Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
6 v Somogyi Néplap 1985. június 8., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET Műszaki csoda, pénzügyi gond Seikan, ◦ szuperalagút Amerikai autók — szerkezeti hibákkal Tudományos, műszaki értelemben csodálatos teljesítmény, pénzügyi szempontból viszont megoldatlan gondok halmaza — így foglalható össze h legrövidebben a .Japánban nemrég elkészült szuperalagút. a Seikan. Érthető hát, hogy bíráló cikkek és ünneplő írások egyaránt megjelennek a felkelő nap országának sajtójában — pártállásuktól függően támadva vagy köszöntve az új létesítményit. Nos, ami a dolog műszaki Oldalát illeti: a siker kétségtelen. A Seikan, amely Japán legészakibb szigetét, Hokkaidót köti össze Hon- shuval, a főszigettel', a világ leghosszabb, több miint 53 kilométeres tenger alatti alagútja. (Ebből körülbelül 23 kilométeres tóvön halad a tengerfenék alatt 100 méterrel — a vízfelszín alatt mintegy 240 méterrel — a maradék szakaszok a szárazföld belsejében folytatódnák.) A nagyszabású terv már a század elején megfogalmazódott, a konkrét elképzeléseket azonban csak a második világháború után dolgozták M. A végső elhatározás akkor született meg. amikor 1954-ben a Cugaru- tengerszoroson végigsöprő ‘hatalmas táifun elsüllyesztett öt vasúti komphajót. (A tragédia hozzávetőleg 1400 ember életét követelte.) Éttől kezdve felgyorsultak az események. 1956-ban kijelölték az alagút nyomvonalát, hamarosan megkezdődtek a próbafúrások, majd 1964- ben, illetve 1966-ban a két szigetről megindultak egymás felé a fúrópajzsok. A naigyobbszabású munkálatok a hetvenes évek elejétől folytak, most márciusban pedig — a tökéletes mérnöki munka dicsérete’ A százéves transzformátor Az amerikai General Motors, a világ egyik legnagyobb autógyára bejelentette, hogy szerkezeti hibák miatt rövidesen nagy meny- nyiségű, középkategóriájú gépkocsit rendel-svissza felülvizsgálatra. A közlemény szerint az intézkedés azt az 1,6 millió személygépkocsit és kisteherautót érinti, amelyet 1978—80. között értékesítettek: a járművek hátsó fékjei az utólagos vizsgálatok szerint bármikor felmondhatják a szolgálatot... A jelentés szerint a meghibásodások a GM által gyártott típusok közül elsősorban a Chevrolet, a Buick, az Oldsmobile és a Pontiac egy-egy modelljének esetében következhetnek be. Az EGK növekvő órai Ismét gyorsul a fogyasztói árak emelkedése az EGK- tagállamokban, miután két és fél évig folyamatosan lassult a drágulás tempója. Ez derül ki az EGK-statisz- tikai hivatalának csütörtökön közzétett adataiból, amelyek szerint a fogyasztói árak a közösség egészének átlagában 1985 első negyedében 2 százalékkal emelkedtek és a múlt hónaptól visszaszámított 12 hónap folyamán az. áremelkedés üteme 5,9 százalék volt. Az infláció Görögországban, Olaszországban és Belgiumban a leggyorsabb. Az áremelkedést az illetékesek részben a dollárnak az év elején elért kiugróan magas árfolyamával, részben a szokásosnál sokkal keményebb téllel indokolják és abban bíznak, hogy a tempó gyorsulása nem bizonyul tartósnak. Az egyes tagországokban március végén a fogyasztói árak emelkedése az előző 12 hónapban á következő volt: Hollandia 2,4, az NSZK 2,5, Belgium 5,7, Dánia 5,7, Nagy-Britannia 6, Írország 6,2, Franciaország 6,4, Olaszország 9,3 és Görögország 18,3 százalék. Ugyancsak gyorsul az infláció a két ibériai országban: Spanyolországban 10, Portugáliában 23 százalékos a drágulás üteme. A villamos energia, előállításának megoldása, majd az ívfény hasznosítása, még izzólómpía elterjedése után a később pedig a szénszálas villanyáram továbbítása jelentette a legfontosabb megoldásra váró feladatot. A múlt század második felében ugyanis minden világító berendezést önálló áramfejlesztő táplált. Készítettek ugyan olyan nagy teljesítményű dinamót, amelyik egyszerre több berendezés áramszükségletét is fedezni tudta, de ha a lámpák egymástól, ezáltal az áramfejlesztőtől is távolabb voltaik, a továbbított villamos energia jelentős része a hosszú vezetékben hővé alakult át, azaz elveszett. A villamos- energia távolsági átvitelének elterjedését sokáig magának az egyenáramnak a jellege késleltette. Azzal ugyanis tisztában voltak a szakemberek, hogy az egyen am kis feszültsége miatt nem alkalmas a továbbításra. E szempontból sokkal nagyobb lehetőségekkel kecsegtetett a váltakozó áram. A villamos erőátvitel kifejlesztésében tehát mérföldeket jelentett az egyenáramról a váltakozó áramra való áttérés. De mit ért volna mindez a „párhuzamosan kapcsolt transzformátorokon . alapuló elektromos elosztó- rendszer nélkül, amelyet 1883—85. között alakítottak ki a budapesti Ganz gyár mérnökei, a három magyar Jeltáláló irányításával és szabadalmaik felhasználásával. A dolgok történetéhez tartozik, hogy egy francia fel- .találó 1884-ben szabadalmat szerzett ugyan egy nyitott- vasmagos transzformátortípusra, ami azonban nem vált be a gyakorlatban, miután a nyitott vasmag a mágneses erővonalak szétszóródását eredményezte. Egyes európai csoportok — főleg Angliában és Németországban — igyekeztek megakadályozni a magyar találmány elterjedését. Mások egyszerűen eltulajdonították, s mint saját rendszerük továbbfejlesztését emlegették a magyar szakemberek megoldását. Fejlődő korunkban a villamos energiára mind nagyobb szükség van. Közrtu- dott, hogy mi magunk is energiaszükségletünk egy részét távvezetéken hozzuk be a Szovjetunióból. Mielőtt betáplálják a távvezetékbe a villamos áramot, feszültségét 400 vagy 750 kilovoltra (400, illetve 750 ezer voltra) transzformálják fel. Nagy távolságban az energia szállítása ugyanis annál gazdaságosabb, miinél nagyobb a feszültsége. Itthon azután először 120 kilovoltra, a magyarországi gerinchálózat értékére csökkentik a feszültséget, majd a transzformátorok sokaságával egyre kisebb feszültségűvé alakítják az áramot, mígnem eljut az egyéni fogyasztókhoz, s az üzemekbe. Képünkön a százéves találmány mai változatát láthatjuk: egy hatalmas 75 MVA-es transzformátort. B. I. kénit — pontosan találkozott a két íőalagút. Ennyiben tehát felhőtlen a síiker. Ahol a problémák kezdődnek, az a pénz, az idő és a felihasználás körüli viták. Az építkezés ugyanis a kedvezőtlen talaj, a pusztító vízbetöirésiek miatt rendkívül elhúzódó,tt. A balesetek 33 dolgozó halálát s mintegy 700 társuk sebesülését Okozták.) Az áitadást eredetileg 1979-re tervezték, ám a , mosít befejeződött alapmunkálatok végül is 21 évig tartottak, s a becslesek szerint .még legalább egy-ikét esztendő szükséges, mire ■ az első vonat vegig- robóghat a 11 méter átmérőjű főtárnán. Ha egyáltalán végigfut. .. A gondok egy része épp azzal függ össze, hogy a jelek szerint meghiúsulnák azok az elképzelések, hogy a Seikanban a híres szu- perexpressz, a Sinkanzen szerelvényei • haladjanak, mivel a japán államvasutak hatalmas veszteségei és adósságai miatt aligha tudja vállalni a további kiadásokat. Jelenleg tehát valószínűbb, hogy egyszerű személy- és teherszállítás helyszíne lesz,, kétségtelenül lerövidítve a szigetek közti átkelés eddigi több órás ha- jóútját. A másik megoldat'an gond a kölltségiek kérdése. Az alagút építése az előzetes számítások szerint 200 milliárd yen lett volna, ám napjainkban már jóval 600 milliárd fölött tartanak (körülbelül 2,7 milliárd dollár.) S az építkezéshez felvett kölcsönök kamatait máris fizetni kell, az első bevételek viszont csak a forgalom megindulásával egyidőben. vagyis 1987 tájékán várhatók. Az Avmori és Hakodata város között vezető sízuper- ailagút elkészültének ünnepélyes pillanatai. A szennyvíztisztítás a vízgazdálkodás legköltségigényesebb területe, ezért világszerte keresik azokat a lehetőségeket és eljárásokat, amelyekkel a fejlődés ütemét e téren gyorsítani, tudnák. Ilyen módszer a többi között a szennyvíznek és szennyvíziszapnak az elhelyezése és hasznosítása mező- gazdasági területeken, valamint fás kultúrákban. Képünkön: a tenyészedényekben végzett szennyvízhasznosítási kísérlet elrendezését láthatjuk Az árvízveszély és az időjárás Minthogy magas hegyekkel körülzárt medencében élünk, gyakorta kerülünk árvízveszélybe, s nem ritkán az elemi csapás pusztítását is el kell viselnünk. Hazánk területének kerek egyötöd része természetes ártér. Termőföldjeinknek egyharma- da az árvízszint alatt van. Az árvizeknek egyik alapvető oka mindig az időjárás kedvezőtlen alakulása. Hosz- szú tél esetén, mely tartós hideggel, sok — főleg ..hó alakjában lehullott — csapadékkal jár, a Kárpátok medencéjében mindig számolni kell a tavaszi olvadás idején ár- és belvizekkel is. • A jégmentes árvizek keletkezésiében az esőzés játsz- sza a döntő szerepet. Ebből a szempontból a folyók vízgyűjtő területére hulló csapadék mennyisége, a csapadékhullás hevessége, időtartama és területi eloszlása fontos. Alapvető szerepet játszik a talajnak vízzel való telítettsége is, minthogy ez szabja meg, hogy a lehullott csapadékból a talajba mennyi szivárog be. Szerepe van emellett a felhalmozódott hőmennyiségnek és az olvadásnak is. Ennek mennyisége a hótakaró vastagságától és hőmérsékleti viszonyoktól függ. Gyakran előfordul, hogy esőzés.és hóolvadás —, mint árvizet előidéző ok — egyszerre lép fel. Ezek hirtelen lefutó nagy árhullámokat idéznek elő. A sokévi adatok szerint a Tiszán a legkisebb vízhozam 60 köbméternyi szokott lenni, áradásnál azonban a kö- zépszalkaszbain már 3200— 3300 köbmétert is mértek. A legkisebb folyókon árvízkor a vízhozam a legkisebbnek az ezerszerese (!) is lehet. Képünk a Tisza egyik mellékfolyójának „csordultig” megtelt medrét mutatja az elmúlt évek egyik veszélyes árhulláma alkalmával. (KS)
