Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
1985. június 29., szombat Somogyi Néplap 3 SAJTÓKÖZLEMÉNY a KGST negyvenedik ülésszakáról A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban. 1985. június 25—27. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségei, Grisa Fi- lipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodri- guez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és. minisztertanácsának elnökhelyettese, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Dumágin Szód nőm, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke, Constantin Dascales- cu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterélnöke, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége minisztertanácsának elnöke, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisztertanácsának első elnökhelyettese vezetésével, valamint Vjacseszlav Szi- csov, a Tanács titkára és a a KGST-szervek képviselői. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Bori- szav Szrebricsnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszakon meghívás alapján megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Alfgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság, a szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszak kiemelte a szabadságszerető népek által a hitleri fasizmus és a japán militarizmius felett aratott győzelem hatalmas jelentőségét, amelynek 40. évifordulójáról ebben az évben ünnepélyesen emlékeznek meg a szocialista országok, az egész haladó emberiség. Az emberiségnek a fasiszta rabság alóli felszabadulásában dönltő szerepet játszott a Szovjetunió. A győzelemhez jelentős mértékben hozzájárultak a Hitler-ellenes koalíció más népéi is, a fasizmus elleni harc valamennyi résztvevője. A fasizmus szétzúzása, a háború győzelmes befejezése világ- történelmi jelentőségű fordulóponttá vált. Számos országban felgyorsultak a forradalmi folyamatok. Létrejött a szocialista világrend- szer. kialakult és fejlődik a szocialista országok közössége. A fasizmus felett aratott győzelem meggyorsította az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlását is. A szocializmus napjainkban hatalmas erőt képvisel, amely igen nagy hatást gyakorol az emberiség fejlődésére, a béke legyőzhetetlen tényezője és garancia a népek biztonságára. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy Lengyelország, amely a náci ag- resszorok első csapását szenvedte el, újjászületett független szocialista országként a többi KGST-tagországgal közösen méltóan járul hozzá a béke erősítéséhez és a testvéri országok együttműködéséhez, sikeresen szembeszegül az imperializmus csel- szövevényeirvel. A KGST-országók felső szintű gazdasági értekezletén (1984. június) és a KGST 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok teljesítését vizsgálva kiemelték a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés növeK- vő szerepét a testvéri országokban a társadalmi termelés hatékonyságánák növelése területén. A testvéri országokban célirányos munka bontakozott ki az értekezlet határozatainak megvalósítására, a hosszú távú fejlesztési stratégia és a kölcsönös együttműködés elmélyítése egyeztetett fő irányainak realizáláséira. Ez a KGST- tagországok további fejlődésének, egységük és összefor- rottságuk megszilárdításának fontos tényezője. Tavaly és az idén a KGST- országok népéinek életében a kommunista és munkáspártok kongresszusainak előkészítése és megtartása a legfontosabb esemény. Jelentős munka folyik a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, a lakosság munka- és politikai aktivitásának növelése, az életszínvonal emelése, a népgazdasági szerkezet javítása érdekében, a társadalmi élet minden terén korszerűsítéseket hajtanak végre, fejlesztik a kölcsönös együttműködést, elmélyítik a szocialista gazdasági integrációt. A iKGST-tagországokhan a nemzeti jövedelem 1983- hoz viszonyítva összességében 3,6 százalékkal, az ipari termelés 4,4 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó reáljövedelem . 2,6 százalékkal emelkedett. Nagy lakásépítési programok megvalósítása folyik, javul az egészségügyi és a szociális ellátás. A KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalma 1984-ben meghaladta a 313 ■milliárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal nagyobb az 1983. évinél. A kölcsönös kereskedelem ennél nagyöbb értékben. 10,6 százalékkal nőtt. A teljes árucsereforgalamban való részesedése pedig körülbelül 60 százalékos volt. A gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően a KGST-tagországok és a tanács szervei következetes munkát végeznek a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki-tudományos fejlesztési programmal kapcsolatban az ülésszak különös figyelmet fordított a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés szoros összehangolásának szükségére. A gépiparban, a rádióelektronikában és más ágazatokban az együttműködést azokra a területekre összpontosították, amelyéket a gazdasági értekezlet határozott meg a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása érdekében. Nagy horderejű szakosítási és kooperációs egyezmények alapján jelentős mértékben növekedett a gépók és berendezésék, ezen belül az új technikai eszközök és elektronikai termékek kölcsönös szállítása, folyik az ipari robotokkal kapcsolatos együttműködés szervezése. Az ülésszak idején aláírták a gépipar számára szükséges rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági előterjesztésükben való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Magas fokon automatizált berendezes-rendszerek létrehozását terveznie a uuiönoozo teenno- rogiai xoiyamatoiKiDan, az ipari termetes, a szállítás és a raKtarozás területen, aggre- gat-moüul ipari robotok, automatizált irányítási és tervezési rendszerek létrehozását, a program-, a nor- mattv-műszaki és a káderellátást. Az egyezmény megvalósítása elő fogja segíteni a résztvevő országok népgazdasági szerkezetének további tökéletesítését és műszaki szílnvonalának emelését. A KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség valamennyi országa népgazdaságának fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-bázisa. Megkezdődött a kohászat számára nyersanyagot előállító krivoj-rogi ércdúsító kombinát építése. Befejező szakaszához érkezett a himel- nyickiji atomerőmű egymillió kilowatt teljesítményű, első ■blokkjának szerelése. Felépült az említett erőmű és a Lengyel Népköztársaság közötti villamos-távvezeték. Üzemibe helyezték a dél-ukrán atomerőmű új energiaiblokkjait, 'közösen építik ez Utóbbi erőmű és a Román Szocialista Köztársaság, valamint a Bolgár Népköztársaság közötti 750 kv-os rendszerközi távvezetéket. Üzembe helyezték a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság atomerőműveinek újabb energetikai blökkait. Kidolgozzák az atomerőművek és atomifűtő- művek KGST-tagországokban történő felépítésének 2000-ig szóló programját. Megkezdték a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében való együttműködés feltéteiemek egyeztetését. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-országok komplex intézkedéseket tesznek az erőforrások ésszerű felhasználásáért vívött küzdelem erősítésére. Ez tette lehetővé, hogy gazdasági fejlődésünket a termelés energia- és anyagigónyessé- gónek bizonyos fokú csökkentése mellett biztosítsák. Ugyanakkor itt még jelentősök a tartalékok. Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtakarítása és ésszerű felhasználása területén való együttműködés 2000-ig szóló programját. Ez összhangban van a moszkvai felső szintű értekezlet által meghatározott, az erőforrások megtakarítását célzó irányvonaliái, ami a fűtőanyag-energetikai probléma megoldásának egyik fő iránya. A programiban több mint 100 együttműködési intézkedés szerepel, amelyek előirányozzák az energia- és anyagtakarékos gépék és berendezések, az ellenőrző műszerek, az automatizált rendszerék, a korszerű, gazdaságos, a világszínvonalnak megfelelő technológiák és anyagok létrehozását és bevezetését, a másodlagos erőforrások és gyártási hulladékok, a megújítható 'energiaforrások szélesebb körű alkalmazását, a folyékony fűtőanyagok szilárddal és gázneművel való felváltását. E program megvalósításának első lépéseként az ülésszakon aláírták a földgáznak szállítójárművek üzemanyagként való felhasználásában kialakítandó sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagországok 1986— 1990. évi népgazdasági terv- koordinációjának hélyeztét. Megállapította, hogy e munka során következetesen teljesítik a gazdasági értekezlet határozatait, folytatják a gazdaságpolitika egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel kapcsolatos területeken, az érdekelt országok pedig más területeken is egyeztetik gazdaságpolitikájukat, beleértve azoknak a beruházásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett területekkel és létesítményekkel függenek össze. A KGST- itagországok ennek érdekében már 17, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos műszaki fejlesztési kétoldalú együttműködési programot írtak alá. A sokoldalú terv- koordináció nagy lendületet ad a szakosítási és együttműködési, a közös beruházási, a tudományos-műszaki együttműködési egyezményék előkészítéséhez. Ez ideig a következő ötéves időszakra alapjában véve egyeztették a kölcsönös áru- szállításokat és intenzív tárgyalásók folynak a népgazdasági tervkoordináció befejezéséről. Több, a tanács 39. ülésszaka által meghatározott jelentős együttműködési tervezetet dolgoztak ki. Igen nagy figyelmet fordítottak a korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések meghonosítására és gyártásának bővítésére, a kölcsönösen szállítandó termékek műszaki színvonalának és minőségének javítására. Előirányozták számos gép- és berendezéstípus gyártásának és kölcsönös szállításának további növelését, amelyeknek a szocialista országok részére történő eladását az Egyesült Államok és néhány más tőkés ország mesterségesen korlátozza. A gazdasági értekezlet irányvonalát követve, amely a Viétanami Szocialista Köztársaság, Kujba és a Mongol Népköztársaság népgazdasága fejlesztésének meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való szélesebb körű részvételére irányul, a KGST-tagarszágok, elsősorban a Szovjetunió, továbbra is gazdasági segítséget nyújt ezeknek az országoknak és közreműködik főbb népgazdasági ágazataik fejlesztésében. Olyan döntés született, hogy a tanács ülésszakán megvizsgálják az európai KGST-tagországok Vitanam- mal, Kubával és Mongóliával való együttműködése elmélyítésének és tökéletesítésének kérdését. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzett munkát megvizsgálva, az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottságnak és más KGST-szerveknek a gazdasági értekezleten és a Tanács 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok következetes teljesítésére irányuló munkáját. A KGST-tagországok megállapodtak abban, hogy az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció befejező szakaszában keresni fogják a gazdasági együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének a rendelkezésre álló termelésű kapacitások teljesebb kihasználásából adódó pótlólagos lehetőségeit. Előírják a különösen fontos, egymásnak szállítandó termékfajták műszaki színvonalának errtlésére és minőségének javítására vonatkozó kölcsönös kötelezettségéket. Megállapodtak, hogy a közeljövőben befejezik az új gazdasági és tudományos- műszaki egyezmények aláírásra előkészítésével és a meglevőik megújításával kapcsolatos munkát. A tanács ülésszaka megbízta az ágazati KGST-szerveket, hogy folytassanak konzultációkat az ágazati együttműködés továbbfejlesztéséről, ezen belül a termelési kooperációról is, azzal a céllal, hogy eősegítsék a termelés hatékonyságának növelésére és intenzifikálásá- ra hozott intézkedések megvalósítását, feltárják a kölcsönös árucsereforgalom növelésének tartalékait, s az elért megállapodásokat megfelelő egyezményekben rögzítsék. Megállapították, hogy eredményesen fejődnek a tanács kapcsolatai a KGST-n kívüli országokkal. A JjbkSZK kormányával kötött egyezmény alap j an loiytatóaou a tanács és Jugoszlávia gyümölcsöző együtt- muKOdese. Jelentős eredményedet ért el olyan ágaza- toKDan, mint például a gépipar, a vas- és szinesiiemko- naszat, az energetika, a íém- xeiaoigozás, a vegyipar, az elektrotechnika és az élelmiszeripar. A megfelelő egyezmények alapján folytatódott a KGST együttműködése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval. Az ülésszak jóváhagyta a KGST és Mozambiki Népi Köztársaság ■együttműködési egyezményét. Eredményesen fejlődik az együttműködés a KGST-tagországok és Nicaragua, illetve az 1983-as együttműködési megállapodásnak 'megfelelően a KGST minit szervezet és Nicaragua között. Az ülésszak határozottan tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok kormánya minden nemzetközi jogi normát és az államközi kapcsolatok minden alapelvét megsértve gazdasági blokád alá vonta Nicaraguát. Az ülésszak követeli a szuverén Nicaragua öelügyeibe való beavatkozás megszüntetését. Az ülésszakon megerősítést ■nyert, hogy a KGST-országok változatlanul arra törekednek, hogy következetesen elmélyítsék és kibővítsék a fejlődő országokkal való együttműködést mind két-, mind sokoldalú alapon. A KGST-országok továbbra is segítik a fejlődő országokat függetlenségük és gazdasági fejlődésük megszilárdításában, az állami és szövetkezeti széktor, valamint a nép- gazdasági tervezés megerősítésében, ipari létesítmények építésében, az agráripari komplexum létrehozásában és bővítésében. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén elfogadott akció- program a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését, a nemzetközi gazdasági bizalomerősítésit szolgálja, ezért e program megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, demokratikus átalakításához, segíti az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért folytatott küzdelmet. E program megköveteli minden állam erőfeszítésének egyesítését. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok gazdaságának és kölcsönös együttműködésének fejlődése olyan körülmények között ment végbe, amikor az imperializmus, főleg az amerikai imperializmus agresszív körei súlyos mértékben növelték a nemzetközi feszültséget, konfrontációs politikát folytattak, katonai fölényre törekedték. Az imperialista körök által — mindenekelőtt a nukleáris fegyverzet terén — szított fegyverkezési hajsza a fő oka annak, hogy az egész világon nőtt a politikai és gazdasági bizonytalanság, és fokozódott az atomháború veszélye. A fejlett tőkés országok gazdasági helyzete továbbra is ingatag és válságos, ami negatív hatást gyakorol a nemzetközi gazdasági együttműködésre. Elmélyült a va- lutáris és pénzügyi válság, még jobban kiéleződték a kereskedelmi ellentetek a tőkés országok között. Az Egyesült Államok imperialista körei arra törekednek, hogy az ellentmondásokat és nehézségeket az amerikai nép és más népek — köztük az Egyesült Államok nyugati partnerei — rovására oldják meg, a válság terhét a fejlődő országokra hárítsák át. Egyre jobban korlátozzák a dolgozók szociális jogait, tovább romlik a lakosság életszínvonala, nem csökken a tömeges munka- nélküliség. Az imperialista nagyhatalmak önző politikája tovább súlyosbítja a fejlődő országok elviselhetetlenül nagy külföldi adósságterheit, ami a világgazdaság tőkés szektorában 'betöltött egyenlőtlen helyzetük következménye. A KGST-országok támogatják a fejlődő országok azon követeléseit, hogy a itqikés világgazdaság pénzügyi kapcsolatait igazságosan és demokratikusan át kell rendezni, s a nemzetközi kapcsolatokban fel kell számolni a gazdasági kényszer és az agresszió minden formaiját. A KGST-tagországok sík- raszállnaik a szocialista és a fejtett tőkés országok közötti kölcsönösen előnyös, üiszkrimmációmentes kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztéséért. Ügy vélik, hogy ez elősegítheti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebb fejlődését, továbbá az együttműködést és a biztonságot. Az ülésszak megerősíti a KGST és az EGK közötti .kapcsolatfelvételre vonatkozó javaslatot. A szocialista közösség következetesen békés kezdeme- nyezésekkel lép fel. Határozottan síkra száll a világűr militarizálásának megakadályozásáért. A szocialista országok javasolják a fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — felszámolását, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetését, a nukleáris fegyverzet azonnali befagyasztását, hogy a továbbiakban el lehessen kezdeni a nukleáris fegyverzet radikális csökkentését és végső soron teljes felszámolását. A szocialista országok javasolják továhbá a vegyi fegyverek betiltását és felszámolását. Indítványozzák, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön egymással szerződést arról, hogy nem alkalmaznak egymás ellen katonai erőt, megőrzik a békés kapcsolatokat, nem növelik, sőt a jövőben csökkentik katonai kiadásaikat. A békét veszélyeztető, a nemzetközi feszültséget kiélező, a normális gazdasági kapcsolatokat aláásó imperialista törekvéseknek első soriban a szocialista közösség, annak hatalmas gazdasági és védelmi potenciálja vet gátat. A KGST-országok erősítik egységüket és együttműködésüket, és a jövőben is mindent megtesznek, ami csak szükséges létérdekeik, műszaki és gazdasági függetlenségük megőrzése céljából. Immár harminc éve őrködik a béke fölött a Varsói Szerződés szervezete, a béke fenntartását szolgálják tagállamainak külpolitikai kezdeményezései. A Varsói Szerződés hatályának újabb 20 évre történt meghosszabbítása is azt támasztotta alá, milyen nagy jelentősége van a Varsói Szerződésnek a tagállamók közötti ■együttműködés fejlesztésében és erősítésében. A szerződés meghosszabbításával együtt a tagállamok megerősítették, hogy a jóakarat és a bizalom szellemében békés párbeszédet szándékoznak folytatni más országokkal, készek széles körű nemzetközi együttműködést folytatni a világbéke és a biztonság garantálásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a földi fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — beszüntetéséért, s a kozmikus fegyverkezés megakadályozásáért. Az ülésszakon kifejezésre jutott az a szilárd meggyőződés, hogy az ülésszak által meghatározott intézkedések elősegítik a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok sikeres végrehajtását, a testvéri országok további gazdasági és társadalmi fejlődését, együttműködésük következetes elmélyítését és javítását, a béke és a haladás ügyét. Az ülésszakot az egyetértés, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés jellemezte.
