Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
4 Somogyi Néplap , 1985. július 17., szerda Egy vizsgálat tanulságai Hogyan tovább, üzemmérnökök? Ipari robotok G^yonciyosrol- a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában 1978 óta készülnek ipari robotok. A pneumatikus vezérlésű szerkezeteket ma már az elektronikus váltotta fel, amelynek alkatrészei is itt készülnek. Az ipar számos területén használt berendezésekből az idén készül el a nyolcszázadik. A gyöngyösiek a hazai igények kielégítése mellett a szocialista országokba is exportálnak r Újra várható a Tünde üzenete Újra várják a Kozmoszban keringő Vega űrszondák fedélzetén levő magyar találmányé műszerek jelzéseit a Központi Fizikai Kutató Intézetben — mondotta Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézetének tudományos igazgatója. — A Szovjetunióban az űrszondák irányítóközpontjában ugyanis hamarosan ismét bekapcsolják a Vénusz bolygó és a Ha]ley-üstökös megfigyelésére tavaly decemberben felbocsátott két űrszonda műszereit. Ezeket ez év júniusában, amikor a Vega űrszondák a Vénusz közelébe érkeztek, kikapcsolták, hogy a fedélzeti energiával a Vénuszt vizsgáló eszközöket lássák el, amelyek június 11-én és 15-én „teljesítették” rendeltetésüket. A szondákról leválasztott léggömbök — szovjet és francia kutatók együttműködésének termékei — a Vénusz légkörében sodródtak, miközben műszereik mérték a Vénusz körüli levegő áramlását, szélviszonyait. Két napon át sugároztak információt a világ 11 nagy ráidó- teleszkópjának. A szondákról leválasztott más eszközök leszálltak, a bolygóra, útközben elemezték azoknak a közegeknek a kémiai összetételét, amelyeken áthaladtak, azután talajmintákat „vettek” a Vénusz felületéről. Tudományos információikat a továbbrepülő szondák. felerősítették és a Földre sugározták csaknem 30 percen át. A KFKI kutatói jelen voltak a szovjet űrkutatási intézetben, amikor ezek a jelzések megérkeztek. Egyébként a ballonokon elhelyezett speciális hullámhosszon sugárzó rádióadó közvetítésével pontosan megfigyelhették a léggömbök mozgását. A kutatók első megállapítása: igazolódott az a korábbi vélemény, hogy a Vénusz légköre sokkal gyorsabban áramlik, mint az a bolygó forgásából következne. Remélhető, hogy miután tüzetesen elemzik a rendelkezésükre álló sok adatot, megtudhatják, mi okozza ezt a különös jelenséget. A Vega szondák pályáját ebben az időszakban módosították azért, hogy azok 1986 március elején minél jobban megközelíthessék a Halley-üstököst. Ez év július végétől ismét ellenőrizhetik az űrszondák valamennyi fedélzeti -műszerének, köztük azoknak a működését, amelyeket magyar szakemberek — főleg a KFKI kutatóinak — - közreműködésével fejlesztettek ki. Az egyik ilyen eszköz a mikro-számítógépes tévé- rendszer, amely felderíti és automatikusan követi a Halley-üstököst, felvételeket készít róla, és azokat a földi vevőállomásokra továbbítja majd. A másik műszer a Tünde magyar— szovjet—NSZK-beli produkció. Rendeltetése: az üstökösből származó ionok érzéMagyar műszerek az űrben kelése és energiaeloszlásá- nak meghatározása, a kozmikus sugárzás regisztrálása. A Plazmag nevű Spektrometer detektorait szovjet, elektronikus egységét magyar szakemberek készítették. Ennek érzékelői a Napra és az üstökösre néznek, mérési adataik révén tanulmányozhatók majd az üstökösmag illékony komponenseinek kémiai csszetévői és az üstökös légkörében — a kómában — lejátszódó kémiai folyamatok. A mérési adatokat 20—25 naponként juttatják a Földre a szovjet intézeteknek, azok pedig az együttműködőknek, köztük a KFKI-nak. A Vega űrszondák adatainak hasznosítása révén irányíthatják a nyugat-európai országok