Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-28 / 150. szám
?85. június 28., péntek Somogyi Néplap 3 Új utak, gondolatok fÖZMŰVELŐDÉSI AKTÍVA KAPOSVÁRON (Folyattás az 1. oldalról) azdasági, szervezési ésmű- ;a,ki szakembereknek kö- wnhetők. Tóth János a tavábbáak- an arról szólt, hogy milyen ítézkedések következtében rvultak a személyi föltéte- jk. Elég itt megemlíteni, ogy a szakembereik száma legkétszereződött. Képzé- ik és továbbképzésük szerezeti keretei kialakultak özéleti érdeklődésük jault, ám szakmai, politikai 3 ideológiai felkészítésük z eddiginél is naigyobb fi- yelmet érdemel. A tárgyi altételek több kívánnivalót agynak maguk után. To- ábbra is szorító gond, hogy incs megyei művelődési özpont Kaposváron, elma- adt a barcsi könyvtár épí- áse, s elodázódott a azín- áz rekonstrukciója, a szí- észház építése is. Az előadó részletesen ele- rezte a kulturális intézmé- yek fejlődését, munkáját, evékénységük hasznát; a íüvelődési mozgalmak, a özgyűjtemények helyzetét, rőfeszítéseik hatását a íör- énelmi tudatformálásban, szülőföld megismertetésé- en. Szólt a képzőművésze- i, az irodalmi, a zenei élet ellemző vonásairól, s ez .többiről megállapította: a enei műveltség, az ízlés és rdeklődés nem fejlődött .ellőiképpen. s ez arra utal. ogy előrelátóbb, megalapo- ott, következetes fejlesztés- e van szükség. A vitaindító előadásban zután arról hallhattak az ktiívaülés résztvevői, hogy miként foglalkoztak a rne- yei párttestületek e fontos erülettel az elmúlt évtizedfen, és hogyan értélkelhető íz állami felügyelet munkája. A párttestületek — nint elmondta — rendsze- esen elemezték a kulturális Jet főbb területeinek ta- »asztalatait. Megható rozák a fejlesztés ideológiai, »olitikai, mozgalmi, tárgyi, zemélyi és tartalmi felada- ait. Az, hogy a szocialista szmeiség mennyiben érvénesül a közművelődésben, jyakran szerepelt az alap- zervezetek napirendjén is. i’onitos volt ez azért is, mert t közművelődés hagyoimá- íyos területei, a politikai nűvelődés elemei, az agitáló és a propaganda tornái a korábbinál szervesebb kapcsolatba kerültek. Yz utóbbi évtizedben egyre öbb politikai fórum és mű- 'elődési alkalom bizonyítot- •a, hogy a tartalmas közélet s a hatékony közművelőlés kölcsönösen feltételeik egymást. A kimagasló .-redményekkel szemben izonban néhol formális naradt a kulturális és művészeti élet értékelése. Az előadó megállapítpt- a: az állami felügyeleti nunikában — szintenként Jtérően — javult az elemző szakszerűség, a feladat- neghatórozás hatékonysága, különösen az intézmények énntartásában tapasztalható színvonalkülönbség fő- eg a kistelepüléseken, de i városok között is. Tóth János ■— előadásálak második részében — i megyei pártbizottság rányelveire, a feladatokra tivta fel a figyelmet. Miniének előtt hangsúlyozta, íogy az állami és társadal- ni feladatok végrehajtásával együtt nagyobb gondot leli fordítani a helyi, a mie- fyei szükségletek igényes és alapos feltárására, összhangban a párt művelődéspolitikai céljaival. Tovább cell fejleszteni az egységes nűvelődéspolitikai szemléletet és gyákoriatot. Kifejtette azt is, hogy milyen módszerekkel — többek kötött ésszerűbb munkameg- iisztással, a bürokratizmus felszámolásával — kell ki- oontakoztatni a kulturális élet értékteremtő és érték- közvetítő folyamatait. Utalt az irányító munka tudatosságának fokozására, hiszen a követelmény nem más, mint az, hogy nagyobb megbecsülésben részesüljenek a helyi és a megyei kötődésű, a korszerű marxista-ie- ninista világnézetről, elkötelezeti szocialista-humanís- ta tartatómról tanusKoao kulturális teljesítmények, romos cél, hogy a szocialista kultúra világnézeti-politikái elemeinek erősítése a sokoldalú történelmi tudat- formálás, a hazaszeretet és a proiecar internacionalizmus elmélyítése járuljon nozzá a közélet demokratizmusának fejlesztéséihez. Ehhez szakmai és politikai felkészültségre, eszmei-ideológiai tájékozottságra, tisztánlátásra, a marxista világnézet határozott képviseletére, a lehetőségeik feltárására van szükség. A megyei pártbizottság titkára első helyen a pártszervek és -szervezetek feladatait összegezte, s többek között megállapította: egy település vagy munkahely politikai értékelő munkájában mindig kapjon megfelelő helyet az, hogy a tömegek miként sajátítják, el, hogyan fogadják be a szocialista kultúra, a művészet értékeit. A feladatok között— mondatokban sűrítve — ilyen követelményekről hallhattunk. Növelni kell az intézmények és műhelyek önállóságát, felelősségét. Föl kell szabadítani az érdeklődő lakosság spontán kezdeményezéseit. Fordítsunk nagyabb gondot a tartalmas szórakoztatás feltételeinek megteremtésére. Mellőzzük a statisztikai szemléletet; a formális, az érdektelenségbe torkolló kezdeményezéseket, az öncélú kísérletezést. Továbbra se mondhatunk le a kistelepüléseken, a lakótelepeken élők, az ingázók művelődési szükségleteinek kielégítéséről. Igyekezzünk szélesíteni a művelődési mozgalmakban részt vevők körét — és így tovább. Az előadó sZmte minden jelentős kulturális intézmény továbblépéséhez indítékot adott az irányelvek alapján, és ihamgsúlyoiíta: javítani kell a közművelődésiben dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülését, élet- és munka- körülményeit. a letelepedés lehetőségét. Tóth János így fejezte be vitaindítóját: — Kérem, vitassuk meg a feladatok végrehajtásának lehetséges módozatait. A két és. félórás eszmecsere ‘számos jó törekvést, megfontolt, okos gondolatot és útmutató) elképzelést tárt föl. Egyik fő mondanivalója az volt, hogy vegyük észre, becsüljük meg erőfeszítések árán terem tett értékeinket, és legyünk büszkék rájuk. Többek között erről is beszélt Leitner Sándor, a tanítóképző főigazgató-helyettese. Egyúttal példát adott arra, hogy miért nem lehetnénk nyugodtak, ha „csak” a képzőművészet utóbbi években elért, országosan is figyelemre méltó sikereiről beszélnénk, s közben nem törődnénk a vizuális neveléssel. Elmondta: a művészeti nevelésben is szép eredményéket értek el a megye rajztanárai. A tehetséggondozás azonban még elmélyültebb, még több feladatot ad. Dombóvári László, a Moziüzemi Vállalat igazgatója bevezetőjében a közművelődési munka és a vállalati gazdálkodás ellentmondásaiból kiindulva végtére is azt bizonygatta, hogy a tartalmi munlka fokozásával, új és hatásos módszerek bevezetésével ez az ellentmondás nagyrészt feloldható. Szervezettebb szellemi és anyagi összefogást sürgetett a közművelődésiben, és hangsúlyozta: pénz hiányában vagy kevesebb pénzzel a tarsolyunkban ne engedjük magunkat _ feloldozni közművelődési-tartalmi feladataink végrehajtásának elmulasztásáért. Színvonalasabb rendezvényekkel nehezebb körülményék között is teremthetünk jobb anyagi lehetőségeket. A felszólaló később műsorpolitikai törekvéseik, az igény, ízlés és gazdálkodás összefüggéseit, ellentmondásait taglalta. A Mozimúzeum országosan elismert és egyedülálló példájára hivatkozva ismét összefogást és együttműködést sürgetett a videotechnika terjesztésével kapcsolatban. Okos gondolat, hogy a gazdaságtalanul működtetett keskenyfilmes vetítéseket föl lehetne cserélni a képmagnóval. Ha a helyi szervek gondoskodnának színes televíziókészülékről, a vállalat biztosítaná hozzá