Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

1985. május 4., szombat Somogyi Néplap 3 Kercseligeti tanácstagjelöltek falu jovoje A tanácstagi jelölő gyűlé­seiken egyre többen értették meg, hogy amikor szűkebb lakóhelyük elmúlt ötévi fej­lődését teszik mérlegre, nemcsak a jelenlegi tanács­tag munkájáról, aktivitásá­ról mondanak véleményt, hanem valamennyiük, az egész lakóhelyi közösség tetterejéről is. Hasonlóképp az e fórumokon fölvetett gondok majdani orvoslása sem attól függ, hogy a le­endő tanácstag képes-e az asztalra csapni, hanem sok­kal inkább attól, mennyire tudja mozgósítani az embe­reket a közös célok érdeké­ben. E felismerést tükrözték azok a beszélgetések, me­lyeken a megyesizékhely vonzásában élő kis község, Kercseliget tanácstag­jelöltjei mondtak véleményt. Az egyik kercseligeti vá­lasztókerület jelölő gyűlé­sén nem jelent meg a nép­front javasolt jelöltje, igya helyszínen állítottak újat. Az illető úgy mondta, nem kapott meghívót. Hermán József községi népfrontel- nöík viszont állította, hogy személyesen juttatták el a meghívókat az érdekeltek­nek. — Szekeresnét saját kerü­letében javasoltuk jelöltnek, így a meghívótól függetle­nül, mint választópolgárnak is illett volna jelen lennie. Ennek ellenére akkor este a lakására is elmentünk, de nem találtuk, így helyette Papgáti Györgyöt javasoltuk jelöltnek. A vita hátterében arra is fény derült, hogy a faluban sorvadozik a jó értelemben vett lokálpatriotizmus, hi­ányzik a fejlődésnek lendü­letet adó közös akarat. Az elmúlt években egyfajta Pató Pál-os szemléletmód terjedt el. A lakók azt vár­ták, hogy majd a tanács el­intézi ... A tanácstagok — mint mondták — azéntnem mozdultak, mert az embe­rek kezdeményezésére vár­tak ... Ami épült, orvosi rendelő, gázcseretelep, kút és járda, az egyaránt taná­csi beruházás volt. — Valóban nemet mon­danának a kercseliget,lek, ha faluszépítő társadalmi mun­kára kémék őket? — Nem tudom, mert ef­fajta szervezőmunka itt. nemigen volt — mondta Papgáti György nyugdíjas, tanácstagjelölt. — Pedig tennivaló bőven lenne. Itta-falu közepén éktelenkedik például a néhány volt tsz- épület helyén maradt ro­mos törmelékhegy. Ha min­denki ásót, lapátot fogna, könnyen Ligetet lehetne csi­nálni a helyén. Bárkik lesz­nek is majd a tanácstagok, azt hiszem több eredményt érhetnek el, ha az emberek­nél kopogtatnak, mintha a közös tanácsban ismételge­tik a panaszokat. Papgáti György jelölt­társa Herencsár Ignácné, a jelenlegi tanácstag. — Sajnos, az elmúlt évek­ben tovább romlott a falu korösszetétele. Egyre több házban élnek magányos öregek, akikre nemigen le­het alapozni a társadalmi munka szervezésénél. Több­nyire a legaktívabb embe­rek költöztek el innen, azok, akik motorjai lehettek vol­na a közös megmozdulások­nak. Itt van például ez a szemünk láttára elenyésző szép kastély, melyben pedig annyi lehetőség rejlene. Ta­lán ha mindannyian ösz- szefognánk ... Ám ehhez a fiatalabbakat csak akkor Le­hetne megnyerni, ha hinné­nek a falu jövőjében. — Mi volna ennek a föl­tétele? — Ha például helyben is sikerülne munkalehetőséget teremteni. .. — Gyökeres fordulatot hozna . — vélte Papgáti György, ha Kercseliget nem volna többé „zsákutca”. Ná­lunk most véget ér a kö­vesét, pedig csak másfél ki­lométerre van ide a Bara­nya megyei Jágónak. Ha e rövid szakaszt összekötnék a környező községek lakói, 30 kilométerrel rövidebb úton juthatnának el Pécsre. Az átmenő forgalommal megszűnne Kercseliget „vi­lág végi” település jellege. Ez olyan cél, amely képes lehet felpezsdíteni a mosta, ni állóvizet. Ha megvaló­sulna, közüggyé válna mind­az, ami most csak néhány ember magányos próbálko­zása. Nem volna többé ürügy a faluszépítés halogatására. Az említett romhalmaz nem csupán a mi szemünket szúrná, közös szégyenünkké is válna. Hogy mikor készül el az óhajtott út, az egyelőre bi­zonytalan. Az viszont bizo­nyos, hogy megvalósulására csak a kercseligetiek na­gyobb aktivitása teremthet alapot. A helybeliek közös erőfeszítései nyomán élén­külhet meg a helyi közélet is. Ha majd egy jelölő gyű­lés kimenetele nem egy meghívó körüli „félreértés­től” függ, ha mindenki előtt nyilvánvalóvá válik a „miért vállaljam én, ha sen­ki se teszi” alapállás tart­hatatlansága, akkor egy percig sem lesz többé két­séges a falu jövője. Bíró Ferenc UJ GEPEK Korszerűsítik az FMV szerszámkészítő üzemét, a gyár termékszerkezet-kor­szerűsítésének első lépcsőié­ként. Több NC-vezérlésű gé­pet állítottak üzembe. Eze­ken készülnek a sorozat- gyártáshoz szükséges, foko­zott pontosságú szerszámok és alkatrészek a mikrohul­lámú berendezésekhez. A képeken az elektronikus ve­zérlésű helyzetíró, az NC darabológép és az optikai alakköszörű látható. ' Fotó: Makai Károly Öntözési verseny Országos öntözési versenyt kezdeményezett a MÉM tá­mogatásával a tiszaföldvári Lenin Tsz, a Mezővíz Tár­saság, továbbá a tiszai öntö­ző gazdaságok együttműkö­dése. Felhívásukban utal­nak rá, hogy az utóbbi két és fél esztendőben az or­szág nagyobb részén mosto­ha csapadékviszonyok ural­kodtak. A Mezővíz által vég­zett talajmérési vizsgálatok szerint területenként válto­zóan 2—300 milliméter a csa­padékhiány, ami sürgetővé teszi a meglévő öntözési le­hetőségek minél jobb kihasz­nálását. A most meghirdetett or­szágos versenyhez máris több gazdaság csatlakozott. A Tisza II. vízlépcső öntö­zőrendszere térségében is megkezdődött a mesterséges csapadékpótlás, a tiszaföld­vári és a mezőhéki öntöző­fürtről elsősorban a búzát, a jászsági gazdaságokban a le­gelőket és a kertészeti kul­túrákat látják el vízzel. Szervezettebb munkát várnak a fiatalok Jelzések az üzemekből — Egysíkú a gyakorlat Kérdőívekből, a szakszer­vezeti titkárok információi­ból nem tehet teljes mély­ségében megismerni az ifjú­ság különböző rétegeinek gondjait. Sokkal eredménye­sebb, ha az üzemekben és a gazdaságokban, „kiscsopor­tos” beszélgetéseken -ismer­kednek meg azokkal. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ifjúsági bizottsá­ga elsősorban ezt a módszert -követi, hogy minél ponto­sabb képet kapjon, -amlikor egy-egy témát elemez. — Az ifjúságpolitikiái mun­ka fontos része a szakszer­vezetek tevékenységének — mondta -Fonai János, az SZMT -ifjúsági bizottságának titkára. — Természetesen a bizottság az SZMT javaslat- tevő, véleményező, segítő, ta­nácsadó és ellenőrző szerve. Az ifjúságpolitikai munkát a szakszervezeti vezető testü­letek irányítják, szervezik és ellenőrzik! ök kérnek föl A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Állnak a-májusfák! A hó­naphoz méltatlan, mostoha időjárás ide, kései kitava­szodás oda, megyénk lakos­sága színpompás felvonu­lással, vidáman és az együ- vétartozást kifejezve köszön­tötte május elsején a nem­zetközi munkásosztály ün­nepét. Erő és bizakodás, derű és tenniakarás tükrö­ződött a szerdai nagy de­monstráción. Zászló- és vi­rágerdők tarkasága tette emlékezetessé ezt a napot; ünnepi szónokok méltatták a munkás hétköznapok ered­ményeit, az alkotó ember érdemeit; kulturális esemé­nyek, sportrendezvények hívták a közönséget jó szó­rakozásra, hasznos kikapejso- lódásra a somogyi települé­seken. Mindenhol úgy ünne­peltek, hogy közben a hol­napra, a jövőre is gondol­tak: a megoldandó felada­tokra. S hogy az előre te­kintés, a könnyűnek éppen napjainkban nem mondható tennivalók fölemlítése ko­rántsem számított ünnepron­tásnak, azt éppen a majáli­sok jó hangulata tanúsítja. Sokan• munkával ünnepeltek május elsején, mert hívta őket a kötelesség — megér­demlik, hogy külön is szól­junk róluk. Azokról a so­mogyi vasutasokról, akik ezen a napon is gondoskod­tak, hogy az utasok eljussa­nak oda, ahová menni akar­tak; a buszsofőrökről, akik majálisra, kirándulásra vit­ték a tíz- és tízezres töme­get szerte a megyében; a mezőgazdasági dolgozókról, akik szerdán is ellátták az állatokat, s szántottak-vetet- tek gépekkel a földeken; az egészségügyiekről, a rend­őrökről, a tűzoltókról és még sokakról. Az ő szolgálatuk ezen a napon is mindnyá­junkért való volt. A szervezés, a rugalmas irányítás próbája ez az idő­szak a mezőgazdaságban — erre szolgált sok tapaszta­lattal ez a hét. A naptárra nézve láthatjuk hogy sürget az idő s a megyét járva tapasztal­hatjuk: a gazdaságok állják a próbát. Nagyjában-egé-. szében teljesen behozták az időszerű tennivalókban a né­hány hete még tetemesnek látszó lemaradást. Hírt ad­hattunk arról is, hogy itt is, ott is befejezték például a kukorica vetését, ami azért is különösen figyelemre méltó teljesítmény, mert az idén az időjárás szeszélye folytán később készíthettek magágyat, és sok gazdaság­ban a tavalyinál nagyobb területen vetik most e nö­vényt. Éjszaka és ünnepna­pokon is dolgoztak azért, hogy eljussanak idáig és utolérjék magukat. Május egyik legszebb vi­rága, az orgona még épp csak bontogatja bimbóit és ezzel meghazudtolja a nap­tárt — a Balatonon azonban maholnap elérkezik a hiva­talos évadnyitó. A szezonra való készülődés a finiséhez érkezett — ezen a héten is teljes erővel folyt a kempingek felújítása, a téli károk helyreállítása. Mának szól, de a jövőben is kitűnően hasznosítható visszatekintés volt az a tu­dományos emlékülés, ame­lyet kedden rendeztek Ka­posváron, a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósá­gán. A résztvevők az elmúlt 40 év történetével vetettek számot, az agrárágazat or­szágos és megyei fejlődésé­ről hallgattak előadásokat. Ugyancsak a héten a Kapos­vári Tanítóképző Főiskolán rendezett nyilvános tanszéki ülésen Lukács György nagy­ívű életművének ma is ható gondolatai adtak témát a résztvevőknek: előadások hangzottak el a marxista fi­lozófus pályaképéről, szel­lemi hagyatékának fontossá­gáról. Hernesz Ferenc bennünket is egy-egy vizsgá­latra. Bevonnak a határoza­tok előkészítésébe. Általában az ifjúságpolitika megvaló­sulását elemezzük, azután fi­gyelemmel kísérjük, lehető­ségeink szerint Segítjük a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáit. A titkár dossziékat vesz elő, anytagokat mutat, sorol­ja, milyen fontos témáikkal foglalkoztak. Megvizsgálták a végzős szakmunkástanulók elhelyezkedését, beilleszkedé­sét, az Ifjúsági termelési mozgalmak eredményeit, a fiatal értelmiségiek helyze­tét, mielőtt az SZMT elnök­sége megtárgyalta a témát. Elemezték az .ifjúsági parla­mentek tapasztalatait. — Kiemelt figyelmet for­dítunk a szakmunkástanu­lókra — mondta Fonai Já­nos. — Kíváncsiak vagyunk arra, hogyan készítik fel őkét a munkáspályára, ki­alakítják-e bennük a munka szeretetét, a közéletiséget. A A szakmunkásképző intéze­tekben tevékenykedő tanu­lói szakszervezeti alapszerve- zetakben csaknem hatezer fiatal van. Ezék a szerveze­tek a demokrácia iskolái is. Nem mindegy tehát, hogy valóságos szerephez jutnak-e. Éppen ezért az idén átte­kintjük ezeknek az alapszer­vezeteknek az eddigi műkö­dését. Ezt a közelgő szak- szervezeti választások is in­dokolják. Egyébként a tiszt­ségviselőiket rendszeresen oktatjük, az idén Fonyódon szervezünk számukra tanfo­lyamöt. A tervek között szerepel az ifjúság helyzetének átfogó elemzése, a feladatok pontos meghatározása. Azt is meg­nézi a bizottság, hogy a most végzett és a kezdő szakmunkástanulók mennyire találták meg a számításukat. Sok tapasztalat felhalmozó­dott már. Néhány helyen a jól képzett szakmunkások nem vállalnak középvezetői beosztást, mert csökkenne a jövedelmük. A fiatalok hiá­nyolják a megszerzett tu­dás nagyobb megbecsülését. Sokan a képzettségüknél lé­nyegesen alacsonyabb érté­kű munkát vállalnak elsősor­ban a több kereset miatt. Az értelmiségi fiatalokkal folytatott beszélgetéseken az egészségügyiek, a műszakiak, a jogászok tették szóvá, miért nem kaphatnak vég­zettségüknek megfelelő mun­kát. Hiányolták a korszerű eszközöket. Lassúnak tartják a tudományos információk áramlását, a tudomány ered­ményeinek gyakorlati meg­valósulását. A munkásfiata­lok elsősorban a munka jobb megszervezése, az anyagellá­tás zavartalansága mellett kardoskodnak. — Érdemes figyelni a ta­nulói alapszervezetek jelzé­seire. Az üzemi gyakorlatok alkalmával a fiatalok rossz szemmel nézték a felnőttek laza munkafegyelmét, néme­lyek italozó életmódját. A gyakorlati tevékenységet egysíkúnak érzik, ezzel nem tudják megalapozni szakmai jártasságuk és készségük ki­alakítását, képességük fej­lesztését. A fiatalok gyakran ajánlanák fel társadalmi munkát az iskola korszerűsí­tésére, bővítésére. Az ifjúsá­gi bizottság figyelemmel kísérli a javaslatok megvaló­sulását, s erre ösztönzi az ágazati szakszervezetek me­gyei bizottságainak ifjúsági bizottságait is — szögezte ’e Fonai János. Lajos Géza Mikroelektronika az iparban A Német Demokratikus Köztársaság jénai gyógy­szergyárában mikroszámí­tógép felügyel a reakciófo- lyamatokra az antibiotiku­mok gyártásában. A kísér­leti berendezés kétpercen- ként meghatározza a mikro­organizmusok életfolyama­tait befolyásoló tíz legfon­tosabb adatot. Anyagcsere-termékeikből olyan gyógyszereket állíta­nak elő, mint a penicillin vagy a streptomicin A fo­lyamatos mérés és értékelés Lehetővé teszi, hogy gyor­sabban kivédhessék a nem kívánatos változásokat, és optimális szinten tartsák a mikrobák növekedési folya­matát. Eddig külön-külön leolvasták, majd a számító- központban értékelték a mé­rőműszerek állását. A mikroelektronika jóvá] hatékonyabbá teszi a gyár­tási folyamatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom