Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
4 Somogyi Néplap 1985. május 4., szombat Négymillió sütemény KEDVELIK A FÉLKÉSZ TORTÁT ÉS A KRÉMEST A sarokház, a rigójancsi, a képviselőfánk, a krémes különböző fajtái, mind olyan sütemények, amelyeket a felnőttek és a gyerekek egyaránt kedvelnek. A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat cukrászüzeme, amelyet 1973 nyarán adtak át rendeltetésének Kaposváron, 74 féle süteményt kínál a megrendelőknek. — Saját cukrászdáinkon kívül mi látjuk el a Kapos- ker és a kaposvári áfész élelmiszerboltjainak egy részét, s néhány szövetkezeti bisztrót is. Ezenkívül szállítunk iskoláknak, óvodáknak, üzemi konyháknak. Különösen a krémest és a mézes süteményeket kedvelik nagyon, a boltokban pedig nagy keletjük van a félkész tortáknak. Amikor ez utóbbiak készítését kezdtük, talán heti 200 ha elfogyott, most pedig 600 darabot rendel a kereskedelem. A húsvéti ünnepekre 4000 félkész tortát készítettünk — összesen 320 000 forintnyi nyersanyagot használtunk fel —, tavaly karácsonyra pedig 6000-re volt megrendelésünk — tájékoztat Szabó Miklós üzemvezető. Amikor az új cukrászüzemben megkezdték a termelést, akkor egy év alatt 5,6 millió forint értékű süteményt és fagylaltot készítetitek. Az idén a felhasznált nyersanyag értéke 10 m4Ilió foúint, s a fagylaltot már másutt gyártják. A cukrászüzem 50 dolgozója, 11 tanulója ebben az évben több mint 4 millió darab süteményt készít. Egy-egy pénteki napon 15—20 ezer krémes és más sütemény készül. Tojásból 1,7 milliót használnak fel évente, azonkívül 15 600 kiló vajat, 26 000 kiló margarint. Az adalékanyagokból is elfogy egy esztendőben csaknem 40 mázsa. Évente növelik választékukat, most például a ribizli-, meggy- és almazselé- vel ízesített süteményekkel. Tavaly új munkateremmel és hűtőkamrákkal bővítették a cukrászüzemet. A napokban pedig egy régi kívánságát teljesítették a Kaposváron és a megyeszékhely környékén lakó, süteményt kedvelő embereknek: a culkrász- üzeminél szépen berendezett üzletet nyitottak, ahol nemcsak hétköznap, hanem szombaton és vasárnap is árusítanak süteményt, tortadíszt. A félkész tortát vásárlóknak hamarosan egy megHep dtéssel kedveskedtek: a tésztához kész recepteket mellékelnek, hogy ezzel is megkönnyítsék a háziasszonyok dolgát. Sz. L. Csalódott családok „Nem így képzeltem el az életemet” A férfi látszólag egykedvűen ül a fotelben. — Nem így képzeltem el az életemet — mondja. — Pedig olyan szépen indult minden! Az egyetem elvégzése után összeházasodtunk. Szerettük egymást, nem érdekeltek bennünket az anyagi gondok. Szülői segédlettel lassan sikerült révbe érnünk. Az albérletet lakás váltotta fel, majd megvettük az autót, később az új bútorokat, a színes televíziót, s amikor már azt hittük, minden rendben, kiborult a liszt. Üjabb -cigarettára gyújt. — A kezdeti nagy hajtásban nem volt időnk figyelni egymásra. Csak az érdekelt bennünket, hogy a megfelelő életszínvonalat tudjuk biztosítani. Ügy gondoltuk, ráérünk foglalkozni egymással .utána is. Megszülettek a gyerekek, akkor az asszony már rájuk összpontosította a szeretetét. Megértettem, tudomásul vettem. A két srác már akkora, hogy otthon hagyhatjuk őket egyedül is. Néhányszor elmentünk moziba, színházba, sőt táncolni is... De valahogy kiégtünk egymás számára. Nem jelentett örömet sem nekem, sem neki, ha együtt lehettünk. Tiszteltük egymást, talán egy kicsit még szerettük is, de... nem, nem tudok jobb kifejezést, mint hogy tíz év alatt kifáradt a szerelmünk. Egy ideig a gyerekek miatt nem adtuk be a válópert. Együtt voltunk, de egyre gyakrabban próbáltunk új partnert keresni. Közös megegyezéssel! Azt hittük, így fenn tudjuk tartani a családok Végül ennek is vége szakadt. Egyre többet veszekedtünk. Rá kellett jönnünk, hogy nem ez a jó megoldás... 1938-ban 5754 válást jegyeztek fel hazánkban, 1960- ban 16 590-et, 1970-ben 22 841-et, 1980-ban 27 797-et. Somogybán évente mintegy 1600 bontóper indul. Ezek egyharmadából a békéltető tárgyalás után nem lesz válás. A bíróság évente csupán néhányat utasít el nem megfelelő indok alapján. Ilyen, ha minden előzmény nélkül határoznak a felek, például megtetszik más, és szó nélkül otthagyja valamelyikük a családot. A másik fél legtöbbször megbocsát. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy később az ilyen családok is a bíróság elé kerülnek. Somogybán a bontóperek háromnegyed részében közös megegyezéssel kívánnak válni a felek. A válások egyik leggyakoribb oka az iszákosság, az egymás meg nem értése, a féltékenység. Ezenkívül az apóssal, anyóssal való együttélés okoz összeütközéseket. — Egyszerűen nem tudtam elviselni a férjemet! — fakad ki a harminc körüli, elvált asszony. — Minden idegesített, ami vele kapcsolatos volt. Forrt bennem a méreg, ha .bevonult a műhelyébe fúrni-faragni, pedig tudtam, hogy ezzel keres egy kis plusz pénzt. Dühösített, ha rögtön vacsorázni akart, amikor hazajött, ha zenét akart hallgatni, amikor én nem, és sorolhatnám tovább. Világéletünkben másképpen gondolkoztunk, s ezt soksok évi hallgatással, visszafojtott indulatokkal tűrtük ... Megértem őt is, de ez nem ok arra, hogy együtt kínlódjuk végig az életünket. Inkább vállalom, hogy a két gyereket egyedül nevelem. Menjen, ahova tud... — És hova tud? — kockáztatom meg a kérdést. — A szüleinek van egy nagy családi házuk, legkedvesebb gyermeküknek csak tudnak egy szobát adni. — Kezdjen elölről mindent? — Persze! Majd talán engem raknak ki két gyerekkel az utcára? .. A gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van” — írja elő a családjogi törvény. A gyakorlat azonban legtöbbször a nőnek ítéli a gyerekeket. Magyarországon 300 ezer gyerek áldozata a felbomlott házasságoknak. Az iskolák és a gyámhatóságok nyilvántartásai szerint több mint százezer a kiskorú veszélyeztetett gyermek, valódi számuk azonban háromszázezerre tehető. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a „válási árváikból” könnyen lehetnek veszélyeztetett gyerekek. — A váláskor megegyeztünk, hogy akkor látom a gyereket, amikor akarom. Kulturált emberekhez méltóan szerettük volna rendezni a viszonyunkat. Az első hónapokban így is volt, de aztán fokozatosan romlott a helyzet — panaszkodik tovább a férfi. — Észrevettem, hogy volt feleségem igyekszik „eláztatni” engem a gyerekek előtt, s úgy állítja be, mintha azért mentem volna el, mert nem szeretem őket. Megbeszéltem vele a dolgot, erre ő kikérte magának a gyanúsítgatást. Azóta mindig kitalál valamilyen indokot, hogy miért nem vi- hetem el hét végén a fiaimat. A fizetésem jó részét nekik adhatom, a szüleimnél lakom, de szeretnék új családot alapítani. Lakást venni nincs elég pénzem, a tanácson — mint egyedülállóval •— szóba sem állnak velem. — Én vagyok a szerencsétlenebb — kezdi újra, hévvel az asszony. — Itt állok harmincévesen, két gyerekkel. Kinek kellek ezek után? Hiába vagyok jó háziasszony, hiába tudnám szeretni a jövendőbelimet, alkalmam sincs arra, hogy megismerjek valakit, aki számításba jöhet. A család intézményének válságáról ezernyi helyen írnak, beszélnek. Valóban válságban van? Az emberek egyre kevésbé tudnak egymáshoz alkalmazkodni, nem tudják elviselni egymás gyengéit, és sokszor szinte semmiségek miatt is kenyértörésre kerül a sor. Később sokan rájönnek, hogy a válás után még rosz- szabb helyzetbe kerültek. Nem ritka az újra összeházasodás, vagy „csak” a visz- szaköltözés — amelynek gyakran az anyagi gazdagodás ad „indítékot”. A válóperekben nyerni nem lehet. A legtöbbször vesztes a nő, vesztes a férfi, vesztesek a gyerekek. És vesztes a társadalom. Gyarmati László LESKÓ LÁSZLÓ Nem lesz a te talpadnak nyugalma PIACI KÖRKÉP Az első orgona 71. — Ti -isten barmai — zengette ongonaerős hangját —, hogy az a káiincslináló apátok kétszer is gondolta volna meg, miiít tesz, mielőtt az anyáitokat bűnlbé vitte! Egymás vénét veszitek, amikor már majdnem a kertek alatt a bolsevik!!? Alttól -lett szinte riadt a csönd, hogy pap létére hangosan szitkozódott; az erdősnek nem is feltételezték, hogy buzgó, die hirtelen haragú plébánosuk ismeri azokat a kifejezéseket, melyeket ők felindulás nélkül is gyakran használtak. Sunyítva iszikoltak, kerülve Erős Matthias megsemmisítő pillantását. Mayer Joseph végre kiszabadult a zilált em- behboglya/'alól, ahová alig valamivel az első ütések el- csaittanása után kerüllt. Reszketett félelemtől lányossá fajuló haragjában, és később sem emlékezett Vissza rá világosan, kit csépelt, -harapott, miközben mély férfisikolyok hagyták el torkát. Néhány karcoláson kívül nem esett baja, az ünneplőjét -is meg- reparálta az anyja, alig látszott rajta, hogy f-elreped-t a varrás mentén. Szepl az utóbbi hónapokban visszahúzódóbbá vált; első titkos szerelmét élte: a hamar megözvegyült kis Frey Jakobné hajtotta föl előtte a dunyháját. A legény került mindenkit, még a nővérét is, mintha attól tartana, le találják olvasni arcáról a titkát. Magdalena megesikette a hallgatásra. Szepl istállóbeli vacka gyakran maradt éjszakánként gazdátlan; nagyobb úr parancsolt a fiún-ák, mint a félsz, hogy anyja megtudja a dolgát a kis Magdalénával. N-em voltak egyedüliek szerelmükkel a faluban. Szíjgyártó Siebert asszonyát hadiözveggyé sem tette a háború,, mégis összefeküdt Nyári Péterrel, ezt szélté- ben-hosszában pletykálták a f-ehérnépek Erdősön. Mayer Joseph szerette azokat -a napokat, amikor telet ígérő ónos esők áztatták a földet Üldögéltek a félhomályban és kukoricát morzsoltak. Az egyhangú munka — álmosítóan peregtek ujjaik közül a sárga szemek — nem untatta; megképzett előtte Magdalena szí-vtalakú, sápadt arcocskája. Egyszer, amikor Éva is velük -morzsolta a hitvány kis csövekről a szemeiket, majdnem elárulta magát, olyan zavarba jött, hogy a nővére Magdaléna szerencsétlenségét emlegette, milyen korán vesztette el a.z urát. Szepl — bár erről sohasem beszéltek otthon — tudta, hogy a szülei egészen sohasem lesznek képesek -elfogadni Langékat, s a ritka családi együttlétekkor mintha szerepet játszottak volna Éva apósá-ók előtt, másnak adva ki magukat. Mint amikor ő kisgyerek korában három királyok ünnepén Jézust köszöntem indult a pajtásaival: hol királyként, hol pásztorként. A három király közül kettőnek a kezében kard, egynek csillag, ez vezette őket, mint ama napkeletieket. Jól beletanult a gazdálkodásba, nem is volt vágya másfajta életre. Mayer Miklós nekiengedte kedvér-e, csak a vetéstől fogt-a visz- sza. Ez Erdősön a gazda dolga volt. Szepl legényke korában irigyelte is az apját, amikor az októberben nyálkába hurkolta a vető- abroszt, bal kezére csavarva, jól meg Is markolta, és jobbjával hinteni kezdte a szemet. A fiú mindí g úgy gondolta, azért a jobbal, nehogy balszerencse kísérje munkáját. Abban már ember volt siheder korában ő is, amikor a magbúzát lezsákolták apjával a padlásról; kékköves, rézgáliicos lét öntözhetett a lepattogzott zom-áncú vödörből a vetőmagra-. Nem is támadta meg az üszög az ő búzájukat sohasem! Először mindig a rozsot vetették el az erdő melletti tagban, ez ott is biztonságban volt a madaraktól, nemigen kedvelik az ég apró szárnyasai. Ezt is apjától tanulta Mayer Joseph. Az őszi búza csak ezután következett: Mayer N-i- ko,laust az októberi litániára hívó harangszó vetette haza ezekben a napokban. Szepl szántani szeretett legjobban. M-áir előző este kocsira készítették a boronát — fogaival befelé, ne rongálja a kocsioldalt —, az ekét, gerendelyével előre, az ülésdeszka aló igazítva. Tavasztól őszig t-artó munka a szántás, az időjárás is parancsol: esők havában mál- laszthatatlan nagy darabokban fordul ki a föld, szárazságban meg alig fogadja be a vasat, az elkeszarvat erővel kell lefelé nyomni, hogy egy -nyomban maradjanak. Mayer Joseph tapasztalta, hogy az apjától hallott földmű-vési mondások igazsága az esetek többségében bebizonyosodik. (Folytatjuk.) A -márciusias esőben is derűs színek jellemezték tegnap a kaposvári hetipiacot. 12 forintért hozták már gyöngyvirágot, s ennyibe került az -első csokor orgona is. Szemrevaló nárciszbuké- tát adtak 4—5 forintiáht; kettővel volt drágább a hamvas tulipán szála. A hideg időben lelassult a primőr- félék ármérséklődése. 70- ért mérték a fürtös uborkát, 7 forint volt a legmu- tatósabb fejes saláta. Az utóbbiból a termelőknél 2— 5 forintért is vehettünk. A Zöldértnél kapható 8 forintos hónaposretek csak alig -különbözött az egyiik kiskereskedő 14-re tartott portékájától. 100—110 forint a karfiol, 8 az új karalábé darabja. A zöldpaprika ára érzékenyen követi a minőséget. Hegyes erőset 5—8, fehér hús-ú tölteniválót 10—14 forintért kaptunk. Üjra 180— 200 forint a paradicsom. Egy apró zellergumó zölddel 3— 4 forintba került. Ismét csak kettőért adtak petr-e- zselyemzöldjét. Fogyóban van, így hétről hétre drágul __a téli fejes ká poszta. Már 14 for-int kilója. Főzőhagymát 10-ért, tavaszi zöldhagymát csomónként 3—4 forintért ajánlottak. Hat forint körüli áron tehettünk szert burgonyára. Ennyi az ára egy csomó vegyes zöldségnek is. Hegyekké emelkedett a csi-begomha a csarnok kő- asztalain, mégis 40 forintba kerül „litere”. JEz kilóra átszámítva drágább, mint a jóval kecsegtetőbb 85 forintos sampinyon. Még mindig valószínűtle- n-ül szép almát öntöttek a szatyorba 20-ért A Zöldértnél kevésbé makulátlant adtak 13-ért. Mozgó árusoknál még tartott a 8 forintos sár-gaaima-vásár. A baromfipi-acot majdnem elmosta az eső, így ismét a csarnokban kínált konyhakész szárnyasok választéka volt a gazdagabb. 120 forint volt egy kilós forma bontott csirke, fele ennyiért adták az élőt. A tojás javát 1,80-ért tukmálták, de 1,50-ért is hozzá lehetett jutni. B. F.
