Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-24 / 146. szám
1985. június 24., hétfő Somogyi Néplap 3 Emlékébresztő találkozások Mintha az idő is. igyekezett volna „megemberelni” magát a hét végén attól a hírtől, hogy a megyei KISZ-hizoittsáig VIT-ítábort rendez baiatonfenyvesi otthonában. Jó hangulatban, vidáman jöttek a fialtalak már pénteken délután ismerkedni, kérdezősködni, élményeket és tapasztala tóikat szívni magúikba a XII. moszkvai Világifjúságii Találkozó előtt. A termékeny ötlet Miha- lies Veronikától, a megyei KISZ-bizottság titkárától eredt, ő volt a táborpa- ranesnok is. S ahogy az már illik fiatalok között és a Balatoni pántján: oddott légkörben, kötetlen program sorozatta várta a fiatalokat. Eljöttek a moszkvai VIT somogyi küldöttei, a nemrég lezajlott VIT-vágta megyei csapatának tagjai, több ifjúsági vezető és sokan azok közül is, akik az Expressz utazási iroda szervezésében lesznek majd részesei a haladó ifjúság nagy találkozójának. És ott voltak a mozgalom „öregjei”, akik a budapesti, az 1957-es moszkvai, a berlini és a havannai találkozók élményeit hoztták el útnavaiául. Tartalmas eszmecsere, nemzetközi politikai fórum nyitotta meg az események sorát. Várnai Ferenc, a Magyarország főszerkesztő-helyettese a világifjúsági találkozók nemzetközi hátteréről, a huszonnyolc évvel ezelőtti moszkvai fesztivál politikai, szervezeti előkészítéséről, hangulatáról és eseményeiről épp úgy képet adott bevezetőjében, mint napjaink nemzetközi eseményeinek összefüggéseiről!. A fiatalok sem maradtak restek. A több mint kétórás eszmecserén csak úgy ontották okos, izgalmas kérdéseiket. S ezek közül — érthetően — a mai magyar valóságra vonatkozó kérdések sem hiányozhattak. Aktiv részvételűikből is kitetszett: komolyan veszik a felkészülést, elvégre fontos poliriákai küldetést bízott rájuk Somogy ifjúsága. Ejsite tíz óra is elmúlt már, amikor egy rendihagyó, tréfásan komoly (tehát tanulságos és derűt fakasztó) VIT- vetélkedőn já.tszotta!k-ofcul- tak a, fiatalok. A Somogyi VIT-esek szellemi tusáján a csapatnia lom - j átéktól a római jog „megfejtéséig”, az irodalmi, zenei és képzőművészeti feladatok megoldásán keresztül a politikai összefüggések nem is túlságosan könnyű feltárásáig sok mindenben összemérhették képességeiket a csapatok. S hogy újságcikkeket is kellett írniuk különböző nyugati és keleti Lapok stílusában? Hogy viccalkotásra is „kényszerültek”? Hagy a „Történelem a hálószobában” című feladványokra is választ kellett adniuk, s a táncverKonzervgyár KISZ-bizottsági titkára jártas, tapasztalt ember. — Olyan hátterem van — utalt ifi-társai várakozására —, hagy nem érhet meglepetés, ha bármire válaszolnám kell. — Egyébként valamennyi, vándorzászlóval kitüntetett KISZ-szervezet küldhetett egy-egy fiatalt Moszkvába. Ilyen utazó Mezősi Gyula, a Videoton talbi gyáregységének KlSZ-tiitká- ra, Resch János boglárlellei KISZ-titkár, Gadár László, a Kapoagép KlSZ-bizottságá- nak tagija, Fejes Ildikó somogyivári bolti eladó is. De utazik a tapasztalt ifjúkom- mundsita Torma László, a kaposvári városi KISZ-bi- zottsá-g tagja, Kalafatics Zsuzsa siófoki gimnazista is. Sárdi Árpád mondta: — Annak örülök, hogy személy szerint jól ismerem a delegáció tagjait, s már itt a táborban is kiderült: igazi jó közösség kovácsolódik össze. Információéhes, felkészült, politizáló fiatalok. — Nekünk együtt kell lennünk ... — mondta Torma Laci —, elvégre nemcsak az alapszer- vezetet, hanem egy megyét, sőt, egy országot képviselünk! Enyhe széliben, de délután már napozhattak is, játszottak, sportoltak a fialtalak: a kikapcsolódásé, a