Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-27 / 122. szám
2 Somogyi Néplap 1985. május 27., hétfő Bővülnek, erősödnek a szovjet—indiai baráti kapcsolatok Radzsiv Gandhi hazaérkezett Új-Delhibe Szavjetunióbeli hivatalos látogatásának befejeztével vasárnap visszaérkezett Űj- DelMbe Radzsiv Gandhi in- dliai kormányfő. Az új-delhi repülőtéren kijelentette, hogy a Szovjetunióban tett látogatásán lezajlott megbeszélései hasznosaik voltak, és különösen Mihail Gorbacsov- val, az SZKP KB főtitkárával folytatott tárgyalásait minősítette jóknak. A Szovjetunióban tett hivatalos látogatás idején aláírt szerződésék konkrét tanúbizonyságai annak, hogy tovább bővülnek és erősödnek a szovjet—indiai baráti kapcsolatok — hangsúlyozta az indiai miniszterelnök. Gandhli érkezésekor egyébként a repülőtérhez vezető Új-dellIM utakat többezres tömeg lepte el: a felvonulók a kormányfőt fogadva _ro- konszenviüntetést tartottak a szovjet—indiai kapcsolatok fejlesztése és Gandhi politikája melllett. Washingtoni manipulációk gátolják a megegyezést Á Pravda cikke a genfi tárgyalások állásáról A világhelyzet továbbra is bonyolult, sőt veszélyes — írja hétfői szerkesztőségi cikkében a moszkvai Pravda. A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat elemző írás megállapítja: ez Washington politikájának közvetlen eredménye. Az Egyesült Államok meghiúsította a SALT—2 szerződés ratifikálását, majd olyan útra lépett, amely szétzilálta a fegyverzetkorlátozás és csökkentés folyamatát, szabotálta a korábban megkötött egyezményeket, új katonai programokat dolgozott ki, s elsőcsapásmérő amerikai rakétákat helyezett el Európában. Az amerikai kormányzat ezután tudatosan kisiklatta a hadászati- és az európai nukleáris fegyverzetről folytatott tárgyalásokat. A béke ügyével és a népek érdekeivel ellenséges washingtoni lépéseket sajátos módon mintegy megkoronázta a „csillagháborús” program meghirdetése. Mint ismeretes, a genfi tárgyalásokat a Szovjetunió kezdeményezésére kezdték meg. Olyan új típusú tárgyalásokról van szó, amelyek a kérdések széles körében — kozmikus csapásmérő fegyverzet, hadászati támadó fegyverzet és a közepes hatótávolságú atomeszközök — teljes mértékben számításba veszik a jelenlegi hadászati helyzet realitásait, tükrözik a fent említett mindhárom probléma valóban szerves összefüggését. Merénylet Kuvaitban Merényletet hajtottak végre szombaton a kuvaiti emír mellett. Gépkocsiját kísérő kocsisodba egy autó hajtott be, amelyben robbanó anyag volt. A robbanás az emír kocsijában csak jelentéktelen károkat okozott, a merénylőt magát azonban megölte. Vele együtt négyen életüket vesztették, tizenegyen megsebesültek. Az uralkodó maga is könnyebben megsérült, de már elhagyhatta a kórházat; sebesülését üvegdara- bdk okozták. Miint a Kuna kuvaiti hír- ügynökség jelentette, egy névtelen telefonáló az Iszlám Szent Háború elnevezésű szervezet nevében vállalta a merényletet. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kozmikus csapásmérő fegyverzet kifejlesztésével súlyosan megsértené a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti hadászati egyensúlyt. Ennek az lenne az elkerülhetetlen eredménye, hogy mennyiségileg növekednének és minőségileg tökéletesednének a nukleáris támadó eszközök, fokozódna a fegyverkezési verseny. A problémáknak ez az objektíve kölcsönös összefüggősége tükröződött az 1985. január 8-án, Genfben elfogadott közös szovjet—amerikai nyilatkozatban. A szovjet fél — az amerikaival ellentétben — Géniben széles körű és konkrét akcióprogramot terjesztett elő, amelynek célja a világűr militarizálásának megakadályozása, valamint a fegyverkezési hajsza tényleges megfékezése. A tárgyalások kulcskérdésében, az űrfegyverkezésben, a szovjet fél Genfben azért szállt síkra, hogy megállapodás szülessék a csapásmérő kozmikus eszközök előállításának, kifejlesztésének és az ilyen eszközökkel folytatott kísérleteknek a betiltásáról. Űj francia atomtengeralattjáró iŰj francia