Somogyi Néplap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám

Somogyi Néplap 1985. július 15., hétfő SPORT búvárúszó-ob | Kaposvári bajnokok A dunaújvárosi fedettuszodában vasárnap be- 4X100 váltó, bajnok: fejeződött az 1985. évi uszonyos és búvárúszó országos felnőttbajnokság. Az aranyérmekért és a helyezéseikért nagy harc folyt. A dunaújvárosi Fabó Éva ezúttal is remekelt, két újabb bajnok­ságot nyert, így a három versenynapon öt aranyérmet gyűjtött össze. Eredmények: Férfiak: 100 m, bajnok: Gyors Róbert (MHSZ Kaposvár) 43.00 mp; 2. Szabó (MHSZ Gyu­la) 43.32, 3. Sárdi (MHSZ Mu- réna) 44.68. 800 m, bajnok: Kubina István (MHSZ BHG) 7:22.16 p; 2. Béres (MHSZ BHG) 7:22.90; 3. Berekméri (MHSZ BHG) 7:26.99. Füzesi 2:50.92 3:01.90, 3:03.11. MHSZ Kaposvár (Szabó, Kakstedter, Gyors) p. A 2. MHSZ BHG a 3. MHSZ Muréna Nők: 100 m, bajnok: Fabó Éva (MHSZ Dunai Vasmű) 47.00 mp; 2. Veszelinov (MHSZ Muréna) 49.08, 3. Ginczinger (MHSZ Muréna) 49.12. 1500 m, bajnok: Fabó Éva 15:17.90 p; 2. Bassola (MHSZ Tungsram) 15:26.64 3. Tomsics (MHSZ Kaposvár) 15:35.75. 4X100 váltó .bajnok: MHSZ Muréna (Bernátsky, Ginczinger, Tóth, Veszelinov) 3:17.10 p; 2. MHSZ Tungsram 3:21.82; 3. MHSZ Dunai Vasmű 3:27.20. Keményen edzenek az úszók — Hopsz, Hopsz! Hopsiz ! hangoznak a vezényszavak, és a medence szélén, stop­perórával sétáló Nagy Péter edző elégedetten nyugtázza, hogy tanítványai sorra el­rugaszkodnak a . faltól, s nie- feivágmiak a,z újabb távnlak. A „túlparton” Kecskés And­rás, „Bandi bácsi” a kar­mester, s fütysizóvail vezény­li tanítványait.. Rajtuk kívül Csordás György foglalkozik az úszókkal. Az iskolákban nyáird szünet van, de Kani­zsai Zsolt és a többiek a lustálkodás helyett inkálhb az edzésiekeit választják. Nagy Péter a Kaposvári Rákóczi főállású úszóedzője, öt kérdeztük a nyári napi­rendről, az edzésiekről. — Napirendünk és elvég­zett munkánk a körülmé­nyéktől függőién változik. Hétfőn mindenki számára zárta tartja kapuit az uszo­da. Csütörtökön eresztik lé a vizet, így csak ölt órákon kezdhetjük el az edzésieket. Kedden, szerdáin és pénteken viszont koma reggelitől estig itt vagyunk. A nagyok, a 12—15 évesek reggel hattól nyolcig, délután öttől hétig vannak a vízben. Napi négy órát edzenek, hiszen sport­águk időigényes. A marato­nii futással és a toméVal le­hetne összehasonlítani. Nyolc óráitól fél tízig a 11—12 éve­sek, utálnuk a 3—4. osztá­lyosok edzenek. Tíz óráitól délután egyig tartunk úszás­oktatást. Kiválasztódás vain és nem kiválasztás. Mindenkit sze­retettel fogadunk és egy csoportba általában a ha­sonló korú gyerekeket tósz- sízük. A munka alapján dől el később, hogy kiből érde­mes úszót faragni. Az uszo­da hosszú ideig zárva tar­tott, s ez nagy visszaesést okozott nekünk. Néhány nyugodt év keltenie, hogy következetesen, keményen tudjunk dolgozni. Az ország legjobbjai kétszer annyit úsznak miptt a mieink. A szakosztálynak 120 úszója valn. Most, nyárion a töb|bi időszakhoz képest nyugod­tan tudunk dolgozná. Egy pólya a közönségé, a többi a mienk. Iskolaidőben négy pályáin osztozunk a búvár­úszókkal. Igaz, az Aigróbar stábja már elkészítette egy újabb uszoda tervét, s a ki­vitelezés 18 millióba kerülne. Eme azonban most nincs póniz. Míg beszélgettünk, véget ért az edzés és „partot ér­ték” a tanítványok. Kanizsai