Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-27 / 122. szám

1985. május 27., hétfő Somogyi Néplap 3 Szövetkezet­alapítók találkoztak (Tudósítónktól.) A kaposvári áfész a hét végén találkozóra hívta ösz- sze a szövetkezeit alapító tagjait a kaposvári Cser vendéglőbe. Hetven idős em­ber gyűlt össze a város és a könnyeik hatvankét tele­püléséről. A 40 éves történelemi főlbb mozzanatait dr. László Jenő elnök idézte, emlékeztetve a kezdőket artra, hogy miként vált a mindössze egy bolt­ból áldó szövetkezet fcétmil- liáirdos, széles körű külföldi és hazai kapcsolatokkal ren­delkező áfésszé. Ott volt Szántó János Ré­páspusztáról, aki 1919-ben Móricz Zsigmondot hallgat­ta, tagja volt az első terme­lőszövetkezetnek, és a ré­páspusztai földművesszö- vetkezet elnökéként is dol­gozott. Nagy Sándorné Ka- posihomokon szerzett érde­meket az alapításkor és a további munkában. Fűzi Fe­Számítógép az Szombaton befejeződött Balatonalmádiban a Számí­tógép az oktatásban elneve­zéssel rendezett nemzetiközi tanácskozás, amelyen 36 or­szág szakemberei a fizika­tanítás megújításával, az erre vonatkozó módszerek­kel, eszközökkel foglalkoz­tak. Az egyhetes remdez­renc a kaposvári frnsz el­nöke volt, aki az áruszállí­tást először kényszerűségből szarná riogattál oldotta meg. Az akkori kaposvári föld- művessizö vetkezet elsőként kapta meg a Miniszterta­nács és a SZOT vándor­zászlaját. Pozsgai János ve­zetésével többször elnyerték a kiváló szövetkezet címet Toponáron. Bánáti István először Szabadiban, később Csornában, majd Nagyber­kiben szerzett elismerést a mozgalomnak. Neubauer Jó­zsef kezdetben Hangya-bol­tos, később, az egyesülések után földművesszövetkeze­ti vezető lett. Felidéződött a múlt, a lépésről lépésre többet, job­bat teremtő történelem. A hangulatos találkozón, ahol a bjelovári napok kereté­ben jugoszláv zenekar szol­gáltatta a zenét, a szövet­kezet ajándékokkal kedves­kedett alapító tagjainak. oktatásban Vény sorozat tapasztalatairól Marx György akadémikus elmondotta: a világ minden részéből érkeztek fizikusok a rendezvényre és egyönte­tű tapasztalatuk, hogy a számítógép fizikaoktatásban történő alkalmazása óriási lehetőségeket nyitott meg BEMUTATJUK A KÉPVISELŐJELÖLTEKET A 6-os választókerület jelöltjei TOPSCHÁLL JÓZSEF Topscháll József a kiemelt kategóriájú Dunántúli Re­gionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat 41 éves igazgatója. Kitűnően érett­ségizett. Vegyészmérnökké 1968-ban Veszprémben, víz­gazdálkodás-csatornázási szakmérnökké pedig 1973- ban a budapesti Műszaki Egyetemen avatták. Egyete­mi évei alatt rendszeresen végzett fizilkai munkát, hogy enyhítsen özvegy édesanyja gondjain. A vízminőség, a környezetvédelem elismert szakembere: diákkorában megcsillantott talentumához méltó eddigi pályája is. Üzemvezető, technológiai csoportvezető, üzemeltetési osztályvezető, üzemviteli osztályvezető, termelési fő­mérnök, majd igazgatóhe­lyettes volt ugyanennél a vállalatnál, mielőtt igaz­gatóvá nevezték ki. Közben újításait, találmányait fo­gadták el (megkapta a ki­váló újító és a kiváló felta­láló cím mindhárom foko­zatát), s a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetem sza­kosító tagozatán is diplo­mát szerzett. Több kitünte­tés birtokosa. Topscháll József szemé­lyisége ma is hajdani diák­ra emlékeztet. Szerény, puri­tán, keveset ad a külsősé­gekre, de annál többet a belső (az igazi) emberi érté­kekre. Két kiskorú gyerme­ket nevel. — Akár megválasztanak képviselőnek, akár nem, a Hazafias Népfront céljaiiért minden tőlem telhetőt meg­teszek — mondta. — Ami a környezet- és vízvédelmet illeti, az a véleményem, hogy némi differenciálásra lenne szükség a tilalmakkal kapcsolatiban. Ahol, mint