Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-16 / 192. szám
1985. augusztus 16., péntek Somogyi Néplap 3 Beszámol az igazgató Az igazgató faeszámolltatá- sa a választott párttoesítiülét munkájának jelentős eseménye, lehetőség az ellenőrzésre, a kölcsönös tájékozódásra, véleménynyilvánításra, állésf oglalásirla,; a fel- adaitteirveto, cselekvési protgb rarnoik meghatározására. Az eszmecsere hozzájáruil- hát ahhoz, hagy a gazdásági épftőmunlka egy-egy fom- tos helyi frontszaikaszón erősödjön a pántitagak közös gondolkodása, cselekvése. Az igá’zgaltó beszámoltatása lehet előre megtervezett, és lehet soron kívüli. Tervezhető a vállalat gazdasági helyzetével, a terviteljasiííé® ailaitoulásávál vagy egy-egy szákterület (példáiul káder- munka fejlesztés) kérdésköreivé! foglalkozó beszámoló. De napjainkban a gazdálkodás hazai és nemzetközi .feltételeinek módosulása, a szabályozórendszer szorító hatása s általában a változó körülményekhez való alkalmazkodás feszítő követelménye indokolhatja soron kívül is az igazgató beszámoltatását. A bajt jó időben elkerülni vagy keletkezését még csírájában elfojtani, de ha netán a csőd szélére sodródik, tartósan fizetésképtelenné válilk a vállalat, akkor is meg kell találni az együttgondolkodás fórumait, a közös cselekvés módo- •zaitáit. Minden érdemi vitafórum, így az első számú gazdasági vezető beszámoltatása is különböző nézőpontok, vélemények, érdekek ütköztetésének és közös nevezőre hozásának színtere. Ahhoz, hogy a tanácskozás tartalmas, eredimiényes llegyen, mindenékelőitt nélkülözhetetlen a bizalom és a kölcsönös nyíltság. Ezen az őszinte szókimondást, a lényeges kérdések egyértelmű, szinte sarkois megfogalmazását éppúgy értjük, mint a mások véleménye iránti szenvedélyes érdeklődést és érzékenységeit. A közös hullámhosszra való ráhangolódás kiindulópontja, hogy őszinteséggel őszinteséget „provokálunk”. Az emberi érintkezés krösiz- szalbólyái szerint persze nem úgy, hogy mindenki mondja a magáét. Hanem kellő toleranciával, a saját vélemény megformálásánál átgondolva, a szó kimondásánál átérezve a vitapartner helyzetét. Jelenleg nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vállalatok nagyobb részénél az igazgató státuszé gyökeresen megváltozott. Többségüket ugyanis nem kinevezik, hanem választjáik, s az első számú gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltató jogokat (a fizetés és a prémium megállapítását, a külföldi utazás, engedélyezését) a dolgozók választott képviselőik útján gyakorolják. A státuszváltozás hatáséira, főként a választás előtt, néhol azt ‘követően is tapasztalható elbizonytalanodás, a kockázatvállalástól, a határozott intézkedésektől való húzódozás. Ezért az igazgató és a pártszervezet kapcsolatát, a pártirányítás módiszereit úgy kell alakítani, hogy az operatív döntések körében átmenetileg se gyengüljön!, sőt ha léhát, inkább erősödjék az igazgató vállalkozói kedve, bátorsága, önállósága, és egyszemélyi felelőssége. A beszámoltatás alkalmával is azt keli érzékelje: a .politika teljes súlyával segítik a szervezettség, a rend, a feTakarmánygabona a háztájiba 22 millió a göllei kisgazdaságokból A búzatermő terület az idén megközelítette a 600, az őszi árpáé a 300 hektárt a göllei Béke Termelőszövetkezetben. Fizethetett volna jobban is a gabona, de a múlt év őszén, a mostoha időjárás miatt igencsak rossz körülmények között került földbe a mag — a terület egy részét például műtrágyaszóróval vetették el. Ennek ellenére a részben szórva vetett búza valamivel nagyobb átlagterméssel fizetett, mint ameny- myit terveztek. Az elcsépelt gabona azóta magtárakban van, de jelentős az a meny- nyiség is, ami a háztájiban állatokat tartó gazdák padlásán várja a felhasználást. — Az idei betakarításból a mai napig csaknem 60 tonna árpa és 237 tonna takarmánybúza került a háztájiba — mondta Vétek József elnök. — Ez azonban csak egy része annak, amit a gazdák