atom-tengeralattjáró indult szolgálati útra szombaton délután. A tizenhat M—4-es rakétával felszerelt „Inflexible”-T indulás előtt F. Mitterrand köztársasági elnök is megtekintette. A Szovjetunió — a világűr militarizálásának teljes betiltása mellett — indítványozta a hadászati fegyverek radikális csökkentését, valamint azt, hogy a felek mondjanak le az új hadászati fegyverek kifejlesztéséről, illetve szigorúan, korlátozzák ezeket a programokat. A genfi tárgyalások soron- következő, május 30-án kezdődő fordulója előtt megállapítható, hogy az amerikai álláspontban nem tapasztalható semmiféle pozitív irányú módosulás. Bizonyos washingtoni körök továbbra is makacsul igyekeznek kibújni a tárgyalások témájára és céljaira vonatkozó januári megállapodás megvalósítása alól. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: „A genfi sikerhez arra van szükség, hogy meglegyen a kölcsönös politikai jóakarat az egyenlőség és az egyforma biztonság elvének szigorú betartása mellett létrehozandó megállapodásra. Reméljük, hogy felülkerekedik a józan ész, a politikai realizmus és a békés jövőért érzett felelősség Hiszünk abban, hogy a népek képesek megvédelmezni az élethez való jogukat.” „Menge le nincs itt“ A nádi tömeggyilkos, Josef Mengele kiadatását követelő tüntetés zajlott le Paraguay fővároséiban, Asunűidban az igazságügyi palota előtt. A tüntetőket a nyugatnémet Beate Klarsfeld vezette, aki évék óta a nádi háborús bűnösök felkutatásával foglalkozik. A rendőrök megérkezésékor a tüntetők szétoszlottak. Klansfeld asszony azonban annak ellenére, hogy a rendőrség távozásra szólította fel, még órákig ott maradt, s rögtönzött sajtóértekezletet is tartott. Ezen Újból hangsúlyozva, hogy az auschwitzi hóhér Paraguay- ban tartózkodik, és Alfredo Stroessner diktátornak ki kell adntia őt az NSZK-nak, amikor júliusban Bonnba utazik. A paraguayi katonai kormány váltig cáfolja, hogy a 400 000 ember haláláért felelős Mengele az országban lenne. „Paraguay álláspontja világos: Mengele nincs itt” — jelentette ki a külügymi- nisztértium szóvivője. A római per Üjra benépesül a római olimpiai stadion melletti bunker, ahol Aldo Maró gyilkosainak, a Vörös Brigádok tagjainak tárgyalását tartották. Ma kezdődik az utóbbi idők egyik legkülönösebb politikai pere, a II. János Pál pápa elleni merényletben bűnrészességgel vádolt bolgár és török személyek ügyének tárgyalása. összesen nyolc férfit gyanúsítanak azzal, hogy összeesküvést szőttek a katolikus egyházfő életének kioltására. A három bolgár és öt török vádlott közül azonban csak négyen — Szergej Antonov, SU Agca, Omer Bagci és Musa Sedar Celebi — lesznek jelen a tárgyaláson. Az 1981. május 13-án elkövetett merénylet után letartóztatott huszonhét esztendős Mehmet Ali Agca tanúvallomása alapján, 1982. novemberében vették őrizetbe Antonovot, aki azóta is tagadja, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. A több mint két és fél éves huzavona, a fogság annyira megviselte egészségét, hogy az utóbbi időben hazájában már életéért aggódtak. A mostani tárgyalás tétje az, hogy sikerül-e visszanyernie szabadságát, s egyszersmind fény derül-e Bulgária ellen indított nagyszabású kampány mozgatórugóira is. Az Antonov, mint fővádlott elleni per ugyanis nem annyira egyetlen személy, mint inkább egy ország lejáratására törekszik. Az eddig napvilágot látott „bizonyítékok” édeskevésnek tűnnek. A vád jóformán kizárólag Agca vallomására épül, ez azonban annyiszor változott az idők folyamán, hogy alig követhető. Antonov olasz védőügyvédéi állítják, hogy Agcát még 1981 decemberében meglátogatta börtönében az olasz titkos- szolgálat két tagja. A török csak ezután állt elő a „bolgár kapcsolatról” szóló történettel, s azóta is többször belezavarodott a tények és a vallomása összevetésekor mutatkozó különbségek magyarázatába. Ráadásul Agopt hazájában egy baloldali lap- szerkesztő megöléséért ítélték halálra és köztudomásúlag a Szürke Farkasok szervezethez tartozik. Antonov személyes tragédiája, hogy belecsöppent egy politikai vonatkozású perbe. Kérdéses, visszakapja-e szabadságát, visszanyeri-e egészségét. A demokratikusnak egyáltalán nem nevezhető eljárás során bírósági ítélet nélkül tartották börtönben, illetve házi őrizetben — a tőle elrabolt időt senki sem fizetheti meg. Az ügy sötét — csakúgy, mint a mögötte álló erők. Ha valaha fény derül rá, az jelentős lépés lesz előre a politikai tisztánlátás felé. H. G. Egy körút tanulságai A haladó nicaraguai vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a nagyvilág jdbbán és hitelesebben megismerje az USA által fenyegetett közép-amerikai ország nehéz helyzetét, a sandinisták szándékéit. Ezt a célt szolgálta Daniel Ortega elnök európai körútja. Amikor április végén elindult, még nem sejthette, hogy mennyibe fontos lesz látogatása. Az Egyesült Államok időköziben hirdetett kereskedelmi embargót Nicaragua ellen. Bár előtte sem rejtették véka alá, hogy az elnök bizonyos gazdasági segítség reményében étkezik kontinensünkre, az amerikai intézkedés nyomán kialakult helyzetben még nagyobb jelentőségét nyertek Ortega tárgyalásai. A csaknem fél Európát — nyolc szocialista és öt tőkés országot — felölelő körút márts tisztán kivehető tanulsága, hogy a felkereset államok egyöntetűen elítélik az amerikai embargópolitikát. Ez részben azzal magyarázható, hogy a világ már „allergiás” a politikai indíttatású gazdasági szankciókra, mivel jónóhány példa — így Kübáé — bizonyította hatástalanságát és értelmetlenségét. Másrészt minden józanul gondolkodó ember, politikus számára hihetetlenek azok az amerikai vádaskodások, amelyek szerint a csöppnyi Nicaragua 3 millió lakosa veszélyezteti a hatalmas USA mintegy 230 millió állampolgárának biztonságát. Annál hihetőbb viszont: a washingtoni kormánynak minden áron — ha nem katonai, hát gazdasági eszközökkel — megvalósítandó szándéka, hogy megfojtsa, lehetetlenné tegye a sandinista vezetést. Kétségtelen, az embargó súlyos károkat okoz a gyenge lábakon álló nicaraguai gazdaságnak, ahol a termelőeszközök és az infrastrukturális berendezések 90 százaléka amerlkiai gyártmány. (Bőven áramlott az amerikai termék és pénz Nicaraguába a Somoza-dinasztia évtizedei alatt.) Az is tény, hogy a nicaraguai áruk első számú felvevő helye az Egyesült Államok volt annak ellenére, hogy a sandi- risták győzelme óta e piac jelentősen leszűkült. A vezetés előtt jelenleg két kiemelkedően fontos feladat áll: pótolni az elvesztett exportpiacot és biztosítani az alkatrész utánpótlást. Moszkvától Budapestig, Rómától Stockholmig megértéssel hallgatták Ortega őszinte beszámolóját hazája helyzetéről. Mindegyik fővárosiban síkraszálltak a közép-amerikai válság békés úton történő rendezése mellett, s konkrét gazdasági segítséget is megígértek. Felemelte szavát a latin-amerikai gazdasági szervezet, a SELA is, amely mór a közeljövőben javaslatot készít Budapesten Losonczi Pállal tárgyalt a nicaraguai államférfi Nicaragua gazdaságii és műszáki segélyezésére. Jellemző, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában az embargó ügyében tartott szavazáskor Washington gyakorlatilag egyedül maradt. Nicaragua békében szeretne élni és fejlődni, de erre, sajnos, nem sok lehetősége van, mivel a kényszerű hadigazdálkodás keretében a költségvetés 40 százalékát a katonai kiadások viszik el, jegyrendszer,t kellett bevezetni, külföldi hitelezőitől Managua kénytelen volt halasztást kérni. A világ közvéleménye megérti a sandinista vezetés törekvéseit és szolidárts vele. Csak az utóbbi hetekben két szovjet —nicaraguai kereskedelmi és gazdasági megállapodás született, ami jelzi: a Szovjetunió minden támogatást megad a halaszthatatlan feladatok megoldásához. A testvéri segítségnyújtás ékes bizonyítéka az is, hogy Nicaragua idei olajszüKségietének 80—90 százalékát a Szovjetunió biztosítja. Vagyis Reagan embargója nem érheti el célját. Sandi- no tábornok népe az elmúlt hetekben ismét bátorítást és segítséget kapott nehéz harcához. D. L.
