Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám

1985. július 30., kedd "7 —" Somogyi Néplap BŐVÍTÉSRE VÁRVA A nyolcvanas évek elején kezdődött lúgos akkumulá­torgyártás többszörösen is nehéz feladatokat jelentett az Uniteéhnika Ipari Szövet­kezét marcali 2. számú tele­pén dolgozóknak. Egyrészt országosain is egyedülálló gyártmány készítésére vál­lalkoztak .másrészt erre a miunkára — lérvén betanított munka — olyan dolgozókat kellett megnyerniük akiknek egy része korábban jó né­hány munkaihelyen megfor­dultak már, és kezdetben eb­ben az üzemben sem látott mást egy újabb ugródeszká­nál. Az összlétszáim jelenleg 75, s többségükről elmond­ható, hogy biztos, állandó dolgozónak számít. Az itt kélszült terméket világítás céljából nagyon _ sokfelé hasznosítják országszerte. Legnagyobb megrendelő­jük a MÁV, de készítenék többek között különleges kö­rülmények között működő színiházi lámpákhoz is ak­kumulátorokat. A gyártás bonyolultsága és hasznossága ellenére első­sorban betanított murikat, mintsem szakmunkát igényel. Szakmunkát kívánó felada­tokat látnak él a gépbeállí­tó lakatosók, a villanyiszere­lők és az egyes itt készült alkatrészek gyártói. Bíró Gyula művezető,^ aki egyben az üzemvezető-he­lyettesi munkát is ellátja: — Kezdetben bennünket is „kipróbáltak” a vándor­madarak. A betanulási idő egy hónap, s mire dolgozni kezdtek volna, már tovább is álltak. Az utóbbi időben változott a helyzet, a dolgo­zók többségére lehet számí­tani. Ez biztonságot ad a munkában. Galvánüzemrész- szél és egy új üzemcsarnok­kal bővül a telepünk. Ez utóbbiba költözne ki a város központjából a telep másik fele. — Termékeikhez zömében olyan anyagokra van szük­ség, amelyek korróziótól vé­dettek. Ennek legjobb mód­ja a galvanizálás, s legjobb színtere a szerelőműhely mellett volna. — Jelenleg JánoBházára szállítjuk az anyagokat gal­vanizálni, egy vegyesipari szövetkezethez. Ez időben, távolságban hátrányok és nem olcsó megoldás, de nagy mennyiségre van szükségünk és ők tudták vállalni ezt a munkát. A galvanizáló üzemrész egyébként a szerelőműhely mellett lesz, de egyelőre még félkész ál­lapotban van. — Kik vállalták a kivite­lezést? — A terveket és a gene- rálkivitelezést a Kogép (Ko­hó- és Gépipari Tervező Vállalat) vállalta. Erről a munkáról ők tudnak felvi­lágosítást adni. A Kogép fővállalkozási osztályénak létesítmény- főmérnöke, Puglics Gábor nem tudott sémi konkrétu­mot mondani a marcali épít­kezésekkel kapcsolatban. — A vidéki munkákkal, így a marcalival is Németh Ágnes létesítményfelelős foglalkozik. Ő jár le rend­szeresen ellenőrizni, hol tar­tanak. de vele most nem tud beszélni, szabadságon van és majd csak augusz­tusiban jön ismét dolgozni. Az új üzemcsarnok egyéb­ként tudomásom szerint a jövő évben készül el ennél többet sájnös nem tudok. Szatmári László, az Uni- tedhnika főmérnöke a kö­vetkezőket mondta ■eil a mar­cali beruházással kapcsolato­san: — A jelenlegi beruházá­sokhoz, tehát az üzemcsar­nok bővítéséhez és az új gyártócsarnok ez élvre ter­vezett építéséhez szükséges pénzügyi források biztosítot­tak. Terveink szerint a gal­Ellenőrzik a kész termékeket. Az új üzemcsarnok váza. nem éppen kellemes látványt nyújtó telephelyüket ezzel a beruházással meg tudják szüntetni? — Csak a két legszüksé­gesebb munkafolyamatot tudjuk áthozni erre a te­lephelyre. A festő- és a saj­tolóüzemet akarjuk elsőként áttelepíteni, majd fokozato­san a többit, de ez mégnem vállható a következő éviben. A biztonságos termelés egyik — szakmai — felté­telét már sikerült megterem­teniük a marcaliaknak. Az építkezések befejezésével pedig még jobban szerve­zett, hatékonyabb munkát tudnák végezni. Nagy Zsóka vánüzemrészt 2-9 hónapon belül átadjuk, s ezzel, ha kis részben is, helyben old­juk meg a galvanizálást. Termékeink nagy részét to­vábbra is Jánosházán galva- nizáltatjuk. A másik beru­házás jövő évre tervezett folytatásához, illetve befeje­zéséhez egyelőre még nem állnak rendelkezésünkre a kellő pénzügyi alapok. Töb­bek között- arra is számí­tunk, hogy a környezetvé­delmi hivatalhoz benyújtott két pályázatunkra kapott tá­mogatás összegét erre a be­ruházásra tudjuk fordítani. Az idén körülbelül 20 millió forintot költünk a marcali építkezéseikre. — A varos ..özponitjában 3 kommentárunk Egymást segítve Az Enyingi Állami Gazda­ságból, a zirci és a nagyvá­zsonyi termelőszövetkezetből érkezett kombájnok segítet­ték a kalászosok betakarítá­sát a siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezetben; Ká­nyán Tolna megyeiek, a ka- posmérői Latinoa Tsz-ben batéiak vetitek részt az ara­tásban, és még sorolbatnjánk hosszan a példáikat arra, hol és hogyan1 támogatják egy­mást a mezőgazdasági nagy­üzemek a nyári nagy mun­kában. Főként a gazdásági kiskörzetekben tapasztalni, hogy összehlanigólltáík a „me­netrendet”, ismerik egymás feladatait az üzemek és a megoldásához szükséges tech­nikai bázisról is áttekinté­sük van. Az összefogás ily módon hatékonyan segíti az eszközök jóblb kihasználását, a munkák üteméneik gyorsí­tását, az erők átcsoportosítá­sát azokra a területekre, ahol leginkább sürget az aratás. Most szinte egyik napról a mósilkra sürgőssé vált min­denütt a munka. A szó szo­ros értelmében vett érték- mentésiről van szó: a kalá- szdk most már egyre inkább apadnak, s ha nem csépelik ki mielőbb, ezzel csak a veszteség növekszik. Ez már csak azért sem lenne jó, mert a búzatáblák helyenként bi­zony a tervezetthez, a tavalyi hozíamhoz és a hetekkel ez­előtt becsült terméshez ké­pest igencsak gyengén fizet­nek. ^ , A múlt héten a 'tapsonyi téeszben láttuk: az útról néz­ve még szépnek tetsző búza­tábla egy-egy kalászát kézbe véve tapasztaltuk, hogy a szernek megálltak a növeke­désben, s most szinte kicsé- pelhetetlenül beszorultak a kalászba. Ügy tetszik, a búza annak idején nem tudott mit kezdeni a hűvös időben ér­kezett bőséges csapadékkal, s most hiába van meg a kel­lő tőszám, a kalászban a kel­lő szemmennyiség, a magvak súlya jóval alacsonyabb a vártnál. De más okokról is halottunk. Például arjról, hogy a tavalyi viszonylag magas hozam több tápanya­got vett ki a talajból, mint amennyit később az üzemek pótoltak. Ennek nyomai meg­látszanak azokon a táblákon, amelyeken tavaly és az idén is búzát termesztettek. A ta­lajerőt szegény!tette megyénk számos gazdaságában a sok csapadék nyomán a kimosó- dás is. Tapasztalatokban, tanulsá­gokban gazdag évet hagynak maguk mögött az idén a so­mogyi aratók. Ami a beta­karításból még hátravan, az összefogás próbatétele lesz. Mert semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a tegnapi kánikulát holnap- vagy hol­napután nem követi-e vihar, felhőszakadás, amitől az ap­ró — és egyre apróbb — bú­zaszemek a földre kerül­nek ... H. F. Energiatakarékos gázkonvektorok A Fegyver- és Gázkészü- lékgyárban az idén már csak energiatakarékos gáz- konvektorok készülnek. A fűtőtestek automatika jónak korszerűsítéséhez a gyár li- cencet vásárolt az NSZK-be- li Bosch Junkers cégtől, így lehetővé vált, hogy vala­mennyi konvektorukat, hő­fokszabályozóval is ellássák. Az automatika korábban csak a készülékek biztonsá­gos üzemeltetésére felügyelt, most viszont a szobák egyen­letes mélegen tartásáról is gondoskodik. Segítségével a lakók szabályozhatják, hogy hány fok meleg legyen a he­lyiségben. Ha a levegő ennél melegebb, akkor a konvektor automatikusan kikapcsol, ha pedig a hőmérséklet ez aló száll ismét beindul a fűtés. Ezzel az üzemeltetési mód­dal a korábbi készülékekhez képest mintegy 10—15 száza­lékkal kevesebb energiával megoldható a fűtés. Kádermunka az alapszervezetekben ■ i Nemzetközi m ezőgazdasági bélyegkiállitás AGROFILÁ *85 A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége az OMÉK Rendező bizottságá­nak támogatásával AgrofUa ’85 elnevezéssel nemzetközi mezőgazdasági tematikájú kiállítást rendez az OMÉK területén, 1985. augusztus 17 —25. között. A kiállítás négy témában — a növénytermesztés, állat- tenyésztés, természetvéde­lem, húsipar — mutatja be a gyűjteményeket. A Magyar Bélyegmúzeum is kiállítja gyűjteményét. Külföldi anyagok is bemu­tatkoztak; többek között Bul­gáriából a természetvédelem, vadgazdálkodás, az NDK-ból az erdőgazdaság, állattenyész­tés, a Szovjetunióból házi­állatok, földművelés stb. té­maköriben. A kiállításra emléklboríték készül. Az OMÉK területén postahivatal működik majd, amely alkalmi bélyegzőt ‘ használ. A kongresszust követő időszakban nagyszabású munkaprogram áll a párt- szervezeteik előtt. Ahogy mondaná szokás: „mindkét kezük teile van munkával”. Ezek a feladatok azt kíván­ják, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a ká- denmiuinfcáira. Ugyanis nagy­részt az embereiktől, külö­nösen pedig á vezetőktől függ a XIII. kongresszus határozatainak sorsa, az ott megjelölt politikai feladatok gyákiorlálti megvalósítása. A matt, anyagilag szűkös vi­llájában aiz egyik legnagyobb ■és legközvetlenebbül mobi­lizálható tartalékot jelenítik a káderek. Semmi sem ké­zenfekvőbb. mint hogy a ve­zető posztokra rátermett, hóizzáóntő, bátrain kezdemé­nyező, vállalkozó emberek — és csak ilyenek kerülje­nek. Nélkülük a fejlődés di- nalmlizáláisát, ami a kong­resszus egyik központi irány­mutatása volt, képtelenség megvalósítani! Az általánosabb célokon túl a pártszervezetek köz­vetlen feladatai is előtérbe állítják a kádermunfcáit. Mi­nél intenzívebb a politikai éfl|et, miniéi nagyobbak a fel­adatok és a társadalmi akti­vitás, annál kedvezőbbek a feltételiek a kádenmunka fejlődéséhez. Ez a minősítés nagyon is ráillik aiz elmúl időszakra: a kongresszusi felkészülés, az _országgyűlési képviselői & tanácstagi vá­lasztások nem csekély fel­adatot adtak az alapszer ve­zetéknek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a na­gyobb terhelés alatt — és ebből az utóbbi időben már jó ideje bővelkedünk — a kálderek is gyorsabban nő­nék. Erre időben felfigyelni, az értékgyarapodást számon tartani, a növekedést helyes irányba terelni és a gyakor­latban! is hasznosítani — fontos része a kádermuriká- nak. Ezt a mindennapi fel­adóitok is megkövetelik. Ez­zel összefüggésben elég csu­pán utalni a tömegszerveze- itek és -mozgalmak (nép­front, szakszervezet, KISZ) sorion lévő kongresszusaira, tisztsiégviselőiiinek újjává- llanztására, az új népképvise­leti szervek működésével kapcsolatos teendőkre, a vál­lalati irányítás új rendsze­rére való áttérésre, a váflá- liati 'gazdálkodás szigorúbb feltételeire. Az említettek külön-külön is, de összességükben min­denképpen felgyorsítják a társadalmi élet imoagóSát, élénkítik a poíitttkai aktivi­tást, szélesítik a terepet, és gazdagabb lehetőséget te­remtenek a szocialista de­mokrácia gyakorlati érvé­nyesülésiének, a közéletiség- raek. Még alapszervezetá mé­retekben is emberek tucatjai kerülnek reflektorfénybe: vagy mint volt, vagy mint leendő tisztségviselők. Mások azzal tűnnek M, hogy külö­nös érdeklődést tanúsítanak a közélét kérdései iránt, jó érzékkel követik nyomon' a különböző társadalmi folya­miatokat, a közvélemény ala- kulálsáit Nem kevesen szer­vezőkészségükkel, a kampá­nyok gyakorlati lebonyolí­tásában tűnnek ki rátermett­ségükkel. Ilyen körülmények között a pártszervezetek nemcsak politikai felkészültségiből, szervezőkészségből vizsgáz­nák, hanem a kádermun- kóból is. Az intézmények eddigi tevékenységének ér­tékelésével párhuzamosan véleményt kell mondaniuk a tisztségviselők személyéről, minősíteniük szükséges al- kailmasságukait a további feladatok elvégzésére. Emel­lett számításba kell venniük az új erőket, személyisége­ket, akik a cseréknél, a fris- sítéselkinél szóba jöhetnek, min|t rátermettebbek. Ez roppant nagy felelősséget ró azokra, akiknek emberekről keli1 véleményt alkotniuk. Szabálynak tekinthetjük: ezt a feladatot eredménye­sen csak az alapszervezet kommunistáinak közössége oldhatja meg. A taggyűlés az a fórum, amely e tekin­tetben is biztosíthatja a kol­lektív tapaszteiiatót, az ügy iránti elkötelezettségbőli adó­dó magas fokú felelősséget. A taggyűlés illetékességét sénfei nem csorbíthatja. Ez a szerepe nem ruházható át sem a vezetőségre, sem a titkárra. Nem fölösleges er­re utalni, mert a gyakorlat­ban ez nem mindig így tör­ténik, pedig a tapasztalatok szerint éppen a személyi kérdések iránt igen nagy a .párttagok érdeklődése, rend­szerint ezek váltják ki a leg­nagyobb vitait. A mi viszonyaink között, bár,melyen területről legyen is szó, egyetlen tisztségvise­lő sem nélkülözheti a pdli- fikái bizalomnak azt a for­máját, amely a pártszerve­zet támogatásában jut kife­jezésre. Ez alapvető fontos­ságú, de nem meríti ki tel­jes egészében a politikai bi­zalom kritériumát. Ez akkor dől el véglegesen, amikor a jelölteket az arra jogosultak megválasztják. Végső fokon a közvélemény ítélete dönti el;, hogyan alakul' a külön­böző táirsadálmi szervek, tö- megszarvezetek vezetése, to­vábbi működése. A .párt- szervezetek eredményes ká- dertnunkájánák nélkülözhe­tetlen feltétele, hogy jól is­merj,ék ezt á közvéleményt, és sáját álláspontjuk, érték­ítéletük kialakításánál ve­gyék messzemenően figye­lembe. A közvélemény figyelem- bevétele nem azt jelenti, hogy minden véleményt megfellebbeabetetlen állás­pontként kell kezelni. A pártszervezetek nem mond­hatnak le arról, hogy poli­tikai eszközökkel, érveléssel befolyásolják, meggyőzzék az embereket álláspontjuk helyességéről. Az a tapasz­talát, hogy a demokráciát nem kevés' helyen keli még tanulni, de legalábbis gya­korolni. A kádeipiiunkánlak a ki­választáson és az elfogadtad táson túl folyamatos felada­ta figyelemmel1 kísérni a tisztségviselők munkáját. A gyakorlat próbáján lehet igazán eldönteni aiz egyes személyek alkalmasságát, megítélni magatartásukat a különböző helyzetekben, fel­tárni munkájuk pozitív és negativ vonásait. Így válik nyilváln valóvá, melyék azok a tulajdonságok, amelyeket erősíteni, illetve nyesegetni ke®. Ebben a munkában sem nélkülözhető a kollektív tapasztalat, a közvélemény ítélete. A nyilvánosság, a de­mokratizmus itt is az egyet­len hatékony módszer. A pezsgő politikai közélet jó feltételeket teremt a pánt- építésiben is. Számos párton- kívüli tűnik ki közéleti ér­deklődésével, cseliekvőkész- ségével, politikai elkötele­zettségével. . Az együttes munkában jobban megisme­rik a kommunista kollektí­vát, új barátokra lelnek, és ezáltal közelebb kerülnek a párthoz is. Közülük egyne többen jutnak arra a követ­keztetésre, hogy a párthoz tartozás több és más lehető­séget is kínál a politikai cselekvéshez. A pártszerve­zetek akkor teszik helyesen a dolgukat, ha egyengetik az utat az ilyen emberek előitlt, akiket talán éppen a sze- rénysélglük tart vissza altitól, hogy jelén,tkézzenek tagfel­vételre. A pártnak éppen az ilyen emberekre van szük­sége, elsősorban: őket kell mégnyerni, s velük erősíteni az alápsaervezetet is. Rákos Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom