Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-11 / 135. szám
,v í-k.V AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I XLI. évfolyam, 135. szám Ára: 1,80 Ft 1985. június 11., kedd Politikánk melletti állásfoglalás Ünnep volt. Nem látványos külsőségekben, nem a felület túldíszítettségében, sokkal inkább a tartalomban, a lehetőségre és egyben a felelősségre való ráérzésben, a közöm, közünk van hozzá kifejezésében. Választott Magyarország. Ismeretesek — a rádió, a televízió híradásából, hétfői lapszámokból — az országos , választási elnökség, a megyei, a helyi választási elnökégek által összesített adatok a szombati voksok igenjei és nemjei mérlegéről, eltekintve azoktól a helyektől, ahol — mivel a jelöltek egyike sem kapta meg a törvényben előírt szavazat- mennyiséget — ismét jelölésre, majd június 22-en pótválasztásra kerül sor. Hétmilliónál több boríték hullott az urnákba szombaton, bennük a bárom szavazólap. A szavazólapokon a meghagyott, a törölt nevek — ezt igazolja egyébként az érvénytelen szavazatok nem jelentős aránya is — a személyek közötti választást, a személyék iránti bizalmat, várakozást kifejezve egyben valami más mellett is szóltak, mégpedig hangos igenné összesűrűsödve. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára így fogalmazta meg ezt a csepeli — június 6-i — választási gyűlésen: „A szavazás a politikánk, a rendszerünk, a népi hatalmunk, a szocializmus, a béke és az építő programok melletti kiállást, állásfoglalást jelent.” A jogos várakozás igazolódott, az állásfoglalás egyértelmű, nagy erejű, messzire hangzó. Ami nem váratlan, hiszen következménye^ egy, most már majdnem három évtizedes következetes politikának, s bár nem váratlan, mégis a szocialista jelenért, holnapért cselekvő tömegek számára jóleső érzés. Jóleső érzés, hogy mennyien vagyunk, akik ugyanarról ugyanúgy — sorsunkról, lehetőségeinkről, teendőinkről _ —, megegyező felelősséggel gondolkozunk. Ami akkor is igaz — és erről nem szabad elfeledkezni —, ha a szavazatok összeszámlálásakor a több, mint negyvenháromezer országgyűlési, tanácsi választókerületben voltak csalódottak is. Csalódottak, de — és itt sző sincsen pusztán fogálmazásbeli finomságról, — nem -vesztesek! Mert bizony már az megtiszteltetés volt, rang, hogy gondoltak reájuk, hogy jelölték őket, megkapták a kellő szavazatot a szavazólapra kerüléshez! így, és csakis így szabad felfogni a döntést, az egyik jelölt mellett több, a másik — a másik némely helyen harmadik is, negyedik is lehetett — mellett kevesebb igen sorakozott fel. Éppen az tette izgalmassá, érdekessé június nyolcadikat, hogy valaki mellett dönteni kellett, határozni arról, személyünkben kit vélünk képviseletünkre legalkalmasabbnak, amiből korántsem következett, mintha a másik személyt alkalmatlanná tartanánk... Nyomatékkai azért érdemes utalni erre, mert bizonyos, a most megválasztott testületekkel szemben a korábbiakhoz mérten sokkal igényesebben lép fel az állampolgár, többet vár a testületi tagoktól. Többet, nem okvetlenül a fejlesztésre fordítható forintok összegét nézve, hanem a tervek, a mai és a holnapi cselekedetek megalapozottságát tekintve. S többet vár sok ihinden másban is, hiszen — villanásnyi fényű a hivatkozás — januártól valameny- nyi helyi tanácsnál egy pénzalap lesz, a fejlesztési forintoknál a fejkvóta bevezetése, a szabályozott és az érdekeltségi bevételek új formájának kialakítása, mind-mind arra mutat, hogy a választási rendszer továbbfejlesztésével társult a választottak tevékenységi terepe korszerűsítése, tökéletesítése, a testületi demokrácia, a testületi önállóság erősítése, ami az országgyűléstől a társközségek elöljáróságaiig terjedő körben egyaránt igaz. Megkockáztatjuk az állítást: a most megválasztott országgyűlési képviselők, tanácstagok egy része még nem érzi igazán a vállán az igenek adta útravaló súlyát — és ez nincsen összefüggésben azzal, hogy kit választottak most első ízben, s kit sokadszorra —, majd a gyakorlati munkában kell rájönnie, valami megváltozott, mégpedig lényegesen .változott meg az 1985. évi országgyűlési és tanácsi választásokkal...! Ez a valami — éppen a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa adta ösztönzés nyomán — a szocialista demokrácia értelmezésének és gyakorlásának egy nyompályára kerülése, azaz szavak és tettek egységének szorosabbra fűzése nem csupán a nagy kérdések, hanem a mindennapi élet ezernyi apró dolgának körében is. Ami egyaránt érvényes a választópolgárra, és azokra, akikre most voksolt igennel, bejuttatva őket egy egyesületbe, melynek dolga, joga és kötelessége lesz öt esztendőn át eljárni — érdekeket, véleményeket összevetve határozni, dönteni — állampolgárok nagyobb, kisebb csoportjai ügyeiben. Választókra és választottakra egyaránt érvényes mély értelmű intelemként tehát az is, amit Kölcsey Ferenc így fogalmazott meg a Pa- rainesis soraiban: „Bízni az emberi erényben az erények legnemesebbje közé tartozik; de a bizodalmát leginkább az egészben helyeztesd: egyesekben számtalanszor fogsz megcsalatkozni.” A választás számszerű eredményei — mint például az országos listán jelöltek mindegyikének bejuttatása a Parlamentbe, a negyvenöt országgyűlési, 849 tanácsi választókerületben döntést nem hozó voksolás, — heteken belül átkerülnek jelenkori történelmünk krónikájának lapjaira, a tapasztalatok, a tanulságok azonban éljenek, hassanak. Éljenek, hassanak mind a választók, mind a választottak körében, mert a szavazat valójában jelkép volt: közös ügyben társak adták le és kapták meg az igeneket, az igenek hordozta közös útravalót. SZMBT-küldöttség érkezett hazánkba tak a hazánk felszabadulása és a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának tiszteletére szervezett jelentősebb MSZBT- rendezvények programjáról is. Az eszmecserén részt vett Iván Baigyul, a Szovjetunió budapesti nagyikövetségéinek tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaság Szövetségének magyarországi képviselője. Délután Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a KB székházában fogadta a Fiiipp Jermas vezette SZMBT-küldöttsé- iget. A szívélyes1, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a baráti társaságok sokirányú, tartalmas tevékenységiéről, fejlődő kapcsolatairól. A találkozón jelein volt Ritter Tibor, * a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, valamint Iván Aboimov. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megaiafculásáFiilipp Jermasnafc, a Szovjetunió Állami Filmbizottsága elnökének, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnökének vezetésévé! hétfőn Budapestre érkezett az SZMBT küldöttsége, amely -részt vesz a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A delegációt a Ferihegyi .repülőtéren Bíró,Gyula, az MSZBT főtitkára fogadta. Ott volt Iván Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségén dk ideiglenes ügyvivője. A Szovjet—Magyar Baráti Társasáig küldöttségét a délelőtti órákban a Barátság Házában fogadta Apró Antal1, az MSZBT elnöke, s 'tájékoztatást adott a Magyar —Szovjet Baráti Társaság tevékenységéről. A találkozón a vendégeik tájékozódAz MSZMP KB székhazában Berecz János, a KB titkára fogadja a vendégeket. Stockholmi tanácskozás Hétfőn a politikai jellegű, illetve a katonai-technikai kérdésekkel foglalkozó két munkacsoport együttes ülésével kezdte új munkahetét a stockholmi konferencia. Szovjet, amerikai, bolgár, nyugatnémet, máltai felszólalások hangzottak el, illusztrálva, hogy az európai biztonság- és bizalomerősítő kérdésiekkel foglalkozó tanácskozás jelenlegi szakaszát tematikai sokrétűség jellemzi!, amely még mindig nem mutat a célratörő viták irányába. Bulgária képviselője az erőszakról valló nemzetközi lemondás formai és tartalmi összetevőit elemezte. 'A zárt ajtók mögött folyó stockholmi konferencián a politikai kérdésekkel foglalkozó „A” munkacsoport heti három, a katonai témákat kezelő „iB” munkacsoport heti két alkalommal ül öszsze, s hétfői közös tanácsko- ■ zásuikat egyeztetésnek szentelik. A hagyományos pénteki plenáris ülések összegező, illetve programadó jellegűek. Az úgynevezett mozgóbér-skáláról rendeztek kétnapos népszavazást Olaszországban. A képen: Ciriaco de Mita, a Kereszténydemokrata Párt főtitkára voksol (Telefoto — AP—MTI—KS) „_ _ J _! " Megkezdte működését a Baranya megyei kórház rlöZ0O Ol VOS1 renaeio. és a pécsi Volán szakemberei által közösen tervezett és társadalmi munkában épített .mozgó egészségügyi szűrőállomása és orvosi rendelője, amelyet egy kombinált Ikarus csuklós autóbuszból alakítottak ki. Az apró falvak egészségügyi alapellátását szolgálja. nak 40. évfordulója alkalmából hétfőn, este díszelőadást tartatlak a fővárosi Operettszirhákban. Az ünnepi rendezvényen megjelent Sarló® István!, a Politikai Bizottság tagja', az országgyűlés. elnöke, Berecz János, a Központi Bizottság [titkára és Apró Antal, az MSZBT eilinölke. Munkaügyi konferencia Rácz Albert államtitkár, az Állámi Bér- és Munkaügyi Hivatal' elnöke hétfőn Genfben felszólalt a nemzetközi munkaügyi konferencia 1985. évi ülésszakán. Hangsúlyozta!, hogy a nemzetközi munkaügyi konferencia a fasizmus fölötti győzelenv 40. évében tartja 71. ülésszakát. Négy évtized telt el azóta, hogy a háború legsúlyosabb terheit viselő Szovjetunió és a szövetséges hatalmak győzelme lehetővé tette az élet újrakezdését Európában. A háború idején (a| szövetséges államok között kialakult sokoldalú és hja/tásios nemzetközi együttműködés fenntartásának gondolata és a világ népei iránti felelősségtudat eredményezte negyven évvel ezelőtt BIZ ENSZ létrehozását. Ennek célja az ydlt, hogy megfelelő kereteket teremtsenek az államok közötti békés együttműködéshez. A háború befejezése tette lehetővé azt äs, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet új alapokra helyezhette tevékenységét, a philadelphiai nyilatkozat szellemében. Sajnos, a munkaügyi szervezeten bélü® kialakult helyzet is tükrözi a nemzetközi kapcsolatok légkörét. — A szervezet — mondotta Rácz Albert — aiz utóbbi időben nem mindig helyes irányban fejlődött. Az ilyen és ebhez hasonló’ hiányosságok kiküszöbölésének óhaja vezérelte a Szocialista országokat, amikor a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához eljuttatott nyilatkoztukban foglalták össze véfeményü- ket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben kialakult helyzetről. Az aláíró országok célja nyilatkozatukkal az, hogy rámutassanak a nemzetközi munkaügyi szervezet tevékenységének gyengeségeire és egyúttal kezdeményezzék azok megszüntetését.
