlegi helyzetről: — Az alapvető élelmisze­rekből és iparcikkekből jó az ellátás szinte valameny- nyi hozzánk tartozó települé­sen. A régi vegyeskereskedé­seket fokozatosan felváltják az önkiszolgáló boltok, s ez­zel nemcsak az árukínálat bővül, hanem a vásárlási kö­rülmények is kulturáltabbá válnak. A tervek szerint két- három éven belül az üzlet- hálózat 80 százaléka önki- szolgáló lesz. — Mégis sokan a városban vásárolnak be, mondván: otthon nincs választék, nem friss az áru. A szűk boltok­ról is szó esik; ez nemcsak a vásárlók, hanem az eladók és az áfész gondja is. — Kétségtelenül vannak olyan boltjaink, ahol a kis raktár- és eladótér gátolja a munkát, de nincs sok lehető­ségünk a változtatásra. A lehetőség — mint az ki­derült — pénzt jelent, illetve annak a hiányát. A megye településeit kereskedelmi el­látottság szempontjából há­rom kategóriába sorolják. Az elsőbe az átlagon felüliek tartoznak, őket követik az átlagosak, s az átlag alatti ellátottságú települések zár­ják a sort. Kaposmérőt a jó kereskedelmi ellátottságú te­lepülések közé sorolták. Pél­daként ezt a falut választot­tuk. Kaposmérőben gázcsöve­ket, telefonvezetékei fek­tetnek. Tódor György öröm­mel újságolja ezt. de mikor az ellátásra terelődik a szó. fogy a mosolya. — Akkor kellene jönniük, amikor a kora délelőtti vagy délutáni órákban betódulnak az emberek a boltba. Na­gyon szűkösek a körülmé­nyek a központban. Csak részben vigasz, hogy az idén alakították át a másik boltot önkiszolgálóvá. Kaposmérőben közműve­sített telkeket parcelláztak. Van rájuk vevő, közel a város. — Csaknem két és fél ezer lakosa van a községnek. Az utóbbi két évtizedben mint­egy 500 lakás épült. Fejlődő falu a miénk, csak a bolthá­lózat és a vendéglátóipar nem követi a változásokat. A két üzleten kívül van egy húsbolt, egy zöldséges, egy magánkereskedő, egy divat­áruüzlet. S ott van a Pokol pince, amely csak valamikor volt kedvelt helye a kaposváriak­nak: ma már vizes a fala, omladozik a vakolata; nehéz szagú pincéje nem vonzza a vendégeket. — Volt egy régi kenyérsü­tödénk. Használaton kívüli és romos — mondja az el­nök. — El akartuk adni az áfésznak, hogy alakítsa át vendéglővé, mivel a község­nek nincs melegkonyhás ét­terme, de jószerivel rendes szórakozóhelye sem. A Ka­posvár felőli régi kocsmát in­kább talponállónak nevez­ném, mintsem alkalmasnak a kikapcsolódásra, a kellemes étkezésre. Az úttól távolabb levő hó­fehér épüllet felirata ven­déglőt hirdet. Márka a neve, de hamarosan mindenki Po- szovácz-vendéglőnek ismeri majd. ízlésesen berendezett vendéglő van a régi sütöde helyén ... A templomtéren lévő bolt terjeszkedése egyelőre vágy­álom. Hely van a bővítésre, pénz kevesebb. A bolt dolgo­zói és a falubeliek remény­kednek. Kora délután megérkezik a busz Kaposvárról. Az asszo­nyok tömött reklámtáskák­kal, szatyrokkal szállnak le. — így megy ez minden­nap — mondják —; itt csak kenyeret meg tejet veszünk, de mivel nem mindig friss, inkább azt is hozzuk ma­gunkkal! Jó lenne egy szép nagy üzlet: önkiszolgáló, mint a másik, csak nagyobb! örüljünk, hogy legalább sű­rűn jár a busz. Voitner Ágnes a termelés- és ellátásfelügyeleti osztály főelőadója a város környéki települések ellátását kielégí­tőnek tartja. — Az alapellátást minden­hol megoldották. Alapvető élelmiszerek mindenhol kap­hatóak és a vegyes iparcikk jelentős körébe tartozó áruk is. Persze vannak olyanok, amelyeket ezután is a város- dóI kell beszereznie a lakos­ságnak, például a tartós fo­gyasztási cikkeket, az építő­anyagot. Nagy Zsóka közcélokért észszerű felhasználásának. E kútnak a vizét az egészség- ügyi miniszter elismert ás­ványvízzé minősítette, s a jövő év augusztusa a határ­idő; addig meg kell olda­niuk a víz hasznosítását. Társadalmi munkát elsősor­ban a helybeli szakiparosok­tól igényelt a tanács, de a siófoki November 7. tsz is se­gített: területet adott, szak­emberei az alapozási, zsalu- zási munkákat végezték, fő­ként a Fekete István nevét viselő szocialista brigád — s annak tagjai közül is külö­nösen Kajári Miklós, Kiss János — tett ki magáért. A kisiparosak — Torma János és Megyeri Géza — vállalták a vízvezeték-szerelést, a fes­tést, ugyancsak társadalmi munkában. A téesszel való jó együttműködést jelzi, hogy a Zrínyi Miklós szocialista bri­gád — a tanáccsal kötött társadalmi munkaszerződés alapján — új parkot alakít ki Ádándon az Árpád és a Kossuth Lajos utca találko­zásánál. A Kinizsi és a Felszabadu­lás utcában használatra adott telkeken új lakóházak sora­koznak: a VI. ötéves terv­ben évente átlag tíz új ház épült, s ez az ütem folytató­dik a következő tervidőszak­ban is. Közben megújultak egészségügyi, oktatási, szo­ciális és kulturális intézmé­nyek, járdák készültek jóko­ra szakaszokon, százezreket költöttek az utak javítására. Az igények, persze, ennél is nagyobbak, ezeket azonban a. lehetőségekhez kell igazíta­ni Ádándon is ... Kiemelt szerep jut a meg­oldásra váró feladatok között a községben feltárt hévíz — A hasznosításra a leg­jobb lehetőségnek a palacko­zás látszik — így a tanácsel­nök. — Most partnereket ke­resünk, hogy társulásos for­mában palackozhassuk, s így másoknak is hozzáférhetővé tegyük. Elsőként a Siófoki Állami Gazdasággal folyta­tunk tárgyalást a kooperá­cióról ... Megannyi feladat. Ezek egy része közvetlenül, más része közvetve érinti a lakosságot. A megvalósítással azonban ez is, az is az ádándiak hasz­nára válik, s az erők társa­dalmi összefogásában sokat tehetnek kezdeményezőkész­ségükkel, példamutatásuk­kal a júniusban megválasz­tott tanácstagok. H. F. ROMÁNIA ÜNNEPE Felszabadulásának 41. év­fordulóját ünnepli ma a Román Szocialista Köztár­saság. A kommumisták irá­nyításával népi fegyveres felkelés sodorta etl 1944. augusztus 23-án Amtonescu tábornok diktatúráját. A fordulat végrehajtásában, a fasiszta rendszer meg­döntésében meghatározó szerepet játszott a szovjet Vörös Hadsereg kdsinyov- iasi hadműveleteinek sike­re, ez nyitotta meg az utat Délkelet-Európa felszaba­dításához. A szovjet győzel­mek még a román uralkodó osztály reálisabban gondol­kodó rétegei számára is vi­lágossá tették, hogy a náci Németországhoz fűződő szö­vetség Románia független­ségét veszélyezteti. A dikta­túra elleni harc tapasztala­tai a román kommunisták álláspontját igazolták: Ro­mánia nemzeti érdékeit a Szovjetunióval! való szövet­ség és együttműködés szol­gálja. Az új, antifasiszta ro­mán kormány kilépett a hitlerista tömbből, s alttól kezdve a román katonák a háború végéig a szovjet hadsereg mellett harcoltak. A -negyvenegy évvel ez­előtti nap mérföllidíkő a szomszédos ország történel­mében. A fordulat megte­remtette az átfogó gazda­sági, társadalmi átalakulás, a szocialista építés feltéte­leit. Az azóta elitéit négy évtizedben Románia dolgo­zói nagy utat tették meg a<z ú.i rend megteremtésében: a kommunista pánt vezetésé­vel leküzdötték hazájuk el­maradottságát, jelentős eredményeket értek jel a szocialista nagyipar és a -mezőigazdaság fejlesztésé­ben. A sikerekben nagy ré­sze vollt Románia és a töb­bi szocialista ország együtt­működésének, a KGST-n belüli közös tevékenység­nek. A világgazdaság jelen­legi helyzete és a népgaz­daság egyes belső gondjai Romániában is nehézsége­ket Okoznak. Az RKP leg­utóbbi, tavaly novemberi XIII. kongresszusán kije­lölték a következő időszak föladatait. Megfeszített, ál­dozatos munkával, a haté­konyabb termelés feltéte­leinek megteremtésével kí­vánják -biztosítani a tovább­fejlődésit, javítani a népgaz­daság szerkezeti egyensú­lyát, növelni a különböző ágazatok termelékenysé­gét, elérni a kiegyensúlyo­zott; iparcikk- és élelmiszer­ellátást. Hazánk és Románia kap­csolatai szocialista céljaink közösségén, mar xista-1 emi - nista és proletár internacio­nalista eszméinken nyug­szanak. Együttműködésünk fontos tényezője országaink részvétele a KGST-ben- és a Varsói Szerződés szerveze­tében. Meggyőződésünk, hogy a kapcsolatok kölcsö­nös előnyökön alapuló bő­vítése, a lehetőségek jobb kihasználása mindkét or­szág javát, a szocialista kö­zösség egységének erősíté­sét szolgálja. A kölcsönös érdekek érvényre juttatásá­ban hasznos szerepet tölt­het be a magyarországi ro­mán és a Romániában élő magyar nemzetiség. Országuk nemzeti ünne­pén -köszöntjük Románia népeit, és kívánjuk, hogy újabb eredményeket érje­nek el szocialista hazájuk építésében, a béke és biz­tonság, a szocialista közös­ség együttműködésének elő­mozdításában. _______3 K isszámítógépek az igazgatásban A mikroszámítógépek vá­rosigazgatási alkalmazásá­nak tapasztalatairól csütör­tökön szakértői értekezlet kezdődött négy európai szo­cialista ország •— Magyar- ország, a Szovjetunió, Bul­gária és Lengyelország — képviselőinek részvételé­vel az Államigazgatáis-i Szervezési Intézetben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom