Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám

2 Somogyi Néplap 1985. július 30., kedd TÍZ ÉVE, HELSINKIBEN 1975. július 30-án a Finlandia Palotában 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével meg­kezdte munkáját az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia zárószakasza. A képen: pillantás az ülésteremre. A konferencia ideje alatt számos kétoldalú találkozót ren­deztek; a képen Kádár János és Urho Kekkonen finn ál­lamfő megbeszélése. A helsinki értekezlet alatt találkozott egymással a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vezetője. A képen balról a Gerald Ford elnök vezette amerikai, jobbról pedig a Leo- nyid Brezsnyev vezette szovjet küldöttség. Magyarországot is magas szintű delegáció képviselte. A ké­pen jobbról balra: Kádár János, Lázár György és Púja Fri­gyes. (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség — KS) Előkészületek a finn fővárosban A Szovjetunió kezdettől azok közé az európai or- sságok közé tartozott, ame­lyek a legnagyobb követke­zetességgel dolgoztak az összeurópai értekezlet ösz- szehívása érdekében, s nagy munkát végeztek annak si­kere érdekében is — em­lékeztetett hétfőn Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere, aki a ko­ra délutáni órákban érke­zett a finn fővárosba. A szovjet külügyminisztert finn kollégája, Paiavo Väy- rynen fogadta a helsinki re­pülőtéren. Sevardnadze, aki most először jár Finnországban, repülőtéri nyilatkozatában mindenekelőtt a finn veze­tékek és a finn népnek fe­jezte ki elismerését, amiért kiemelkedő szerepet vállal­tak magukra a biztonság' folyamat elindításában és életben tartásában Kije­lentette; „A Szovjetunió • konkrét tettek formájában, demonstrálja mély elkötele­zettségét a Helsinki Záró­okmány betűje és szelleme iránt. Ez a történelmi je­lentőségű dokumentum, amely betöltötte hivatását, változatlanul' jó alapot nyújt a kölcsönös megértés és az együttműködés fejlesztésé­hez Európában, s nem csu­pán Európában. Ezért hisz- 'szük, hogy ezt a fundamen­tumot meg kell óvni a rom­bolási kísérletekkel szem­ben”. A szovjet külügyminiszter meggyőződése szerint „a világban jelenleg tapasztal­ható feszült helyzet közös erőfeszítéseket kíván az európai politikai helyzet ra­dikális megjavítása, s az egész nemzetközi helyzet radikális megjavítása érde­kében”. A Helsinki Záró­okmány „teljes potenciálját” erre a "célra kell felhasznál­ni, s a részt vevő országok magas rangú képviselőinek kedden nyíló helsinki ta­lálkozója előnyös lehetősé­get nyújt a vitára és a kapcsolatépítésre. „Természetesen a mi na­pirendünkön is szerepelnek ilyen célú programpontok” — modotta a szovjet ven­dég a maga igen zsúfolt, szovjet—amerikai külügy­miniszteri eszmecserét is magában foglaló helsinki programjára utalva. A bolgár, a lengyel, a román, a csehszlovák, a tö­rök küldöttség után hétfőn újabb delegációk érkeztek a finn fővárosba. A betegség miatt távolmaradó Petr Mladenov bolgár külügymi­niszter kivételével mind (külügyminiszteri szinten képviseltetik magukat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának aláíró or­szágai az aláírás tizedik év­fordulója alkalmából rende­zett háromnapos találkozón. A bolgár delegáció vezető­je Marij Ivanov első küi_ ügyminiszter-helyettes. A legnagyobb érdeklődés az Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter vezette szov­jet küldöttség érkezését kí­sérte. Sevardnadze népes szakértői gárda élén érke­zett, amelynek olyan promi­nens tagjai is vannak, mint Anatolij Dobrinyin, a Szov­jetunió Washingtoni nagy­követe és Julij Rvicinszkij, a Genfben tárgyaló szovjet fegyverzetkorlátozási kül­döttség egyik vezetője. A szovjet delegáció egyébként már közölte, hogy két alka­lommal — kedden és szer­dán — külön sajtótájékoz­tatót tart a Helsinkiben összegyűlt újságírók szá­mára. A jelzettnél korábban, hétfőn este érkezik az ame­rikai küldöttség, amelynek összetétele, mint a Helsin- gin Sanomat írja, a szovjet delegáció összetételével egyetemben arról • tanúsko­dik, hogy mindkét vezető nagyhatalom legmagasabb szintű biztonsági szakértői­vel jelent meg Helsinkiben. Ausztrália: kapuzárás előtt? 80 ezer bevándorló évente — Fiatal,, angol anyanyel­vű pérízügyi szakember ke­restetik, idősebb ázsiai ven­déglősök számára nincs fel­vétel — ez az első pillantás­ra szabályos álláshirdetés­nek tűnő felihívás lehetne — némi túlzással — a hamaro­san éledbe lépő új ausztrál bevándorlási rendelkezés mottója. A Chris Hurford beván- dorlliáSíügyi - miniszter álital bejelentett megszigorító in­tézkedések előzménye az a tavaly felerősödött, s nem éppen felebaráti, szeretetre valLLó „népindulait” volt, amelynek lényege velősen így foiglaHihaitó össze: túl sóik az ázsiai bevándorló, jöjje­nek az európaiak! A lapok­hoz, a rádió- és tv-állomá- sokhoz zsákszálmra érkező levelekben a lakosság azt a vádat. szegezte kormányá­nak, hogy az egyoldalúan kedvez az Ázsiából érkezők­nek, s főként ezt a „hagyo­mányos” angolszász letele­pülők rovására teszi. Hurford miniszter szerint az ázsiai bevándorlók visz- szatantása tulajdonképpen a már Ausztráliában.'’ lehor- gonyzatt honfitársaiknak kedvez, akiknek 30 százalé­ka így is munka nélkül lé­zeng keresztül-kasul a kon­tinensen. Utalt arra is: a térségből jött „új” ausztrá­lok többsége azzal az álam­mali száll ki a hajóból, hogy itt és moisí ő éttermeit nyit. Hurford ezzel kapcsolatos., sommás véleménye szerint „vendéglőből' is megárt a sok”, s hazájának most egyébként is -elsősorban tő­kében és tapasztalatokban gazdag, angolul beszélő üz­letemberekre van szüksége. Mit tehet ilyen esetben a kontinensen élő, soknemze­tiségű, mégis egyetlen „ázsiai” kalap alá vont ki­sebbség? Természetesen til­takozik, mondván: a beván- donláls ilyen módon történő szabályozása egyértelmű és nyílt diszkrimináció, s arra a politikára emlékeztet, amely — a „fehér Ausztrá­lia” megteremtésének míto­szaival a zászlaján — még a hetvenes évek elején is szi­gorúan koriláitoizta az Euró­pán kívüliek letelepedését. Hurford ezékre a jogos el­lenvetésekre sem maradt adós a válasszal: „ideg­nyugtatóként” közölte, hogy az ázsiai áttelepülők száma tulajdonképpen nem fog csökkenni a jövőben sem, csak némi '„átrendeződés” megy majd végbe, melynek soréin a Hongkongból és Malaysiából érkező, angolul beszélő ázsiaiak részesülnek előnyben, féltévé, hogy fog­lalkozásukra nézve bank­szakemberek, vagy tőkeerős bányavállalkozók. .. A miniszter kifejtette, hogy az ország számára évente nem kevesebb, mint 20 ezer tapasztalt üzletember letelepítése lenne kívánatos, akik egyenként legalább egymillió ausztrál dohár ér­tékű, befektethető tőkét is magukkal hoznának. A hely­zet ezzel szemben úgy áll, hogy tavaly is csák mind­össze 10 ezer ilyen csodalény érkezett a kontinensre a végleges maradás szándéká­val. Ugyanakkor igen nagy a túljelentkezés az úgyneve­zett „egyéb” kategóriában: az évi 80 ezres bevándorlási kvóta betonfalai közé tavaly 2 millióan szerették volna bepréselni magukat. Hur­ford, tréfára véve a dolgot, arra a kij-elientésre ragadtat­ta magát, hogy „ha például damaszkuszi vagy új-delhi konzulátusunk nyitvatartási idejét néhány perccel meg- toldattuk volna, a benyújtá­sig eljutott kérelmek száma bizonyosan elérte volna a 4 milliót is”. Mit lehet itt tenni? Való­színűleg mindenki megma­rad reményei melleit: a kenguruk hazája továbbra is iálnt karokkal várja a gazdag angolszász, de legalábbis „angolosodott” pénzügyi zse­niket, sok „egyéb” bevándo- rollni . kívánó, reménybeli vendéglős pedig olyan auszt­rál kormányról — vagy leg­alább - bevándorlási minisz­terről. — álmodik, amely vagy aki esetLeg nagyobb barátja az ázsiai konyha­művészetnek ... Sevardnadze szovjet külügyminiszter a finn fővárosba erkezett, ahol reszt vesz a hel­sinki záróokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségeken. Peti Beiktatás robbantásokkal Hétfő esti kommentárunk Sajátos, ritkán előforduló intézkedéssel kezdte hivatali időszakát Peru új elnöke, az áprilisban megválasztott, de csak a mostani hét végén beiktatott Alán Garda v Pe­rez; bejelentette, hogy alig egyharmadára fogja csök­kenteni az államfői posztot betöltő személynek — jelen esetben a neki — járó fize­tést! A döntés oka, hogy ilyen szokatlan, radikális módon is érzékeltesse a közvéle­ménnyel a dél-amerikai or­szág szorult gazdasági hely - zetét, azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket mindenki­nek, — így az állam veze­tőinek is — meg kell tenni az évek óta húzódó válság­ból való kilábalásért. A kiélezett helyzetet jól mutatták maguk a beiktatás körülményei is. Limát rob­banássorozat rázta meg, sö­tétségbe borítva a főváros egyes körzeteit. A merény­letek célpontjai nemcsak a villany-távvezetékek vol­tak, hanem a középületek, a bankok, és az üzemek köz­életében is rejtettek el po­kolgépeket. A tettesek ezút­tal is a Fényes ösvény ne­vű szélsőséges terrorszer­vezet emberei voltak, akik a jól időzített bomba-akci­ókkal azt akarták érzékel­tetni, hogy a posztjai fris­sen elfoglaló szociáldemok­rata elnök ellen sem hagy­nak fel támadásaikkal. Pedig aligha lenne üdvö- sebb állapot a fiatal, alig 37 éves politikus számára, mint a nyugalom, a terrorhar­coktól és a hadsereg meg­torlásaitól gyötört országnak olyannyira fontos megnyug­vás. Mert teendő, égetően sürgős feladat jócskán akad Peruban. Ilyen mindenek­előtt a külföldi adósságok törlesztésének kikerülhetet­len kérdése. A szakértők megfogalmazása szerint az andesi ország gazdasága az összeomlás szélén áll, s nem hoztak fellélegzést az át­ütemezésről eddig folytatott tárgyalások sem. Maga Alán Garda úgy foglalt állást, hogy a szét- züllött gazdaság, a tömegek nyomora, a munkanélküli­ség gyakorlatilag lehetet­lenné teszi még az esedékes kamatok visszafizetését is. A probléma persze nem is­meretlen más latin-ameri­kai országokban sem (épp ma kezdődik egy nemzetkö­zi konferencia e témáról Havannában), de tény, hogy kevesen néznek szembe olyan súlyos terhekkel, mint az újonnan beiktatott limai politikus. A ceremóniák mellett egy másik — politikai szem­pontból talán még jelentő­sebb — eseményről is hírt adtak a perui fővárosból.^Az eskütételre érkezett térség­beli vendégek közül külön- tanácskozásra ültek össze a karibi válság ügyében köz­vetítő Contadora-csoport vezető diplomatái, államfői. A megbeszéléseken a megfeneklett béketervek mellett felmerült az is, ho­gyan lehetne kibővíteni a csoportot, bevonva munká­jába más latin-amerikai or­szágokat, többek közt Ar­gentínát, Brazíliái és Perut. A' bombamerényletek zaja azonban valószínűleg félre­érthetetlenül jelezte Garda államfőnek, hogy egyelőre a nemzetközi színtérrel sok­kal halaszthatatlanabb teen- - dői akadnak odahaza. —el—

Next

/
Oldalképek
Tartalom