hasonló rendeltetésű Giotto nevű űrszondáját, pontosan az üstkökös magjához. A Giottót július 2-án bocsátották fel Dél-Ameri- kában, a francia guayanai Kourouban. A Vega és a Giotto program résztvevői rendszeresen együttműködnek. A KFKI szakemberei részt vettek e szonda televíziós rendszere software- ének elkészítésében és — az Európai Űrügynökség meghívására — a szonda felbocsátásánál. Hazánkban a legkülönbözőbb vállalatoknál. üzemeknél összesen mintegy 130—140 ezer mérnök dolgozik. Munkájuk több szempontból sem közömbös: ők az innovációk kezdeményezői. megvalósítói: ha üzemmérnökök, akkor többnyire közvetlen termelésirányítók: mind a közvetlen, mind a távlati műszaki megoldásokat ők közvetítik a felsőbb vállalati—üzemi vezetés és a fizikai munkások között. A pécsi Pollaok Mihály Műszaki Főiskolán végzett üzemmérnökök elhelyezkedésével és érvényesülésével kapcsolatos szociológiai kutatások újabb szakasza zárult le a közelmúltban: elkészült az ÉVM egy nagyobb vizsgálat-sorozata keretében — „Az üzemmérnök-probléma néhány területi, karrier és továbbképzési mozzanata” c. kutatási jelentés. A három részből álló tanulmány alapos és részletes ismertetésére nincs mód, néhány fontosabb, gyakorlati vonatkozását azonban igyekszünk kiemelni, hozzáfűzve Kovács Árpád szociológus és Kucsera Gyula témavezető (mindketten a PMMF munkatársai) véleményét. Honnan hová? A rekrutáoió és a kibocsátás jellemző vonásait elemző rész legfontosabb megállapítása, hogy a beiskolázás, majd az elhelyezkedés nem segíti elő részint az ország városai és falvai, részint az eléggé különböző fejlettségű területi egységeik közti jelentős különbségek csökkenését. A PMMF hallgatóinak mintegy az egyhar- madát Pécs, Baranya megye és Budapest adja, sokan jönnek a szomszédos dunántúli, illetve alföldi megyékből, de nagyon kevés hallgató érkezik kistélepülésébről, falvakból, illetve a legkevésbé fejlett tiszántúli megyékből. Ez azért fontos, mert a küldő hely többnyire „fogadó” is. — Mindez egyúttal részben kifejezi, résziben tovább súlyosbítja a különböző ÉVM-vállalatok műszaki ezínvonala és fejlettsége közti különbségeket is — mondja Kucsera Gyula. — E különbségek igen nagyok: vannak cégek, ahal aránytalanul sok, másutt viszont aggasztóan kevés a felsőfokú műszáki szakember. Ahol kevesen vannák, vagy kevés a gép, és akkor nem ad munkát, vagy sok, és akkor nem tudják ellátni. Mindkettő többszörös, káros feszültségek forrása. Így nem vonzó, tehát a mi diákjaink megint csak nem oda mennek. Üzemen belül és kivül Több vizsgálat eredményét hasonlítja össze a tanulmány következő részében az okleveles mérnökök és üzemmérnökök pályaelemzése. Több mint ezer- ötszáz, az építőipar különböző nagyüzemeiben, ágazataiban — köztük a Délépnél, a BCM-inél, a BÉV- nél, a DTV-mél — dolgozó mérnökök, köztük a főiskola volt hallgatóinak nálya- kép-elemzése és véleménye alapján arra a következtetésre jut, „van alapja annak a közgondolkodásban egyre inkább megnyilvánuló vélekedésnek, hogy nem kifizetődő a tanulás.” Miért nem? Ment „a magasabb iskolai végzettségnek nincs hatása a keresetre”, tekintve, hogy a bér elsősorban két dologtól függ: a szolgálati időtől és a vezető pozíciótól. Ezt igazolja az okleveles és az üzemmérnökök pályaképének — szigorúan tényekre támaszkodó — összevetése is: a továbbtanuló, alaposabban képzett okleveles mérnökök (azonos indulási feltételek mellett) csak negyven éves koruk után érik utol az üzemmérnököket, részben mert utóbbiak hamarabb indulnak, részben pedig, mert a termelésirányítás napi feladatait a cégék jóval többre értékelik, mint az okleveles mérnökök megalapozottabb, hosszabb távra szóló, innovatív munkáját. Egy "folyamatszervező, okleveles mérnök véleménye: „Sok a fiatal mérnök, ezért a nagyvállalatok pazarlóan bánnák a diplomásokkal, így a gyakorlatban eltűnik a képzettségükben meglévő különbség. Az elvégzett munkához képest a kapott bér még magas is. Ügy tűnik, könnyebben kap az ember bért, mint munkát...” Kovács Árpád kiegészítései : — Társadalmi méreteikben a parasztság már • a hatvanas évektől, a fizikai munkásság pedig a hetvenes évektől egyre inkább üzemen, vállalaton kívül is keresi az érvényesülés lehetőségeit. Ez eleinte nem érintette az üzemmérnököket. mert kevés volt belőlük. A nyolcvanas évektől kezdve azonban az úgynevezett kettős munkaerőér- tékesíitési stratégia köztük is kialakult, mert számuk nőtt, a betölthető álláshelyeké viszont egyre csökkent, továbbá mert a lakásszerzés, a pályakezdés egyre több nehézséget okozott. Ma már az összes üzemmérnöknek csaknem a fele 30 éven aluli — a jelzett gondokkal ... Diplomát — gyakorlatra! Részben ezzel is magyarázható a mérnök-tovább- kénzésben . résztvevők számának ugrásszerű csökkenése 1980—81-től „egy olyan időszakban, amikor a műszaki fejlesztés igényét hangsúlyozottan, első helyen hirdette az ország politikai, állami és tudományos vezetése ... Mivel egy adott termékben nem látszik reálisan a munkaerő értéke, és ez a magasabb kvalifikáció rovására fokozottabban je- lentkezik, ezért, a munkavállaló diplomás szaktudásának általnos gyarapításában közvetlenül nem érdekelt, hanem anyagi gondjainak enyhítésére sokszor a széllemi prostitúciót vagy a fizikai munkát kénytelen választani.”. Az utóbbi évek látványos megtakarításai ugyancsak háttérbe szorították az úgynevezett információs beruházásokat. Ám egyúttal a továbbképzéseken is változtatni kell: több gyakorlati ismeretre, tényleges szakmai vitára, konkrét tapasztalatcserére lenne szükség. Mi a megoldás? Kucsera Gyula: — Alapvető fordulatot csak a munkaerő értékének az idei szabályozóváltozásokkal is célzott, jelentős növekedése hozhat. Vagyis ha a cégek valóban meggondolják, milyen feladatokra vesznek fel mérnököt vagy üzemmérnököt. Szakítani kellene a mérnöki munka misztifikálásával is: számos országban a legtöbb mérnök kereskedő, ügyintéző vagy üzletvezető — ha értelmét látja ennek, és megfizetik. Persze, a főiskolai képzés — és különösen a mérnöktovábbképzés ■*«- nem várhatja ölhetett kézzel, míg mindez megvalósul és a felsőoktatásra „hatni kezd”. Az alapképzésben például hosszabb, szakaszos, meghatározott tevékenységhez jogosítványt . kellő gyakorlat nyomán adó formákra lenne szükség, a továbbképzésekben pedig arra. hogy konkrét műszáki fejlesztés megvalósításához kapcsolódjon a szaküzemmémöki képzettség. Vagyis oklevelet nem pusztán elvont ismeretek vagy rutin, hanem tényleges kutatás, megvalósított fejlesztés után: kipróbáltan kelljen és lehessen adni. Varga János Hattyúdal 42. — Igen. Ugyanéttől a női hangtól. Töltöttem magamnak egy pohár whiskyt. Egy hajításra kiittam'. — És magának mit kall tennie az akció után? — Nekem semmit. Ő fog fölhívni telefonon'. — Mikor? — Este nyölekor. — Hol? — A lakásomon. 'Ben- Hartley fájdalmas arccal tapogatta csuklóját. — Azt hiszem, eltörött — mondta. — Nyugodjon meg, elviszem egy kórházba. De előtte meghallgatjuk azt a bizonyos telefont. — Agyamban lázasan keringtek a gondolatok. Lassan Ben Hartleyra pillantottam: — Mikor került kapcsolatba Thamsonék- kai? — kérdeztem tőle. — Talán két hete. Fölhívott ez a bizonyos nő, és közölte, hogy tud néhány dolgomról. Kábítószer élvezés és betöréses . lopás. Valóban precíz listát készített. Ezután megkérdeztem, hogy mit akar tőlem. Apró szívességeket kért; néhányszor át kellett vennem egy-egy táskát, s egy-két napig őrizni. Aztán egyszer csa'k azt kérte, hogy öljem meg Angéla Bretallt, még aznap éjszaka ... Azt ’s megmondta, hogy miért... — Maga pedig megtette. — Nem volt más választásom — mondta kényszeredetten. — Ha beköpnek, legalább tíz évet sózhatták volna a nyakamba. Aztán mondott még néhány különös dolgot. Végül beültünk az autómba, és elindultunk Ben Hartley Iákása felé. Eléggé lepusztult kégli volt, azt hiszem, egy jobb érzésű ember képtelen lenne két napnál tovább tartózkodni ilyen helyiségben. ■Pontban nyolc órakor megcsörrent a telefon: Szorosan Ben' Hartley mellé álltam, pisztolyom csövét a mellének szegezvén. Fájdalmas arccal nyúlt a telefon után. Amikor fölemelte, a fülemét én is. a kagylóhoz szorítottam. — Sikerült, Hartley? — kérdezte a női hang. — Igen válaszolta Hartley. — Minden a legnagyobb rendben ment. — Jól van. Látja, okos fiú maga, Hartley — közölte még a nő, aztán megszakadt a vonal. A hangot azonnal felismertem, de nem akartam hinni a fülemnek. — Nem, ez lehetetlen ’ — motyogtam magamban, és le kellett ülnöm, hogy el ne vágódjak. Aztán lassan megvilágosodott előttem minden. B en Hartley t elv ittam a városi- koriházba. Az orvosnak megmutattam a rendőr- igazolviányomat, és megkértem, hogy másnap délig különös tekintettel vigyázzanak a madárkára. Aztán visszahajtottam a szállodába, de mondanom se kell, hogy nem tudtam lehunyni a szemem egész éjszaka. A közterületfelügyelők ellenőriznek Rendet tesznek a kaposvári temetőkben 32. Másnap pucoba vágtam magam, és délelőtt tíz órakor benyitottam a kapitány szobájába. A kapitány megdöbbenve nézett rám. — Mr. Wittgen, maga úgy néz ki, mintha két napja le sem hunyta volna a szemét. — Van benne valami — válaszoltam, és stuklkeremet rendőr igazolványommal együtt az asztalára tettem. — Azt hiszem, lezárhatjuk a Thomson-ügyet. — Gratulálok — állt fel az íróasztala mellől, s egy mosoly kíséretében megkérdezte: — Mikor sikerült elkapnia? — Néhány perc múlva, kapitány — mondtam. Nem kis erőfeszítésembe került, hogy nyitva tudtam tartani a szemem. — Idehívtam Brook hadnagyot, Bradleyt, Ruth Neilt és Max feleségét, Lilit. — Ennyien lennének a dologban? — kérdezte elhűlve. (Folytatjuk.) Panasz panaszt követett a két kaposvári temetőben tapasztalható kegyeletsértő cselekmények miatt az utóbbi időben. Eltűnik a friss virág a sírokról, sőt már sírkövet, -keretet, virágtartót is elvisznek. Jogos az észrevétel, hogy miért vannak a temetők éjjel-nappal tárva-nyitva? Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a virágcsokrok többsége fényes nappal tűnik el a sírokról. Az emberek joggal kérik: a temetőben legyen nyugalom. Felháborító, hogy az utakon kutyákat sétáltatnak, szabadon motorozhatnak, autózhatnak, büntetés, nélkül letördelhetik a hársfavirágot, az ágakat. Nemcsak a látogatóknak van panaszuk: a temetkezési vállalat gondja is megnőtt az elszaporodott rongálások; és szemetelések miatt. A kialakult helyzet tarthatatlansága miatt szigorú intézkedéseket határoztak el. Egy fő- és egy gyalogos bejárat lesz a két temetőben : a Keletibe a Mező Imre útról, illetve a Hősök templománál, a Nyugati temetőbe a Kanizsai út felől, illetve a sorompónál. Minden más bejáratat beépít a temetkezési vállalat. Feliratokon tájékoztatnak a nyitvatartásról és gondoskodnak a kapuk nyitásáról és zárásáról. Később portás- szolgálat is lesz a főbejáratoknál. A rendőrség a jövőben gyakrabban ellenőrzi a két temetőt, s a városi tanács közterület-felügyelete szintén kiterjeszti a járőrözést oda is. Még az idén tanács- rendelet készül a temetők rendjéről: ez jogi eszközöket ad a végleges rendcsináláshoz. L. G. A. I. Six:
