Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

6 Somogyi Néplap 1985. augusztus 18., vasárnap GYERMEKEKNEK Futás — keresés játék Minden, gyérek imád ke­resgélni, kutatni. Futni azért, jóval kevésbé. (No, ak­kor itt az alkalom, hogy megmozgassátok az izmo­kat, úgy, hogy aiz még ér­dekes, szórakoztató is le­gyen. A keresésnek többféle változatát is el1 játszhatjá- toik. Térképvázlat verseny A társaság egy magasain fekvő pontról megtekint egy tájrészt (terepszakaszt),. Er­ről minden résztvevő egy­Szalaggyűjtés Egy meghatározott terü­leten — az út szélétől kib. 3—4 méterre — a fáikra kü­lönbőzé színű krepp-papír­csíkokat függesszetek fel olyan magasra, hogy a vé­gét csak felugorva lehessen elérni! Minden színű fcrepp- papíncsífcnak más-más te­gyen a pontértéke. Indulhat a keresés! Ki .talál többet és ki tud minél hosszabb csíkot leszakítani? (Ezt cen­timéterrel elenőrizzétek! Pl. 5 cm=5 potat, isitlb.) szerű térképjelek segítsé­gével: térképvázlatot készít. (Fontos az Északi irány jel­zése). Ha ezzel kész a társa­sáig, 5 percemként indulhat egy versenyző megkeresni azt az ölt tereptárgyat, ami­ben megállapodtak. (Lalsd a rajzot!) Győztes az, aki az összest megtalálja. Az eset­leges holtversenyt a ver­senyző ideje dönti ék Aki első alkar Jlenni, az fusson is! Győztes lesz az, aki ajeg- hamíamabb (legrövidebb idő alatt) teljesíti a távot, (Te­hát megint csak érdemes1 futni!), valamint a szalagok színéből és hosszából la lejg- több pontot gyűjti össze. Erre csörög No most kivételesen nem a dió és a mogyoró, hanem a konzerves doboz. Kisebb sima területen égy verseny­Kiről van szó? 16 évvel ezelőtt, 1969-ben az Apolló űrhajó három utasa közül lépett a Hold felszínére az első ember. Ha a vízszintes sorokra helyes válaszokat írtok be, akkor a középső, vastagén bekerete­zett kockák betűit függőle­gesen összeolvasva megkap­játok a kérdezett űrhajós nevét, amelyből egy betűt könnyítésül előre beírtunk. 1. Pediatgógus 2. ... -bere 3. Rosta 4. Fejfedő 5. Asztalosszerszám 6. Menyasszony 7. Csapadék 8. Folyónál kisebb 9. Gömbölyű 10. Lakás helyisége 11. Finom déligyümölcs 12. Tapad (A választ megtaláljátok a 13. oldalon.) zőnek kössétek be a szemét, és közben helyezzetek el konzervdobozokat, ame­lyekben kavicsok vannak. A versenyzőnek a hangok irá­nyába kell haladni, és a kolmzenves dobozt megérinte­ni. Aki 3 perc alatt a leg­több dobozt megtalálja, az a győztes. Kuglikereső Ha vannak a házban ki­sebb gyerekek is, számukra egy egyszerűbb keresőjá­tékot ajánlok. Bokros terü­leten műanyag kuglilbábokat rejtsetek el. Mindegyükre — géppel vagy kézzel írt — találós kérdést rögzítsetek. A megtalált bábuk értéke 10, a helyes válaszé 20 pont. így a ponitszámok alapján a győztes és a he­lyezettek hamair megjutal­mazhatok. SZIRMAY ENDRE Panka Panka - ha ébred pillék mutatják a manóknak, merre visz az út; Panka - ha szól ezüstös fénnyel viliódzik fönn a nyárfalevél; Panka - ha kér nyíló szeméből kék tüzek lángja remeg; Panka - ha átölel keze selyméből vállunkra borul a bizalom; Panka - ha alszik angyalok söprik az égbolt gyémántköveit. Dúsa Lajos Kecskedal Mek-mekk, megeszek csutkát, kárát, levelet. Nincs silány fű, csak kevés - életem a legelés. Mek-mekk, mekegek:- Enyém, amit megeszek! Államon leng a szakáll, s ez a világ nekem áll. Mek-mekk, megélek, már a késtől se félek. - Lesznek, ha én nem leszek, kecskelelkű emberek. Mágikus kocka Ha helyes választ adtok a négy kérdésre, akkor víz­szintesen, függőlegesen is egyforma a megfejtés. 1. Háziállat 2. Fővárosa Bagdad 3. Játékszer 4. Szándékozik (A megfejtést megtaláljá­tok a 13. oldalion.) K iss Benedek bácsi nem volt annyira ügyes ember, mint Nagy Józsi bácsi. Eszközö­ket kifaragni például sose tudott. Nem is volt őneki szekercéje se, fúrója se. Bizonyára ezért volt rossz a híd a háza előtt. Persze ez csak masináláskor adott gondot, mert a traktornak azon a hídon kellett be­vontatnia a cséplőgépet. A cséplőgép óriásinak látszott, mikor az udvarba ért. Gergő ezért félt min­den évben, hogy majd a híd leszakad. Nagyon szé- gyellte volna, ha leszakad, ezért a padlásra ment, hogy kismadarai szívdobogása közben onnan nézze, sike­rül-e szerencsésen behú- zatni a gépet. Sikerült hát! — és meg­jött a huszonegy masináló 'is. Két kévehányó, egy ké­vevágó, egy etető, aztán négy törekes lány, két Masinálás szalmavágó suhanc, négy nyársaló, egy szalmakazal- rakó, egy mázsáié, négy zsákoló, aztán a gépész a segédjével. A legszorgalmasabb fér­fiak nekiláttak, hogy a ké­véskazal — az asztaa — mellett a gépet lerögzítsék. Föltették a hatalmas szíjat a traktor meghajtó kereké­re és a cséplőgép főtenge­lyére, és máris elindult a traktor, adogatni kezdték a 'gépbe a kévéket. Hatalmas porfelhő szállt a levegőbe, a zsákokba ömlött az árpa, a búza, hátul pedia okádta a szalmát a szalmarázó. A zsákolok vitték a termést a padlásra. Lappadt a ké­véskazal, óriásira nőtt a szalmakapal, a kévehányók lopkodták a körtét a fá­ról, törekes lányokkal a A legnagyobb csoda Péter már olyan sok me­sét hallott életében, hogy egyhamar nem lehetett ámulatba ejteni. Ha azt hallotta, hogy a vasom! bá­ba egyszerre tündértsizép kis­asszonnyá változott vagy hogy a törpéből hétmérföl­det .lépő óriás lett, csak mo­solygott: — Az semmi! Ha sziiklaevő szörnyeteg­ről mdséLt néki a nagyapja, arra 'is csak azt mondta: — Hát az is valami? — Ha te olyan nagyle- gény vagy — mondta erre nagyapa —, álmod j különb csodákat! Alig hunyta le szemét Pé­ter, egy hétfejű sárkány je­lent meg előtte. — Alkarod, hogy átrepül­jek veled az Óperenciás tenger túlsó partjára? — Nem lén! Ekkor egy gyémátnitszemű gyík siklott a lábához; or­rával egy ahány borsósze- met gurított maga előtt. Nem szállt a gyík semmit, csak az orra hegyére állí­tatta az aramyborsót. Ebben a szempillantásban tíz rőf vászon hullt ki az aranyor­sóból. Péter unottan fordí­totta el á fejét. Már éppen nagyot akart ásítani, ami­kor egy szegény szántóvető ember szólította meg. — De nagyon unatkozol, hékáls! — Hogyne unatkoznék, amikor hiába szeretnék lát­ni valami csodát. Olyat, aimiüyeit még, sohasem lát­tam, hí ilíottam. — Ide figyelj'— mondta a szánltóvető szegényemben percnyi szünetekben a nyársalók incselkedtek, Bözsi néni pedig a legfi­nomabb paprikáscsirkét főzte a gépésznek. Gergő a padláson abban gyönyörködött, hogy öntö- gették a zsákokból az erős férfiak a gabonát. Az ár­pát, a búzát és a rozsot. Neki kellett megmutatnia, hogy mit hova. Mikor a gép kifelé sze­rencsésen átment a hídon, Gergő megkönnyebbülve jött le a padlásról. Csont Ferkó is elégedetten nézett a gép után. — Támasztottam alul a hídgerendát — mondta Gergőnek büszkélkedve. Aztán mentek Bözsi né­nihez a konyhába, hogy megehessék a paprikáscsir­ke maradékát. — Édesanyám — mond­ta boldogan Gergő —, Csont Ferkó támasztotta alul a hídgerendát! — Látod ezt a búzaszemet? — és eléje tartotta a tenye­rét. — Látom — felelte kel­letlenül Péter. — No most ezt ide ülte­A házi egérnél valamivel nagyobb, az erdei egrekkel rokon rágcsáló. Vönhenyes- bama bundáján a