igényeltek, ugyanis az előzetes összeírásnál 800 tonna takarmánybúzát, 200 tonna árpát és ezer tonna kukoricát kértek. Ezenfelül, persze, szálasokra, pillangósokra is szükségük van azoknak, akik szarvasmarhát tenyésztenek - vagy hizlalnak ... A göllei szövetkezetben korlátlan mennyiségben juthatnak takarmánybúzához, kukoricához, tápokhoz a háztájiban állatokkal foglalkozó gazdák, ugyanakkor korlátozott mértékben jelöltek ki részükre szálastaJkarmány- termő-területet. Igény szerint kaphatnak bálázott szalmát az almolásihoz. — A háztáji ellátása mind több gondot jelent a szövetkezetnek, mert ezt a feladatot is a gazdaságban a közös munkákhoz rendelkezésre álló emberi és gépi erővel kell megoldanunk. A termelvé- nydket házhoz szállítjuk, az értékesítésre szánt állatokat az udvarokból visszük el ’a téesz járműveivel. A mintegy negyven hektár lucernát, a réti fűvet a szövetkezet gépei kaszálják le, a száz vágón, májusi mór Zsoltban számolt kukoricát ugyancsak a téesz szárítóján engedik át, s csak azután viszik a gazdákhoz. A szemesterményeket állami felvásárlási áron kapják a téeszből az állattartók. — Évente mintegy 22 millió forinthoz jutnak a háztájiból a göllei és az inámi gazdák — tájékoztatott a szövetkezet elnöke. — A bevétel zömét a hízósertések adják — évente mintegy 3700 darabot értékesítenek —, de sokan foglalkoznak sertések tenyésztésével és évente 120 hízómarhát is eladnak. Nem ritka az olyan család, ahol 30—40 süldőt hizlalnak vagy két-ihárom tehenet tartanák. Számos gazda jelentős ösz- szegű tejpénzhez jut tehenészetből és a lehetőségekhez képest korszerűsíti háztáji gazdaságát... A közöstől vett és a háztájiban termett takarmány tehát húsban, tejben értékesül, s kifizetődő ennek az ágazatnak a gazdálkodása a gazdának és a közösnek egyaránt. A téesz nemcsak takarmányt juttat, hanem szaktanácsokat, fuvareszközöket is ad és ellátja az értékesítés—felvásárlás bonyolult tennivalóit. A háztáji szervesen beépül a Béke Termelőszövetkezet gazdálkodósába, az ágazat igényeivel — és természetesen bevételeivel is — már tervezéskor számolnak, s egész évben figyelemmel kísérik az eredmények alakulását, segítenek a gondok megoldásában. így közös érdektől vezérelve az időszerű munkákkal, a teljesítményekkel sem kullognák a kisgazdaságok a nagyüzem mögött. H. F. gyelem megteremtésében, asz esetleg szükséges népszerűtlen intézkedéseik, viagy métáin az elkerülhetetlen kényszerlépések megértetésében, elfogadtatásában is. Ha valóban beleképzeljük magunkat aiz igazgató helyzetébe, rájöhetünk, hogy jelentési, beszámolási kötelezettségeinek száma egyre csalk növekszik. Az irányító hatóságnak a területi szerveknek továbbra is lesznek ilyen igényei, miiközben a vállalati tanács vagy a választott vezetőség, mint új partner, törvényes jogaival élye rendszeres időközönként ugyancsak „szerepelteti” az igazgatót. Mivel a munkaidő véges, jól át kell gondolni, és összehangolni általában az értekezletek, köztük az igazgatói fellépések számát, témáját, időpontját. Ebben az igazgatónak is, más tisztségviselőnek is sokat segíthet a pártszervezet. A Chinoin gyár vezérigazgatója a< Pánüélet júliusi számában többek között ezeket írja: „A demokrácia természetesen feltételezi az eszmecserét, de nem a szószátyárkodást, az önmúto- gatást, laz állandó nulláról indulást, hanem csakis a célratörő, érdemi, és az előrehaladást eredményező vitát. Enélkül szükségszerűen a formalitás kerül! előtérbe, és a »viták« szenvedő alanyai csialk fáradtabban, de nem a többlet érzésével hagyják el a helyszínt”.. Nem ártana valamennyi értekezlet létjogosultságát, időtartamát a mind telítettebb szabadidő értékével mérni. Az ilyeni gyakorlat segítené a felesleges értekezletek: kiszorítását, a megmaradók igényes előkészítését. feszes lefolyásét, és mellesleg azt is, hogy ne legyünk ninden áron értekezletpártiak. Kovács József Tatarozás helyett felújítás Kevés az átmeneti lakás Az új lakótelepek építésekor mintha kissé megfeledkeztünk volna a (belvárosi földszintes, egyemeletes, századelőn épült házakról. A 60-as években rendelet határozta meg a lebontandó házak helyét és számát, aztán később, a 70-es évek végén megváltoztak a vélemények. Kaposváron a belváros magivát képező körben sok házat halálraítéltek, körülbelül húsz évvel ezelőtt. Ezekből csak néhányat bontottak le. A menthetőkben nem voltak ugyan a legjobb komfortfokozatúnk a lakások, mégis otthonossá, tetszetős külsőbe öltöztetve, pedig akár a „város szépévé” is tehetők ezek az épületek. A kaposvári lakásokból tekintélyes mennyiséget, összesen 6500-at és 1000 egyéb bérleményt „mondhat magáénak” az IKV. Rendben tartani, gondozni, időről időre felújítani nem kis munka, főként akkor, .ha nem csupán a külső máz simítga- tása, hanem a belső átalakítások is a vállalat feladatai közé tartoznak. — Régen tatarozásról beszéltünk, ma mór felújításról, s ez nem véletlen — mondja Széki Tibor kezelési igazgatóhelyettes. — A korábbi gyakorlat az volt, hogy kívülről kijavították a házakat, újravakolták. Ez volt a tatarozás. Ma már arra is nagy gondot fordítunk, hogy a komfortfokozata megfeleljen a mai igényeknek. ;— Minek az alapjáh választják ki a felújításra szoruló házakat? Mi határozza meg, melyik mikor kerül sorra? m m Ikaruszlámpák Kaposvárról Ikarusz autóbuszok belső világításához készítenek lámpákat a Tungsram Rt Kaposvári Elektronikai Gyárában. Az idén 30 ezer darabot szállítanak, de már megérkezett a jövő évi megrendelés — eszerint százezer lámpát gyártanak az Ikarusz számára. — Három kategóriába soroljuk a kezelésünkbe tartozó házakat. Az elsőbe az 1950 előtt épült és eddig még fel nem újított házak tartoznak. Ezeknek a homlokzatát és a belső tereit is fel kell újítani. A másodikba, az úgynevezett időszerű felújítások sorába azok az épületek tartoznak, amelyeknek állagát, pillanatnyi állapotát kell megőrizni. A harmadikba pedig a részleges felújítást igénylők, ahol az épület homlokzatát, tetőterét, az épület fő szerkezeti elemeit javítjuk ki. — Az idén hány lakás vár felújításra a megyeszékhelyen és ezek melyik kategóriába tartoznak? — Ebben az évben 345 lakást újítunk fel, de talán szemléletesebb a kép, ha öt év összesítését nézzük. A VI. ötéves terv során 1245 lakás felújítását végezzük. Ennek körülbelül 40 százaléka a harmadik vagyis a részleges felújítás kategóriába sorolható, a fennmaradók felefele arányban a már említett első két kategóriába tartoznak. Ezek között sok az olyan lakás, épület együttes, amelyeket sokáig lebontásra ítéltek és így az állaga jobban leromlott a kelleténél. — Milyen ütemben haladnak a munkákkal? A terveket meg tudják valósítani? — Időarányosán jól haladunk. Az idén mintegy 50 százalékkal többet vállaltunk a tavalyinál, éppen azért, hogy a célkitűzéseink megvalósuljanak. — Már elkészült a VII. ötéves terv felújításokra vonatkozó előzetes jegyzéke. Lesz-e változás az arányokban és a felújítások mértékében ? — Szám szerint nem lesz lényeges változás, 1289 lakás felújítását tervezzük. Ami az arányokat illeti, már tarkább a kép. Jelentősen megnő a felújításra váró házak száma. Ügy tervezzük, hogy 403 lakás lesz ilyen. Az időszerű^ felújítások viszont nagymértékben csökennek, mindössze 33 lakásra kerül sor, ugyanakkor több .mint háromszázzal több, 853 lakás részleges felújítását tervezzük. Ezt a számot 25—30 éve épült és most „karbantartásra” szoruló panelházak is növelik. — A felújításra szoruló lakásoknak jó részéből a lakóknak bosszabfo-rövidebb időre ki is kell költözniük. Lesz hová? — A vállalatunk körülbelül 50 saját átmeneti lakással rendelkezik. Ennél többre lenne szükség és ezért várhatóan gondot fog okozni a kiköltöztetés. Tudjuk, hogy egyre kevesebb állami lakás épül, de nem tartjuk elképzelhetetlennek azt sem, hogy újonnan átadott lakásokat bocsássanak rendelkezésükre az időlegesen kiköltözni kényszerült lakóknak. N.Zs.