Zsolt nevévé! már többször találkozhattunk a krónikák­ban. A 13 éves fiatalember nyolteélves kora óta úszik — s nem is eredménytelenül. A Berzsenyi iskola sporttago­zatos osztályába jár. — Országos úttörőbajndk- ságon ötödik, vidéki csapat- bajnokságon harmadik lőt­tem 100 mellen, ezék eddigi ltegjolbb eredményeim. Az úttörő-olimpián hetedik he­lyen végeztem, kicsit szo­katlan volt a gyorsúszás, n|ém ez a kedvenc úszóne- mém. — Van példaképed? — Igen, Szabó Péter. Mell­úszásban most ő a legjobb, s kaposvári volt. — Iskolaidőben hogyan álakul a napirendied? — Az edzések jó hangular túák, szeretek itt lenni. Az úszást választottam szabad­időm eltöltésiére, s most már végigcsinálom. A napiren­dem ? Reggel hatkor edzés, nyolckor iskola. Fél kettőre érek háza, akkor állok néki tanulni. Délután újabb ed­zés következik, s este ki­lenckor fekszem az ágyba. Kardos Erika 11 éves*, a Zrínyi iskolába jár. 1982 óta úszik. — Miért szereted ezt a sportolt? Zavart tekintet, fejét ke­zei mögé rejti, onniain n|éz rám. Látszik rajta a megill- letődöttség. Gondolkodik, majd így szól: — Mert egészséges. Zavlaina nem oldódik, így edzője, Nagy Péter veszi át a szót: — Már az első alkalom­mal láttuk Erikán, hogy rendkívül jól „érzi” a vizet. Szülliei is ösztönzik. Területi szinten, korosztályaiban ő a bajnok- Február óta renge­teget fejfllődött, 100 gyorsén öt másodpercet javult. Ki­csit nőnie keMene, s a leg­jobb spríniteridk egyike le­hetnie. De ezit ő is tudja. Ki­tűnő tanuló. (Kecskés András, „Bandi bácsi” az úszószakosztály vezetője, a megyei úszósizö- vétsiég főtitkára, Ö mozgat­ja a gépezetet. — 1947-ben alakult a szakosztály, azóta megszafcí- táls nélkül csinálom. Sajnos egyre kevesebb a tehetséges úszó, s aránytalanul sok munkált kell végeznünk. Nem is annyira a gyerekek­kel!, inkább a szülőkkel van a probléma. Nem vállalják a korai felkeléseket, más hozzáállásra volna szükség. Jó lenne, ha nem tiltanák gyerekeiket a,z úszástól, s inkább ösztönöznék! Beszélgetésünk alatt Ka­nizsái Zsolt, Gimesi Csaba, Tamás Krisztina, Bihari Henrietta, Kardos Etika és Gábor a medence szélén pi­hent. Nyugodt körülmények között, kemény edzésmunká­val közülük kerülhet ki He­gedűs Lajos. Kolsói Andrea, vagy talán éüpen Szabó Pé­ter utódja. Berzeviczy Zsolt Alakulóban a férfi röplabdasport megyei bázisa Előbbre tör a K. Dózsa Három és fél évtizeddel ezelőtt alakult meg a Ka­posvári Dózsa férfi röplab­dacsapata, s képviseli me­gyénket az NiB Il-es bajnok­ságban. Két-|három évvel ez­előtt azonban hullámvölgybe került; a szakosztály léte iís veszélyben forgott. A csa­pat a kiesés elkerüléséért •küzdött, anyagi és személyi gondjaik megoldhatatlannak tűntek, s már a föloszlás fe­nyegette a szakosztályt. A gondókon azonban sikerült úrrá lenni! A megye egyik legpatiná­sabb röplabdacsapata a leg­utóbbi bajnokságban fenn­állásának legsikeresebb évét tudhatta maga mögött. Ho­gyan következhetett be két év alatt ez a fordulat? 1983 őszén az együttes a 11. he­lyen várta a tavaszi bajnoki folytatást. Ekkor az egyesü­let vezetése határozott: rend­be kell végre szedni a dol­gokat! Üj szakosztólyvezetést szerveztek, s tavasszal haza­hívták a Székesfehérvári Vo­lánból Gelencsér Lászlót, a Bp. Vasas Izzóból Agócs Lászlót és hazatért az egye­temi tanulmányait befejező Horváth Péter is az Ü. Peac- ból. Velük megerősödve ta­vasszal már csák két veresé­get szenvedtek, s elmozdul­tak a holtpontról. 