például Siófokon, a szüksé­ges vízvédelmi feltételek lé­nyegében már megvannak, talán érdemes volna az „enyhítést” is megfontolás tárgyává tenni. Továbbá sür­gősen meg keil oldanunk az esővíz elvezetését a város utcáiról, s méltán sok ember óhaja Siófok egészségügyi intézményeinek mielőbbi bő­vítése, fejlesztése. DR. VIDÁ KOCSÁRD Dr. Vida Kocsárd a Pan­nónia Szálloda és Vendéglá­tó Vállalat Balatoni Igazga tóságának 45. éves vezetője. Szánté véletlenül került ven­déglátói. idegenforgalmi munkaterületre, s ma már e szakmának elismert képvise­lője. Somogyudvarlhelyen született értelmiségi család­ban, hat testvére van. (ö is három fiút nevel.) A ka­posvári Táncsics gimnázium­ban érettségizett, kezdetben a jogi pálya vonzotta. Egy ideig betanított esztergá­lyosként dolgozott, majd sorkatonai szolgálata után a SZOT-nál helyezkedett el. Munka mellett szerezte meg a felsőfokú vendéglátói ké­pesítést, majd a budapesti közgazdasági egyetemen szer­zett diplomát. Kezdeménye­ző hajlamára vall, hogy az elsők között pártolta, segí­tette az új üzemeltetési for­mákat a vendéglátásban. 1980-ban ösztöndíjjal Ang­liába küldték az idegenfor­galommal foglalkozó köz­gazdászok tanfolyamára. Sió­fokon három éve úgyneve­zett idegenforgalmi akadé­miát rendeznek általában az előszezonban, s e fórumot a MTESZ szervezési és vezető- , si társasága kezdeményezte, a társaság elnökének, dr. Vida Kocsárdnak javaslatá- . ra, tevékeny közreműködésé­vel. Előzékeny, megnyerő mo­dorú, kapcsol at t er em tő ké­pessége nyilvánvaló. — Képviselőjelöltként kö­telességemnek érzem, hogy a szűkebb pátria gondjait az. eddiginél is jobban megis­merjem — mondta. — Tu­dom, sók még a tennivaló avégett, hogy idegenforgalmi rangjához méltó legyen a te­lepülés. A többi között ok­tatási szempontból... Mint ismeretes, hamarosan fel­épül a kereskedelmi és ven­déglátó szakközépiskola; ta­lán nem tetszik megalapo­zatlan fantáziái ásnak, ha azt mondom: a kereskedelem és a vendéglátás tanítását fel­sőfokon is el tudnám itt képzelni. A vásár apróságai A méretekre is értendő a címbéli kifejezés, de átvitt értelemben is használhatjuk. Mindegyik esetre hozható jó néhány példa. A Szovjetunióból önálló bemutatót hozott a BNV-re Azerbajdzsán. A kiállításon a gépek, a fémmegmunkáló eszközök mellett a köztársa­ság ásványkincseit reprezen­táló bemutató miniatűr kin­csei vonzzák a legtöbb né- zelődöt. A sokféle drágakő és féldrágakő csiszolatlanul, avagy ékszerré, dobozkává, vázává alakítva látható. Az ügyes kézművesek mester­munkáit látva az ember megfeledkezik róla, hogy maga a nyers kő, amelyből a használati vagy dísztár­gyak készültek, milyen érté­kes. (És nem is mindig az: egyszerű kovakőből is csi­szolható csodaszép holmi, ezt a bemutatón láthattuk.) Apróságnak ugyan mére­teit tekintve nem mondható a hazai gyártású parabola­Nem maradt parlagon szántóföld antenna, amelynek segítsé­gével a műholdas tévéadá­sok közvetlenül foghatók, de tömeges terjedésére, azt hi­szem, egyelőre nem számít­hatunk. Viszont az, hogy el­készült jelzi: a nemzetközi kommunikáció ilyesfajta új­donságait nem csodálkozva várjuk, hanem igyekszünk tartani a lépést. A hasonló célt szolgáló ha­gyományos eszközök mellett apróság, ám képességeit te­kintve óriási a Medicor elektrokardiográf családja. Az új EKG-k között van olyan, amelyik elfér egy or­vosi táskában, és a beteg la­kásán is használható, és van nagyobb is, amelyik klini­kai használatra alkalmas, sőt kutatási célokra ás jó. A BNV nagydíját is megkapta a Medicor új gyártmánya. A beruházási javak szak­vásárán rengeteg olyan ki- sebb-nagyobb eszközt lát­tunk, amilyenek ipari üze­mekben, „profi” gépként is helytállnak, de otthoni bar- kácsműhelyekben is hasz­nálhatók. A kisgépek közös jellemzője: könnyűek, egy­szerűen kezelhetők, és sok mindent tudnak. Egy vala­mirevaló fúrógép ma már egyben elektronikai csoda is, digitális fordulatszám-ki jel­zővel és hasonlókkal fölsze­relve, ezerféle tartozékkal kiegészítve. Nemcsak ilyen kiállításokon találkozhatunk ezekkel, egyszer-egyszer a hazai üzletekben is megvá­sárolhatók, bár szó ami szó, egyelőre nem az átlagbar­kácsoló pénztárcájához mé­retezik az ilyesmi árát. Az adatot a nagyatádi földhivataltól kaptam: ke­vesebb burgonyát termesz­tenek az idén Dél-Somogy- ban, mint a korábbi évek­ben, noha ez a talaj a leg­alkalmasabb a krumplinak és a dohánynak. Persze az is igaz, hogy a korábbi években megannyi gond volt az értékesítéssel, s ez­zel a gazdák kedvét szegték, így aztán mindössze négy gazdaság — a berzencei, az inkei és a lábodi termelő- szövetkezet, valamint á Dél­somogyi Mezőgazdasági Kombinát — ültetett az idén burgonyáit összesen 1500 hektáron. A földhivatal dol­gozói az elmúlt naplókban, a tavaszi határszemilék so­rán tizenkét környékbeli mezőgazdasági üzemet ke­resitek föji, hogy megnézzék, maradt-e partoson termő­föld, elvégezték-e az idő­szerű növényvédelmi mun­kákat. Minderről Vörös Jó­zseffel, a nagyatádi földhi­vatal vezetőjével beszélget­tünk. — Az ,1961. évi hatodik törvény eőliírja, hogy a föld­használók a tulajdonukban levő mezőgazdasági rendel­tetésű földeken kötelesek termelést folytatná. Ennek ellenőrzése a mi feladatunk. Április 22-én kezdtük a határszemlét, s e hónap vé­géig valamennyi környező gazdaságot felkeressük. — Akadt-e parlagom ma­radt szántóföld? — Szerencsére nem. pon­tosabban a gyékényesi ter­melőszövetkezet őrtilosd ré­szén találtunk egy kisebb területet, melyet nem hasz­nosítottak eddi g. Ám ez nem az ő hibájuk, hiszen olyan környezetről van. szó, ame­lyet a ma használatos gé­pekkel nem lehet megmű­velni. Környékünkön évek óta nem volt példa arra. hogy parlagon maradt a termőföld, s ezért bírságot kellett volna kiszabni. Olyan esettel sem találkoztunk, hogy termőföldet engedély nélkül más célra használtak volna föl. Márcsak azért is odafigyelnek a gazdaságok, mert a büntetés tetemes: egy hektár első osztályú ter­mőföld kivonása több mint kétmillió f orint bírságot von maga után. — A törvény rendelkezik a zártkertek használatáról is. Ott milyen a kép? — Az attól függ', hogy a környék melyik részéről van szó. Taranyban, ötvöskó- nyiban vagy Segesden sem­mi gondunk sincs. Viszont az olyan falvaikban,, mint Örtilos vagy Somogybük- kösd, ahol egyre több idős ember éli, már gyakorta elő­fordul, hogy nem vetnék a földibe. A községi tanácsok feladata, hogy az első szem­léket követően felszólítsák a tulajdonosokat, s ha har­minc napon belül semmi sem történik, akkor a föld állami tulajdonba vételét kezdeményezzék. — Mi lesz ezeknek a te­rületeknek a sorsa? — A tanács haszonbérbe vagy tartós használatba ad­hatja, illetve ha olyan nagy­ságú területről van szó, amelyet a helyi gazdaság is megművelhet, akkor az adott termelőszövetkezetnek vagy állami gazdaságnak művelésre adhatják át. — Egy-egy ellenőrzésnek jószerével senki sem örül. Hogyan fogadják a határ­szemlét tartókat? — Eddig nem volt gon­dunk. Mindenhol segítettek a vezetők, s a szükséges eszközöket is rendelkezé­sünkre bocsátották. Ma már minden környékbeli gazda­ságban hozzáértő ember fog­lalkozik a nyilvántartással. A kisebb gazdaságokban olyanok munkálkodnak ezen nyugdíjasként, akik koráb­ban a földhivatalban dol­goztak, míg a nagyobbak­ban, így Lábodon, Segesden, Görgetegen és Kutason azok vezetik a nyilvántartást, akik tanfolyamon sajátítot­ták el a tudnivalókat. Nagy Jenő L. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom