Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
1985. július 11., csütörtök Somogyi Néplap 3 Munkaidő és holt idő Az év 365 napjából 110 a pihenőnap, illetve szabadszombat. Elvben tehát 255 nap a népgazdaság évi munkaidőalapja. Ebből azonban — s ez már megyei adat — újabb 40 nap jön le. Átlagosan 20 a szabadságokra, 16 a betegségekre, 1,3 a fizetett távollétekre, 1,6 a fizetetlen távollétekre, mintegy fél nap pedig igazolatlan — főként az alkohol okozta — mulasztásokra. Marad tehát, s még mindig csak elvben 215 nap. A további munkaidő-kiesésekről már nem készülnek pontos számítások. A megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjének óvatos becslése szerint azonban a napi munkaidőnek átlagosan mintegy 10 százaléka esik ki a munkaszervezés és munkafegyelem fogyatékosságai, anyag- vagy energia- ellátási zavarok okozta kényszerpihenők és egyéb okok miatt. Durván napi egy órát és a megyében dolgozó 160 ezer embert számolva ez 160 ezer óra kiesést jelent, azaz naponta 20 ezer ember teljes munkaideje vész kárba. Összeállításunk munkatársai e kiesések okait és a megoldás lehetőségeit kutatták üzemekben és intézményekben. Csak munkaidőben .Kilenc óra tájban éppen egy kis szünet van a Kaposvári Városi Tanács ügyfél- szolgálati irodájában. Alig telt el azonban egy fél óra, már tömeg állt a pult előtt. — Olyan ez, mint egy bolt... Tegnap, hétfőn például sokan voltak, ma, a reggeli órákban szintén. Az ügyfelek fél nyolctól fél ötig jöhetnek hozzánk — mondta Békési Jánosné, az ügyfélszolgálati iroda vezetője. Sok minden befolyásolja azt, hogy hányán keresik föl az irodát. Különösen megnő a forgalom a lakás- átadások idején, most pedig a munkakönyvek kiadása miatt van több látogató. Húszán, huszonötén is kérnek mostanában, pedig az iroda májustól már megkezdte a csoportos munka- könyvkiadást az iskolákban. Amióta a munkaerő irányítása ide tartozik, ilyen ügyben is jönnek hatan-nyol- can. — Átlagban ötven-hatvan ügyfél keresi föl az ügyfél- szolgálati irodát — mondta a vezető. — Ezek többsége munkaidőben jár itt? — A nyitvatartásból kiderül, hogy igen. Persze a diákokat, a munkát keresőket ilyen szempontból le kell számítani. — Régebben munkaidő után is nyitva tartott az iroda. — így van, kétszer egy héten este hatig fogadtuk az ügyfeleket. Ez azonban három éve megszűnt, mert munka után az emberek rohannak a hobbikertbe, a különféle elfoglaltságok után. Mi itt ültünk, s szinte senki sem nyitotta ránk az ajtót. Teljesen fölösleges volt hatig nyitva tartani. Most az emberek csak munkaidőben keresik föl az ügyfélszolgálati irodát a vagyonszerzési nyilatkozattal, az adó- és keresetigazolással és egyebekkel. Ilyen ügyekben ugyanis különösen sokan jönnek. Tegyük még mindehhez hozzá, hogy hetenként háromszor az osztályok is tartanak ügyfél- fogadást, olyankor rendelnek be embereket — szintén munkaidőben. Egy időben szó volt róla, hogy az ügyintézés bizonyos időnként kitelepül a kaposvári gyárakba, vállalatokhoz. Ez sem vált be, ahogy dr. Balogh János, a városi tanács vb-titkára elmondta. Jártak kint a textilművekben, a villamossági gyárban, csak éppen az embereknek nem volt éppen elintézendő ügyük. Van-e megoldás arra, hogy az emberek ne munkaidőben intézzék ügyeiket a tanácson? Bizonyos mértékig lett volna akkor, amikor késő délután is nyitva volt az ügyfélszolgálati iroda. A gyárak, vállalatok azonban túl könnyen adták a kilépőt, így nem. szorították rá a dolgozókat a lehetőségek kihasználására. KILÉPÉS MAGÁNÜGYBEN A Kaposvári Ruhagyár 1300 dolgozója közül naponta ákad olyan, akinek hivatalos vagy magánügyben el kell hagynia munkahelyét. Az erre a célra rendszeresített kilépési engedélyeket a portás összegyűjti, majd leadja az igazgató titkárságára, ahol szúrópróbaszerűen ellenőrzik: valós indokkal hagyta-e el a dolgozó a gyárat? — Nem emlékszem olyan esetre, hoigy bárkit is valótlanság bejegyzésén értünk vollna. A dolgozók számára nem kifizetődő, ha munkaidőben intézik hivatalos ügyeiket, mert nálunk minden perc, amelyet távólt tölt a munkahelyétől, meglátszik a fizetésén is. Akik két műszákban dolgoznák, általában megtalálják a módját, hogy ne kelljen kilépőt kérniük, az egy műszakban dolgozók között azonban elkerülhetetlenül előfordul ilyesmi — mondja Serbán Lászióné munkaügyi osztályvezető. — A termelésben persze érződnek ezek a kiesett órák, lényeges lemaradást, komolyabb fennakadást azonban nem okoznak. Ilyen esetekben mindig van „fre- golii” emberünk, aki helyettesíti a távollévőt. A kilépőcédulákat lapozgatva feltűnően sokszor szerepel az OTP mint „célállomás”. Farkas Jánosné pár napja kénytelen volt kilépőt kérni, mert kezességet vállalt valakiért, aki „elfelejtett” törliesiztani. Boncz Jánosné munkaügyi előadó a télen jó pár órát volt kénytelen távol tölteni a munkahelyétől. Szénnel fűt, a tüzépek nyitvatartási rendje miatt (fél nyolctól háromig) az elácsorgott órák száma ugyancsak megnőtt. Nincs ez másképpen azoknál sem, akik építkeznek, s ajtó, ablak vagy építőanyag után futkároznak. A kilépések okai között gyakran szerepel a személyi igazolvány cseréje. — Tíz éve a rendőrség munkatársai itt, a gyárban cserélték ki az igazolványokat — mondja Serbán Lász- lóné. — Most is kértük, ismételjék meg az akciót, azonban az idén nem vállalták ezt. Ha statisztikát készítenénk, kitűnne: magánügyben. a férfiak alig kénnek eltávozást munkahelyükről. A hivatalos elintéznivalók, a pénzügyek az asszonyokra várnak. A szalagon dolgozó asz- szonyok egyöntetű véleménye, hogy bosszantó, ha elintézetlen hivatalos dolog tornyosul a fejük felett. Szombatonként nincs forgalom Az OTP megyei igazgatóságának új épületében igen nagy a forgalom délelőttönként. A napi be- és kifizetett .összeg eléri a tizenkétmillió forintot, tehát összpontosításra, figyelemre van szükség ehhez a munkáihoz. Általában megértik ezt az ügyfelek is, türelmesen várakoznak. — Háromnegyed nyolctól fél négyig van ügyfélfogadás naponta, szombaton pedig 8-tól fél 12-ig — mondja Illés Antal megyei igazgató- helyettes. — Régebben csütörtökönként nyújtott' műszakot tartottunk este hatig, azonban teljes érdektelenségbe fulladt a dolog, meg is szüntettük. Ügy tetszik, a szombati nyitva tar tásnak sincs túlságosan sok értelme, kevés az ügyfél, inkább csak a nyugdíjasok keresnek föl bennünket. Mi úgy hisz- szük, a jelenlegi nyitvatartási rend megfelelő, gondot esetleg csak azoknak okozhat, akik egy műszakban dolgoznak. Pá'l éve a környező vállalatok, gyáraik összegyűjtötték a kilépési kapucédulákat, és a távozás indokaként megjelölt helyen ellenőrizték: valóban járt-e ott a dolgozó. Az OTP-nél egyszerű volt nyomon követni az ilyesmit: meglepetésre az esetek nagy százalékában hamisnak bizonyult a feltüntetett indok. — Senki sem képes utánajárni, hol tölti idejét a dolgozó, ha élkérezkedik a munkahelyéről — mondja Kovács Béla igazgató. — Hosszú évek tapasztalatai alapján nem tartjuk indokoltnak, hogy változtassunk a nyitvatartáson. s. esetleg — jobban alkalmazkodva a munkaidő bejelzéséhez — este haitiig tartsunk nyitva. Egyöntetű döntés eredményezhetné csak ezt, ha minden termelővállalat megtiltaná dolgozóinak a munkaidőben való ügyintézést. Akkor a szolgáltatóipar kénytelen-kelletlen alkalmazkodna ehhez, de addig indokolatlan a változtatás. A hösz- szabb ügyintézést igénylő munkáknál — mint például a lakásszerződés megkötése, nagyobb kölcsön felvétele — egyébként is egyeztetjük az ügyféllel: milyen időpont megfelelő a számára. — Sokan keresnek föl bennünket mostanában azokból a községekből, ahol a gázvezeték bekötése folyik. Az iilllétékas tanácsokkal megállapodtunk: összegyűjtik a kölcsönigényeket, és két munka társunk a helyszínen intézi majd a hivatalos teendőiket. Ezel is szeretnénk megkímélni az ügyfeleket az utazgatástól, a munkából való kiesésitől — folytatja Illés Antal. — A szolgáltatóiparban is emberek dolgoznak, akiknek ugyanúgy akadhat apró-cseprő dolguk, amelyet esetleg csak munkaidőben tudnak .elintézni. Munkáltatótól függ, milyen rendet vezet be — mi csak nagyon indokólt esetben adunk engedélyt a távolmaradásra. Nem tiltjuk, hogy dolgozóink ■ például ebédidőben elintézzék bevásárlásaikat, sőt az ilyen holtaik tájolására hűtőszekrényeket is rendszeresítettünk. Műszakok szabadszonibaton Különleges helyzet alakult ki az utóbbi három-négy évben a Kaposvári Húskombinátnál. Az előzmények az exportsonkaüzem átadásáig, 1979-ig nyúlnak vissza. Akkor 410 ezer sertés vágása, feldolgozása szerepelt a program szerinti tervben, •hatnapos munkahetet és két műszakot számolva. Azóta az exportált dobozolt sonka és az egyéb itt készülő hústermékek ára csökkent a tőkés piacon. Az évekre lebontott, meghatározott dollármeny- nyiség „kitermelése” azonban változatlanul feladata maradt a húskombinátnak. Ezt a vágások fokozásával, a kibocsátott termékek növelésével érik el. Tavaly például jóval a tervezett kapacitáson felül, 543 ezer sertést vágtak le, és az idei terv is ennyi. — Elégséges-e ehhez a rendelkezésre álló munkaidő- alap? — kérdeztük Tóth Lajos igazgatót. — Nem, s ezért különböző intézkedéseket kellett tennünk. Gépeinket maximálisan kihasználjuk, és intenzíven foglalkoztatjuk dolgozóinkat. De ez sem elegendő. Ezért munkába állítattunk harminc lengyel húsipari szakmunkást. Építünk a gmk-kra is. Tíz húsipari munkaközösség segíti az exportcélok teljesítését, de van még hat, műszaki területen dolgozó gmk-nk is, ők közvetve ugyanezért dolgoznak. Feladataink ellátásához rendkívül sok, munkaidőn kívüli erőfeszítésre is szükség van. Az idén például 89 325 túlórát teljesítettek dolgozóink az óv első öt hónapjában, egy fizikái dolgozóra átlagban mintegy 45 túlóra jutott. Az exportüzem/ben ennél is nagyobb a szám, meghaladja az ötvenet. Május végéig a 26 szabadszombatból 19-et végigdolgoztak munkásaink, FOGAS KÉRDÉS: AZ EGY MŰSZAK Reggel hatkor kezdődik a műszak a Tungsram elektronikai gyárában Kaposváron, s a délutáni műszakváiltás után este tízkor fejeződik be. A gyár 1134 dolgozójából 650-nek az életét határozza meg a két műszak váltakozó rendje. A fizikai dolgozók közül mintegy 300-an — csak délelőtt — egy műszákban dolgoznak. Tamási Árpád főkönyvelő és Báli György munkaügyi osztály- vezető arról tájékoztat, hogy az idén folyamatosam megvalósuló termékszerkezet- váltás ezt az arányt módosítani fogja. Kaposváron ugyanis véget ér a vevőcsőgyártás. Az üzemcsarnokokban keretfényű lámpák készítését kezdték el a közelmúltban, s hamarosan megkezdik a higanygőz- és az orvosi kvarclámpák technológiai sorának letelepítését is. — Ez azonban nem köny- nyű feladat — mondja a főkönyvelő. — Nálunk magas a nődoligozók aránya, csaknem nyolcvan százalék. Az egyedülálló vagy több gyermekes családanyák két műszákban való foiglalkoztatása munkajogilag nagyon nehéz. Ha nem vállalják — annyival nem tudunk többet fizetni, hogy igent mondjanak —, mi nem oszthatjuk be őket. Jelenleg egyműsza- kos munka folyik a rádió- cső-szerelő üzemben, de ha ez megszűnik, nehezen tudjuk elhelyezni ilyen időbeosztással azokat akik igénylik. A gyár vezetősége úgy döntött, hogy mindenképpen meg kell találná az egymű- szakos foglalkoztatás lehetőségeit is. ebből három szabadszombaton tizenkét órás nyújtott műszakban. Az eredmény sem maradt el: megkétszereztük az Egyesült Államokba szállított konzerváru mennyiségét, az idén hatezer tonna árut visznek tőlünk el. — Nem túlzottan nagy a dolgozók megterhelése? — De igen. Ezt huzamosan bírni idegileg-fizikaiilag lehetetlen. Ezért is állapítottam meg a gmk-kban dolgozók órakeretének legnagyobb határát havi hatvan órában. Ezt túllépni nem szabad. A feszített tempó baleseti statisztikánk alakulásában is éreztette hatását. Tavaly az év első öt hónapjában 850 volt, az idén 1734 a balesetek miatt kiesett munkanapok száma. Nagyon nem örülünk neki. A többletmunkához a dolgozók beleegyezése szükséges. Sokat segítettek a szocialista brigádok, s a megfelelő anyagi ösztönzést is kialakítottuk. Ügy érzem tehát, hogy nálunk nincs baj a munkaidő- alap kihasználásával, ellenkezőleg, dolgozóink túlzott terhelése miatt fáj a fejünk. De az exporttervek teljesítése érdekében erre is szükség van.