pihenésé volt e néhány óra. Sportversenyeket. rendeztek, barátkoztak, beszélgettek, és vacsora után hangulatos bállal fejezték be a találkozót. Vasárnap reggel zárták a tábort, de a VIT-vágta megyei csapata még Balaton- körüü kirándulásra indult. seny sem maradhatott el? Ez már csak természetes egy ilyen kacagással, játékkal, derűvel teli összejövetelen. Éjfél is elmúlt, mire gazdára leltek a finom tortadíjak ... Szombaton délelőtt önkéntes csoportokba szerveződve beszélgettek a fiatalok a korábbi VIT-ek nagyrészt már deres hajú résztvevőivel. Előkerültek a fényképalbumok, a diafilimek, de leginkább az emlékezetben kitörölhetetlenül élő személyes élmények. Dr. Szabó Sándor, Bartus Gyuláné, dr. Szabó György, Prohászka István és a többiek ugyanolyan szenvedéllyel idézték föl emlékeiket, mint ahogy ifjú korukban végigélték a fesztiválok eseménysorozatát. Sárdi Árpád, a megyei KISZ-foizattság első titkára, a somogyi delegáció vezetője ezután friss „töltést” adott a VIT-re. Ismertette az előző napi KB-ülésen elhangzott tájékoztatót a találkozó előkészületedről. Nem kis munkai vár a magyar küldöttekre. A 326 tagú delegáció 70 különböző rendezvényen és kétoldalú találkozón lesz érdekelt. Két nemzetközi gálaestet és 25 kiállításit rendezünk Moszkvában. Érthető hát a nagy készülődés. Somogyot 9 tagú politikai delegáció képviseld. A csoport üdvöskéje Pintér Karolina, harmadikos nagyatádi gimnazislta, KISZ-titkár. A gyors körkérdésre ugyanúgy pír öntötte el az arcát, mint amikor megtudta a hírt, hogy utazhat . Moszkvába. ■Horváth' Imre? a - Nagyatádi A tanácstagi pótválasztások Somogy megyei összesített eredménye A tanácstagok megválasztására jogosultak száma A tanácstagokra leadott szavazatok száma és százaléka Az érvényes szavazatok száma és százaléka Az érvénytelen szavazatok száma és százaléka Az érvényes szavazatokból a tanácstagjelöltekre leadott szavazatok száma és százaléka A tanácstag jelöltek ellen leadott szavazatok száma és százaléka A megválasztott tanácstagok száma A megválasztott póttanácstagok száma • i 0 Li Község Város összesen 3145 6973 10 118 3048 5837 8 885 96,9 % 83,7 % 87,8% 3006 5769 8 775 98,6% 98,8% 98,70/0 42 68 110 1.4% 1.2% 1.3% 2978 5735 8 713 99,1% 99,40/o 99,3% 28 34 62 0,9% 0,6 % 0,7 % 33 23 56 28 21 49 Vidám felkészülés a VIT-re ÖREG KIKÖTŐ, VÉN KIKÖTŐ A hétvégén megkezdődött a balatoni hajózási föidény, amely az élményeken és örömökön kívül a forgalom növekedésével arányban egyre több bosszúságot is okoz. Főkén! hétvégeken zsúfoltak a hajók, s az ülőhelyért tülekedő utasok alig tudnak figyelni a táj szépségeire. A balatoni hajózás színvonalának javítását azonban a nyaranta olykor szűkösnek bizonyuló hajóparknál is jobban gátolják-a túlzsúfolt, korszerűtlen kikötök. A 22 balatoni kikötő nagyobb része a század első évtizedeiben épült, s alig felel meg a mai követelményeknek. A legnagyobb forgalma! lebonyolító badacsonyi kikötőben olykor mér irreálisak a jegyváltás, vagy a ki-ibeszállás körülményei. Ugyancsak sok bosszúságot okoznak például a korántsem tízezres igénybevételre tervezett mosdók. Aggodalomra ad okot a kikötők megromlott állaga is, ezek minimális reken itsrukc i ój á - hoz 30—50 millió forintra volna szükség. A kikötők fenntartása a Mahairt Balatoni Leányvállalatának feladata. Az egy éve' alakul! szigorúan nyereségérdekeit vállalat azonban képtelen saját erőből ekkora beruházásra. A nyári hajózás bevétele önmagában még a gazdálkodás egyensúlyának fönntartásához is kevés. Annál is inkább, mert e bevételek túlnyomó része a -64 napos nyári szezonból származik, a zömében elöregedett hajókat azonban egész évben fönn kell tartani, az elő- és utószezonban vállalva azok gyakran, ráfizetéses üzemeltetését. Hogy a leányvállalat mégis nyereséges, az elsősorban rugalmasságának és vállallikozókészségénék köszönhető. Műszaki ágazatuk például a Tőidényen kívül külső bérmunkákat is vállal. Az így szerzett nyereség elég a leányvállalat fizetőképességének folyamatos fenntartásához, de édeskevés a kikötői beruházásokra. 1955 ellőtt a kikötők karbantartását külön állami ki- kdtőfelügyalőség látta el. (A repülőterek létesítményeinek üzemben tartása máig sem a Malév dolga.) A Balatoni Hajózási Leányvállalat igazgatója szerin! a megoldás! ma is csak ebben az irányban lehet keresni. A balatoni kikötőkben korántsem csupán a .hajókra szálló évi 4 millió utas fordul meg. Sokkal nagyobb ennél az úgynevezett sétálóforgalom. A kikötők mindenhol egyben az üdülőhely idegenforgalmi centrumai, fő látványosságai is. Ilyen alapon véthető föl, hogy az egyes helyi tanácsok is vállaljanak részt a kikötőkor- szerűsíltés terheiből. Ismerve azonban a báláton-parti településeken. tornyosuló ezernyi közmű- és szolgáltatásfejlesztési gondot, s a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat, ez sem látszik gyors megoldást hozni. A BXB jól látja a kikötőle állapotának tarthataitlansá- gát, s hogy _a gyors állagromlás miatt pár éven beliül már az említett 30—50 millió is kevés lesz az „elsősegélynyújtáshoz”. Csakhogy nekik sincs pénzük minderre. A balatoni személyhajózás fontos szerepét tölt be a legjelentősebb hazai idegenforgalmi terület életében. Végül is a megoldás halogatása országos jelentőségű gondokat vethet föl. Aligha indokolt tehát egy ilyen nagyságrendű terhet egyetlen vállalatra vaigy akár a helyi tanácsokra hárítani. Nem jelenti, persze ez, hogy ne vegyék ki részüket a nagy fed- adatból, a végső és megnyugtató megoldást azonban csak az érintett szakminisztériumok és megyék összefogása hozhat. Bíró Ferenc Telek, építési kölcsön tsz-tagoknak A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet hosszú évek óta nagy gondot fordít arra, hogy támogassa a letelepedni, otthont teremteni szándékozó dolgozóit. A szövetkezet vezetősége minden éviben külön dönt arról, hogy az igénylők közül kiket támogat kölcsönnel. Ebben az éviben egymillió kétszázezer forint állt rendelkezésre ilyen célra, ezt az összeget osztották szét a közelmúltban húsz dolgozójuk között. Anyagi segítséget ennél többen, huszonkilencen kértek. A támogatás odaíté- , lésénél minden esetben körültekintően járnak el, mivel az anyagi segítség kötelezettséget ró a szövetkezet dolgozójára. Az építkezéshez vagy lakásvásárlásihoz nyújtott kamatmentes kölcsön „ellentételeként” a szövetkezet tagja szerződésben vállalja, hogy tizenöt évig, de legalábbis a hitel visszafizetéséig a nagyüzemben dolgozik. A kérelmek elbírálásánál emellett természetesen mérlegelik a dolgozó személyi és családi körülményeit, anyagi helyzetet, a munkában való helytállását. A kölcsön legnagyobb összege százezer forint. Az, hogy húszán részesedtek most az egymillió kétszázezer forintból, jelzi, hogy minden szempontot figyelembe véve, a többséget ötven-nyolc- vanezer forinttal tudta segíteni a nagyüzem. Miivel a rendelkezésre álló alap évről évre kevésnek bizonyul, a szövetkezet most más módon, telekjuttatással is igyekszik segíteni a^riagy-i üzemhez ragaszkodó dolgozóinak. Lakóházépítés céljára tartós használatba adnak belterületi földeket. Ebben az évben a szövetkezet területén Darányban négy, Ist- vándiban hat-nyolc telek kiosztására, kedvezményes használatba vételére nyílik mód.