tarkóról induló és a hát középvona­lán végighúzódó 2—3 mil­liméter széles, jellegzetes fekete csíkot visel'. Farka hosszai, szemei viszonylag nagyok; fekete színűek. A pirók egér hazai elter­jedése nem egyenletes. Gya­kori az északkeleti országé részben és a Dunántúl déli felén, ugyanakkor észak­nyugaton, például Győr- Sopron megyében hiányzik. Elsősorban a bokros, gazos mesgyeszéleken, számfóföűi- delkien, folyóárterektoen te­lepszik meg, de rendszere­sen előfordul a Kisbaláto- non át húzódó Zala-giá(t mentén, a nagy nádasok kö­zelében éppen úgy, mint a Tisza felső folyása vidékért, a folyót kísérő ligeterdők aljnövényzetében. Többnyi­re éjszaka jár táplálék után, a késő délutáni, alkonyati órákban is megfigyelhető. Hia mozdulatlanul átülünk egy fa törzséhez támaszkod­va. a gyanútlanul keresgé­lő pirók egerek néha egé­szen közéi jönnek, és cipő­orrunktól alig fél méternyi­re rágcsálnak a talajon szerteszét futó indák és az avar között. A pirók egér tápláléka az év különböző szakaiban el­térő. Tavasszal főként az elmúlt évből származó ma­gok után keresgél, de ezen­kívül rendszeresen sok Zoli­dét, füveket, vetést és más termesztett növényeket is fogyaszt. Nyáron, a zöldeüe­tem — és a búzát bele­nyomta a földbe. A másik pillanatban már egy szép, hosszú szárú ka­lász rinjgott Péter előtt. De még máefliőtlt még egyet pis- lanthatott volna, a kalász­ból kihulltak a búzaszemek, és minden szemből új ka­lász nőtt. Ezek is kíhu Itat­ták miagviaikat, és pi Rántás - nyi idő múlva Péter, amer­re csak ellátott, mindenütt óriási búzatáblákat ringa­tott a s zél lő . Egyszeriben víg aratók jöttek, tekaszálták a renge­teg búzát, kicsépelték, és vitték a malomba őrölni. Az emberek vidámak voltak. Minden házban jószagú ke­nyerét dagasztottak, és fi­nom csuszát főztek. El is álmélkodótt Péter. — Ez aztán az igazi cso­da! — kiáltotta. — Egy bú­zaszemből ennyi mindén! Míg Péter ezen ábrándo­zott, ,a szegiényember élltűnt. Péter emlékezdtóben azon­ban megmaradt — akkor is, amikor felébredt S első dolga volt, 'hogy nagyapjá­hoz szaladt, és elmesélte ne­ki a legnagyobb csodát a százakat és százezreket él­tető búzaszem történetét. ség mellett a rovartápdáléfc is jelentős, ősszel és télenl 6 magok vannaiifc. túlsúlyban. Egyes példányok ilyenkor kisebb raktáraikat is készí­tenek. A pirók egér szapora ál­lat. A nőstények évente há­rom vágy négy alkalommal. 5—6 fiókát szülnek. A vem- hességi idő kb. huszonegy nap. A csöpp fiókák eleinte csupaszon és vakon fefcüsz- nek a föld alatti járat mé­lyén. száraz leveleikből ké­szített puha fészekben. Sze­meik tizenegy napos koruk­ban nyílnak ki, éttől kezd­ve gyorsan nőnek, s két és fél hónapos1 korukban, már ivarérettek. így a tavassá éltesekből származó nősté­nyek még abban az éviben maguk is szaporíthatnak. A többi rágesáMfajhoz hasonlóan a pirók egerek állománya sem állandó, vannak évek, amikor túl- szaporodásról beszélhetünk. Ilyenkor fényes nappal is gyakran láthatjuk őket, amint ide-oda szaladgálnak a felszínen. Természetes el­lenségeik mindeniekélőltt a baglyok, ezenkívül az öly- vék és a vércsék, az emlő­sök közüli a róka, a görény, á menyét és a hermelin, ebben az időszakban külö­nösen sokait fognák el belő­lük. A pirók egér nem al­szik téli álmot, de ősszel a mezőkről a védettebb, fás, bokros terültetekre, kertekbe húzódik. Ilyenkor gyakran felbukkan az épületék bel­sejében is. Szabadban étért életkora legfeljebb másfél évre tehető. Szarka Zoltán 7/a oszt. tanuló, Kaposvár Pirók egér

Next

/
Oldalképek
Tartalom