Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
6 Somogyi Néplap 1985. május 4., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA A ZAJ ELLEN A zaj megszökött velejárója életünknek. A száguldó autók, a zakatoló, csattogó tömegközlekedési eszközök, a szomszéd lakásban bömbölő rádió, magnó szinte a nap minden órájában megpróbáltatásnak teszik ki fülünket, idegeinket. így nem is lehet csodálni, hogy az iparilag közepesen és erősen fejlett országók lakosságának ma már több mint 20 százaléka halláskárosult. Ám nemcsak a hallószervünkkel észlelt hangök ártanak: a kis rezgésszámú infrahangok egyéb biológiai hatást is kifejtenek. Kd ne érzett volna hosszan tartó autózás, buszozás során fáradtságot, álmosságot, fejfájást, netán hányingert? A motorral hajtott járművek belsejében keletkezett nagy mennyiségű infrahang a csonton keresztül is terjed. Az úgynevezett rezgési ártalom az egyik oka például a hajókon tapasztalt tengeri betegségnek is. A keletkezett infrahang mértéket a motor másodpercenkénti rezgésszáma, a futómű rugózása, s az útburkolat keménysége befolyásolja. Ha sikerül „elhangolni” az út- burkolt és a motor rezgésszámát, akkor az minimálisra csökkenthető. A másik megoldás a zajcsökkentett motorok előállítása. Sok problémát okoz a zaj a légiközlekedésben is. Nem véletlen, hogy csupán fülvédővel ellátott dolgozókat látunk a repülőterek betonján foglalatoskodni a fcisebb- nagyobb gépek körül. Nem kis zajártalom hárul a repülőterek közelében lakókra sem, de gondolni kell a gépmadaraik utasaira is, hogy ne zavarja Őket az óriás hajtóművek zaja. A repülőgép-hajtóművek „lecsendesítésén” fáradozó szakemberek sikeresen végzik munkájukat. Képünkön: a Boeing 747-es óriásgép hajtóművének laboratóriumi műszeres zaj tesztelését lathatjuk. Júliustól új szabvány ÉPÍTKEZÉS HŐSZIGETELÉSSEL Bolygóközi űrkutatás Az emberiség történelme folyamán első ízben született megállapodás a bolygóközi tér kutatásáról: a Mars plazmájának közvetlen tanulmányozásáról írtak alá memorandumot Moszkvában szovjet és svéd tudományos szervek. Az eseményről beszámoló Szocia- lisztyicseszkaja Indusztrija című szovjet napilap közli, hogy svéd gyártmányú berendezéseket fognak . fölszerelni „Phobos” nevű szovjet űrjárművekre. A kutatás közvetlenül a Mars egyik mellékbolygójára, a Phobosra összpontosít. A Szovjetunió és Svédország már a hetvenes évek eleje óta együttműködik az űrkutatásban. Tőkeberuházás Az oly sókat emlegetett olajárrobbanás után , az idei tél megerősítette: nem elég építkezni, a szigetelésire is költeni kell. Éneikül imlilliók mehetnék veszendőbe, mert szigetelés hiányában súlyosan károsodhatnak a csupaszon maradt berendezések, csövek, anyagok, meg azért is, mert ha nem szigetelik megfelelően az épületeket, hiábavalóan fűteneik, kiszökik a meleg az ajtón, az ablakon, a falon; és hideg marad a helyiség; a tüzelő pedig fogy. Szükségtelen a szigetelés hiányából eredő hátrányok további taglalása, hiiszen az elmondottak után egyértelmű; a szigetelés nem lőhet az építkezésnek, a beruházásnak mellékes velejárója. Új építőanyagok A hazai szigetelőanyag- gyártás egyik bázisa a Köny- nyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat (KOSZIG). Termelési értéke megahaladta a másfél milliárd forintot, tavaly szép nyereséggél zárta az évet. Termékeiben az a közös, hogy szigetelőanyag valamennyi. Kizárólag a KOSZIG állít elő hőszigetelő gázbeton blokkot, Kazincbarcikán 400 ezer köbmétert. Halmajugrán 563 ezer köbméter falazóélem készül 1987-től. A pernyebeton alkalmas családi ház, lakás, kiszolgáló egységek építésére. A Balaton északi partján található a vállalat bazalt- gyapot központja. Teljes kapacitással dolgozik az idei évtől kezdődően az új svéd berendezés, amelyet itt állítottak üzembe. így .már három gyártósor készít lakások, tetőterek, csövek szigetelésére alkalmas bazaitgya- poitot. A legújabb gépek magas technikai szintet testesítenek meg, képesek úgynevezett csőhéj gyártására; a bazaltgyapotot vékony alumínium fóliával vonják be. Idehaza ez a termék a legkorszerűbb. Szívesen vásárolják a mezőgazdasági üzemek is, mert nem tartalmaz szerves anyagot, s emialtt a rágcsálók messze elkerülik azokat a gazdasági épületeket, amelyeket bazaltgyapottaí szigeteltek, összesen 450 ezer köbméter bazaltgyapotot ad az országnak Tapolca. A KOSZIG harmadik terméke, a pertit sokfelé hasznosítható. Legtöbbet — évente 220 ezer köbmétert — az építőipar használ fel, vakolatokhoz, válaszfalakhoz, hőszigetelő elemekhez, beton- adaléknak és közvetlenül is szigetelnek vele. Hogy mennyire előtérbe, került a szigetelés, azt jól érzékelteti a következő tény is: két esztendővel ezelőtt Szigetelőanyagipari szakmérnöki képzés indult hazánkban, az ÉVM kezdeményezésére. Idén végez az első évfolyam. A szakmunkások ismeretének bővítéséről is gondoskodik a tárca. A továbbképző intézetben egy esztendeje ismerkednék az új anyagokkal és eljárásokkal, azzal, hogy miiként kell a gyakorlatiban alkalmazni a legújabb technológiát. Ennél is tovább ment a KOSZIG. Elkészítette a kazánok, csővezetékek, az úgynevezett magasabb hőmérsékleten üzemelő berendezésék szigetelésének házi szabványát, miként kell az anyagokat felhasználni, hogy azok valóban . szigeteljenek. Az ugyanis kevéssé ismert, mert a szigetelőanyagok beépítése még nem jelenti azt: valóban szigetelt az épület, vagy bármi más. Számos tényező együttes jelenléte avagy együttműködése lehet csak eredményes. A vállalat-összevetette az országiban megvásárolható építőanyagodat, hővezetőképességük szerint. Kiderült, a KOSZIG gyártmánya:! állják a sarat, megfelelnek a legmagasabb követelményeknek 'S. Július elsejétől szigorú előírásokat, pontos határokat ír elő az építőanyag-gyártóknak és felhasználóknak is az épület hőszigetelési szabvány. Az építtetők csak abban az esetben kaphatnak az OTP-től hitelt, a tanácstól építési engedélyt, ha ezeknek a követelményeknek megfelel az építendő lakás, családiház, épület. Megtérül a kiadás A szabvány előírja, milyen hőátbocsátási képességgel rendelkezzenek a falazatok, a nyílászárók, a födémek. Egyfelől azért, mert változatlanul az a népgazdaság érdeke, hogy a felhasználandó energiahordozók mennyisége ne nagyon növekedjen. Másfelől, az építtetőknek is az az előnyös, ha hőszigetelő anyagokat építenek be házukba, az esetleges többlet- költség három-hat év alatt megtérül, hiszen hozzávetőlegesen 20 százalékos ener- giamegtakarítással számolhatnak. Horváth Teréz Csökkent a GM bevétele Az átszervezési költségek és a nem kielégítő autóeladások miatt egyharmadá- val csökkent a Generál Motors profitja az év első negyedében — a tavalyi ugyanezen időszak rekord nagyságú profitjához képest. Az Egyesült Államok legnagyobb autógyártójának tiszta nyeresége a január és március közötti időszakban 1,07 milliárd dollár volt, szemben a tavalyi nyitó negyedév 1,61 milliárd dolláros profitjával. A Generál Motors az év első három hónapjában ösz- szesen 2,4 millió gépjárművet értékesített világszerte, azaz három százalékkal többet, mint a viszonyítási időszakban. Egyesült államokbeli értékesítései viszont 2,4 százalékkal visszaestek. A leningrádi tengeri kikötő épülete. Felső képünkön: Tbiliszi rekonstruált óvárosának egyik részlete. Újítás és hagyomány Viszonylag kevés a külföldi nagyvállataítök beruházása a fejlődő országokban, s azokban is aránylag kis számú országira és néhány ágazatra összpontosulnak. Az 1983-as év beruházásait vizsgálva erre a megállapításra jut az ENSZ transznacionális társaságokat vizsgáló bizottsága. Jelentése szerint a fejlődő világ országaiban a külföldi beruházások értéke 150 milliárd dollárt tett ki. A világon-625 milliárd dollár értékű tőkésberuházást eszközölték 1984-ben, s ennek az összegnek 70 százalékát a fejlett ipari országok kapták. A: f ejlődő világra jutó harminc százalék zömét is nyersanyagban, főként olajban gazdag latin- amerika.i országokban és az olcsó, de szakképzett munkaerővel rendelkező délkelet- ázsiai térségben féktették be a tőketulajdonosok. így a harmadik világban eszközölt beruházások fele a latinamerikai térségre jut, egy- harmada pedig Délkelet- Ázsiára. Afrikában, a föld legszegényebb kontinensén a külföldi összberu húzások csupán három százalékát fektették be. Az ágazati megoszlás hasonló képet mutat: az olaj, a réz és más természeti kincsek kiaknázásába fektették be a pénz zömét. Azok a fejlődő államok, amelyek sem természeti kincsekkel, sem nagy belső — fizetőképes — piaccal, sem olcsó és szakképzett munkaerővel nem rendelkeztek, hiába igyekeztek adókedvezményekkel ösztönözni a külföldi beruházókat. A beruházások 40 százaléka származott amerikai székhellyel működő 1 transznacionális konszernektől. Az ENSZ-bizottság tanulmánya megállapítja: nem lehet arra számítani, hogy a fejlődő országok a kereskedelmi bankok 1982 óta megcsappant hiteleit működőtőke-beruházásokkal tudják majd helyettesíteni a közeli jövőben. — Kulturális örökségünk, múltunk nemcsak lehet, de kell, hogy korszerű legyen — állapítja meg Oleg Svid- kovszkij, a művészettörténet doktora, a Szovjet Építész- szövetség vezetőségének titkára. — Mindaz a csodálatos dolog, amit valamennyi köztársaságunkban létrehoz« tak elődeink, ma az új nemzedéket kell szolgálja, erősítve szocialista kultúránkat, amely mindannak az értéknek az örökőse, amélyet emberi ikéz hozott létre ... — Ez tehát a múlt és az új keresésének kapcsolata. Hogyan jellemezné az építészet szempontjából, röviden? — A tradíció nemcsak a távoli idők alkotófantáziájának a példája. A szemünk láttára alakult ki a szovjet építésizatben az emberközpontúság. Az aktív beleszólás az emberek életformájába, s türelmetlenség a kirakatjel- leggel szemben, meg még sok más. — Általában nem egyszerű a művészet és a nemzeti sajátosság kapcsolata. — Az utóbbi időben nagyon megnövekedett az emberekben a vágy, hogy minden nép építészetében a nemzeti sajátosságökat keressék. Ez á jelenség egyáltalán nem véletlen. ' Figyelembe kell venni a természeti adottságokat és a helyi építőanyag lehetőségeket, min denk i egyetértésiével találkozik. — Hogyan lehet átmenteni a hagyományt a múltból a jelenbe? — Különös sikereket értek el. ebiben a vonatkozásiban a baltikumi építőmesterek és a leningrádi 'hajóállomás épületének tervezői. A legjobb példa pedig Tbiliszi; remekül rekonstruálták az óvárost. A régi házakat teljesen felújították s új tartalommal töltötték ineg. — Mii a fontosabb; a hagyomány vagy az újítás? — Nem az a fő, hogy a régi formákat stilizáljuk, hanem újító munkát kell végezni. A modern világérzés és az igazi nemzeti kultúra vonásainak elsajátítása alapján. Ny. N.