1984 má­jusában a városii és megyei sportvezetéssal egyetértésben az egyesület fejlesztési ter­vet készített, amelylben az él­vonalat jelölte meg végcé­lul. Az 1984—85-ös idényben dobogóra várták a csapatot. Oda is került, mégpedig az első helyre. —' Az idényben a nyugati csoportból átkerültünk a dé­libe — mondják beszélgető­társaink : Kerékgyártó István sportegyesületi elnök, Ko­vács Ferenc ügyvezető elnök és Tárnái Zoltán szakosz­tályelnök. — Ellenfeleinket nem ismertük, sorra nyertük a mérkőzések naigyrészét. Ta­vasszal Kaposváron került sor a csoportrangadóm, ame­lyen a Dutépet fogadtuk. Mindkettőnknek egy-egy veresége volt, s mi nyertünk 3:l-re. Ezután már csak Rác­kevén volt egy kisiklásunk. Csoportgyőztesként utazhat­tunk tehát a székesfehérvári osztályozom, ahol azonban nem sok esélyünk volt a fel­jutásra. Feltételeink egyelőre elégtelenek az élvonalhoz, s emellett miég tartalékosán kényszerültünk játszani. Hi­ányzott ugyanis a csapatból térdműtét miatt Horváth Pé­ter, főiskolai vizsgái miatt pedig Fehér László. A csapatot a rajtnál szük­ségmegoldásként kisegítette Kurucz Katalin, áki elvállal­ta az edzői tisztet, s e mun­káját közmegelégedésre vé­gezte. Menet közben sikerült leigazolni Szombathelyről Karagity Zoltánt, és leszerelt Agócs László, így folyamato­san erősödött az együttes. Gál Norbert, Gelencsér László, Horváth Péter és Agócs László méltó társakat talált Búzás Csaba, Fehér László, Vidák Tibor szemé­lyében, s a katonaságtól le­szerelt Angyal József, Az ifjúságiak közül egyre jobb teljesítményekre volt képes Nagy Z., Zsiborás, Kun, Sár­di és Bognár. Sikerült előbb­re lépni az utánpótlásneve- léslben is. Együttműködési szerződést kötöttek a kapos­vári sportiskolával, így Kö- kényessi Péter és Burcsa Ti­bor az iskola neveltjei a Dó­zsa félvevő egyesületében játszhatnak. További feladat­ként jelölték meg a szákem­berek, hogy általános és kö­zépiskolákkal kell szélesíteni a kapcsolataikat, valamint a két másodosztályú somogyi csapattal: a SÁÉV SC-vel és a tabii Videotonnal. A Dózsánál nem lehet el­választani most végétért baj­nokságot a következőtől. A megindult folyamat kitelje­sedéséhez az együttesnek szüksége volt férfi edzőre. Május l-től már Gáspár Ist­ván irányítja a szakmai munkát. Az ifjúsági csapat­hoz azonban mindeddig nem sikerült edzőt találni, jelen­leg is tárgyalásokat folytat­nák néhány szakemberrel. Az ősszel kezdődő baj­nokságban új versenykiírás alapján átszerveződik az egész magyar röplab'dasport. Az NB IHből a hírek szerint négy kieső lesz. Ezek az NB II csoportok első két he­lyezettjével alkotják a 12 csapatos NB I/B-t. A Dózsa ebbe az osztályba szeretne bejutni. Ehhez érzi magában az erőt, s adottak a szemé­Siófok—Szekszárd 2:1 (1:0) Előkészületi mérkőzés Szekszárd, 200 néző. V.: ódor. Siófok: Horváth II. (Gál) — Nagy, Pardavi, Onhausz, Takács (Belényesi) — Kiss, Zsadányi, Szajcz — Hendel, Horváth I., Jankovics (Bo- da). Szekszárd; Pólyák—Szabó, Varga, Antal (Hegyi), Ko­vács B. — Dienes, Steidl, Kiss (Somodi), Weidner I.— Muraközi (Pilisi), Suba. Már a 4. percben vezetést szerzett a vendégek újonc NB I-es csapata. JankoviQS legurításával Kiss tisztára játszotta magát, majd 10 méterről a hosszú sarakba vágta a labdát. 1:0. A 12. percben Kovács B. iramo­dott meg a bal oldalon, be­cselezte magát a 16-osra, lö­vés helyett azonban tovább passzolt, így a védők men­tettek. 6 perccel később Dienes beadását Muraközi a 11-esről kapásból mellé lőt­te, a másik oldalon Zsadá­nyi léc alá tartó lövését te- nyerelte szögletre Pólyák. A 26. percben Dienesnek az 5-ösről leadott lövése su­hant el a jobb alsó sarok mellett. A 38. percben Zsa­dányi már csak Pólyákkal állt szemben, lőtt, s a ka­pus vetődve hárított. Nem sokkal ezután Jankovics elől tisztázott merész lábra- vetődésselX A 2. félidőt is gyors gól­lal kezdte a Siófok; a.csere­ként beállt Belényesi a 46. percben elhúzott a jobb ol­dalon, pontosan adott kö­zépre és Horváth I. fordu­lásból a kapu közepébe vág­ta a labdát. 2:0. Az 50. perc­ben Kovács B. begurított szabadrúgásával Weitner I. megkerülte a védőket, lövé­se azonban elsuhant a kapu mellett. A 75. percben Suba közelről Gált találta el. A 82. percben az ifjúsági csa­pat játékosa, Pilisi forgatta meg a védőket, majd 15 mé­terről nagy gólt lőtt a jobb felső sarokba. 2:1. A délelőtti kánikulai hő­ségben sorra került találko­zón mindvégig a Siófok kezdeményezett többet, győ­zelme megérdemelt. Fekete László lyi és tárgyi föltételeik is. A játékosok közül várhatóan mindenki marad. A csapat­hoz érkezik augusztusiban a leszerelő, egykori talbi fiú, Stefik Csaba, akit a ZTE-től igazoltak át. Rajta kívül még néhány játékossal folytatnák tárgyalásokat a további erő­sítés érdekében. A szakosztályvezetésben az évek óta dolgozó Bene Szilveszter mellé még a fel­lendülés ‘kezdetén csatlako­zott az egykori Dózsában ve­le együtt játszó Paczai László, Tárnái Zoltán és Vár- konyi Gábor, valamint Vi­dék Gábor. Ők — és a mel­lettük működő társadalmi ak­tívák — a biztosítékai an­nak, hogy az együttes ké­pes a további fejlődésre. S!- került több vállalattal együttműködési megállapo­dást kötniük, s szélesíteni társadalmi kapcsolataikat. Most azon munkálkodnak, hogy a csapat átkerülhessen edzeni és játszani a sport- csarnokba, ahol kedvezőbb körülmények között, nagyobb szurkolótábor buzdítása mel­lett vívhatnák csatáikat. Nem kívánják feladni a Tóth La­jos iskolai törzshelyüket sem, hiszen az utánpótlásesapa- tóknák kiváló felkészülési tere lehetne az intézmény tornaterme. Elindult hét 1984 elején Jelenet a K. Dózsa— Steinmetz SE találkozóról. A háló mögött a kaposváriak. egy felfelé ívelő folyamat a Kaposvári Dózsa férfi röp­labda-csapatánál. A megtett út már jelez egyféle távol­ságot, de a végső cél sincs még túl közel. Valahol fél­úton lelhet a szakosztály, mely előbbre tört, de még előbbre igyekszik jutni. Gyarmati László Sax felzárkózik A svájci Eleiben függő- játszmákat fejezteik be a férfi-sakikviiláigbajnoiki zóna- közi döntőn. Sikerrel járt a magyar résztvevő, Sax Gyu­la; legyőzte aiz izlandi Pe- tunssont. Málr 3,5 pontos, és kezd felzárkózni a középme­zőnyhöz. A kubai Rodriguez nyert az argentin Quinteros ellen. Az etsőségre esélyes, vezető helyen lévő szovjet Vágá­nyán döntetlent ért el a Fülöp-szige|tek képviselője, Tómé ellen. Az élcsoport állása: Vágá­nyán 7, Van der Wiel (hol­land) 6,5, Szokolov (szovjet) 6, Seihawan 5,5 (I) pont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom