Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-16 / 192. szám
4 Somogyi Néplap 1985. augusztus 16., péntek Barcsi táncosokkal az Inn partján Emlékezetes pillanatok A magyar táncosok szá^- mára a hasznos tapasztalatszerzés volt a nyuglait-né- metonszági utazás. Valamennyien elmélyülhettünk a bajor folklór tanulmányozásában, aiz esténkénti, úgynevezett .grillfesteken megismerhettük a helybeliek zenéjét és táncait. A program szervezői gondoskodtak jó néhány kirándulásról is. Majdnem mindennap meglátogattuk a környék valamelyik idegenforgalmi nevezetességét. Egy napot. töltöttünk a bajor fővárosban, Münchenben. Ez körülbelül any- nyit ért, mintha valaki elolvasna egy oldalt a Háború és békéből. Volt, aiki az olimpiai falut csodálta meg, jómagam a Régi Képtár olasz reneszánsz festményei között töltöttem el néhány órát. Ama azonban elég volt ez a röpke idő, hogy beleszippantsunk a város levegőjébe. A bevásárlóközpontban nyüzsögnek a turisták, közöttük szép számmal hazánkfiai is. Az egyik kirakat előtt hot-do- gót majszolva volt szerencsém kihallgatni egy magyar család veszekedését. Az asszonyok a férfiakat várták, akik alighanem valamelyik népszerű sörcsarnokban táboroztak le ... Az utca kövén itt is, ott is zenészek, táncosok, amatőr színjátszók szórakoztatták a járókelőket, hegedűtökbe, kalapba gyűjtve a honoráriumot. A legnagyobb csoportosulás ia Riathaus előtti hatalmas téren, a Marienpílatzon fogadott. Ott adtunk egymásnak találkát a szabad program végeztével, de egymást megtalálni nehéz feladat vélt. A környező kávéházak teraszáról, az aszfaltról, az ablakokból mindenki egy nagy emelvény felé figyelt, ahol valaki szónokolt Rengeteg rendőr, és ami meglepő volt, sok rokkant állat, kutya1, macska. Emberék jártak-keltek nyakukba akasztott plakátokkal, jelvényeket, röplá- pokiat osztogattak. Gyanítottam, hogy mibe keveredhettem. .. Azok tartottak nagygyűlést, akik az állatokkal folytatott kísérletek ellen tiltakoznak. Hans elmondta, hogy a Marién pia tzon szinte minden héten tüntetnek valami ellen vagy valami mellett. A nagyváros mellett több kisebb műemlék települést is felkerestünHt. A bajorok nagy gondot fordítanak1 a műemlékvédelemre, szívesen eladják magántulajdonosoknak a leromlott állagú épületeket, s aa. állám anyagi segítséget nyújt a rendbetételhez. Furcsa látvány volt, hogy a több évszázados házak előtt, a keskeny utcákban hatalmas, modem autók parkolnak. Így van ez a burghauseni várban is. A hat udvarú, sok épületből álló erődítménynek csúfján az egyik szárnyában rendeztek be múzeumot, a többiben laknak. A tulajdonos az állam. Vannak szerényebb lakrészek is, de a minden kényelemmel félszerélt vária- kások havi bére nyolcszáz márka körül mozog. Ügy látszik, sokan szívesen megfizetik ezt a romantikius környezet kedvéért, mert az egykori vadállatos verem fölött, az ódon tahidon is állandóan autók kerülgették a nézelődő turistákat. Izgalommal vártuk a berebtesigadeni hitleri sasfészek megtekintését, vendéglátóink azonban az utolsó pillanatban lemondták ezt a programot. Ma sem értem pontosan, miért... Helyette egy régi sóbányába vittek bennünket, ahol a hagyománynak megfelelően egyenruhába: bő fehér nadrágba, fekete, bőr- öves zubbonyba és kis vá- szonsüvegbe kellett beöltöznünk. Azt hiszem, az egymáson való kiacarászás, a föld alatti gyorsvasát és a hosszú meredek csúszdák legtöbbünk számára érdekesebbek voltak, minit maga a bánya, A kirándulás mégis emlékezetes marad. A meredek sziklák közé zárt K0nigss.ee tavon tett hajókirándulás az egyik legszebb élményünk volt. Lent a negyvenfokon hőségben a tó hűs vízében enyhítettük magunkat, a környező hegycsúcsokat viszont hó borította. Amikor egyik vezetőnktől megkérdeztem, hóivá építik a hétvégi házaikat, eleinte nem is értette. Aztán elmesélte, hogy ez élég ritka náluk, csak a leggazdagabbak engedhetik meg magúknak azt a luxust, hogy nyaralót tartsanak fenn. A környéket járva meg; is győződtünk erről. A bajor fennsíkon és a hegyek között sok mélyvízű tó van. A tiszta víztükröt meghagyják eredeti szépségében, a partot nem parcellázzák ki, csalt néhány közös épületet, büfét, zuhanyozót építenek. Aki enyhülésire vágyik, az kocsiba vagy motorkerékpárra ül, és felikeresi a legközelebbi tavat. Sokat strandoltunk, hiszen e két hét alatt kánikula volt. Mondták az ottaniak, hogy ilyen hosszú ideig tartó meleg még italán soha nem volt, mi hoztuk a jó időt. A házigazdák és látogatók rengeteg tapasztal •* tót, élményt és ió barátot szereztek. Búcsúzóul a polgármester a népek közötti barátságról, a béke megőrzéséről beszélt, s Vialameny- nyien éreztük, hogy ezek nem üres szavaik. Bizonyos, hogy az együtt töltött két hét után más érzésekkel gondolunk majd egymásra, mint eddig. Ellesett Hosszú sor kígyózott türelmesen a tikkasztó forróságban a bazáros bódék előtt. Harmincöt év körüli házaspár ért az ablakhoz gyermekével, aki már korábban kiválasztotta magának szíve vágyát. — Anyu, ezt a babát vegyük meg és azt a trikót — mondta a nyolc év körüli kislány anyjának, miközben rángatta a karját. — Évike — hajolt közelebb anyuka —, nem azért jöttünk a strandra, hogy ka- catokat vegyünk. Van elég játékod és ruhád! — De ilyen még nincs — nyafogott a kis ,szöszke, s rámutatott az idomtalan műanyag babára. — Te jó ég! Ennyibe kerül? — sóhajtott az anya, miközben megmutatta az árát türelmesen várakozó férjének. — Szó sem lehet róla! — hangzott apuka szigorú válasza — Mit képzelték, talán nem ebédelünk, mert ócskaságokra költitek a pénzt!? Tersztyánszky Krisztina Alig telt el néhány másodperc, a család elindult a büfé felé... * * * Színhely a siófoki strand. Az idő fél három. Ragyogó napsütésben a vízben lubickoltunk, amikor feleségem azt tanácsolta: — Nézzük meg a strand újdonságát, a csúszdát! Elindultunk a partra, ahol már mintegy százan körbevették az Albatrosz vízicsúszda medencéjét. Csak nehezen jutunk előbbre. Tizenéves fiúk állnak mellettünk. Nagy a suttogás ... — öregem, láttad azokat a didiket? — kérdezi a pely- hedző állú fiú társától, akinek tátva maradt a szája a bikinifelső nélkül napozó és a csúszdát használó hölgyek láttán. — Ez ám az igazi! — toldja meg a másik. — De, mi lenne ha az alsót sem használnák — fordul a fekete hajú a szomszédjához. — Hááát? — Az lenne csak az igazi, — tűnődik el a bajuszos. apróságok Munka vagy szerencse Fortuna bűvkörében Péntek van! — dörzsöli a kezét M., .majd bekapcsolja asztalán a dobókockának imitált rádiót. A lottószelvényeket úgy teszi maga elé, mintha időzített bombákat hatástalanítana, óvatos lassúsággal helyezi egymás mellé valamennyit, miközben csendre int. Ismerősömnek ragyogó két és fél szobás lakása, Lada 1200-asa és csinos felesége van, akivel tudtommal jól élnek. Vágyakozása a nyeremény után valami földöntúli hevület, hetenkénti ópium, kívül esik mindenen és mindenkin. M. nem pénz- éhes. Azt sem hiszem, hogy ha nyerne, rögvest hátat fordítana a munkának, és végre hobbijának élve, kanárikat festene a brazil őserdőben. M. szerencséjére vár kitartó konoksággal. Minduntalan fölemlegeti barátját, akinek gépkocsinyeremény- betétkönyve már a második autót hozza a családba. Neki élete legnagyobb eredménye háromszáz forint volt, hármas találattal. így mondja: eredmény. — Peches fickó vagyok — sóhajt. — Évek óta húsz szelvénnyel játszom, és semmi sem sikerül ... 'Nincs kedvem vigasztalni. A szerencse és a szerencsétlenség határai viszonylagosak, beállítottság kérdése, hogy ki melyik birodalomban érzi -magát. Nem bocsátkozom vele filozófiai fejtegetésekbe, mert tudom: ő a számok embere. Ehelyett sorra veszem élete sorsfordulóit. — Mi lett volna akkor, ha az egyetemi felvételin rossz tételt húzol? — Ezt kipipálhatod, biztosra mentem, minden tételt tudtam! — feleli határozottan. Irónia nincs a hangjában, ami jelzi, hogy nem vette észre az enyémben sem, azaz végig kell csinálnom vele ezt az együgyű játékot. Válaszol valamennyi kérdésemre. Megfontoltan, gyakran időt kérve. Kifacsarom magáimból az utolsó adut: — Hányán buktak bele társasházépítkezésbe, mert vagy a terv volt rossz, vagy a kivitelező csapta be őket? No?! Szégyellem, de a hangom már számonkérő. Pedig tudom, hogy mennyi küszködés, lemondás, mennyi munka az ára M. jólétének. De miért baj az, ha valaki semmit sem kap ingyen? Miért nem látja be M., hogy életét átlagos — szükségszerű? — szerencse kíséri, hiszen mindenért, amiért ad, kap is?! Fortuna kegyére pályázni nemcsak lottószelvényekkel lehet. A szerencse fogalomköre tágab'b a telitalálatoknál, az eredmény nem cserélendő össze a nyereménnyel. Ellenpéldát hozhatnék, amely, ugye, arról szólna, hogy akad ember, akinek se Mint minden nyáron, az idén is sok fiatal járja gyalogszerrel, illetve a szerencséjére hagyatkozva az országot. Az üdülő- és fürdőhelyeken, a Balaton környé- kén"gyakran találkozni stopposokkal. Kocsikaravánok húznak el az integetők mellett, akik elunva az álldogá- lást, időnként arrébb porosz- kálnak, hogy újult reményekkel ismét integetni kezdjenek. Néhányon türelmüket vesztve „jókívánságokat” is küldenek a tovaszáguldó autók után. Kopott farmer, gyűrt ruha, kócos haj, ápolatlan külső jellemez néhány stoppost, akik megunva a várakozást és a lengelést szótlanul bandukolnak, mígnem melléjük szegődik a szerencse. Az országúton viselt „szerelés” miatt ki tudja, minek nem nézik őket. Ha az autótulajdonosok meglátják a kopott nadrágot, a mosott trikót, legtöbbjük azt hiszi: ezek valamennyien munkakerülő, lézengő, csavargó fiatalok ... Pedig hát a ruha viselőjéről így nem derül ki: egyetemi hallgató-e, becsületes munkás, mérnök vagy tanuló? Krutek József rendes családja, se normális lakása — mégis elégedett, mert a fia ugyan nem jó tanuló, de nem is áll bukásra, és jól tudja, hogy akadnak elegen, akiknek az egyszöba-konyha elérhetetlennek tetsző álom. Ö lenne hát az a szerencsés fikó, akinek esete meggyőzné az örülni nem tudókat, az örökké elégedetleneket? Kevés az esélye. Ez az ember ugyanis beletörődik abba, hogy a fia ketteseket hoz haza az iskolából, nem ösztönzi, nem foglalkozik vele, és annak érdekében sem tesz semmit, hogy legalább összkomforthoz jusson. Magyarán : a szerény igények a lustaságát, a kényelemszeretetét palástolják. Langyos jellem. Számára azok a dolgok történnek meg, amelyekbe a véletlen sodorja, minden eseménynek passzív szemlélője, érvei könyökvédősek, szemlélete színtelen — képtelen önálló tettekre. Becsülöm az elégedetlen embereket, akik csak pihenni állnak meg, de minduntalan új célokért, újult erővel indulnak harcba. A játék azonban — ha áldozatai vannak is — játék, és a játék- szenvedély (a kártyánál maradva) más lapra tartozik. Ám aki az életben égből hulló szerencse után fut — az valóban örök vesztő. M. mindennapjaiból hiányzik a harmónia. Pedig Fortuna kegyeltje lehetnek. Ha szépen tudna élni azzal, amije van, ha szakmájában is keresne néha célokat. Tamás Ervin Jogi szakértőnk írja A haszonélvezeti jogról Kovácsék hosszú évekig jó házasságban éltek. A férfinak ugyan az előző házasságból volt két fia, de az asszony soha, egyetlen szóval sem panaszkodhatott rájuk. Rendes, melegszívű gyerekek voltak. Amikor édesapjuk meghalt, biztosították az özvegyet, hogy nem fogják „kipiszkálni” a családi házból. Tudják, hogy a fél ház tulajdonjoga a mostohaanyjuké, ők meg nem szorulnak rá arra, hogy mindenáron hozzájussanak apai részükhöz. így Kovácsné megnyugodhatott, hogy a fél ház kizárólag az övé, a másik részen meg háborítatlanul gyakorolhatja haszonélvezeti jogát. Derült égből villámcsapásként érte a néhány nap múlva előkerült végrendelet. Merthogy élete párja, bizony, készített ilyet az ő tudta nélkül, és egy ügyvédnél letétbe helyezte. Szóival a végrendeletben az állt, hogy a saját részének 'haszonélvezeti jogát idős édesanyja számára biztosítja. Ilyet még nem (hallottak — bizonygatták Kovácsnénak a „jogban járatos” ismerősök. — Valami hiba csúszott a számításba — mondogatták. Nos, nézzük, mi itt a jogi helyzet! Az örökhagyó házastársa örökli minden vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ezt nevezzük más szóval özvegyi jognak. Haszonélvezeti jog a túlélő házastársat két esetben illeti meg. Az első: ha az örökhagyónak leszármazói maradtak, akik a hagyaték állagát öröklik, ilyenkor valamennyi hagyatéki vagyon haszonélvezete a házastársé. A másik eset: az örökhagyó úgynevezett ági vagyont hagy maga után, amelyet a felmenőitől (szülőktől, nagyszülőktől, testvéreitől) kapott. Ezt elméletben vissza kellene adni nekik, de a túlélő házastársnak a jogszabály élete végéig biztosítja a haszonélvezeti jogot. Az özvegyi jog törvényen alapuló jog. Ha az örökhagyó végrendeletben úgy intézkedik, hogy ne a törvényes öröklési rend érvényesüljön, azt bizony, a haszon- élvezeti jog tekintetében ;is tiszteletben tartja a jogszabály. Ha tehát az örökhagyó egész vagyonáról rendelkezik, és azt szétosztotta a rokonai között, de a házastársáról semmiféle formában nem emlékezett meg, a túlélő házastárs csak az özvegyi jog köteles részét kérheti. A köteles rész elég széles körben ismert fogalom. Annak a felét jelenti rneny- nyiségileg, amit az örökös akkor örököl, ha a törvényes öröklési rend érvényesül, mert nem maradt hátra végrendelet. Ezért nem érdemes Kovácsnénak sem szidnia a végrendeletet készítő és megőrző ügyvédet a jogiban való járatlansága miatt. Bele kell törődnie, hogy a férje után maradt házrész ha- szonélevezeti jogán anyósával kell osztoznia. Dr. Kertész Éva NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Kártevő a bagolylepke A lombszintan károsító bagolylepke fajok (káposzta-, saláta-, borsó- ési gam- ma-bagioilylepke). szokásosnál nagyobb rajzását jelzik fénycsapdáink megyénk egész területén. A gyakran csapadékos, meleg, páiradús múlt heti idő kedvezett a lepkék élettevékenységének, sl tojásrakásuk azóta is szokatlanul bőséges. Az első lárvák kedését cukorrépa, napraforgó és káposztakultú rákban augusztus 9—11. között már megfigyeltük Kaposvár, Tab és Marcali körzetében. Ha az időjáráls a későbbiekben nem lesz szélsőségesen föl- melegedő (tartósain 30 Celsius fokot meghaladó), az elmúlt éveknél erősebb hernyófertőzések és kártételek kialakulására kell számítani. A kártevő hernyók házi- kertefclben elsősorban a zöldségféléket veszélyeztetik, de a Balaton-part, Kaposvár, Marcali körzetében nagy számban figyeltük meg tojásrakásukat szőlőbogyóra, sízőlőlevélre, esetenként fiatal gyümölcsfák leveleire is. Csak a fiatal lárváikat lehat eredményesen pusztítani, ezért 'a veszélyeztetett kultúrákban a lárváik, illetve kártételük észlelése esetén haladéktalanul kezdjük meg a védekezést. A sűrű állományú szamóca, kálposzta, paprika, gyökérzöldségek sth. károsodása, illetve a káposztafélék szennyeződésének megakadályozása véglett védekezésre javasoljuk az Unitnon 40 EC, vagy a Fiiból' E 0,3 százalékos Oldatát. A fiatal lárvák ellen eredményesen használható a viaszos levelű káposztafélék védelmére a Ditriton^ 5 porozó, száz négyzetméterre 20—25 dkg- os adagolásban. A hatásos védelem- érdekében a védekezést 12-14 nap múlva ismételjük meg. A védekezésekre javasolt rovarölőszerek várakozása ideje 10 nap. A vetési (bagolylepke talajban károsító lárvája elleni védekezésre a Diazinon 5 G. (Basudin 5 G)-e dolgozzuk be a talajba, folyóméterenként 5 g-oit.