a magnetofont és a programot. Szabó Tünde, a Somogy- terv tervezőmérnöke szenvedélyesen beszélt az építészek helyzetéről, szerepükről, s nem titkolta véleményét: a kevésbé elismert értelmiségi rétegék közé sorolják magukat. Kifogásolta, hogy nem vesznék részt a döntéselőkészítésben, az előzetes konzultációkban, s egy-egy létesítményük működéséből sem tudják ellenőrizni önmaguk munkáját. Szerencsére a közelmúltból már jó példákat mondhatott. Mindenekelőtt azt, hogy felismerték a helyi tervezők képességeit, belátták a hivatalos szervek, hogy például egy városközpont rekonstrukciójához helyismeretre, a település szerefetére van szükség. Több olyan munkát is említett, amelynek előkészítése során a tervező ismertethette elképzeléseit. A műemléki csoport tevékenységéről is beszámolt, a Zárda-épület, az Aranyoroszlán gyógyszertár, a Dorottya-ház felújítását említette, és rendkívül fontosnak tartotta a település, a város lakóinak bevonását a döntéselőkészítésbe. 'Sók. közösség felismerte az új idők új követelményeit — mondta felszólalásában Soós Dezső, a pedagógiai intézet vezetője. Számos eseményt, nagy rendezyényt említett, amely országosan és külföldön is ismertté tette a megyét. De nem rejtette véka alá azt sem, hogy tartalékaink még rendkívül nagyok. Mindenekelőtt az iskolák és a közművelődési intézmények szorosabb együttműködésére hívta föl a figyelmet. S ha még a szemléletbeli konzervativizmust is le- küzdjük, -megsokszorozhatjuk anyagi és szellemi erőinket. Mondanivalóját egyébként így összegezte: az értékelés és a feladatmeghatározás önvizsgálatot követel a közművelődés, a művészeti élet minden munkásától. Szabados Péter, a megyei művelődési központ igazgatója az ismeretterjesztés szintjén méltatta a közművelődés fontosságát és jellegét, majd a népművelők képzettségének, felkészültségének fejlődéséről beszélt. Feltárta a megye intézményeinek technikai elmaradottságát, anyagi gondjait, majd saját intézményük, a módszertani központ sokrétű tevékenységéről adott átfogó képet szinte leltárszerű pontossággal. Senki se beszélhetett volna hivatotfabban a közművelődés tanácsi feladatairól, mint dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. S rriint a vitaindító, ő is megállapította: szintenként eltérően fejlődött az irányítás hatékonysága. A helyi tanácsok egy része még mindig nem tekinti feladatánál? a közművelődést. Szemlélet- változásra van tehát szükség az irányításiban. Sajnálatosnak tartotta, hogy csökkent a közös fenntartású intézmények száma és az ilyen célra fordított pénz is. A feltételek javítása és a koordináció a legfontosabb tanácsi feladat — mondta. A felszólalások összegezéseként Tóth János értékesnek és hasznosnak ítélte az eszmecserét. Az előremutató gondolatök sorából a csapatmunkára törekvést, az együttműködés .nélkülözhetetlenségét, a szellemi tartalékok feltárását emelte ki, és hangsúlyozta: odaadó, felkészült és elkötelezett emberekre van szükség a párt- határozat végrehajtásához. Mjegköszönte a véleményalkotást, s azt kérte: az értelmes, jó gondolatokat ki-ki igyekezzék gyümölcsöztetni saját munkaterületén. A kommunista aktívaülés dr. Horváth Sándor zárszavával ért véget. Felújítják a kaposvári nagymalom 300 vagonos silójának a tetejét. A századelőn épült siló fedő paláit megviselte az időjárás, több helyen beázott, így szükségessé vált a lemezek cseréje. A siló után az irodaépület és a torony paláját is kicserélik. A munkát a Fakop-ács gmk végzi. Az új búza érkezéséig be akarják fejezni a tároló tetejének a javítását Küldöttgyűlés irányítja a nyomdát Megerősítették az igazgatót A küldöttgyűlés- általános irányításával _ működik július 1-től a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat. Tegnap délután — féléves előkészítő munka után — tartotta meg első ülését a vállalat 54 tagú küldöttgyűlése. A testület elfogadta a szervezeti és működési szabályzatot, titkos szavazással öt évre igazgatónak választotta Mike Ferencet, aki egy esztendeje kinevezéssel került ebbe a beosztásba. Végül megválasztotta a 11 tagú vállalati vezetőség tíz tagját. Ennek beosztásánál fogva ugyanis tagja a vállalat igazgatója. A 10 helyre 12 jelöltet állítottak a munkahelyi javaslatok alapján. A két kettős jelölt közül csak a harmadik fordulóban sikerült megválasztani a vállalati vezetőség tagját. Az alakuló küldöttgyűlésen — amelyen részt vett a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a nyomdaipari dolgozók szakszervezetének képviselője is — Bárdos Csaba, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, az előkészítő bizottság elnöke köszöntötte a küldötteket, és számolt be az előkészítő munka tapasztalatairól, kifejtve, hogy a munkahelyi tanácskozások, mint az üzemi demokrácia fórumai, felelősséggel választották meg a küldöttértekezlet résztvevőit. Ezt követően Puckert József, a küldöttértekezlet elnöke igazgatóválasztást rendelt el. A választást követően Mike Ferenc igazgató feladatait összegezte a testület: legfon tosabbnak a gazdaságos termelés és termékszerkezet kialakítását, a jövedelmező, hatékony gazdálkodás biztosítását minősítette. Kifejtette a küldöttértekezlet előtt elmondott beszámolójában az előkészítő bizottság elnöke, hogy a hatékonyság javításának egyik gátja az, hogy nincs a vállalatnál megfelelő érdekeltségi rendszer. A küldöttgyűlés szükségesnek tartja a teljesítményhez szorosan kapcsolódó bérrendszer kialakítását, nagyon fontosnak a munka- és üzemszervezés színvonalának emelését, a szakemberképzést, a továbbképzés és átképzés rendszerének kialakítását, valamint a termelési feltételeik további javítását. Szükségesnek ítélték meg a vezetői munka színvonalának és hatékonyságának javítását is. Megoldását • a szervezet felépítésének _ korszerűsítésében, a vezetői követelményrendszer egyértelmű érvényesítésében jelölték meg. Az igazgató feladatainak meghatározásakor külön kiemelték a meglévő műszaki színvonal továbbfejlesztésének fontosságát, különösen a formakészítés területén, illetve a telephelyeken. Mike Ferenc megválasztott — tisztségében megerősített — igazgató mindhárom követelménycsoporttal egyetértett, kifejtve, hogy mindegyiket eddigi vezetői munkája során is fontos tennivalóként (kezelte. Egyéves működésének egyik legfontosabb eredményeként értékelte, hogy a .nagyobb vevőknél sikerült visszaszerezni a vállalat tekintélyét, elsősorban azzal, hogy megbízhatóan szállítottak és a megrendeléseket határidőre teljesítették. Eredménynek minősítette azt is, hogy javult a vezetés egysége, de hozzátette: „Szükségessé válik vezetőcserével is biztosítani, illetve javítani ezt az egységet”. Elmondta, hogy a múlt évben befejezett ter- melőberüházás kapacitásának hatékony kihasználásához elengedhetetlen a korszerű üzletpolitika kialakítása és megvalósítása. Ennek előfeltétele a termelés folyamatossága érdekében a különböző területek között az összhang biztosítása, és ebben értek el jelentős eredményeket. Javult a termelésirányítói munka, jobb az anyaggazdálkodás, nem sikerült tiszont megoldani a szakembergondokat. A nagyarányú fluktuáció megszüntetését eredménynek tartja az igazgató. A küldöttgyűlés egyetértett az eddigi tevékenységet összegező és értékelő beszámolóval. Július 1-től
